Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-17 / 20. szám

Szatmár, 1904. SZATMAR-NEMETI Május 17. szerkesztő bizottság választása. 8. Könyvtárnoki jelen­tés, pénztárnoki számadások. 9. A nagykárolyi kör meg­alakítása 10. Kisebb ügyek indítványok. 11. Általános tisztujitás. Szatmár, 1904. május 9. A választmány ha­tározatából: Kótai Lajos, egyesületi elnök. Fábián Ist­ván, II. jegyző. — Artézi kutak. Mig városunk területén ritka számba megy a jó minüségü és bőmennyiségü viz, addig a szomszédos Erdődön, egymásután fúrják az Artézi kutakat, melyek jó és bővizet adnak. Szatmár hegyhez, amely köztudomás szerint víz­ben nagyon szegény, Erdőd egyenes irányban alig több 5 km.-nél annel inkább feltűnő tehát, hogy amott, 40—50 méter, melyből jó artézi kutakat nyernek. Jó tenné a város, ha a Kislippa melletti rétségen, mely Erdődhöz 3 km. nem több (egyenes irányban) próba­fúrásokat eszközölne. Ma Szatmárhegy nagy vízhiány­ban van. Egy jó ártézi kút roppant nyereség volna úgy a hegyre mint a városra nezve. — A nagybányai gör. kath. lelkészválasztás. E nagy port felvert ügyben elvi kijelentésü határozatot hozott a belügyminiszter. Ugyanis Nagybánya város képviselőtestülete 1902 junius 25 en Hozás Janos szat­mári kir. katli. lőgtmjiáziumi hitoiy tatot nagy hányái gör. kath. lelkésznek választotta meg s azon határozatát a vármegye közig, bizottsága múlt évi január 9-én hely­benhagyta. Az ügy harmadioku elbírálás végett a sza- mosujvári gör. kath. püspök és Pap Sándor nagy­bányai képv. testületi tag fdebbezése folytán a belügy­miniszter elé jutott, ki is a választást helybenhagyta s ez ügyet végérvényesen eldöntötte, mely alkalommal a kegyurasági jog mikénti gyakorlására nézve a helytar­tótanácsnak e részben fenntálló I860, évi szabályren­delete nyomán kimondotta, hogy — amennyiben a városok nem Csalt a püspök áltat jelöltek közül, ha­nem a többi érdemes pályázók sorából is választhatnak lelkészt, — midőn a város Hozás Jánost megválas/.- totta, az adott esetben csak jogával élt annál m tább, mert a püspök sem a választás előtt, sem a választás után, a felebbezés rendjén, a megválasztott lelkész ellen kifogást nem emelt; — Pap Sándor felebbezőnek ama kifogását pedig, hogy a vaiasztásban a képviselőtestü­let nem kathodkus vallásu tagjai részt vettek, a belügy­miniszter azért mellőzte, mert a papválasztásra vonat kozó régi iratok szerint a választást mindig a közgyű­lés egyeteme eszközölte, ez esetben is a százados gya­korlat alapján a határozatot, az e tekintetbe emelt ki­fogások mellőzésével belybenhagyandónak találta. — Ez utóbbi kérdés szerintünk már azért is elvitázhatat- lan, mert a községi törvény szerint a képviselőtestület nem vallás felekezeti .S/.cmpuntok szerint gyakorolja jogait, a mint ez ügyet az egyházi hatóság sem vallási szempontból fogta fel akkor, a midőn ellene volt a választás megerősítésének csak azért mert Hozás János azt a vakmerőséget (? I) követte el, hogy pályázati kér­vényét nein oláh, de magyar nyelven merte beadni és nem irtózik attól, hogy a templomban magyarul prédikáljon. Helyesen járt el azért a minisztérium, a a mikor gy nyen jóravaló, magyarérzelinü oláh pap választá megerősítette. — ^gyilkosság. Rencz Antal Nagykárolyi czi- pész mester abbeli feltevésében, hogy felesége hűtlen lett hozzá, folyó hó 9-én este ő óra tájban a Majtény- utczában levő lakásán felakasztotta magát és meghalt. A hullát a közkórházba szállították a honnan e hó 11-én délután 4 órakor temették el. — Rabló támadás. Nagybányán, a város egyik legforgalmasabb utczájában, Mühldorf Béla, a nagy­bánya—felsőbányái vasúi egyik felvigyázója Breban Vila kőfejtővel az elmúlt szombat ese 9 órakor ko­csin haza indult Felsőbányára. A ig érték ki a felső­bányái utczából, a mikor két ösmereilen alak elébe ugrott lovaiknak s azokat megállásra kenyszeritte A Kocsiban ülők eleimén azt hitték, hogy felakainak szallam hozzájok, ám a két gazember viselkedése s a kezeikben tamadasra tartott kés rögtön meggyőzte okéi, hogy itt egy vakmerő merénylettel van dolgok. Kiugrottá« a kocsiból és dulakodni kezdtek támadó­ikkal, a miközben ezek késeiket használták és úgy Mühldorfot, mint Brebánt megszűrték. Mühldorfnak jobb oldalaba döftek s ha a kés pengéje véletlenül a zsebében levő munkakönyvén el nem siklik, úgy a tüdejét szúrják keresztül. így is nehéz sebet ejtettek rajta. A Breban sebe is eleg komoly. Amikor a vé­rengzés közben támadóikat nagy nehezen leteperték, azok kiabálni kezdettek, s a szomszéd utczából nehány bottal felfegyverkezett egyén sietett a támadók segít­ségére. — Ujoncozas az 1904. évre A múltkor megej­tették az 1903. evre az ujoncozast. Most az 1904. évi ujoncozas a következő működési terv szerint megy vegbe: 1. Első bizottság : Nagybányai járásban május 24., 25., 26., elnök Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos. Felsőbányán május 26, elnök Ilosvay Aladár várme­gyei főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vár­megyei tooivos. Csenged járásban május 30., 31., junius 1 , elnök lnancst Papp Kálmán bizottsági tag’ polgári orvos Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos! Mátészalkai jarasban junius 3., 4., 6., 7., elnök Nagy Sándor tb. varmegyei főjegyző, polgári orvos Dr. Serly Gusztáv varmegyei íőorvos. Fehérgyarmati járásban junius 9., 10., 11., elnök Szegedy Antal bizottsági tag polgári orvos Dr. Fekete Samuel vármegyei főorvos. Nagybanya varosban junius 13., 14., elnök Jlosvay Aladar varmegyei főjegyző, poigaii orvos Dr. Fekete Samuel varmegyei íőorvos, Nagysomkuti járásban ju­nius 16., 17., 18., elnök Man Lajos bizottsági tag, pol­gári orvos Dr. Fekete Samuel vármegyei főorvos. Er- dődi járásban junius 20., 21., 22., elnök Böszörményi Sándor bizottsági tag, polgári orvos Dr. Serly Gusz­táv vármegyei Íőorvos. Szinérváraijai járásban junius 24., 25., elnök Nagy Sándor tb. vármegyei főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos. II. Második bizottság; Szatmári járásban junius 3., 4., 6., 7., elnök Böszörményi Sándor bizottsági tag, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos. Nagykarolyi jarasban junius 9., 10., 11., 13., elnök Mauttf-assy Gyula bizottsági tag. polgári orvos Dr. Serly Gusztáv varmegyei főorvos. Nagykároly város­ban junius 14., 15., elnök Reók Gyula bizottsági tag, polgárt orvos Dr. Serly Gusztáv, v. főorvos. — Az ecsedi-láp lecsapoló társulat f, hó 10-én közgyűlést tartott Nagykárolyban. A közgyűlés elején Domamdy Sándor alelnök, Nyárády László kir. fő­mérnök és a tisztikar nevében Péchy László műszaki tanácsos ig.-főmernök meleg és kegyeletes hangon emlékeztek meg a társulat volt elnöke gr. Károlyi Tibor elhunytárói es elhatározták, hogy emlékét jegyzőköny­vileg megörökítik és arczkepét megfestetik. Több kisetib jelentőségű ügy elintézése után Jékey Mór indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az ártéri terhe« könnyítése érdekében bizottságot küld ki, amely a módozatokat megállapítva, a legközelebbi rendkívüli közgyűlésen számoljon be működésé eredményerői, hogy a további teendők felől határozni lehessen. A küldöttség hivatasa lesz egyúttal felkérni a kormányt, hogy a társulat aggasztó helyzetén könnyítsen. A küldöttség tagjai lettek elnök, alelnök, igazgató-főmér­nök, Jekey Mór, Pekanovits Imre, Jékey Zsigmond, Domahidy István, Ezuhanyi Ferencz, Peterffy Imre Reök Gyulaés Dr. Keresztszeghy L jos erdekeltségi’ tagok, valamint az aiterületen fekvő két város és nagy erdekeltseg képviselője Papp Géza és Debreczeni I. polgármesterek. Végül megválasztottak 3 evre a tár­sulat elnökségét és választmányát. A társulat elnöke lett ismét gr. Karolyi Gyula, alelnöke Domahidy Sándor. Választinanyi tagnak megválasztattak: Gróf Tisza István, Jekey Zsigmond, Luby Lajos, Domahidy István Bodoky Gyula. Uray Lajos, Dienes Lajos, Szaraa Andor, Hadady József, Dr. Komoróczy Iván, Fr. Keresztszeghy Lajos, Debreczeni István, Balogh Pál, Papp Cjcza, Rebay Dezső, Szálkái Sándor, Csaba Adorján, gr. Tisza Lajos, Domahidy Elemér, Szuhanyi Ferencz, Róth Karoly. — Uszoda megnyitás. E hó 15-én nyitotta meg PalLg Péter vendéglős a polgári uszodát, melyet Fink Ferencztől megvásárolt. Az uszoda sokkal nagyobb kényelemmel van berendezve, mint idáig volt s azon­kívül az uj tulajdonos egy kiváló úszómestert is szer­ződtetett, kinek szakképzettsége mellett az uszásbani tanítás a legnagyobb lelkiismerettel fog végeztetni, úgy hogy a szülök minden aggodalom nélkül bizhatják gyermekeiket az uj úszómesterre. Az uszoda felső ré­szén pompás vendéglő áll a közönség rendelkezésére — Ben-Alí-Bej, az indiai csodabűvész társulatá­val városunkba eraezett es a városi kioszkban ma este előadást tart. — Annak dacára, hogy a jelen század­ban a tudomány az egesz világon gyorsan halad, a a tudomány elolt sok dolog teljesen ismeretlen. Ezek megismertetesere valók az indiai bűvesz Ben Ali-Bej mutatványai. A világszerte ismert bűvesz Ben-Ali-Bej minden világrészén lellepett, mindenütt a legnagyobb szenzációt keltette. Így Oroszországban, Szibériában Észak-Khinában, valamint legutóbb Ausztria legnagyobb uraságai előtt lépett let a legnagyobb tetszés és elis­merés mellett. — Takarékos háziasszony bevásárlásainál főleg a jó minőségre ügyel. Ezért a padló mázolására csakis Fritze O. borostyankőolajmázat (Fiítze-lakk) használja, mely a látszólag magasabb ára mellett szaporasaga következtében, 1 kilo eleg egy középnagyságú szoba egyszeri mazolasara, valamint a használatban mutált kozó tartóssága folytan tényleg kevesebbe kerül, min- barmely versenygyartmány. * A fejérnye jelentősege mindennapi táplálkozá­sunkban mindenki előtt ismeretes. Az azonban, hogy betegeink, beteges gyermekeink, gyöngélkedő szemé­lyek a mindennapos élelmezésben annyi fejérnyét ve­gyenek lói, a mennyit a test igenyel, sajnos nem mindig sikerül, miután azok többnyire nagyon csekély étvagygyal bírnak, sőt az étkezéstől vonakodnak, un­dorodnak. Rt a somatosehoz kell fordulnunk, •mely mar rövid használat után étvágyra ingerel dús fejernye tartalmanal lógva a tulajdonkepen való tap anyagokat tömörített alakban nyújtja a szervezetne«, s gyakran a legrövidebb idő alatt csodalatra méltó testsúly gyarapodást eredményez. A somaio.se kap­ható gyógy tárakban es droguenakban, húsból készül, csaknem teljesen íz- es szagtalanak s tartalmazza a fejernyét maris oly alakban, hogy az emésztő szervek legcsekélyebb megterhelése nélkül fölvehető. A virágkorzóról. Három felviragozott biciklista a menet után azon vitatkozik, hogy melyiknek kerekpárja volt szebben feldíszítve, mindegyik a magáét tartotta legszebbnek, mire egy negyedik kerékpáros, ki a menetben reszt nem vett. a következő kérdéssel hütötte le a már neki melegedett vitát: Inkább azt kérdjétek egymástól, hogy melyikő- töknek van nagyobb vtrágszámlaja ? * * * Két felsőbb leány is kiment a virágkorzót nézni, a meneiben egyszerre pillantják meg „őt“, mire mind­kettő kebléből fájdalmas sóhaj lebben el: Miért is rendeztek virágkorzót ? * * * Fiatat emher\ Nos, mit szól a virágkorzóhoz? Kisasszony (fájdalmasan): Oh ! nekem nincs hozzá­szólásom. * > # * Két németi polgártársunk is végignézte a virág­korzót, mikor hazafelé ballagtak, azt kérdi az egyik: hát mit szól komám ehhez a viragos korzóhoz? mire a másik, tudatának felsőbbségében a következőkép vágta ki a szót: Látni mán sokat láttam az életben furcsábbnál­furcsábbat, de komám — ez volt a legfurcsább. * * * Hogy tetszett a sok szép virág? Az élője pompás volt. Felelős szerkesztő: Mátray Lajos. Főmunkatárs: Ferencz Ágoston. Árverési hirdetmény és feltételek. Vagyonbukott Grosz Adolf szatmári keres­kedő csődtömegéhez leltározott áruk, bolti felszerelések es aktiv követeléseknek a csődvá- lusztmany zart ajánlati verseny, esetleg az aján­latok felnyitása utáni nyilvános árverés utján való eladását elrendeli es ha ezek eredményre nem vezetnek tételenkénti árverést fog tartani 1904. évi május 31-én és következő napjain. Eladás tárgyát képezik a leitarban 2—2043 tételig bezárólag felvett és 9813 korona 26 fil­lérré becsült áruk, valamint 250 koronára érté­kelt a leltárban 2044 és 2045 tételek alatt lel­tározott bolti berendezés es Wertheim szekrény es végül a leltárban felvett 20/2—2087, 2089, 2091, 2092, 2094—2099, 2101, 2104, 2106, 2114, 2115, 2117—2119, 2122,2130, 2131 es 2133—2136 tétéiig bezárólag felvett 1100 ko­ronát kitevő aktiv követelések. A zart ajánlatok 1904. évi május 27-ik nap­jának délelőtt II óráig adhatók be alólirott to- meggondnoknal vagy Dr. Biró Elemér választ­mányi tagnál. Egy ajánlat tehető mindhárom csoportra, de külön is tehető az ajánlat az árukra, külön a bolti felszerelésekre és külön az activ követelésekre. Ajánlattevő tartozik az áruraktár és bolti felszerelések becsertekenek 10% vagyis 982 koronát es az activ követeléseknek 1%-át, tehát 11 koronát bánatpénzül letenni. Az ajánlatok 1904. évi május hó 27-én délelőtt 11 órakor nyittatnak ki Dr. Flieder Adolf tömeggondnok irodájában és ott fog ugyan- a«kor megtartatni és az esetleges nyilvános ár­verés. Az írásban beadott zárt ajánlat és az esetleg nyilvános árverésen tett Ígéret ajánlat­tevőre feltétlenül kötelező, azonban a csődtö­megre csak a választmány jóváhagyásával válik kötelezőve. A nyilvános szóbeli árverésen csak az vehet részt, ki a fenti bánatpénzt letette. Vevő kinek ajánlatát a választmány elfo­gadta, a vételárt 3 nap alat köteles tömeggond- nok kezéhez lefizetni, amikor a letett bánat- ^nz a vételárba betudatik. Ha a vevő a meg­határozott időn belül a vételárt le nem fizeti, a[3ban az esetben bánatpénzét a csődtömeg ja- V£ra elveszti és az áiuruktar a vevő kára és vesze*y®re ujból f°g eladatni. Sem a tömeg, sem a tömeggondnok, de a csődv^lasztm^ny sem szavatol az áru mennyi­sége és minőségért, valamint nem szavatol a a követelések valódisága és behajthatóságáért. A megajánlott vételáron fölül köteles vevő a bolthelyis®gért a csődtömeg által 1904. évi augusztus hó 1-ig kifizetett 205 korona bolt. bért is lefizetni és ezért a bolthelyiséget augusz­tus 1-ig használhatjz. Úgyszintén köteles vevő a vételi illetéket is kiegyenlíteni. Szatmár, 1904. évi május 12-én tartott vá­lasztmányi ülésben. Dr. Rácz Endre, Dr. Frieder Adolf, csődválaszt, jegyző. csődtömeggondnok. 286/1904. vhtó. szám Árverési hirdetményi Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a pestvidéki kir. járásbíróságnak 1903. évi Sp. 1. 599/3 számú végzése következtében Weitzenfeld Illés ügyvéd által képviselt Gróf Keglevich Róbert promontori cognac gyári ezóg javára Deutsch Szidónia ellen 51 kor. 10 fill, s járulékai erejéig 1903. évi deczember hó 17 én Pusztaszentlőrinczen foganatosított kielégítési végrehaj tás utján le és felülfoglalt és 1030 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: bútorok és egyebe« nyil­vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmárnémeti kir. járásbí­róság 1904. évi V. 327. számú végzése folytán 46 kor. 20 fill. hátr. tőkekövetelés, ennek 1903. évi május hó 5. napjától járó 5% kamatai és eddig öszszesen 33 korona 30 fillérben biróilag már megállapított költ­ségek erejéig Szatmáron, Hám Jánosutcza 5. sz. a leendő eszközlésére 1904. évi május hó 19-ik napjának délutáni 2 Órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom