Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-04-30 / 26. szám
Szatmár, 1905. április 30. teremteni a magyar hadsereget, mint a közös hadsereg kiegészítő részét, belevinni ebbe az intézménybe, magyar tiszti karral, magyar szolgálati és vezényleti nyelvvel, magyar zászlóval és címerrel, a magyar nemzeti tartalmat. Érvényre kell jutnia kifelé a diplomáciában a paritásnak, Ausztriával való teljes egyen- jogusáunknak s végre meg kell teremteni hazánk gazdasági függetlenséget s ezzel fellendíteni, előmozdítani az ország vagyonosodását. Ha a király e programmot elfogadja, lesz béke s a béke megtermi áldásos gyümölcseit. Eloszlik az ellentét nemzet és királya között, közelebb jön hazánk Ausztriához s az ekként egyesitett erő hatalmas támasza lesz a dinasztiának. De ha a válságot az eddigi alapok fentar- tásával kísérlik megoldani, ha a 67-es törvénynek továbbra is olyan magyarázatot adnak, mint eddig, azt kiterjeszteni akarják hazánk függetlenségének rovására s Ausztria s a dinasztia hasznára, ez oly súlyos konfliktusokra adna okot, mely beláthatatlan veszélylyel fenyegetné a dualizmust s a Monarkia akció-képességét. Mert egy önálló nemzetet, melynek ezer éves múltja van s melynek ma már elég ereje is van arra, hogy mint független, önálló nemzet éljen, megfosztani nemzeti intézményeitől, életéből kivonni a nemzeti tartalmat, nem lehet s minden erre irányzott törekvés hajótörést fog szenvedni a nemzeti ellenálláson. Bizalommal nézünk a jövő elébe, nemzeti ügyünk igazságába vetett törhetetlen hitünkkel s bízunk az esküt lelt koronás király alkotmány-szere tétében. Dr. Komáromy Zoltán. Külkereskedelmi forgalmunk 1905. első negyedében. A m. kir. központi statisztikai hivatal által i legutóbb közzétett adatok szerint behozoíalunk érteke az 1905. év első három hónapjában az 1904. év megfelelő időszakához képest mintegy 2 millió koronával, a kivitel értéke pedig csaknem .53 millió koronával csökkent. — Aradvármegye felirata. Aradmegye közgyűlése csütörtökön tárgyalta a megyei ellenzék amaz indít ványát, hogy a megye a képviselőház előtt levő felirat tartalmát és az abban foglalt kívánságokat tegye magáévá, Írjon föl a képviselőházhoz és hívja föl hasonló eljárásra a törvényhatóságokat. Az állandó választmány az indítványt magáévá tette. Az ellenzék részéről Lázár Zuárd pártolta az indítványt, mig a szabadelvű párti Gyarmathy Ernő annak a napirendről való levételét indítványozta. A románok részéről Webes Mihály szólt a javaslat ellen, melyet az állandó választmány szövegezésében 150 szóval 81 ellenében elfogadtak. SZATMAR-NÉMETI. Reformok. Az uj országgyűlés ma is tétlenségre kárhoztatva ! várja a kibontakozás módjainak felfedezését. MenLöl távolabb van a válság megoldásának ideje és igy mentül távolabb esik az uj parlament munkaképességének érvényesülése, — annál messzebb vagyunk mi is azoknak a feladatoknak megoldásától, amely feladatok az ország létérdekeivel, a polgárok erkölcsi és anyagi rendjével vannak összefüggésben. Ilyen halaszthatlan, az ország életébe vágó és a polgár-jogok megóvásával egybefüggő érdek az, hogy az uj országgyűlés, illetőleg a megalakítandó kormány napi rendre vegye a mi bűntető törvényünk reformját. Mert alig van ennél fontosabb és az állam jogrendjét mélyebben érintő kérdés, mely mielőbb elintézésre vár. Szakembereink már nagyon régóta panaszkodnak, hogy a büntető törvény novelláris módosítása föltétlenül szükséges és az elűző kormányok ezt nem akarták szivre venni. Úgy azok, akik a büntető jogtudománynyal elméletileg foglalkoztak, valamint azok, akik a törvényt gyakorlatilag alkalmazzák egyképpen kiáltanak segélyért, mert az ország polgárainak legszentebb jógái, az egyéni szabadság méltatlan korlátját akarják ledönteni azzal a reformmal, melylyel a büntető törvény több rendelkezései módosulnának. De nem is kell a szakember készültsége, irodalmi jártassága és a jogbölcsészet csiszolta gondolkodása és megismerés ereje ahhoz, hogy ennek a reformnak föltétien szükségességét be ne látnok. A laikus, a ki soha föl nem ütötte a büntető törvénykönyvet, elré- mül mikor azt hallja, hogy a törvény szerint a legkisebb büntetés, mely kiszabható arra a tettesre, a ki egy 80 fillér értékű virág-vázát az ablakon való be- mászas>al tulajdonit el -— hat hónapi börtön. Már