Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-29 / 46. szám

Szatmár, 1904. SZATMAR-NEMETI November, 29. sorsjáték sikere érdekében alakuljanak meg Szatmár megyében is a hölgyblzottságok. Értesüléseink szerint az egyesülettől azok a kik nemes czéiját pártolni siet­nek, a íőherczeg védnök aláírással művésziesen kiállí­tott oklevelet kapnak, ezen kivül az egyesület úgy róvja le háláját, hogy azon hölgyek nevét a kik a legki­válóbb tevékenységet fejtik ki, a népszanatóiiumok márványtábláján örökíti meg. Mint értesülünk Szalmá­ról már megalakult a hölgy bizottság, a csengeti, er- dodi, szinyérváralja és a mátészalkai járásokban most mennek széjjel az egyesület felhívásai a Fehérgyarmat, Nagybánya, nagykárolyi, nagysomkuti és szatmári járá­sokba a legközelebbi napokban fog megtörténni. — Megjegyezzük, hogy a szanatóriumi hölgybizottsági tagság anyagi kötelezettséggel nem jár, hanem azzal az erkölcsi kötelezettséggel, hogy az egyesület ember­baráti akciója sikert lásson, hogy a tagok a maguk őrállomásán lelkes harczosai legyenek a tuberkulózis elleni küzdelemnek. Szatmáron a megalakult hölgy- bizottság tagjai a következők : Urai Gézáné, Jékey Károlyne, özv. Hérmán Mihályné, Dr. Papolczi Gyuláné, Fogarassy Sándorné, Dr. Fejes Istvánná, Bakó Ignáczné, Bakó Lajosné, Neuwirt Nándorné, Tankóczy Gyuláné, Dr. Vajda Károlyné, Dr. Vajai Imréné, Papp Gyuláné, Dr, Wallon Gyuláné, Wallon Lajosné, Lengyel Imréné, Páskuj Imréné, Mondik Endréné, Dr. Fodor Gyuláné, Thurner Albertne, Jankovics Jánosné, Morvái Jánosné Bölönyi Lászlóné, Dr. Hancz Jeuőné, Paládi Lajosné, Pirkler Józsefné, Kiss Zsigmondné, Unger Istvánná, Unger Gézáné, Unger Ullman Sándorné, Liteczky, Endréne, Literáthi Elekné, Demjen Sándorné, Nyárády Lászlóné, Dr. Kölcsey Ferenczné, Csaba Adorjánná, Veréczy Antalné, Dr. Böszörményi Einilné, özv. Borús Józsefne, Domabidy Sándorné, Helmeczy Józsefné, Jákó, Sándorné, Dj. Schönplug Jenőnőné, Dr' Keresztszeghy Lajosné, Uray Károlyné, Ozsvát Elemérné, Kovács Le óné. Dr. Farkas Antalné, özv. Jékey Ilona. Papp Gyuláné urhölgy fáradozásai a nemes ügyben kiváló eredményeket er el. Csengeri járásban Angyaloson Domahidy Viktorné Csengéiben Szuhányi Ferenczné Böszörményi Endrené, Nemeth Ignáczné, Mikolay Ala- dárué, Dr. Dióssy Adóimé, Dr. Szondy Károlyné. Pá- tyodon Madarassy Dezsőné. Porcsalmáu Péchy Lászlóné, Gyene Zsigmondné, özv. Gyene Károlyné, Balogh Pálné. Angvaloson Nagy Viola, Erdélyi Gyuláné. Sályán Zol­tán Lászlóné. (jköritón Németh Lajosné, Németh Jenőné. Tyúkodon Br. Uray Margit. Ováron Dr. Komoroczy Ivánné, sarközy Andorne. Szamosdobon Fantyik Lajosné. Komlódtófaltiban Kossuth Istvánná. Simán Papp Kál­mánná. Csegöld Sz. Íréger Bertalanná. Gacsáiy Mada­rassy Sándorné. Rozsályon Izsák Elemérné. Atyán Paál Endréné N.-Gécz Luby Béláné Pusztaiak Ujfalussi Lajosné, özv. Ujfalussy Sándorné. Cs.