Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-13 / 48. szám

Szatmár, 1904. SZATMÁR-NÉMETI december 13. ezt az iskolát, dacára annak, hogy az államnak költségesebb az iskolának Szatmáron való felál­lítása, miután mi aránytalanul kevesebbet for­díthatunk ezen tanintézetre, mint más városok. Hogy az állam minő áldozatot hoz, ezen intézmény létesítésével világos abból, hogy nem tekintve a nagyérdekü építkezést és befektetést 70,000 koronába fog kerülni csupán az iskola évi fentartása. A miniszter ur fel is vette az iskola felál- litási költségét az állami költségvetésbe s az 1905/6 iskolai évben már meg is szándékozik nyitni az első évfolyamot. A T. bizottsági közgyűlésen áll, hogy a fentebb vázolt hozzájárulást megajánlja, hogy aztán annak alapján a szerződést az állammal megköthessük. A harmadik ügy a lovassági és tüzérségi laktanyák ügye, mely most abba a stádiumba jutott, hogy az építésre vonatkozólag Grünwald Testvérek és Schiffer vállalkozóval 1903. évi április 16-án kötött s a t. bizottsági közgyűlés által elfogadott szerződés némi módosítása mel­lett, az építés megvalósítható lesz. Végül egy gyászos eseményről kell jelen­tést tennem. Simoncsits Béla miniszteri tanácsos, városunk volt főispánja és díszpolgára folyó hó 9-ikén elhunyt. A városi tanács a távirati érte- sités vétele után nyomban intézkedett, hogy a megdicsőült polgártárs ravatalára a város koszo­rúja elhelyeztessék, egyszersmind távlatilag rész­vétét fejezete ki a gyász által sújtott családnak­Tisztelettel indítványozom, hogy a városi tanács részvétnyilatkozatához a T. törvényha­tósági bizottság is csatlakozzék s fejezze ki a város közönsége is részvétét a megboldogul- özvegyének. Dr. Keresztszeghy Lajos indítványa. A parlamenti kisebbség terrorizmusának megszüntetése, a technikai obstrukczió lehetet­lenné tétele és ezáltal a parlamenti tanácskozók rendjének és nyugodtságpnak biztosítását czélzó Dániel-féle javaslat határozattá emelése alkalmá­ból Dr. Keresztszeghy Lajos bizottsági tag egy ötven aláírással ellátott indítványt nyújtott be a közgyűléshez, melyben helyeselvén a beállott politikai fordulatot, mint a jelen körülmények közt egyedül czélravezetőt, a kormányt és annak elnökét üdvözli. Az indítványhoz először maga az indít­vány ttevő Dr. Keresztszeghy Lajos szólott hozzá. A darab legdrámaibb s legnehezebb jelenetei Pa- taky Riza vállaira nehezült, ki a a második felvonás azon jelenetében a midőn a házi becsületére féltékeny apa előtt feltárja a valót, oly művészi alakítást produ­kált, mely díszére válhatott volna egy fővárosi szín­padnak is. Pataky Riza ezen szerepébe egész lelkét beleön- tötte, megrázó drámai erőt vitt ezen sötét cselekménybe s hűen tükröztette vissza a fájdalmat, melyet meg- becstelenitése miatt érzett. Á fájdalom a kétségbeesés hangja a kitöréseknél egyszer túlzottan erős volt, de legtöbbször puha, haj­lékony és csengő, mely észrevétlenül lopódzott a szi­vekbe s könnyeket csalt a szemekbe. Még több igyekezettel, elsőrangú drámai hősnő­lesz belőle, mert bár az izzó ambiczió helyes felfo­gás, művészi gőg, kiváló talentum és királynői alak a melynek őt legjobbnak jellemzik — mint természeti adományt — feltaláljuk benne, de egy kis gyakorlat egy kis csiszolás után — mint a drága kő, — még ér­tékesebb lesz. Fényes sikert aratott még Peterdy Sándor, ki egy csapásra meghódította a művészet iránti érzéssel biró közönségünket. Nincs akkora szóbőségem, hogy hozzá foghatnék dicséretéhez. Ritkán látunk olyan színészt, ki nem a lámpák elé pattan s onnan deklamálja a közönségnek a mondókáját. De ő a mo­dern irány embere s precziz játéka a megtestesült ter­mészetesség s előadásában nem volt észre vehető, hogy a darab nehéz klasszikus .verssorokban Íródott. Krasznay Ernő Don Alvaro kapitány hálátlan és nehéz intrikus szerepét jól sikerült alakításban mutatta be. Nagy előnye, hogy a verses formát könnyedén és természetesen beszéli, arczjátéka a bíróval való nagy jelenésben szintén tökéletes volt. Ellenzéki beszédek. Ezután Kováts Leo kérte, hogy térjenek napirendre az indítvány felett Majd Dr. Farkas Antal, Csornai Imre, Uray Géza, és Dr. Kele­men Samu szólották még a tárgyhoz erős füg­getlenségi szellemben s kérték az indítvány el­vetését. Legemelkedettebb és legtartalmasabb volt a Dr. Kelemen Samu beszéde, mely igazi remeke volt egy kisebb kaliberű politikai szó­noklatnak. Csak úgy sziporkázott a szellemes ötletektől, azonban az egész beszéd inkább a szívhez, mint az értelemhez szólott. Egy előkelő nyájas idegen rólunk való vélekedését ecsetelte aki úgy véletlenül megjelennék közöttünk s látna küzdelmeinket. Mátray Lajos replikája. Dr. Kelemen Samu beszédére Mátray Lajos bizottsági tag válaszolt nem kevésbbé szelleme­sen s nem kisebb lendülettel és hévvel. Sikerült riposzttal világosította fel a Dr. Kelemen Samu által bevezetett előkelő nyájas idegent a való helyzetről. A nyájas idegen egy cseppel sem lett volna okosabb a Dr. Kelemen magyarázatától, mely­nek nem is volt czélja, hogy az előkelő idegen megismerje helyzetünket, hanem hogy a nagy­hangú beszéd kihallassék az utczára. Miután Dr. Keresztszeghy Lajos a zárszó jogával nem élt, a vita be lett fejezve s név­szerinti szavazás után 48 szóval 25 ellen az indítvány elfogadtatott. Választás. A politikai vita, után az I. osztályú szám­tiszti állás betöltésere került a sor. Jelöltettek Litteczky István és Báthy Sándor II. oszt. számtisztek. A közgyűlés egyhangú felkiáltással Litteczky Istvánt választotta meg. Bizottságok megalakítása. Az idő rövidsége és helyszűke miatt a megválasztott bizottságok névjegyzékét egy ké­sőbbi számunkban fogjuk leközölni. Ezúttal csak azt emlitjük meg, hogy a titkos szavazás­sal megválasztott közigazgatási bizottságba és központi választmányba ugyanazok választattak meg, akik most kiléptek. A bíráló választmányba uj tagul Dr. Frieder Adolf, az igazoló választ­mányba'pedig Pethő György választatott meg. A kereskedelmi miniszter köszöneté. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter meleghangú köszönetét fejezte ki a város kö­Szentes János mint Don Lope ezredes mint min­dég, most is kiváló volt. A mindenre felhasználható embernek szédítő a talentuma, mint maga a termé­szet oly egyszerű és oly sokoldalú. Szerepét most is a legjobb igyekezettel vetette latba s művészi buzgó- ságával nagyban emelte az est sikerét. Szőke Sándor ma este is bebizonyította, hogy a vidék legjobb bonvivantja. Természetes játéka csupa decedens finomság volt. Úgyszintén Garay Ilus, ki most is a naiv közvetlenség erejével aratott egy uj babért. Kendy Boriska, ki a vig markotányosné szere­pét kreálta temparamentumosan, ma egy kissé bőkezű volt a természet adta adományával. A mord harezo- sok viditójának és szórakoztatójának individualitását hűen adta vissza s egy spanyol szerenád éneke után meglepetéssel constatálhatjuk, hogy kedvesebb, erő­sebb és magasabb regiszterü hangja van, mint egyik másik Soubrette énekesnőnknek. Papír Sándor egyik epizód szerepében egy falusi nemest alakított. Szerepéből ügyesen operett figurát csinált s itt is, bár rafinált színpadi trückök felhaszná­lásával, sikerűit a megérdemelt tapsot kiérdemelni Szerepe és megjelenése, úgyszintén a Tisztayé is e borongós drámába mindég egy kis fényt és derült­séget hozott s mindkettő még e kis szerepükben is a figyelem központjává lettek. Ernyey Emil és Bay László rövid jelenéseikkel bebizonyították, hogy színpadi ambicziójuk még a társalgási szerep körben is jogosnak tűnik fel. Reméljük, hogy az Igazgatóság gyakrabban fog a saison alatt — bár anyagi hátrányára is — classi- kus estélyekkel műélvezeteket szerezni mindazoknak, kik ma este is oly hálásan tapsoltak a kitünően ösz- szeválogatott