pedig a törvény igy rendelkezik, a mikor a minősített lopás eseteire (betörés, bemászás, hamis kulcs használata, közös háztartásban élő személyek ellen elkövetett lopás esete, fegyver viselés, visszaesés stb.) mint minimum ezt a büntetési tételt irja elő. Es ha hozzávesszük, hogy ennek a tételnek alkalmazását is I már az összes enyhítő körülmények figyelembe vétele melleit alkalmazhatja a bíró, a megütközés bizony nagyon is indokolt. És ha már úgy fogjuk fel a dolgot, hogy a törvény az eltulajdonítás bűncselekményére a közvagyon megvédése szempontjából ily drákói büntetést méltán rendel, vájjon miért nem áll ezen rendelkezéssel arányban azon bűncselekmények megtorlására irányuló rendelkezés, melyek ugyancsak vagyon-ellulajdonitásra vonatkoznak, tehát a közvagyon megvédése érdekében konstruáltattak, csakhogy a gyakorlatban más formában jelentkeznek. Például a csalárd és vétkes bukás esetei, vagy az ezekre irányuló előkészítő cselekmények. Egy csalárd bukás tettesére, aki hitelezői vagyonát tulajdonította el, rendszerint kisebb nagyobb pénzbüntetést szab a biróság és vajmi ritkaság az, hogy egy ilyen bűntettért fogház büntetést alkalmaz. A vétkes bukás lettese pedig majdnem mindig egy pár korona pénzbüntetéssel szabadul, ha ugyan föl nem mentik a vád alól. Ezek a neked, de tudd meg, hamisak ám az emberek nagyon s nem fog senki sem úgy szeretni soha, mint a hogy én szeretlek, jobban mint mindent a földön, mint a napol az égen.« . . „De nem jobban, mint én a „Dámát?1 »Jobban mindennél, tudod úgy, mint az Istenkét szereted s ahogy te hozzá minden este imádkozol, én elimádkozom a te neved s szebb az minden szent imádságnál, szentebb az minden szenteknél.« »J,<j ne szamárkodj már Lacikám, addig fogsz nevetteliii, mig lefordulok a nyeregből, ne beszélj már annyi kacagtalót, inkább nézd te is az agarakat, milyen elől mennek, hívd a ló mellé.« »Amin te kacagsz, az nekem bánat, féltelek minden leselkedő szemtől ... a széltől, ne érintsen meg senki durva kc-zével . . . S mondd, ha két év múlva eljövök s azt rebegem : légy ez én feleségem, te vagy az én üdvöm, boldogságom, hogy te is szeress, ez az imádságom . . . Mondd eljössz-é akkor velem, fogsz-é szeretni? . . . »Elmegyek veled«. S a hogy ezt mondta, olyan mélyen nézett a szemébe, hogy Laci szinte mégrésze- gedve közelébb hajolt hozzá s megfogta lágyan a keztyütlen kis kezét s egy bosszú csókot nyomott reája, mitől a kis lány elpirult, csak a tiszta kis homloka maradt fehéren s a kék szemek fényessége lett egy kevéssé csillogóbb. * Eljött a farsang ideje, fürge női kezek gyors sebességgel várták az Ilonka fehér babos selyem ruháját s ő úgy örült annak, a mint tetszelegve nézegette Arany- ezüst ékszerek és órák legolcsóbban. Fali-, ébresztő- és ingaórák eladása és javítása 2 évi jótállás mellett. benne magát a nagy tükörben s jó nagyokat kacagott, j a mikor eszébe jutott, hogy Lacinak hogy fog tét- j széni, hiszen eljön ő is, akármilyen messze van, meg- I ígérte neki, hogy hoz egy nagy csomó gyöngyvirágot | s eljön az első táncért az ő első báljára, hogy vele 1 táncolja először végig a nagy, a fényes báli termet. S hirtelen mosolyogva táncolja végig a kis leányszobát s kacagva néz belépő édes anyjára, kinek öröm sugárzik jóságos arcán, látva becézett gyermeke gyer- inekies örömét. A hirtelen jókedvre épen oly gyorsan előveszi Ilonka szivét a szomorú bus sejtelem s megölelve édes anyját mondja: »Olyan mesésen szép a ruhám s olyan szép hófehér s nekem mégis úgy tetszik, mintha gyászruha volna, a fehér színen mintha át- szürődnék a fekete gyász árnyéka.« Az anya aggódva nézte gyermekét s szelíd szavakban megfeddedte az ő mosolygós kis lányát a szomorú tréfáért. Rövid ne gyedóra múlva az udvarra bejött a sürgönyhordó s Ilonka szaladt elébe, azt gondolván, László jelzi bizonyára az esti vonattal érkezését. S mégis nem tud e gondolatnál örülni, kis szivét valami összeszoritja s ideges reszkető újakkal tépi fel a sürgönyt: »Szeretett Lászlónk 2 órakor délután váratlanul elhunyt..« Ilonka támolyogva megy be kis szobályába, a melyiket még nehány perc előtt végig táncolt, ott az ágyon a fehér báli ruha, olyan szép . . . s zokogva borul rá, beletemeti sápadt arcát s sir és panaszkodik, haragos szavakat küldve az égig, mely őt megrabolta, ISÍéhma órás és ékszerésznél. SZATÍRÁK, Peák-tér. Báró Vécsey-ház. vagyonbukottak pedig ugyancsak »tulajdonítottak« a más vagyonából és ebulajdonitás módja talán sokkal minősiteltebb, mint az egyszerű lopás minősített eseteiben. Számtalan példa van arra, hogy egy egy, nagyobb üzletekkel bitó kereskedő egy szép napon insolvenciát jelent és ar a kényszeríti hitelezőit, hogy vele per- centuális egyezséget kössenek, mert ha nem a bekövetkezendő csőd felemészti a vagyont és a hitelezők annyit sem kapnak. Az egyezség azután a kereskedőre azzal az eredménynyel jár, hogy jogtalanul, indokolatlanul ezrekkel és ezrekkel gazdagszik meg. Ez az eljárás nyilvánvalóan nem egyéb, mint egy jól manőverezett minősített lopás. Egy másik példa a becsületsértés esete. Legyen ez bármilyen súlyos avagy bármilyen előkelő társadalmi ranggal és tekintélyekkel bíró egyén ellen intézve, a' büntetés egy kis pénzbüntetés, amely csak a legritkább esetekben haladja meg az 50 vagy 100 koronát. Itt van a párviadalra előirt rendelkezés. Valaki éles fegyverrel kezében, embertársát megvagdalja és olyan sebeket üt rajta, hogy hetekig hónapokig tartó lázas betegséget okoz, a büntetés egy pár napi államfogház, mely valóban csak arra szolgál, hogy a tettes alaposan kipihenje magát és gomolygó füst mellett gondolkozzék arról, hogy legközelebb kibe fog belekötni. Franciaországban, Belgiumban, Észak-Ameriká- ban már régóta meghonosították az u. n feltételes elitélés rendszerét, amelynek az a lényege, hogy az első bűncselekmény jó formán megboasáltatik, hogy az esefleg elkövetendő második büntetése annál súlyosabb legyen. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy ez a rendszer fényesen bevált és nemcsak a büntelő jog szempontjából, hanem a társadalmi erkölcs javítása szempontjából is kitűnő remedium. Igen sok példa volna még. De álljunk meg, mert éppen olyan korai ezeket a kérdéseket feszegetni, mint aminő korai az idő jelenleg annak a reménynek kifejezést adni, hogy az ország sorsát irányiló körök elvégre is belátják, hogy nem hatalmi érdek islápo lására vannak hivatva a népek és nemzetek, hanem ők vannak azért, hogy a népek és nemzetek boldoguljanak. Óhajtjuk, hogy mielőbb eljöjjön ez az idő és hogy végre alkalom legyen ekzisztenciális reformjaink megvalósítására. Dr. Havas Miklós Egy közérdekű felszólalás. Megvallom, egy kissé töprengtem rajta, hogy milyen cimet adjak e nehány sornak, olyan címet t. i. mely első szempillantásra hiven visszatükrözze, hogy miről van szó a cikkben. Adhattam volna szenzációsabb cimet is e soroknak, bátran Írhattam volna a „közérdekű felszólalás“ helyett »A botrány tanya«, »Bakony a Pannónia kávéházban«, »Társadalmi sülyedések« cimet is, mind megfelelő lett volna, de visszatartott e hangzatos eiegyetlen kincséért, álmáért elküldve a halálI, mely letarolta legszebb virágait s elvitte az ő első boldog táncát, mit »neki< ígért. * * * Csak a nagy hármas ágú kandeláberek világítják be a nagy gyászos szobát, sötét fekete gyász lepellel van beborítva az egész mindenség, fehér érckoporsóban fekszik a drága halott töméntelen fehér virággal beborítva. A ravatalnál a földre rogyva zokog egy női alak, ineg-megcsuklik hangja, amint nevénél szólítja a halottat, de panaszára nem kap feleletet, csend van, csak a nagy viaszgyertyák sistergése hallatszik, mintha sejtelmes árnyak suhogása volna . . . S meg-meginogó térdekkel áll fel a leány, karcsú lennele mint egy letört pálma ág s ráborulj a szeretett holttestre s beszél hozzá panaszkodva, sírva, majd mintha élőhöz szólana, úgy mint régen, látja magát mint gyermeket s el-elbeszélget vele ezer apróságról, kérlelve, szólna hozzá, nézne reá s a halott szeme lassankint felnyílik s néz hosszasan Ilonkára s olyan nagy a fényük, olyan setéten feketék, gyászosak . . . Ilonka azt hiszi, álmodik s szeretettel beszél hozzá: »Látod elhoztam neked gyöngyvirágaidat, mindig mondottad még gyermekkoromban : ha meghalok, hozz nekem sok fehér gyöngyvirágot, a kis fehér harangok mind azt fogják felém kiáltani : hogy szeretsz, hogy még mindig szeretsz.« A többi gyászolók is beSzakértelemmel végez: arany- ezüst ékszerek, Grammafon, Fonográf s egyéb mechanikai szerkezetek javítását Vidéki megrendeléseket pontosan teljesít. Tört aranyat ezüztöt napi árban vesz és becserél.
