Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-16 / 7. szám
Szatmár, 1904. SZATMAR-NEMETI Február Í6 Ez ügyet, különben ajánljuk a Sz. E. H. E. vasút igazgatóságának is figyelmébe, mely neki fontos üzleti érdek, valamint a szatmári hegyközség választmányának is, amelynek különben, kell, hogy belügyi fontos kérdései legyenek az itt tárgyaltak, a szőlőbirtokosság érdekei következtében, annyival is inkább, mert a mai formák mellett, a Hegyközség a kezdeményező hivatalos fórum — ha kívülről várjuk a kezdeményezést. Az ipari hitelszövetkezet közgyűlésé. A Szatmár-Németi ipari hitelszövetkezet, mint az országos hitelszövetkezet tagja, e hó 14-én délelőtt 11 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a városháza nagytermében. A közgyűlésén a tagok nagyszámmal voltak képviselve és élénk érdeklődést tanúsítottak a a közgyűlésen szőnyegekre hozott egyes tárgyaknál sőt többen azoknak részletes és szakszerű megvitatásába is bocsájtkoztak, ami csak örvendetes jelenség arra nézve, hogy a szövetkezeti tagok mindmegannyian tudatában vannak annak, hogy mint iparosoknak minő bajokkal kell esetleg megküzdeniük és minők azon czálok és utak, melyek a iparos osztály boldogulását és javát előmozdítják. A közgyűlésen, melyen Gerster Miklós, mint az országos központi szövetkezet kiküldöttje is megjelent, Bakó Ignácz igazgató elnökölt s miután megnyitotta a közgyűlést, a tagok kívánságához felolvastatta a múlt évi üzietered- ményről szoló jelentest, majd a zárszámadások megvizsgálását, a mérleg megállapítását es a tiszta nyereményről való rendelkezést, melyet a tagok tudomásul vettek. Az igazgatóság évi jelentéséből kieinelen- dőnek tartjuk felemlíteni, hogy az elmúlt 1903. évben a szövetkezetei veszteség nem érte, sőt az üzleti forgalom, nemkülönben a tagok száma jelenleg 332, kik összesen 584 üzletrészt jegyeztek 23360 korona értékben s erre 1903. évi deczember 31-ig 16450 knrona 80 fillért be is fizettek. A tagok hiteligényeinek kielégítésére s saját meglevő tőke felhasználása mellett az Országos Központi Hitelszövetkezettől 51628 korona hitel van igénybe véve, takarékbetétül pedig 2673 korona 82 fillért kezel a szövetkezet. A jelentés beszámol még azzal is, hogy az iparosok részét csoportosítva és a szatmári állami iskolák építésénél mintegy 180000 korona munkalatot sikerült megnyerni, nemkülönben az iskolák berendezésénél 15000 korona értékű vállalatot biztosítottak a szövetkezet tagjainak. A mérleg szerint kimutatott 617 korona 97 fillér tiszta nyeremény mutatkozik, melyből az alapszabályok értelmében 10% aZöZ 67 korona 20 fillér a tartalék alaphoz csatoltatik, a másik 10% pedig az igazgatóság, 4°/0 azaz 27 korona 48 fill, a felügyelő bizottság jutalmazásra, és a fennmaradó 521 korona 74 fillér pedig szintén a tartalékalap gyarapítására for- dittaíik. A közgyűlés ezután Katona Imre és Nyisz- tor János kilépett igazgatósági tagok helyét töltette be, Glózer János és Rácz Károly újonnan megválasztott igazgatósági tagokkal. Bakó Ignácz igazgató elnök indítványozta, hogy a közgyűlés a két kilépett igazgatósági tag érdemeit, mint olyanokat, melyei a szövetkezet fejlődésére elévültetlenek vegye jegyző- zőkönyvbe és igy jutalmazz meg sok éven át tanúsított munkásságuk és önzetlen fáradságukat. A közgyűlés tagjai az elnök ezen indítványát nagy lelkesedéssel fogadták el s többen pedig, maga az elnök sajnálkozásuknak adtak kifejezést azért, hogy a két kilépett tag nem szándékozik megmaradni állásában. A felügyelő-bizottságba ezután közfelkiáltással megválasztotta a közgyűlés Ingük József, Jakab Mihály és Liteczky Endre tagokat. A választások megejtése után Sozánszky Mihály szövetkezeti titkár az árusító szakcsoport megalakítására nézve tette meg hosszabb felvilágosító beszéd keretében indítványát. Szóló, reámutatott mindama nagy fontosságú előnyökre, melyek jó eleve biztosítják az