Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-10 / 19. szám
Vili. év. Szatmár, 1904 május 10. 19. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRNIEGYEI KÖZSÉGI ES EGYZÖI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre 1 Egyes szám ára 20 filler. cor. SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL: Hám-János-utca 10. szám a törvényszék közelében. Bárdóly Ferdinánd ur házában, Boros Adolf könyvnyomdája. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. — Telefon-szám 80. ----Rá kóczy Ferencz. Lehetetlen, hogy ama fontos nemzeti jó i érzülettel szemben, mely legújabban O Felsége részéről, II. Rákóczy Ferencz hamvainak haza szállítására vonatkozólag megnyilatkozott, mi is tiszta szívből ne örvendezzünk. Kétszáz esztendő óta sajog egy seb a magyar nemzet szivében. Kétszáz esztendő előtt veres, magasztos szabadságharczban véreztek el a nemzet jobbjai, vagy akit nem ért utói a halál a harczmezőn, kibujdosott s a hontalanság keservei között halt meg az idegenben, így bujdosott ki tőlünk és igy halt meg Il-ik Rákóczy Ferencz fejedelem Élete utolsó napjainak remektollu krónikása, Mikes Kelemennek leveleiből ismerjük meg legkivált Rákóczy Ferencz nagyságát, jellemének tisztaságát és forró szerelmet a haza iránt. E levelekből árad a gyönyörű poézis felhője, mely íl-ik Rákóczy Ferencz alakját övezi. Zengő orgonaszóként bug elő e levekből a hazájából száműzött fejedelem siralma, a szabadságharczhősnek a harcz leveretése felett érzett fájdalma. Históriai könyveinkből, a nagy irodalomból, amely alapja és kora körül keletkezett, a legnagyobb, a legjobb embernek tanultuk őt megismerni és valahányszor halljuk a hires, vérforraló indulót, amely nek hangjai mellett állítólag A Rákóczy har- czosai mentek a csatába a labanczok ellen, a szivünk lelkesedik és lelkünkre a hazafias fájdalom fellege borul. Visszatekintünk a múltakra, felnézünk a munkácsi várra s a hős asszony, Zrínyi Ilona oldalán ott látjuk a villogó szemű lelkes gyermeket, kit a nemzeti géniusz már bölcsőjében legnagyobb hősének jegyzett el s a kinek későbbi pályafutása is oly szorosan össze van forrva e város s e megye múltjával és történetével. Kint halt ő meg az idegenben. A török fővárosban fekszenek a magyar történelem egyik legdicsőbb alakjának hamvai. Akik felkeresték a sirt a legutóbbi időben is, nem győzték a panaszt amiatt, hogy Rákóczy sírja elhagyatott, kietlen környezetben fekszik. Van egy nagy ország a Duna I isza partján, nagy gazdagsággal, viruló életerőben, a külföld által tisztelve, a maga ős erejében bízva, a jövőben nagyra hivatva — s ennek az országnak egyik legnagyobb, legtisztább ideális hőse nem feküdt anyai földében, amelynek szabadságáért élt és szenvedett Közel kétszáz esztendővel a halála után száműzve van ő még most is, a halott, akinek emlékéért pedig lelkesedni fog minden magyar, amig csak élni fog ez a nemzet. Kossuth Lajost haza noztuk, ő perczig sem feküdt idegen földben. Itt porladozik a gyönyörű, hatalmas magyar főváros lüktető életének közepette s kizarándokolnak sírjához a magyarok, mint a mohamedánok Mohamed sírjához. De másik nemzeti szabadsághősünket, annak daczára, bogy már kétszáz esztendő múlt el azóta, hogy az 1848-ikihoz hasonló események zajlottak le hazákban, nem hozhattuk haza az idegen földből. Számtalanszor megindult már a lelkes moz'- galom az orszában Rákóczy hamvai hazahozatala iránt. De ezek a mozgalmak nem lehettek eredményesek, mert felülről nem részésültek támogatásban. Mintha még most is féltek volna Rákóczy Ferencztől, akinek halála óta csaknem teljes két század mult el. S a nemzet közóhaja daczár;', degen földben nyugszanak most is a magyar szabadsaghősfejedelem szent hamvai. Ez az a seb, mely oly régen sajog a nemzet szivében. Erre a sebre rakott most balzsamzsirt a mi derék, öreg királyunk, aki immár nemcsak szeret, de meg is ért-bennünket. 0 rendelte el, hogy haza hozzák Rodostóból Rákóczi Ferencz hamvait és itt Magyarországon méltó fény és pompa között eltemessék. S most talán újra reménykedhetünk mi is, hogy a szent hamvak hozzánk kerülnek vissza, a munkácsi várba, melyet a nagy fejedelem oly igen szeretett. O király, te ismered már a te magyar népedet, becsületes hü szivét, amely egyformán ragaszkodik hazájához és fejedelméhez. Nem tudjuk megtagadni, nem tudunk elfordulni a múlttól, amelyben annyi fájdalmas csapás érte a hazát — és szeretjük a mi királyunkat, a ki jósággal és nem szándékkal közeledik hozzánk. Ha még volt magyar szív ebben a hazában, amelyet nem hatott át teljesen a király iránt való hűség és szeretet, az felolvad most a mélységes hála érzetében.. I. Ferencz József haza hozatja II. Rakó- czy Ferencz hamsait! Lehet-e ennél gyönyörűbben megtestesült harmóniája a király s a nemzet, a múlt és jelen megbékélésériek? Lehet-e ennél hathatósabb alapköve az egymáshoz való