-Bagos Réthy Adolfné. Császló Madarassy Andrásné, Rácz Elemérné. Az Erdődi járásban Erdődön Dániel Sándorné, Antal Józsefné, Papp Sándorné, Csűri Jánosné, Tóth Lajosné, Szafkulits Gyuláné, Dr. Csuka Mihályné, Dr. Roth Sándorné, Moldt Károlyné, Dr. Galgóczy Arpádné, Dr. Péchy Istvánná, Radeczky Rezsőné, Vityi Józsefné és Vaday Lajosné. Király-Daróezon Vaday Lajosné, Szin- falun Leitner Endréné Vadason Burda Károlyné. Hi- ripen Papp Dezsőné. Ivácskón Szuhányi Ödönné. Szinyérvár aljai járásban Avasujjaltm özv. Rednik Mihályné. Mözesfalun Mois Jánosné. Avas/elsőfalun Marosán Viktorné, Eisdorfer Károlyné, Demian Atha- násné és Dr. Egyedi Gedeonné. Mátészalkai járásban N.-Doboson Br. Perényi Péterné, Br. Perényi Helén, — Főhadnagy ur, itt már nem tudok mit taná­csolni. Menjen hat hóra szabadságra s azalatt ha va­lami jó czivil állás után nézhet. . . Elkeseredve utazott a fiatal pár a szép, de saj nos, ismét csak üresen maradt villába a szülőkhöz. Polonkay savanyu arczal fogadta őket s amidőn meghallotta, hogy Dóráék ismét hatezer korona adós­ságot csináltak, teljesen tönkretett embernek látta ma­gát. S a veje szerencsétlensége még borzasztóbban le­sújtotta. Csakis annak a parányi, örökké mosolygó kis leánynak, az egyetlen unokának a csacsogása vidította föl kissé. Telt, múlt az idő. Porumbáky állapota a pihenés alatt javult ugyan, de azzal már az egész család le­számolt, hogy valamikor a tényleges szolgálatba visz-, szatérjen. Tenni azonban kellett valamit. De mii? Végre is megkérdezték Teimert. — Hát, én azt tanácsolom — vélte az, hogy menjen a főhadnagy ur a postához. — Hiszen jó jó, szólt Polonkay. De az sem olyan könnyű ám. Ha volna valami ismerős aki be­segítené. A szegény fiú egész el van keseredve, ő ta­lán favágónak is elmenne, annyira unja a tétlen életet. — Hm . .Tudod mit Polonkay. Adok neked egy tanácsot. Forduljatok ezen kérdésben Tárnáihoz . . Mintha villám csapott volna le, úgy érezte ma­gát Polonkay. Sápadtan támolygott ki a szobából s csak annyit mondott. — Jó. Igazad van Tárnáiról egész megfeled­keztem. Kétségbeesés, sirás és különös szemrehányások következtek odahaza. S amikor Dóra meghallotta a tervet a föld legs-erencsétlenebb halandójának képzelte magát. Pedig neki épen most nyugalomra volt szük­sége. Igazságtalan a sors. S ki volt a hibás az egész­ben? Tehet ő arról, hogy idejutottak. . . Hiába! Tenni kellett valamit. Porumbáky maga irt Tárnáinak s ime, ismét megtörtént egy hallatlan csoda, hogy t. i. a főhadnagy a Tárnái révén posta és távirda gyakornok lett. S amidőn egy év múlva Dóra asszony a máso dik kis babának lábacskáira az első czipőt felhúzta, sóhajtva gondolt arra az időre, amidőn a hétszáz fo­rintos Bősendorfernél az „Irrlichter“ keringőt játszotta s ezt mormogta : — Én és egy postás ? Soha! Dienes Lajosné, Jármy Andrásné, Kadalényi Ferenczné. Vitkán özv. Újhelyi Miksáné, Uszkay Kálmánná. Sza- mosszegen Szabó Istvánná. Paposán Földváry Tamásné. Hadászon Kotnoróczy Béláné. K.-Jánosi Juhász Lajosné. Császarin Fishs Lajosné. Ny.-Vasvári Kossuth Jánosné Sereghy Sándorné. Gebén gróf Berthold Arthurné. N- Ecsed Besey Józsefné. Kocsordon özv. Tisza Kálmánná. Győrieteken Németh Elemérné, Komoróczy Jenőné, özv. Ujfalussy Sándorné és Ujfalussy Lajosné. Tunyogon Luby Lajosné, Kölcsey Zoltánné, Szalkay Zoltánné, Dr. Fomek Lászlóné, Vidra Gusztávné, Rohay Gyuláné, Csató Sándorné, Szálkái Sándrné, Klein Mérné, Dr, Steinberger Samuné, Alberger Bertalanjáé, Klinger Ferenczné, Feldmann Dezsőne, Feldmann Árminné, Dr. Groszmann Henrikné, Beres Gyulán^, Balóházy Sán­dorné, Szilágyi Lajosné, özv. Komoróczy Péterné, llos- vay Endréné, Bányay Endréné. Bizton hisszük, hogy a nemzeti és népmentő feladatnak ilyen nemesszivü gár­dával nagy sikere lesz. — Városi csendőrsóg. A belügvminiszler jóvá­hagyta a városi törvényhatósági bizottságnak a köz- rendészeti szolgálat csendőrség által való ellátására vonatkozó határozatát s elfogadta a város által fel­ajánlott hozzájárulást ugyanazon módozatok mellett, mint a hogy a közgyűlés megállapította. Egyszersmind utasította a kassai IV. sz. csendőrkerületi parancs­nokságot, hogy a 28 főből álló városi csendőrs, vala­mint a Szatmárhegyre kikülönitendő őrs szervezéséhez fogjon hozzá, hogy 1905. év január 1-én a esendőr- ségi szolgálat a város úgy bel-, mint külterületén életbe léphessen. A csendőrség ideiglenesen a régi honvéd laktanyában és a jelenlegi rendőr laktanyán fog elhelyezést nyerni, mig a csendörlaktanya felépül. — Tornaegyleti ismerkedési estély. Folyó évi deczember 1-én, csütörtökön este fél 8 órakor tartja a szatmári torna- és vivő egylet ismerkedési estélyét a társaskör éttermében, melyen szívesen látják nem­csak a tornásztársakat, hanem a tornaügy összes ba­rátait is. Egy teríték 1 korona 20 fillér. — Meghívó. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ és a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület,, által együttesen f. évi déczember 4-én (vasárnap) d e. 10 órakor Szatmáron. a városház nagytermében tartandó szőlészeti és borászati értekezletre. Tárgyso­rozat: 1. Elnöki megnyitó, tartja Bernáth Béla, orsz. képviselő, , M. Sz. 0 E“alelnöke. 2. Szőlőgazdaságunk népikérdései, előadja Dr. Drucker Jenő, a „M. Sz. P. E.“ igazgatója 3. Szőlőmivelésünk leggyakoribb hibái, elő­adja Jablonszky György m. kir. szőlészeti és forászali felügyelő. 4. Az uj borok kezelése, ismereti Ballay Jenő, a „M. Sz. 0. E.“ titkára. Előadás után '/? 1 óra­kor társas ebéb később megállapítandó helyen, Az ér­tekezleten minden érdeklődő rósztvehet. Kellő számú jelentkezss eselén az értekezlet után megalakítható a a „M. Sz. O. E.“-nek szatmármegyei helyibizottsága. Budapest, 1904. nov. 25-én. A ,,M. Sz. O. E.'-nek igaz­gatósága. — Elöleyes színházi jelentés. Tisztelettel értes­tem Szátmár sz. kir. város és vidéke nagyérdemű kö­zönségét, hogy Operette-, dráma-, népszínmű- és víg­játéki színtársulatommal előadásaim sorozatát .904. évi december hó 1-jén a m. kir. 12. honvédezred ze­nekarának közreműködésével megkezdem. Első előadá­sul szinrekerül, Tetemrehivás/Kazalicky Antal legújabb színmüve. Társulati névsor: Igazgató: Krémer Sándor. Rendezők: Peterdi Sándor, Szentes János. Felügyelő: Fehérvári József. Szinházgazda és festő : Garai Károly. Nők: Hugonnai Irén coloréatur-énekesnő, Kornai Mar­git saubrette-énekesnő, Révész Ilonka soubrette-éne- kesnő, Kőszeghi Aranka énekesnő, Havi Rózsika éne­kesnő, Pataki Riza hősnő, Kendi Boriska drámai szende és társalgási, Szilágyi Berta anyaszinésznő, G. Szabó Mari vígjátéki és operette-komika, Gerő Ida/vígjátéki és operette-komika, Garai Ilus naiva és társalgási kar- és segédszinésznök : Borzási Rózsi, Magyari Rózsi, Perczel Mici, Végh Rózsi, Újházi Margit, Tisztái Mari, Kolozsvári Blanka, Garai Rózsi. Férfiak: Peterdi Sán­dor jellem- és apa-szinész, Bay László bariton és nép- szinmüénekes, Áldori László tenorista, Krasznai Ernő hős-szerelmes, Szentes János operette-buffó énekes és komikos, Tisztái Miksa komihus, Papír Sándor sihe- der-szinész, Szőke Sándor lvrai szerelmes-színész, Kré­mer Sándor apaszinész, Ernyei Emil jellem- és tár­salgási kar- és segédszinészek Völgyi Rezső, ifj. Fe­hérvári József, Garai Károly, Gerő Sándor, Szabadkai József, Szabadkai Miklós, Erszényes István, Halász Ferenc. Kovács Miksa karnagy, Ivanovics Sándor súgó, Doroghy László ruhatáros, Gubics Fülöp szertáros, két segéddel. Gaal Sándor diszmester, Lengyel József szinházszolga, A zenét a m. kir, 12. sz. honvéd-gya­logezred zenekara szolgáltatja. Szinrekerülő műsor: Operettek : János vitéz. Pesti nők, Adám és Éva, Én, te ő, Helyőrség leánya, Főkonzul, Katinka grófnő, Szép mosónő, Hüvelyk Kató, Scherry, Bébé hercegnő, Balek, Fecskék, Niobe, A kis kofa stb. Énekes vígjátékok és népszínművek: A japán generális, Álaroosbál, Selyem­bogár, Kaméliás férfi, Az aszfaltbetyár, Az anyaföld Ki­rályné férje. Nagyapó, Vereshaju, Ezres bankó, Falu ró­zsája, Leszámolás stb. Szinmüvek és vígjátékok. A lő­csei fehérasszony, Pénz, Milton, Takarodó, Zalameai biró, Diákélet, Radnótiné stb. Vén leányok, Orosz-japán há­ború, Egyenlőség, Utazás az özvegység felé, Herbelin papa, Annuska, Bizánc, Kis pajtás, stb. Bérlet-árak: Négy és fél hóra idénybériek: Alsó- és közép-, I. eme­leti páholy 600 kor. — I. emeleti oldal páholy 480 kor. Támlászék 150 kor. — Körszék 105 kor. — Zárt­szék 90 kor. Tisztelettel felkérem a mnlt évi bérlő urakat, hogy a kik igényt tartanak helyeikre, azt a színházi pénztárnál december 1-jén bejelenteni szíves­kedjenek. Tisztelettel: Krémer Sándor a szatmári szini-kerület igazgatója. — Változás a cs és kir. hadkiegészítő parancs­nokságnál. Spindler Károly cs. és kir. alezredes, mint a helybeli cs. és kir. 5. számú hadkiegészítő állomás parancsnoka, e hó 23-án távozott el Besztercze-Bá- nyára. Az illető alezredes megrongált egészsége miatt nyugdíjba vonult, helyét Leide József cs. és kir. őr­nagy a 44. gyalogezredtől foglalta el a nyugalomba vonult alezredes helyét. — Elhunyt postatiszt. Líkay László helybeli m. kir. posta és távíró tiszt, e hó 22-én váratlanul el­hunyt. Özvegyén kivül hét kiskorú árvája siratja az elhunytat, kit nagy részvét mellett csütörtökön dél­után helyezték örök nyugalomra. — Értekezlet. E hó 22 én tartotrák ineg Nagy- Káiolybán a városháza nagytermében azt az értekeza letet, a melyet Krisstóff József főispán hivott össze a „Mezőgazdasági Iparrészvénytársaség'1 azon ajánlata foly- tánhajlandó ezen a vidéken kender gyárat létesíteni. Az értekezleten a főispánon kivül megjelentek Nagy László alispán, Károlyi Gyula gróf a láplecsapoló társulat el­nöke, Péchy László műszaki tanácsos, ugyanezen tár­sulat igazgatója, Gregerson Nils a Nagykároly—máté- szalka—csapi vasút engedményese, Mándi Géza föld- birtokos és nagybérlő, Farkas Jenő Felsőbánya polgár- mestere, Dr. Peczhy Péter nagysomkuti főszolgabíró, Péterfi Imre gyógyszerész, földbirtokos, Rébay Dezső gr. Károlyi Lajos, Garzó Imre a néh. gróf Károlyi Gyula örökösei, Toóth Sándor a gróf Károlyi István, Polli Gábor a gróf Tisza István lápi birtokosok kép­viseletében, Bodoky Gyula börvelyi körjegyző s meg néhány lápi kisbirtokos, Domahidy Sándor s még mások távolmaradásukat kimentették. Az ajánlattevő iparrészvénytársaság képviseletében megjelentek Sele- vér József vezérigazgató és Tomka Emil műszaki taná­csos. Elnöklő főispán bemutatta a részvénytársaság kiküldötteit, jelezte, hogy felkérés folytán hívta össze az értekzeletet, mert ő azt tartja, hogy működése, körében nemcsak a közigazgatás elllenőrzése tartozik, hanem minden alkalmat fel kell használni a közgazda- sági érdekek istápolására is. Ezután ezen ügynek előz­ményeit említette fel és a kendertermelés előnyéről szólott. Végül megköszönve Károlyi Gyula grófnak és a jelenlevőknek érdeklődését, az értekezletet megnyi­totta. Nagy László alispán a mostani mozgalom előz­ményeit említette fel, nevezetesen, hogy már a Vár­megyei Gazdasági Egyesület, később a lápi birtokos­ság, majd a Salczmann czég kezdeményezett ilyen mozgalmat, de mindezen mozgalmak a kezdeményezés­nél tovább nem haladtak. Az ő nézete szerint a lápi talaj rá fogja kényszeríteni a közönséget a kender ter­melésre. — Majd Selevér József vezérigazgató ismer­tette a tervezetet. Ugyanis a Mezőgazdasági Iparrész­vénytársaság egyelőre az ország két hejyén akar ken­der és Lngyárat állítani Csanádban és vidékünkön. Előfeltétele ennek az, hogy 1000 hold területen a ken­der termelés biztosítva legyen. A volt lap területe erre a legalkalmasabb, amennyiben holdanként 50 mázsa átlag termést véve ssámitásba, a felajánlott 4 korona 60 fillér ár mellett egy hold 230 kotona nyersjövedel­met adna, a miből leszámítva a szántást, vetést, magot, betakarítást költségeit, 123 korona tiszta jövedelmet lehetne produkálni, a mi kivéve a dohányt, egyetlen szemes termésnél sem érhető e). Az értekezlet helye­selte az eszmét és csak a felállítandó gyár helyére nézve volt eltérés a kiküldöttek és érdekeltek között, amennyiben előbbiek Gilvácson, utóbbiak Börvelyben óhajtották gyár felállítását. A többség az utóbb em­lített hely mellett nyilatkozott, amennyiben Börvely lesz az építés alatt levő törvényhatósági ut, vasút és viczináüs utak iüytán a láp góczpontja. Már az érte­kezleten megkezdték a termelő területek jegyzését és a beavatottak véleménye szerint a. kívánt terület meny- nyiség minden valószínűség szerint jegyezve lesz. Az értekezlet a szerződés megállapítása és a termelésre vonatkozó kötelező nyilatkozatok aláírása czéljából egy bizottságot küldött ki, a melynek tagjai lettek : gr. Károlyi Gyula, Nagy László, Pohl Gábor, Debre- czeni István, Péchy László és Mándi Géza. Végül az érdekeltek nevében köszönetét mondott gr. Károlyi Gyula a főispánnak az értekezlet összehívásáért. Felelős szerkesztő: Mátray Lajos. Főmunkatárs: Ferencz Ágoston. „Míllsiiutdif Hiíjiü. X & U £ ■a m o o ö* © F CD (Q O O w O' ö* cr Szép és tartós szőlője csak annak lesz, a ki Ingyen kéri Magyarország leg­nagyobb szőlőiskolájának árjegyzékét, a mely szőlőiskola állami segélylyel és állami felügyelet mellett létesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom