Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-13 / 48. szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I Egyes szám ára 20 filler. kor. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: H ám János-utca 10. szám, a törvényszék közelében. Bárdóly Ferdinand ur házában, Boros Adolf könyvnyomdája, tó null; lints mii dijak Szatinaran. a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek Kéziratok nem adatnak vissza. ..... ......... Telefon-szám 80. Városi közgyűlés. Szatmár-Németi 1904. december 12. Ma délután tartotta meg a városi törvény- hatósági bizottság december havi rendes közgyűlését. Kristóffy Jószeí' főispán elnöklete alatt. Régen nem nyilvánult ennyi érdeklődés a közgyűlés iránt mint. most. Ennek magyarázata azonban a napirendre kitűzött ügyek rendkívüli fontosságában keresendő. A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: Polgármesteri havijelentés. A közgyűlés megnyitása után olvastatott Pap Géza polgármester havi jelentése, melyet egész terjedelmében közlünk. Tekintetes törvényhatósági bizottsági közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedéseimre vonatkozó havi jelentésemet az 1886. évi XXL t.-c. 72. §. n; pontja értelmében a következőkben terjesztem elő: Varosunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények es szabályoknak megfelelőleg intéztettek s az ügyek kezelésében nehézségek, akadályok és összeütközések nem fordultak elő. Intézkedéseimet illetőleg röviden foglalom egybe jelentésemet, miután azon ügyek, melyek tevékenységem s időm legnagyobb részét igénybevették, kellően előkészítve, határozathozatal végett a T. bizottsági közgyűlés elé terjesztettek s módja lesz azokat a napirend során közelebbről megismerni s tárgyalás után bennök határozni. Ezen ügyek kivétel nélkül megérdemlik a komoly megfontolást, miután messze jövőre lesznek kihatással s nem lehet elvitatni egyiknek sem előnyeit és fontosságát. Első helyen emlitem a közbiztonsági szolgálat csendőrség által való ellátását. Ezen ügy a teljes befejeséshez jutott. A belügyi kormány hozzájárult a törvényhatósági bizottság 211/1904. sz. határozatához s az általunk megajánlott fentartási költségek ellenében végleg elhatározta a csendőrségi szolgálat 1905. január 1-re történendő bevezetését. Egyidejűleg utasította a Kassai csendőr kerületi parancsnokságot, hogy szervezze a városunk bel és külterületére bevezetendő őrsöket, a város közönségét pedig felbivta, hogy a csendőrség végleges elhelyezése céljából a megfelelő laktanyák felépitésése iránt mielőbb intézkedjék. A csendőrkerületi parancsnokság kiküldöttjeivel folytatott tárgyalások kellő eredményre vezettek s az őrsök felállítására és elhelyezésére vonatkozó szerződés, valamint a közbiztonsági szolgálat végrehajtására vonatkozó különleges határozmá- nyok a T. bizottsági közgyűlés előtt feküsznek. Nem Kivanok elebe vágni a közgyűlés határozatának, de én hiszem, hogy ezen szerződésben és különleges határozmányokban a T. bizottsági közgyűlés is megfogja találni mindazon teljes megnyugvásra szolgáló biztosítékokat, melyek mindnyájunkat feljogosítanak azon várakozásra, hogy a csendőrségi szolgálat mellett a személyi és vagyoni biztonság a polgárság szabadsága és jogainak legkisebb törvénybe ütköző korlátozása nélkül tetemesen javulni fog. Egy másik fontos ügy, mely határozathozatal végett szintén be van terjesztve a T. bizottsági közgyűlés elé, a városunkban felállítandó állami fa-ipari szakiskola ügye. Ipari viszonyaink fejletlensége és az ipari közintézmények teljes hiánya indított engem arra, hogy ipari viszonyaink javítása és fejlesztése érdekében lépéseket tegyek a kereskedelemügyi miniszter ur Onagyméltóságánál. Ismételt kéréseimre aztán szives voit iparoktatási tő igazgatóját viszonyaink tanulmányozása végett városunkba küldeni. A tőigazgató úrral folytatott tárgyalás oda vezetett, hogy legalkalmasabbnak találtuk egy állami faipari szakiskola felállítását internátussal és tanműhelyekkel s a főigazgató ur kijelentette, hogy egy tanulmány alakjában fog erről a miniszter urnák előterjesztest tenni. Viszont én kilátásba helyeztem, hogy ha az állam ezen rendkívüli nagy fontosságú intézetet városunkban felállítja, a város közönsége az iskola céljára megfelelő telket fog átengedni s évi 6000 koronával fog hozzájárulni az internátusbán létesítendő ösztöndíjakhoz. A most említett hozzájárulás kilátásbahe- lyezésére azon körülmény indított, hogy ez a legminimálisabb áldozat, melynek ellenében a kereskedelmi miniszter ur ezen állami intézmény 'felállítását engedélyezhette anélkül, hogy mint városunk képviselőjét a részrehejlás vádjával illethetnek. Olyan varosok, mint Debrecen, versengtek az ipariskoláért és ezek alsóbb fokú intézményért is tetemes áldozatokat ajánlottak fel, csak hogy megkaphassák. Azonban a miniszter ur Onagyméltósága városunk iránti különös figyelemből és jóindulatból nekünk szánta T Á R C Z A. Test és lélek. (Sully Prudhomme.) Az ajkak, ó, mily boldogok 1 Csókjuk lángolva egybeforrhat S a keblek, hol visszhangra lel Panasza rokon sóhajoknak ! A szivek, ó, mily boldogok 1 Egymást megértik hőn dobogva S a gyönyör mennyi üdve vár Az ölelesie tart karokra 1 S az ujjak is, mily boldogak ! Érintenek. S a szemek ! Látnak. Boldog á test, ha megpihen S boldog ölén a sirhomálynak De jaj! a •■zegény árva lelkek Egymást nem érintik sose, Olyanok, mint az izzó lángnak Üveg alá rejtett heve. Rideg, ádálszó börtönükből Ki vágyódva tekintenek. Figyelem! i Érzik, hogy rokonok egymással S vegyülniük mégsem lehet. Azt mondják : halhatatlanok. Egy napig elniök jobb volna, Bár kialudnék lánghevük Forró szerelmi mámorukba’. Francaidból: Szabados Ede. A zalameai biró. Szinmü 3 felv. Irta : Don Pedro de la Barka spanyol eredetiből fordította : Győry Vilmos. Szatmáron, először adatott 1904, deczember 8 án. A drámai műfaj nálunk lehanyatlóban van. Közönségünk mint mindenben nem az a jó vidéki konzervatív, hanem hódol a budapesti divatoknak és szokásoknak, s Szatmár város közönsége is inkább mulat a csiklandós mondásokon és tapsol a vaskosabb helyzeteken. A zalameai biró csütörtöki előadása alkalmával, bár ünnepnap volt alig tél ház előtt játszották le Don Pedro páratlan színmüvét. A darab gyönyörű nyelvezetben és versclésben hűen carakterizálja a forró vérü spanyolt, annak temperamentumát és gyorsan határozó természetét. Az egyes személyek jelleme Olcsó borárjegyzék. gyöngörüen domborodik ki a közönség előtt, s bár morális tendencziája nincs a darabnak s a cselekménye is rövid mégis élvezetdus estét szerzett nekünk a szerző, kinek bővebb jellemzését feleslegesnek tartunk, hisz Don Pedrot a spanyol classikusok nagy mesterét mindenki ösmeri. A zalameai bíróban feltárja elénk a nemes ember gőgjét a paraszttal szemben s diadalra juttatja emennek demokratikus elveit. Pedro Crespo öreg paraszt (Peterdy) házában katonákat szállásoltak be, kinek Izabell leányába (Pataky Riza) beleszeretet Don Alvero kapitány (Krasznay) s csellel a szobájába jut. Don Lope ezredes (Szentes) azonban kilakoltatja a kapitányt szállásából mire a kapitányban elfenálhatatlan vágy támad s bírni akarja szerelmét, azértjelrabolja és meggy alázza. Az apa, ki idő közbon biró lett könyörög a csábítónak, hogy házi becsületében ejtett csorbát köszörülje ki. Mivel a kapitány vonakodik egy „parasztnak“ leányát oltárhoz vezetni, mint biró elfogatja őt és felakasztatja ; leányát pedig kolostorba küldi. Az előadás precíz és összevágó volt s most már alkalmunk nyílik főleg a társulatnak újonnan szerződtetett tagjairól, azoknak tehetségéről véleményt alkotni; s a szereplőkkel hosszabban foglalkozni. & Ssi&iré! a mai niptól kezdve kiváló minőségű idei zorok melyek előkelő urasági szőlők termései, a következő árakon kaphatók: — Buteiiábva, üvegekben 2 krajczárral olcsóbb. Sikárlói az üzletben f. liter 40 Apahegyi „ I. liter 40 ===== £5 kr. kr. házhoz kimérve Oláhgyürüsi az üzletben L üt. 36 kr. házhoz kimérve 32 kr. Szatmárhegyi 99 I- üt. 36 kr. „ .. 32 kr. liter vételnél nagy árkedvezmény. zz= a tt 36 36 kr. kr. 11 1