ragaszkodás | alapján épülő jövőnek? A sir fölött, amely majd a magyar haza | földjén rejti magába Rákóczy szent hamvait, a király s nemzet el nem múló szeretetének, örökös békének géniusza fog lebegni. | Jókai Mór. j A félistenek sem halhatatlanok. A magyar nemzetnek legnagyobb regényírója, a világirodalomnak egyik legelső büszkesége: Jókai Mór meghalt. A nemzet életének legdiadalmasabb idejében, a magyarság újjáalakulásának forrongó napjaiban, mintegy a mélyből, az idő, az eszme küldöttei gyanánt törtek elő az államalkotás nagy munkájának dicső részesei. A középnemes famíliák udvarházaiból s az iparosházak kicsiny T Á R C Z A. Az esős nap. (Longfellow). A nap hideg, sötét, szomorú, Esik s a szél mindegyre fú; Még reszket az inda a szürke falon, De lombját letépte a szélfuvalom S a nap sötét, szomorú. Létem hideg, sötét, szomorú, Esik s a szél mindegyre fú; Még ott ring lelkem a múltak ölén, De rendre elillan az ifjú remény S minden napom sötét, szomorú. CsittI árva szivem, fojtsd el panaszod, Felhő mögül a nap, lám, kiragyog; Bú, fájdalom más keblet is ért És nincs esőzés nélküli lét: Olyik nap, hajh! sötét, szomorú. Angolból: Szabados Ede. A furfangos nagybácsi. Tűrhetetlen, szeszélyes és zsarnok ember volt Keievény Gáspár. Igazán olyan, mint az érett kelés: ha csak hozzáértek, pukkadozott. A mellett öruő — De hát jó keresetű ember és mészárszéke az egész Garam völgyében híres. A legjobb tehénhust ő adta el és őszre az ő birkái kövéren ke: rültek vágásra. Meg is gazdagodott, bár isten áldása nem kisérte keze munkáját. A mit egy télen ^keresett, azt nyáron el kellett részben vernie az egészségére. Mert Keievény Gáspár csak télén volt egészséges, mig ropogni érezte a fagyos földet lábai alatt. Á mint kimelegedett és rá sütött a nap a takarójára, beteg lett. Vérmessége a gutaütésre predesztinálta s ő ezt tudván, védekezett ellene. El-elment valamennyi hideg fürdőbe és ott gyógyit- gatta magát, a mi rengeteg pénzbe került. Távollétében Klári néne, a felesége vezette az üzletet, magához ve- vén ilyenkorra mindig egy-egy Keievény fiút, a kik a férje öcscsei lévén, mind mészárosok valának. Ezek szivesen mentek Klári nénjükhöz, mert olyan jószivü, megtört és sokat szenvedett asszony volt, ki huszonötévi házasságuk alatt nem sok szép szót kapott morózus urától. De hát tűrt, mert szegény volt és mert egy húgát is tartotta, a ki az élete vigasztalója volt. Csupa kedély volt ez a kis leány, csupa jókedv és pajkosság, mikor magukban voltak, de a mint nagybátya hazaérkezett, szép arcza elkomorult, mint a nap beborul, ha felhők környékezik. Keievény Gáspár hazajövetele olyan komorrá is tette a házat, mintha egy vészes felhő közeledett volna a láthatáron. Még öcscsei is, ez athléta-termetü legények is elfeledtek kedveskedni a lányoknak a székben, ügy reájuk nehezedett bátyjuk szótlansága. A kis Mari rendesen ilyenkor kötést kapott a kezébe és kiment a ház mögé a kertbe, nehogy véletlenül ott lábatlankodjék a bátyja útjában. Félt tőle irtóziatómód. Ezt a kis leányt kegyetlenül elverte egyszer Ke- levény s az vette el a kedvét a bátyja közellétet keresni. Történt ugyanis, hogy mikor még Mari c.ak tiz éves leányka volt és nem akkora, mint most, midőn már kerülgették a legények, — vett a bátya harmincz darab birkát Erdélyben, a hol fürdőzni volt és mivel még dyenték voltak, nem ölte le, hanem legelőre küldte, hogy őszre meghízzanak. A kis Mari nyáron, mikor nincs iskola, épen alkalmas volt a birkák őrzésére. Nevelőatyja kezébe adott neki egy-egy ostort és vele küldte a mészáros ebét, mondván, vigye ki a falu végén levő tarlói a. — De húzd le a czipellődet, mert a tarlón hamar elszakad és én újat nem vehetek! — mondá a kis leánynak. — Én nektek spórolok 1 Mari készséggel lehúzta a czipőkéjét és kefébe véve kis ostorát, kihajtotta a hízandó birkákat. A mészáros eb meg fogcsikorgatva tépázta a birkák farkait, ha ide-oda kószáltak. Marika az egy óra járásnyira levő tarlón gyönge lábait felsebezte és sirva ette meg déli kenyérét, mert nem birt ráállani lábaira. Hogyne, mikor ez a görbe szaivu három darab kos minduntalan beszökött a csalamádéba, hogy lakjék jól és csengője után a 27 lakás i SZIGETI JÓZSEF BÁNYAI-UT12 hat. eng. ház- és birtok-eladási, törlesz- SZATMÁR téses jelzálogkölcsön-közvetítési irodája ki HAZAT, BIRTOKOT és ERDŐT VENNI vagy ELADNI kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) iü| óhajt, ugysszintén birtokra vagy házra olcsó TÖRLESZTÉSES JELZÁLOGKÖLCSÖNT akar, vagy bár- minő helybeli vagy vidéki RÉSZVÉNYRE van szüksége, vagy azokat ELADNI akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe és meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismerettsége folytán hivatásának megfelel. — Vidékre azonnal válaszol. -------------------------------------------------------------------------------------——————---—_