drámai művészgárdának. Székely Miklós. ségének üdvözlő feliratára, melyet a közgyűlés a bikszádi vasút megteremtése felett érzett há­lája jeléül felterjesztett. Az ipari szakiskola. Élénk vita után elfogadta közgyűlés az ipari szakiskolára vonatkozó gazdasági szak­bizottsági javaslatot s elhatározta, hogy meg­felelő telket enged át az ipariskola czéljára, azonkívül 6000 korona évi ösztöndíjjal járul az internátus költségeihez, továbbá köszönetét fe­jezi ki a kereskedelemügyi miniszter urnák ezen iskola engedélyezéseért s megbízta a városi tanácsot, hogy a fentiek alapján indítsa meg a tárgyalásokat az iparoktatási főigazgatóval. A csendőrség felállítása és elhelyezése. A városi tanács beterjesztette a város bel­es külterületére bevezetendő csendőr őrsök fel­állítására és elhelyezésére vonatkozó szerződést a gazdasági szakbizottság pártoló javaslatával. A közgyűlés a javaslatot elfogadta s ezzel be lett fejezve a közbiztonsági szolgálat re­formálására irányuló nagyfontosságu [munkálat. Most már mi sem áll útjában, hogy a csendőr­ségi szolgálat 1905. január 1-én életbelépjen. A közbiztonsági szolgálat végrehajtására vonatkozó különleges határozmányok teljesen megnyugtatók, miután a katonai szervezetű csendőrség kizárólag a rendőrfőkapitány utasí­tására járhat el. A csendőrség elhelyezését illetőleg a szatmári őrs addig mig a rendőr, csendőr és tűzoltó közös laktanya felépül a kisvárosházán lesz elhelyezve. A szatmárhegyre kikülönitendő őrs pedig a részére felajánlott hegyipiaczi korcsma épületének rendbehozata­láig a Dr. Lehóczky János házában nyer el­helyezést. A lovassági- és tüzörségi laktanya. Meglehetős éles vitát idézett elő a laktanya építés kérdése, végre is 23 szóval 7 ellenében határozatba ment, hogy a város közönsége Grünwald testvérek és Schiffer vállalkozókkal a szerződést megköti s ez alapon folytat tár­gyalást a helyi vegyes bizottsággal. Az uj szer­ződés szerint a múlt évi szerződés feltételei annyiban változnak, hogy nem 30, hanem 50 évre lesznek lekötendők a térítési dijak a vál­lalat számara, viszont a vállalkozó minden te­kintetben eleget tesz a kincstár által támasz­tott kivánalmaknak. Újabban Komárom és Győr városok épí­tenek hasonló alapon laktanyákat, de a nekünk tett szerződési ajánlat még kedvezőbb volt. Egyéb tárgyak. A többi kisebb jelentőségű tárgyakat köz­gyűlés elfogadta vita nélkül. F. SZÍNHÁZ­Hétfőn deczember 6-ikén „Katalin“ operett került színre zóna előadásban. A nagyszámú közönség „többé kevésbbé“ jól mulatott a Tisztái, Papír és Ernyei mó­káin. A czimszerepet Hugonnai Irén játszotta. Kedden, deczember 6-ikán láttuk az idei szezon eddigelé legsikerültebb előadását. Gárdonyi „Annuska“ czimü jóizü vigjátéka került bemutatóra. Az összes sze­replők külön-külön elismerésre méltó buzgalommal igye­keztek ábrázolni az általok személyesített alakokat. Ga- rai Ilus rendkívül bájosan alakította Annuska szerepét. Mesterkéletlen természetességgel jellemezte a zárdába készülő csalódott kis leányt. Általában Garai Ilusnál dicséretes szorgalmat és tudást tapasztalunk s ambi- cziózus gondos játéka különösen is megérdemli elis­merésünket. Szőke Sándor méltó partnere volt Garai Húsnak. Azonban egyet ajánlunk figyelembe. Ne igye­kezzék karikatúrát csinálni alakjaiból. A pityergés pél­dául sehogy sem állott jól neki. A szerelmi bánat által meggyötört ifjak nem úgy szoktak elérzékenyülni, ha szivünk a fájdalomtól összefacsarodik. Az ő fájdalma nem volt őszinte, nem volt meggyőző, mert nem volt természetes. A karzatnak nagyon tetszett, de játéka művészi értékéből sokat levont. Tisztái sikerült alak volt a barát szerepében. Azt már pompásabban játszani sem lehetett. Kendi Boriska szintén kedves és jó alakítást nyújtott. Peterdi, Szentes, Papír és Krasznai osztoztak még a sikerben. Gerő Idáról kell végül megemlékez

Next

/
Oldalképek
Tartalom