Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-07 / 23. szám

Szatmár, 1904. SZATMAR-NEMETI Junius 7. utón megtartsa, vezesse tovább. Rövid idő alatt az élet ezerféle változata átgyurja, megváltoz­tatja érzelmeiket, ismereteiket elhomályosítja. Kell tehát, hogy biztos kezek vezessék az ifjú­ságot az iskolától az életig s még ott se hagy­ják el tanácstalanul. Ennek megvalósítására vol­nának hivatva Szatmáron és Szatmárhegyen most alakulófelben levő ifjúsági egyesületek. Ezek módot nyújtanak arra, hogy az ifjú­ság megóvassék a káros befolyásoktól; nem engedik, hogy lelkét megmételyezzék, lábait rósz útra vezessék a mai kor ember-bacilusai. Meg­alkotják a második otthont, mely az iskolától nőtt ki. Megmutatják ; z ifjúságnak, hogy a tár­sadalomban csak olyan embernek van értéke, aki örömét leli a munkában, kötelességét híven teljesiti, s mig igy a gyengédet támogatja, addig az erőseket emberszeretetre irányítja. Ilyen célú egyesületre a Szatmárhegyen különösen nagy szükségünk van. Szatmárhegyen a kulturális fejlődésre év­tizedeken keresztül alig fordított valaki gondot. Hol pedig ebben a tekintetben mulasztás történt, más eredményt nem varhatunk mint a jelenlegit. Már pedig ott, hol évtizedeken át meggyö­kerezett, apárói-fiura öröklött hajlam kiirtásáról van szó, ott csupán az iskola a legjobb akarat mellett is, nagy eredményt fel nem mutathat­ott a Szatmárhegygyel érdekelt társadalomnak is cselekednie kell, mert gondoljuk meg, hogy Szatmárhegy lakosai ami véreink: magyarok, akik a szív őszinte szeretetéből fakadó érzelme­ink melegét, ha megérzik, velük foglalkozunk, őket tanácstalanul nem hagyjuk, akkor többé nekünk sem lesz reájok panaszunk. A ifjúsági egyesületnek célja röviden ez: a tanköteles kort tulhaladolt ifjúságnál a ne­mes szórakoztatás; a hazafias érzésnek a val­láserkölcsös életnek ápolása ; a hasznos isme­reteknek a gazdasági és ipari dolgokban helyes irányú vezetése ; a magyar nemzeti önérzet fej­lesztése, a magyar nemzeti hadsereg alapjának megvetése; a társadalmi bajok lehető orvoslása. Hogy e kitűzött nemes célt miképen fogja elérni az egyesület, azt megszerkesztett alap­szabályai körvonalozzák, egy cikk keretében is­mertetni lehetetlen kimerítően. Különben ezt csak a helyszínen, működése közben ismerheti meg az érdeklődő. Vezetésére a szatmári állami ta­nítói kar vállalkozott, segítségül véve a hitokta­tókat is. Az egyesület rendes tagja lehet minden 15—21 éves tisztességes ifjú tagdíj nélkül. Rend­kívüli tagok azok, akik a 21 évet már betöltöt­ték, de az egyesület kötelékébe lépnek, vagy ott óhajtanak maradni szintémtagdij nélkül. Pár­toló tag az, aki évi 1 kor. tagsági dijat fizet. Alapitó tag, aki egyszer és mindenkorra 10 ko­ronát fizet az egyesület pénztárába. Ezek szerint mindazok, akikért az ifjúsági egyesület szervezése elodázhatatlan szükséggé vált különösen Szatmárhegyen, teljesen ingyen részesülnek mindazon javakban, amiket az egye­sület nyújthat tagjainak. A kezdet, az irány és cél igen helyes; de hátra van a kivitel . . . HIRE k. * Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Kinevezés. A pénzügyminiszter dr. Halász Osz­kár debreczeni közjegyző-jetöltet a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatósághoz állami végrehajtónak nevezte ki. — Uj tanár kisasszony. Wolkenberg Ilonka, Wol­kenberg Károly szinérváraljai ügyvéd leánya a napok­ban kitüntetéssel letette Budapesten a középiskolai ta­nári szakvizagát a fizikából es matematikából. A böl­csészeti kar ezenkívül az uj tanár-kisasszonyt szorgalom- díjjal is kitüntette. — Érettségi kormánybiztos. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter a nagybányai állami főgimnáziumba az éiettségi vizsgálatokhoz miniszteri biztosul dr. Klek- ne Alajos kassai kir. jogakadémiai igazgatót küldte ki, ki az érettségi vizsgálatok idejét junius 26—30-ig ter­jedő időre tűzte ki. — Megbízatás. A fejérgyarmatiak javaira nézve, wig az ottani kir. állatorvos szabadságon van. az állat­orvosi teendők ellátásával Pártos Samu szatmári kir. állatorvost bízta meg a főispán. — Krémer Sándor színtársulata május 29-én kezdette meg előadásait Beregszászban a közönség élénk pártolása mellett. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter Szatmárvármegyében, a hagymás-láposi anyakönyvi ke­rületbe Diamant Gyula segédjegyzőt anyakönyvvezető- helyettessé nevezte ki s őt a házassági anyakönyvveze­téssel és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. — A szaniszlói kerületbe Majercsik Sándor oklev. jegyzőt, a géresi kerületbe Fischer József jegy­zői Írnokot nevezte ki a belügyminiszter anyakönyvve- zető-helyettesül s előbbit a házassági anyakönyvveze­téssel és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. — Esküvő. Iiristóffy József városunk és várme­gyénk főispánjának kedves leányát, Erzsiké urhölgyet e hó 4-én vezette oltárhoz Budapesten Ottlik Lajos földhitelintézeti tisztviselő. — Ezüst menyegző. Valkovits Sámuel vendéglős, a Kossuth-kerti kioszk és gőzfürdő érdemes bérlője, e hó 3-án ünnepelte meg házasságának huszonöt éves jubileumát, hitvestársa, Schwartz Juliánnával. A közbe- csülésben álló házaspárt ez alkalommal a jó barátok és ismerősök közül számosán gratulálták. — Koronázási évforduló. Holnap lesz a koroná- zás évforduló napja. Harminczhét év múlt el már azóta hogy dicsőségesen uralkodó szeretett királyunk Szent István király koronájával megkoronáztatott. Hamincz- hét éve annak, hogy a király és nemzet megértette egymást s béke jobbot nyújtottak. Az elmúlt évek csak szorosabbra fűzték a nemzetet királyához, kit semmiféle ármány nem volt képes elhidegiteni a lova- vagias magyar nemzettől. Teljes fényében ragyog most is ősz királyunk fején a korona, melynek fénye messze hinti sugarát, bizonyítékául a király és nem­fátyolára s megáldotta; — glóriát vont fenséges szép homlokára. Ajkain e pillanatban hangzott el a szent eskü. A templomban megmozdult a csend s a bolthajtások minden kis zuga visszhangozva ismételte, megerősítette azt. A magasztos szent pillanatban egészen átszelle­mült a szép ara. Mennyei, boldog mosoly jelent meg ajkain . . Most már egészen az övé volt. . . E jelenet is elmosódott, a fénysugár más képet tárt elém Négy gyermek állt a haldokló anya ágyánál s s szeretetteljes gyöngédséggel vigyáztak minden moz­dulatára. A legkisebb gyermek alig múlt négy esztendős. Ott játszódott az ágy szélén anyja takaróján. Göndör szőke fürtök köritették a kis angyalfőt, mig nagy fekete szemei, mint az őzikéé, félénken tekintet­tek körül a homályos csendes kis szobában. Most megmozdult a beteg, vékony átlátszó ke­zeit a gyermek felé nyújtotta, hal vány ajkán még egy utolsó szeretetteljes mosoly jelent meg. Végső erőfe­szítéssel keblére vonta s csókot lehelve homlokára, alig érthetően suttogta : »Erzsiként«. .. dalolj a mamá­nak valamit . . . tudod azt . . . két nefelejts . . . amit anyus oly nagyon szeret . . . A kis lány készséggel engedelmeskedett s mint máskor is, most is gondatlanul, egy négy esztendős gyermek ártatlanságával dúdolta: „kék nefelejts, kék nefelejts virágzik a viz tükrén.« ... Az anya mozdu­latlanul feküdt párnáin s kis leányán pihent tekintetet mig helyette énekelte el a hattyú dalát »gyenge va­gyok, beteg vagyok, nem sokáig élek én« . . . Nézte hosszan . . . fájdalmasan . . . olykor lezárta szempilláit s úgy hallgatta a dalt. A végső szónál még egyszer feltekintett. . . . még egyszer utoljára . . . a gyermek csak dalolt tovább : »Koszorút, ha meghalok a síromra, sirhalmomra nefelejtsből fonjatok . . .« Mikor bevégezte a dalt, latva, hogy anyja nem néz rá, kicsiny ujját az ajkára téve, halkan odaszólt testvéreihez — anyuska alszik . . . Hideg légáramlat érintette arcomat, arra magam­hoz tértem A hold már elborult, felhők takarták az eget s csendes, hűvös eső hullt alá. Hideg borzongás futott rajtam át . . . Betettem az ablakot ; úgy látszik megfáztam a hűvös éjszakai le­vegőtől .. . Lázár Margit. zete közötti egyetértésnek. Az egész ország valameny- nyi városában, falujában ünnep a holnapi nap; hála­adó isteni tiszteletek tartatnak e napon a templomok­ban és az iskolákban pedig alkalmi ünnepségek. Szat­máron a hivatalos isteni tisztelet a Zárda templom­ban d. e. 9 órakor lesz megtartva, melyen részt vesz­nek a polgári és katonai hatóságok és a tanintézetek növendékei. — Meghívó. Az ev. ref. főgimnáziumbeli izr. val lásu ifjaknak a főgimnázium IV. o. tantermében f. hó 9-én d. u. 4 órakor, a kir. kath. főgímnáziumbeli izr. vallásu tanulóknak a volt izr. elemi iskola I. emeleti, utcza felőli ntgy tantermében f. hó 12-éa d. e. 9 óra­kor, úgyszintén a zárdabeli polgári iskola és tanító­képző izr. vallásu leánynövendékeinek ugyanott és az napon d. u. fél 4 órakor és végül a prot. felsőbb leány­iskola és tanitónőképzőbeli izr. vallásu tanulóinak ezen intézet tornatermében f. hó 16-ikán d. e. fél 11 órakor megtartandó nyilvános évzáró vallástani vizsgákra az igen tisztelt szülőket és érdeklődőket tisztelettel meg­hívom. Steuer Ábrahám, rabbi-hittanár. — Tanítók gyűlése. A Szatmárvármegyei általá­nos tanító egyesület e hó 1-én délelőtt évi rendes köz­gyűlést tartott a városháza nagytermében. A gyűlést Kótai Lajos elnök nyitotta meg, tartalomdus szavak­ban üddözölvén a szép számban megjelent tagokat és Kovács Béla kir. tanácsos tanfelügyelőt. Az elnöki megnyitó felölelte magában mindazon kötelességeket, a melyek a tanítókra várnak az iskolán kívül. Majd Károlyi Sándor egyesületi I. jegyző az elmúlt két év eseményeiről számolt be s ezután pedig Végh Gábor apai igazg. tanító a „Népnevelés és társadalom“ czim alatt nagy gonddal és szakavatottsággal megirt dolgo­zatát olvasta föl, mely a közgyűlés tagjai között nagy tetszés és elismeréssel találkozott. Domokos István szinérváraljai tanító a népoktatási törvény revíziója, Székely Árpád pedig a népnevelési egyesületek felál­lítását czélzó fejtegetéseit adta elő, mely szinte nagy tetszéssel találkozott. Kovács Béla kir. tanfelügyelő meleg hangú beszéd kíséretében adta át Károlyi Sán­dor udvari-i és Ghezie Miklós gör. kath. tanítóknak a magyar nyelv hathatós terjesztéséért a jutalmakat. Ezu­tán a pályázatok eredményét hirdette ki az elnök, négy pályamunka érkezett be „a tanító