Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-12 / 2. szám

jf Vl'l ev. L*> V / :■/ Szatmar, 1904 január 12. 2. szám. 7 f TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI ! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleníti minden kedden. ELŐFIZETÉSI AR: l-'i esz évre 4 l<or. Félévié 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában ’Veinberger-nyomda). Mindennemű dijak .Szatmaron. a Kvdohivata.ban fizetendők HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza.----- —= Telelőn-szám 80 . ■ === Vá rosi közgyűlés. Szatmár, 1904. január II. Tegnap tartotta a városi törvényhatósági bizottság havi rendes közgyűlését Pap Géza pol­gármester elnöklete alatt. A közgyűlés lefolyá­sáról az alábbiakban adunk számot. A hitelesítő küldöttség kirendelése után felolvastatott a pol­gármester havi jelentése, melyet itt közlünk: Tekintetes Törvhatösági Bizottsági Közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedé­seimre vonatkozólag az 1886. XXI. t. ez. 72. §-ának n) pontja értelmében az 190íV év de- czember haváról jelentésemet a követezőkben t< ijesztem elő: k Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelőleg intéztettek s az ügyek kezelésében nehézségek, akadályok és összeütközések nem fordultak elő. Örömmel jelenthetem a t. törvényhatóság­nak, hogy az 1903. közigazgátási évet hátralék nélkül sikerült lezárni, avmit igazol az alábbi ügyforgalmi kimutatás. A városi tanácshoz egész év alatt 11762 ügydarab érkezett, melyek közül: Kiosztatott: Főjegyzőnek......................................... 2754 drb Tiszti főügyésznek ...................................1013 « Köz igazgatási tanácsosnak .... 1779 « Tanácsjegyzőnek................................... 2828 « I aljegyzőnek . 3388 « Összesen 11762 drb Elintéztetett: Főjegyző által ....... 2754 drb T főügyész «........................................1013 « K. tanácsos « . 1779 « Tan.-jegyző « . 2828 « I. aljegyző «................................... 3388 & Ös szesen 11762 drb T Á R C Z A. Magyar Remekírók. IV. sorozat : Kurucz költészet: Kisfaludy Sándor munkái. 1. köt. ; — Széchenyi István gr. munkái, 1. köt;—Vörösmaty Mihály munkái, IV. köt ;—Tompa Mihály munkái, II köt. —Kiadja a Erauklin-Társulat, Budapesten 1903 Az a nagy és értékes gyűjtemény, melyben a Franklin Társulat összegyűjteni vállalkozott a magyar nemzeti géniusz legjelesebb alkotásait, ismét öt szép kötettel gyarapodott. Kapóra jelent meg a «Remekírók» e negyedik sorozata eppen Karácsony előtt: Mert a ki könyvet szokott ajándékozni annak, a kit szeret vagy becsül, — s ilyenek sokan vannak — bizonyára nem talál maradandóbb be> sü könyveket a «Magyar Remekírók»-nal. Ennek a negyedik sorozatnak, a Kisfaludy Sán­dor, a Vörösmarthy és Tompa munkáinak egy-egy 1 ötotén kívül, két igen nevezetes, szinte azi mondhat­nék: egyetlen kötete van. Az egyik : a Kurucz költészet, s a másik a Széchenyi István gróf válogatott munka inak első kötete. Mind a kettő régen érzett hiányt pó­tol irodalmunkban, s éppen ezért különösebb figyel­münkre érdemes. Kurucz költészet — talán mondanunk se kell — a magyar nemzet szabadság-kultuszának hü tükre, s egyúttal- a Rákóczy és Thököly dicsőségének örökös emléke. A mióta Thaly Kálmán, a kuiucz kornak fá­radhatatlan búvára, cs az ő nyomán Toldy és Erdélyi, a két jeles irodalom-történetíró, fölkutatták és közre­Ezenkivül 674 kihágási ügy'nyert a tanács­ban ll-od fokú elbírálást. Feldolgozatlan hátralék nem maradt., Elnöki ügydarab érkezett 3812. Ebből rövid utón kiadatott: Tiszti főorvosnak 197 drb Rendőrfőkapitánynak . 147 « Érdemleges elintézést nyert 3468 « Összesen 3812 drb A különböző bizottságok ügyforgalma 200 drbra ment a múlt évben és pedig: E Gazd. szakbizottságban tárgyaltatott 97 ügy 2- Jogügyi « 8 « 3. Nyugdijválasztmányban « 21 « 4. Közegészs.-ügyi bizottságban « 5 « 5. Rendező « « 5 « 6. Villamvilágitási « « 46 « 7. Szinügyi bizottságban . 21 » Hátralék nincs. Az iktatói hivatal ügyforgalmi kimutatásá­ból merített adatok azt mutatják, hogy a szo­rosan vett kösigazgazgatási ügyekben, bele nem értve a közrendészetet, gyámügyet és a pénz­ügyi igazgatás adószámviteli ágát, összesen 17984 ügydarab érkezett a tanácsi iktatóba és a pol­gármesteri hivatalhoz, úgymint: 1. Tanácsi .... 1903. évben 11762 drb mig az 1902. « 10479 « 2. Közig, bírósági 1903. « 560 « mig az 1902. « 524 « 3. Kihágási .... 1903. « 6.74 » mig az 1902. « 390 « 4. Közp. választmányi 1903. « 45 « mig az 1902. 22 « 5. Nyugdíj bizottsági 1903. « 21 « mig az 1902. « 25 « 6. Közig, bírósági 1903. « 19 « mig az 1902. « 2 « 7. Elnöki .... 1903. << 3812 « mig az 1902. « 3346 « 8. Idegen kézbesítések 1903. « 1091 « mig az 1902. « 1046 « 1903. évben összesen 17984 « mig az 1902. « « 15834 drb adták a vitézi énekek és'elegyes dalok gyűjteményét, egyre jobban beoizónyosodott, hogy a „kurucz költé­szet" voltaképpen nem izolált fejezet irodalmunk tör­ténetében, hanem alkotó része, illetőleg lánczszeme, annak a népies magyar költészetnek, mely a száza dók során soha meg nem szakadt, hanem egyre élt és fejlődött. „Egyrésze a történeti népköltészetnek — Írja Erdélyi Pál, a kötet ösmertető előszavában : — har- mincz-negyven esztendőnek (1670—1711) költői for mában való megnyilatkozása. Nem önálló, hanem ez idő szerint a legjobban képviselt és ismert fejezete a népi költészet történeti fejlődésének“. Végig lapozván ezt a szép kötetet, melynek tar­talmát Erdélyi Pál nagy szeretettel és finom ízléssel válogatta össze a „Kurucz költészet1' gyöngyeiből, meg­elevenedik előttünk az a legendaszt-rii kor, melynek emlékét ma már c ak a »Rákóczy-induló* őrzi köz­tünk. És, a mint erre a szilaj indulóra gyorsabb pezs­gésbe jön a vérünk, Ugyanúgy hevesebb lüktetésbe kezd a szivünk is, mialatt: a szemünk révedezve j ár az izzó hazaszeretettel telitett fekete betűkön, mert minden sor egy-egy fohász a szabadságért s cgv-egy fogadás, hogy „vétük hullajtásával“ is kivívják ezt ‘ív szahadságot, a mely — fájdalom ! — elveszed akkori és pedig sok időkre veszett el! Rákóczy, Bercsényi és Bezerédi — a »vitéz magyarok vezéri« — az áruló Obskay, a „fejedelem' villáma“, a rettenetes vak Bottyán,' s a kurucz. világ­nak valamennyi, többé kevésbbe hites és hírhedt sze replője, föl egészen Károlyi Sándorig: mind előfor­dulnak e dalokban, viselt dolgaik érdeme vagy becs­Tehát 2150 drbbal emelkedett az ügy for­galom az 1902. évihez képest. Az adóbehajtás az előző évihez viszonyítva kedvezőtlen volt, az összehasonlítást mellőzöm, miután a törvényen kívüli állapotra való tekin­tettel, az úgy sem lenne reálisnak tekinthető. A községi számvevőségnél elintéztetett 2446 ügydarab. Hátralék nincs. Áttérve a városunkat érdeklő vasút építési ügyekre abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy úgy a szatmár—mátészalkai, mint a szat­már—bikszádi h. é. vasút ügyében jelentékeny fejleményekről számolhatok be, a melyek legtóbbi jelentésem óta állottak elő. A szatmár—mátészalkai vasút közigazgatási bejárását a kereskedelemügyi m. kir. miniszter elrendelvén annak megejtésére lolyó hó 12. és következő napjait tűzte ki. A városi tanács meg­tette a megfelelő intézkedéseket, hogy a közigaz­gatási bejárás helyéről és idejéről úgy Szatmár- Németi sz. kir. város közönsége, mint a vasut- érdekeltségbe bevont községek kellő képen érte­sítve legyenek, egyszersmind a saját képviseleté­ről is gondoskodott kiküldvén a főmérnököt és engem. A közigazgatási bizottság a maga kebe­léből Kőrösmezei Antal lüjegyzőt és Dr. Vajay Károly tiszti főügyészt küidie ki. Sokat remélünk ezen eljárástól egyrészt mert annak vezetésével Kádár Gusztáv műszaki taná­csos bízatott meg, aki vármegyénkbeli szárma­zása és családi össsköttetésénél fogva is meleg érdeklődéssel karolja fel városunk érdekeit s jó­akarattal viseltetik irántunk, másrészt mert a vasútépítő vállalkozó czégtől is méltán elvárhat­juk, hogy ezt az alkalmat megragadja a még hiányzó és az érdekeltség részéről biztosítandó vállalati rész-összeg előteremtésére, miután a vá­ros közönsége mint engedményes az előmunká­lati engedélyt s igy az avval járó kötelességeket is, úgymint a tözsrészvény jegyzés eszközlését stb. az építési vállalatra ruházta át. Egy sajnálatos körülményt nem hagyhatok említés nélkül és pedig helybeli kereskedőinknek ■■■IIIHIIIH’IMIH»»TiH ——M— telénsége szerint, egész addig a szomorú pillanatig, a melybeu »kiállott Rákóczy a munkácsi sánezra. — Reá támaszkodék pántos pallosára* . . . E szoiporu pillanatig váltakozva csendül meg a „Kurucz költészet“-ben, a hol dicsőségesen fölragyogó, hol veszedelmes zátonyra jutott szabadságnak az ujjongása és keserűsége, a szerint, a mint a Rákóczy fegyverei győztek, vagy vereséget szenvedtek. Éttől kezdve azonban, miután a szabadság ügye elveszett, csupa fájdalom sir a török sip, vagy a magyar táro­gató hangján s a szerencsétlen ország állapotát sem­mifele korfestő rajz nem jellemezhetné hivebbnn, mint a kötetnek utolsó előtti dala, melyet ide iktatunk: Rákóczy, Bercsényi! Ragyogó vitézek! Napkelet tájairól, fegyverre kelének, És, a mint fölkeltek, fohászuk égbeszállt: »Segíts meg, Istenünk, hárczaink heván át! Segíts meg,- Istenünk ! És Te, Szűz Mária, Hogy el ne pusztuljon magyarok hazája! Magyarok hazája, oly dicsó volt htfed, Hogy aranyalmának'neveztek el tégedi< Az alma lehullott, csutkája vau csak meg, Mióta az ország labanezczal tele lett; Magyarok hazája, aranyos szép alma, Ki téged őrizett, hideg hdnt takarja. A „Kurucz költészet" a „Magyar Remekírók"-nak minden esetre egyik legszebb és legértókesebb kötete. Ugyanezt mondhatjuk a Széchenyi István gróf munkáinak első kötetéről i$, melyet Berzeviczy Albert rendezett sajtó alá. A hosszú bevezető tanulmány, melyet a kötet élére irt, talán a legértékesebb azok közty melyeket valaha „nemzetébresztő legnagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom