Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-12 / 2. szám
jf Vl'l ev. L*> V / :■/ Szatmar, 1904 január 12. 2. szám. 7 f TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI ! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleníti minden kedden. ELŐFIZETÉSI AR: l-'i esz évre 4 l<or. Félévié 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában ’Veinberger-nyomda). Mindennemű dijak .Szatmaron. a Kvdohivata.ban fizetendők HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza.----- —= Telelőn-szám 80 . ■ === Vá rosi közgyűlés. Szatmár, 1904. január II. Tegnap tartotta a városi törvényhatósági bizottság havi rendes közgyűlését Pap Géza polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés lefolyásáról az alábbiakban adunk számot. A hitelesítő küldöttség kirendelése után felolvastatott a polgármester havi jelentése, melyet itt közlünk: Tekintetes Törvhatösági Bizottsági Közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedéseimre vonatkozólag az 1886. XXI. t. ez. 72. §-ának n) pontja értelmében az 190íV év de- czember haváról jelentésemet a követezőkben t< ijesztem elő: k Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelőleg intéztettek s az ügyek kezelésében nehézségek, akadályok és összeütközések nem fordultak elő. Örömmel jelenthetem a t. törvényhatóságnak, hogy az 1903. közigazgátási évet hátralék nélkül sikerült lezárni, avmit igazol az alábbi ügyforgalmi kimutatás. A városi tanácshoz egész év alatt 11762 ügydarab érkezett, melyek közül: Kiosztatott: Főjegyzőnek......................................... 2754 drb Tiszti főügyésznek ...................................1013 « Köz igazgatási tanácsosnak .... 1779 « Tanácsjegyzőnek................................... 2828 « I aljegyzőnek . 3388 « Összesen 11762 drb Elintéztetett: Főjegyző által ....... 2754 drb T főügyész «........................................1013 « K. tanácsos « . 1779 « Tan.-jegyző « . 2828 « I. aljegyző «................................... 3388 & Ös szesen 11762 drb T Á R C Z A. Magyar Remekírók. IV. sorozat : Kurucz költészet: Kisfaludy Sándor munkái. 1. köt. ; — Széchenyi István gr. munkái, 1. köt;—Vörösmaty Mihály munkái, IV. köt ;—Tompa Mihály munkái, II köt. —Kiadja a Erauklin-Társulat, Budapesten 1903 Az a nagy és értékes gyűjtemény, melyben a Franklin Társulat összegyűjteni vállalkozott a magyar nemzeti géniusz legjelesebb alkotásait, ismét öt szép kötettel gyarapodott. Kapóra jelent meg a «Remekírók» e negyedik sorozata eppen Karácsony előtt: Mert a ki könyvet szokott ajándékozni annak, a kit szeret vagy becsül, — s ilyenek sokan vannak — bizonyára nem talál maradandóbb be> sü könyveket a «Magyar Remekírók»-nal. Ennek a negyedik sorozatnak, a Kisfaludy Sándor, a Vörösmarthy és Tompa munkáinak egy-egy 1 ötotén kívül, két igen nevezetes, szinte azi mondhatnék: egyetlen kötete van. Az egyik : a Kurucz költészet, s a másik a Széchenyi István gróf válogatott munka inak első kötete. Mind a kettő régen érzett hiányt pótol irodalmunkban, s éppen ezért különösebb figyelmünkre érdemes. Kurucz költészet — talán mondanunk se kell — a magyar nemzet szabadság-kultuszának hü tükre, s egyúttal- a Rákóczy és Thököly dicsőségének örökös emléke. A mióta Thaly Kálmán, a kuiucz kornak fáradhatatlan búvára, cs az ő nyomán Toldy és Erdélyi, a két jeles irodalom-történetíró, fölkutatták és közreEzenkivül 674 kihágási ügy'nyert a tanácsban ll-od fokú elbírálást. Feldolgozatlan hátralék nem maradt., Elnöki ügydarab érkezett 3812. Ebből rövid utón kiadatott: Tiszti főorvosnak 197 drb Rendőrfőkapitánynak . 147 « Érdemleges elintézést nyert 3468 « Összesen 3812 drb A különböző bizottságok ügyforgalma 200 drbra ment a múlt évben és pedig: E Gazd. szakbizottságban tárgyaltatott 97 ügy 2- Jogügyi « 8 « 3. Nyugdijválasztmányban « 21 « 4. Közegészs.-ügyi bizottságban « 5 « 5. Rendező « « 5 « 6. Villamvilágitási « « 46 « 7. Szinügyi bizottságban . 21 » Hátralék nincs. Az iktatói hivatal ügyforgalmi kimutatásából merített adatok azt mutatják, hogy a szorosan vett kösigazgazgatási ügyekben, bele nem értve a közrendészetet, gyámügyet és a pénzügyi igazgatás adószámviteli ágát, összesen 17984 ügydarab érkezett a tanácsi iktatóba és a polgármesteri hivatalhoz, úgymint: 1. Tanácsi .... 1903. évben 11762 drb mig az 1902. « 10479 « 2. Közig, bírósági 1903. « 560 « mig az 1902. « 524 « 3. Kihágási .... 1903. « 6.74 » mig az 1902. « 390 « 4. Közp. választmányi 1903. « 45 « mig az 1902. 22 « 5. Nyugdíj bizottsági 1903. « 21 « mig az 1902. « 25 « 6. Közig, bírósági 1903. « 19 « mig az 1902. « 2 « 7. Elnöki .... 1903. << 3812 « mig az 1902. « 3346 « 8. Idegen kézbesítések 1903. « 1091 « mig az 1902. « 1046 « 1903. évben összesen 17984 « mig az 1902. « « 15834 drb adták a vitézi énekek és'elegyes dalok gyűjteményét, egyre jobban beoizónyosodott, hogy a „kurucz költészet" voltaképpen nem izolált fejezet irodalmunk történetében, hanem alkotó része, illetőleg lánczszeme, annak a népies magyar költészetnek, mely a száza dók során soha meg nem szakadt, hanem egyre élt és fejlődött. „Egyrésze a történeti népköltészetnek — Írja Erdélyi Pál, a kötet ösmertető előszavában : — har- mincz-negyven esztendőnek (1670—1711) költői for mában való megnyilatkozása. Nem önálló, hanem ez idő szerint a legjobban képviselt és ismert fejezete a népi költészet történeti fejlődésének“. Végig lapozván ezt a szép kötetet, melynek tartalmát Erdélyi Pál nagy szeretettel és finom ízléssel válogatta össze a „Kurucz költészet1' gyöngyeiből, megelevenedik előttünk az a legendaszt-rii kor, melynek emlékét ma már c ak a »Rákóczy-induló* őrzi köztünk. És, a mint erre a szilaj indulóra gyorsabb pezsgésbe jön a vérünk, Ugyanúgy hevesebb lüktetésbe kezd a szivünk is, mialatt: a szemünk révedezve j ár az izzó hazaszeretettel telitett fekete betűkön, mert minden sor egy-egy fohász a szabadságért s cgv-egy fogadás, hogy „vétük hullajtásával“ is kivívják ezt ‘ív szahadságot, a mely — fájdalom ! — elveszed akkori és pedig sok időkre veszett el! Rákóczy, Bercsényi és Bezerédi — a »vitéz magyarok vezéri« — az áruló Obskay, a „fejedelem' villáma“, a rettenetes vak Bottyán,' s a kurucz. világnak valamennyi, többé kevésbbe hites és hírhedt sze replője, föl egészen Károlyi Sándorig: mind előfordulnak e dalokban, viselt dolgaik érdeme vagy becsTehát 2150 drbbal emelkedett az ügy forgalom az 1902. évihez képest. Az adóbehajtás az előző évihez viszonyítva kedvezőtlen volt, az összehasonlítást mellőzöm, miután a törvényen kívüli állapotra való tekintettel, az úgy sem lenne reálisnak tekinthető. A községi számvevőségnél elintéztetett 2446 ügydarab. Hátralék nincs. Áttérve a városunkat érdeklő vasút építési ügyekre abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy úgy a szatmár—mátészalkai, mint a szatmár—bikszádi h. é. vasút ügyében jelentékeny fejleményekről számolhatok be, a melyek legtóbbi jelentésem óta állottak elő. A szatmár—mátészalkai vasút közigazgatási bejárását a kereskedelemügyi m. kir. miniszter elrendelvén annak megejtésére lolyó hó 12. és következő napjait tűzte ki. A városi tanács megtette a megfelelő intézkedéseket, hogy a közigazgatási bejárás helyéről és idejéről úgy Szatmár- Németi sz. kir. város közönsége, mint a vasut- érdekeltségbe bevont községek kellő képen értesítve legyenek, egyszersmind a saját képviseletéről is gondoskodott kiküldvén a főmérnököt és engem. A közigazgatási bizottság a maga kebeléből Kőrösmezei Antal lüjegyzőt és Dr. Vajay Károly tiszti főügyészt küidie ki. Sokat remélünk ezen eljárástól egyrészt mert annak vezetésével Kádár Gusztáv műszaki tanácsos bízatott meg, aki vármegyénkbeli származása és családi össsköttetésénél fogva is meleg érdeklődéssel karolja fel városunk érdekeit s jóakarattal viseltetik irántunk, másrészt mert a vasútépítő vállalkozó czégtől is méltán elvárhatjuk, hogy ezt az alkalmat megragadja a még hiányzó és az érdekeltség részéről biztosítandó vállalati rész-összeg előteremtésére, miután a város közönsége mint engedményes az előmunkálati engedélyt s igy az avval járó kötelességeket is, úgymint a tözsrészvény jegyzés eszközlését stb. az építési vállalatra ruházta át. Egy sajnálatos körülményt nem hagyhatok említés nélkül és pedig helybeli kereskedőinknek ■■■IIIHIIIH’IMIH»»TiH ——M— telénsége szerint, egész addig a szomorú pillanatig, a melybeu »kiállott Rákóczy a munkácsi sánezra. — Reá támaszkodék pántos pallosára* . . . E szoiporu pillanatig váltakozva csendül meg a „Kurucz költészet“-ben, a hol dicsőségesen fölragyogó, hol veszedelmes zátonyra jutott szabadságnak az ujjongása és keserűsége, a szerint, a mint a Rákóczy fegyverei győztek, vagy vereséget szenvedtek. Éttől kezdve azonban, miután a szabadság ügye elveszett, csupa fájdalom sir a török sip, vagy a magyar tárogató hangján s a szerencsétlen ország állapotát semmifele korfestő rajz nem jellemezhetné hivebbnn, mint a kötetnek utolsó előtti dala, melyet ide iktatunk: Rákóczy, Bercsényi! Ragyogó vitézek! Napkelet tájairól, fegyverre kelének, És, a mint fölkeltek, fohászuk égbeszállt: »Segíts meg, Istenünk, hárczaink heván át! Segíts meg,- Istenünk ! És Te, Szűz Mária, Hogy el ne pusztuljon magyarok hazája! Magyarok hazája, oly dicsó volt htfed, Hogy aranyalmának'neveztek el tégedi< Az alma lehullott, csutkája vau csak meg, Mióta az ország labanezczal tele lett; Magyarok hazája, aranyos szép alma, Ki téged őrizett, hideg hdnt takarja. A „Kurucz költészet" a „Magyar Remekírók"-nak minden esetre egyik legszebb és legértókesebb kötete. Ugyanezt mondhatjuk a Széchenyi István gróf munkáinak első kötetéről i$, melyet Berzeviczy Albert rendezett sajtó alá. A hosszú bevezető tanulmány, melyet a kötet élére irt, talán a legértékesebb azok közty melyeket valaha „nemzetébresztő legnagyobb