árusító szakcsoport sikeres működését, melynek megalakítása és éleibe léptetése úgy a közönségre, mint az iparosok nézve egyaránt szükséges és kívánatos. Az egyesületi tagok mindvégig nagy figyelemmel hallgatták Susánszky szakszerű fejtegetését s végül pedig általános lelkesedéssel tették magukévá az indítványt, mely ha annak idején testet ölt, a szövetkezet tagjai most még előre nem látható előnyökben részesülnek s boldogulások nagyban biztosítva leend. Végül a megalakítandó árusitó szakcsoport választmányi tagjainak névsorát választatta meg a közgyűlés, mire az véget ért. SZÍNHÁZ. Kedden, Molnár Ferencz „Józsi" czimü bohózatát ismételték meg Kornai Margittal a Csongrádiné szerepében. Ferencziné gyöngélkedése miatt ez estén nem léphetett fel. Kornai Margit tehetségét uj oldal ról mutatta be s csak elismeréssel szólhatunk alakításáról, melynek legkritikusabb helyeit is minden legkisebb baleset nélkül játszotta meg, de sőt a legélesebb megfigyelő sem vette volna észre, hogy beugrott ebbe a szerepae. A darab elég jói ment, csak Garai llus játékán látszott, hogy kevésbbé volt diszponálva mint első alkalommal. — A nagymama köve? — Igen. Az az óhajtása, hogy halála után a sirjára hengeriiséK .. . Szegény nagymama oly különös ... de hiszen olyan boldogtalan is volt egész életében ! — Bizony csúf, vén egy kő ez, Margit; de annul szebb, fiatalabb vagy te, ha itt állsz rajta. A lányka az ifjú nyaka köré fonta karjait s az erős kezzei leemelte onnan Nevetgélve és suttogva mentek ki a kertajtón a nyirfaerdőbe, mely a reggeli harmatos napsugárban úgy csillogott, mint valami aranyürükke! telt ékszer- szekrény. — Igen suttogott e leányka — olyan ifjú maradjon a szerelmünk, mint az egy napig nyíló virág és olyan tartós legyen, mint a kő ott lenne. Az ifjú annyira föllelkesült e szavakra s úgy elragadta terfiasheve, hogy meg kellett álma s ott az árnyas lombok alatt ö^sze-vissza csókolták egymást. * Az eső megerdt s Ugyancsak kopogtatta az ablaküvegeket. Most egy utazó-kocsi robogott elő és nemsokára már az országúton, a kőfalontu) száguldtak tova a tüzes paripák drága terhükkel. Majd a hidoo hallattszott a kocsi dürögése, ami azt jelentette, hogy mindjárt áttér a határon. A patak szomorúan folydogáli tovább a sötétségen át, mint valami tajtéktól borított, messziről üldözött vad. A lányka zokogva fordult el az esőtől csepegő, széltől ' csikorgó ablaktól, melynek keretében a nagyanyja jóságos arczát látta. — Nagyanyám ... óh édes nagyanyám ... az és hibám-e, hogy szeretjük egymást ? S mig a lovak vadul röpítették messzebb a kocsit tovább folyt a látomány : Az öreg asszony megállította örökké pergő rokkája kerekét a tisztes ősz fejét odanyomta az ablak üvegtáblájához, úgy, hogy messziről is jól láthatták : — csak nézte-nézte a tájat. Az eső csak úgy zuhogott le a szélben hajlongó fákra és cserjékre, a lombok kísértetiesen zizegtek s falevelek hullot'.ak a sáros útra. A folyodár összetépve himbálódzott magas karóján ide oda s virágai hervadtan, összetépve úgy csüngtek le róla, mir.t élettelen pillangók. De odalenn büszkén, szilárdan állt most is a vén ! mohos szikladarabb s a likacsaiban nőtt, megszáradt ! moha elkezdett duzzadni s uj csirákat hajtott. Ugylátszott, mintha ez a mohos kő a nagymama felé ravaszul hunyorgatott volna a hajnali szürkületben Az öregasszony megint csak megindította a rokkája kerekét s annak egyhangú berregése s az esőnek az ablaküvegét verdeső méla, egyhangú zenéje mellett gunj-’osan mormogta : — Hogy a te hibád-e . . vagy az ő hibája? Ne azon törd a fejedet!... Inkább azt mond meg .. gyermekem . . . mit akartatok ti azzal az egy napig nyíló virággal ? H. K. Csütörtökön, Papír Sándor jutalomjátékául Mi- löcker operettje a »Három pár czipő« került szinre telt ház előtt. Szegény Milöcker aligha meg nem fordult a sírjában arra a brutalitásra, amelyet operettjén a szatmári színtársulat rendezője elkövetett. Csaknem zseniálisnak lehetne tartani ezt a stiklit, ha más oldalról a közönség kevésre becsülése miatt a legerélyesebben tiltakozni nem lenre kötelességünk. Az operett zenéjét ugyanis egyszerűen nihagyták s helyette különféle betéteket énekeltek. így rendkívül könnyű oderettet előadni, sőt ilyenformán még operákat is előadhatnának. Meggondolhatná pedig az igazgató ur, hogy az idei müpártolás mellett a közönségnek igényeit fokozottabb mértékben kelle kielégítenie, s nem kellene visszaélnie a közönség jóhiszeműségével és türelmével. Tény az, hogy a darab klaszikus zenéjéből a buesusok énekén és a finálén kivül semmit sem adtak elő, a kórusok is teljesen elmaradtak, s az eredeti zeneszámok helyett egy csomó betétet énekeltek. Az ilyen girigárét megköszönjük, de nem kívánunk belőle. A szereplők dicséretes buzgalommal igyekeztek a gyenge szöveget érvényre juttatni. Papir igen jó Flink Lőrincz volt Kornai Margit szintén jól adta a kissé tudatlan de élelmes és temperamentumos bécsi suszternét. A darab hatása azonban teljesen elveszett az uj zenekiséret mellett. A divatját múlt régi operettekben ma is lehet gyönyörködni s főleg az értékes zenei tartalom nyújt élvezetet. Milöcker zenéje különösen oly bájos, hogy azt bármikor szívesen meghallgatjuk. A három pár czipő librettója azonban egyáltalán nem elég szellemes, sem elég érdekes arra, hogy kárpótoljon a szép zenéért s ez a szöveg a modernebb zenei betétekkel hasonlított egy frakkba öltöztetett őskori teutonhoz. Máskor ha előrántanak valami régi operettet, tanulják meg a zenéjét is. A szombati premierről kell még megemlékeznünk, mely ismét lelt házat vonzott, jóllehet ugyanakkor volt a Fillér egylet bálja és két iparos tánezmu- latság is. Verő György »Doktor kisasszonyok« czimü darabja került bemutatóra, melyről bajos meghatározni miféle műfajhoz tartozik. Verő György kölünbeu úttörő akar lenni s a megunt népszínművet akarja tovább fejleszteni tetszetőssé tenni s művészibb színvonalra emelni. Törekvése dicséretre méltó, erős akarattal logoit reformtervéhez, lattuic ezt a »Menyecskék« czimü hasonló irányú darbajából. A siker azonban csak közepes maradt, s ha nem tévedünk, ennek oka a szöveg gyarlósága. A »Doktor kisasszonyok« szövege is nagyon operettszerü feleresztve egy kis mes- terterségesen előkeszitett betyár kalanddal. A zenéjéről már nagyobb elismeréssel szólhatunk. Igen ügyesen vezette be a szerző a magyar ritmust és magyar motívumokat a modernebb s operettbe illő zeneszámokba, Igen sikerült volt például a Kakuk dal és a fürdő kisasszonyok keringője Kornai Margit ezúttal is ügyesen, elevenen játszott, vele osztozott a sikerben Ferenczi, Szentes, Toronyi és Tábori. A gyenge darabból azonban színészeink legjobb igyekezet mellett sem tudlak élvezhető előadást produkálni. Vasárnap, megismételték a darabot ugyancsak szép ház előtt. ■HIKE K. — Föispáni beiktatás a vármegyénél. Kristóffy József uj főispán beiktatása a vármegyénél e hó 25 én történik meg. A főispán f. hó 24-én délután 1 órakor érkező gyorsvonattal érkezik nagykárolyban. A vármegye határán az érkörtvélyesi állomáson Gönyei István járási főszoigabiró fogadja s a nagykárolyi indóháznál pedig Debreczeni István polgármester üdvözli az uj főispánt A székház lépcsőjénél a vármegyei tisztikar élén Nagy László alispán üdvözli az érkező uj főispánt. Este a régi kaszinó termeiben a nagykárolyi nőegylet javára előléptették és szini előadással egybekötött tánczestély tartatik. Másnap február 25-én délelőtt a székház nagytermében diszgyüiés melyen az uj főispán leteszi a hivatali esküt. A közgyűlés, alatt liosvay Aladár vármegyei főjegyző és gr. Károlyi György orsz. képviselő mondanak üdvözlő beszédeket a főispánhoz. Az ünnepségek rendezését Debreczeni István elnöklete alatt Péchy István, Kerekes Zsigmond, Makossy István, fogják eszközölni.