teendője a szocziálizmussal szemben“ czimü tételre. A négy pá­lyamunka közül a 2-ik számú, melynek szerzője Marosán Kornél aranyosmedgyesi tanító, dicsérő elis­merést nyert, mig a 4-ik számú pályamunka, melynek szerzője P'ábián István szinérvaraijai ref. tanító, a második jutalomban részesült. A közgyűlés ezután egy újabb pályamunkát tűzött ki 50 kor. jutalomdijjal s 1905. évi január 1-én lejárattal. A pályamunka tar­talma a nevelés vagy módszertanból oldandó meg. Intézkedett a közgyűlés, hogy az egyesület havonként megjelenő Tanügyi Értesítőjét az elnök szerkessze, munkatársai pedig az összes választmányi, tagok köz­gyűlés kimondotta, hogy Nagykároly vidékén egy kü­lön tanítói kört letesit, majd több. apróbb ügy elinté­zése után a tisztujitás ejtetett meg a következő ered­ménnyel: elnök, Kótai Lajos, alelnök Dorogi Ignácz nagybányai igazgató, I. jegyző Károlyi Sándor, II. jegyző Fábián István pénztáros, Farkas Márton könyv­táros Dilyi László, ellenőr Nemeti Sándor, választ­mányi tagok: Mihály Ferencz, Halász Mór, Sulyok Gizella, Tar károly, Varga Benő, Paládi Lajos, Ányos Miklós, Téglás Lajos, Pap Sándor, Szlávik Sándorné- Rozsos István és Marozsan Kornél. Ezután az elnök az ülést bezárta s a tagok az Ipar Olvasó-kör helyisé­gébe gyűltek össze társas ebédre, mely a legvidámabb hangulatban este 6 óráig tartott, majd az egylet vidéki tagjainak nagyrésze haza utazott. — Ipari szakiskola városunkban. Tegnap neve­zetes vendége volt városunknak. Vig Albert iparokta­tási főigazgató, volt műegyetemi tanár a kereskedelmi miniszter megbízásából lejött hozzánk az állami ipar­iskola felállításának megbeszélése és előfeltételeinek megállapítása végett. A polgármester azon kívánságát terjesztette elő, hogy az állam egy ipari szakiskolát állítson fel egy fakultással (faiparra berendezve) tan- mühelylyel és internátussal egybekötve. E czélra a város megfelelő telket bocsát rendelkezésre, azonban az építkezést nem ajánlja fel, azonkívül a törvényha­tóság utólagos jóváhagyásától feltételezetten kijelen­tette, hogy gondoskodni fog róla, miszerint a helyi érdekeltség minél több alapítványt tegyen, melyet a város- nem többre mint 6000 koronára ki fog egészí­teni. A helyre nézve az a megállapodás jött létre, hogy a város által kijelölt telkek közül az Árpád-utcza és Atilla-utcza sarkán levő telek mint legalkalmasabb fog e czélra átbocsátatni, ha azt a kormány elfogadja. Sőt csakis ezt találta a főigazgató elfogadhatónak s egyszersmind azt a propozicziót tette, hogy az inté­zet felállítása esetén az Árpád-utcza parkiroztassék. A főigazgató itt szerzett benyomásairól s a létrejött meg­állapodásokról egy tanulmányt fog a miniszterhez be­terjeszteni aminek az alapján a további tárgyalások nem sokára meg lesznek tartva. — Elhunyt rabbi. Csenger községének, vallás fe­lekezeti különbség nélkül köztiszteletben álló rabbija, Jungreisz Ábrahám életének 64 évében, hosszas be­tegeskedés után e hó 2 án elhuryt A jobb létre szen- derült rabbi előzékeny modora és intelligenczája által nemcsak Csenger községében, de az egész környéken tisztelt alak volt, a kivel nemcsak hitsorsosai, de a más vallásuak is szívesen érintkeztek. Temetése az elhunyt rabbinak e hó 3-án ment végbe óriási rész­vét mellett, mely alkalommal a környék rabbijai is összegyűltek, hogy az alhunytnak a végtisztességet megadhassák. bW' Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom