Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-15 / 44. szám
Szaatmár 1904. SZATMAR-NEMETI November 15. Doskár Ferenczné, Hockné Farkas Ida, Dr. Hancz Je- nőné, Jékey Ilona, Küszner Albertné, Leitner Bertalanná Lengyel lmréné, Literáty Elekné, Majos Károlyné, Mándy Bertalanná, Maróthy Margit, Nyárády Lászlóné, Okolicsányi Béláné, Pethő Györgyné, Rohrlich Sámu- elné, Shvabe Károlyné, Simkovics Károlyné (Kassa) Szegedy Istvánná, Tóth Móriczné (Patóháza) Uray Gézáné, Uray Károlyné, Veréczy Antalné, Wodianer Sománé. Leányok: Bakó Giziké, Csoboth Gizella, Dely Margit, Literáti Erzsiké, Leitner Margit, Lengyel nővérek, Lazin nővérek, Meindl Emuska, Mándy Ilonka, Nagy Tinka, Nagy Ada, Nagy Leona, Nyárádi Margit, Okolicsányi Ida, Pethő Anna, Stéger Aliz, Stéger Irén, Scháffer Emmi, Schvamschule Malvin (Zilah) Szegedy Sárika, Tóth Juliska (Patóháza) Uray Olga, Veréczy Margit, Wodianer nővérek. Felülfizettek: Domahidy Sándorné 50 kor. Br. Vécsey Józsefné 20 kor. Kristóffy József főispán 20 kor. Uray Gézáné 20 kor. Brabécz Gyuláné 10 kor. Székely Miklós 2 kor. Az összes bevétel meghaladja jóval az 1000 koronát, azonban tekintve a tetemes költségeket körülbelül 300 koronára tehető a jótékony czélra fennmaradó összeg. F. HÍREK. * Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Paul Jakab bányagyakornokot a zalatnai íőbányahivatal mellé rendelt számvevőséghez számtisztté nevezte ki. — Kinevezés. Nutiu Ágoston nagybányai adóhivatali gyakornornokot a pénzügyminiszter a győri adóhivatalhoz adótiszlte nevezte ki. — Kinevezés. A m. kir. állami számvevőszék elnöke dr. Gerber Ferencz állami számvevőszéki számellenőrt a Vili. fiz. osztályba állami számvevőszék számvizsgálóvá kinevezte. — A közigazgatási bizottság tegnap délelőtt tartotta meg havi rendes ülését Pap Géza polgármester elnöklete alatt. A főispán betegsége miatt gátolva volt a megjelenésben. A bizottság ülésén igen élénk vita tárgyát képezte a németi részi görögkatholikus kántori javadalmazás kérdése. \ égre is a bizottság ugyanarra az álláspontra helyezkedett mint a közgyü lés s kijelentette, hogy nem járul hozzá, miszerint a kántor földbeli javadalma hitoktató fizetésre tordit- tassék. Azt azért adta a város közönsége, hogy a kántor javadalmául szolgáljon, mely el nem vehető tőle. A közgyűlés nem is olyan régen 400—400 korona állandó segélyt szavazott meg a felekezeti kántoroknak kárpótlásul a népiskolák államosításakor elvesztett tanítói fizetésekért, mert megyőződött róla, hogy a íöidbeli javadalom nem elég a megélhetéshez. Nem tehető fel tehát , hogy a németi gör. kath. kántor kizonyos pressió nélkül mondott volna le a földbeli járandóságáról. A kormány által leküldött iratok eszerint úgy a város törvényhatósága, mint közigazgatási bizottsága részéről azon egyező véleménnyel terjesztetnek vissza, hogy a kántori javadalmat a város ettől eltérő czélra fordittatni nem engedi. — Eljegyzés. Madarassy István, vármegyei aljegyző, e hó 12-én tartotta eljegyzését nemestóthi Szabó Antal kir. közjégyző Hedvig leányával Nagy- Károlyban. — Segódlelkószi kinevezés. Meszlényi Gyula püspök, a szátmári rom. kath. plébániához, Juhász János helyére Pásztor József munkácsi segédlelkészt helyezte át hason minőségben. — Névmagyarosítás. Stauder Gyula fölszentelt róm. kath. pap nevét belügyminiszteri engedélylyel Székelyre változtatta. — Bucsuestely. Azon alkalomból, hogy Dr. Dezső Kálmán kir. törvényszéki bírót, O felsége a király a debreczeni kir. Ítélő táblához bíróvá nevezte ki és igy megválik városunktól, az uj tábla biró tiszteletére fényes bankett volt e hó 9-én este, a Társaskörben. — A távozó biró ezúttal hatalmas óváczió tárgya volt s elsőnek Dr. Róth Felencz kir. törvényszéki elnök emelt poharat, s búcsút vett a törv»nyszék nevében a távozó bírótól. Az ügyvédi kamara nevében Dr. Keresztszeghy Lajos, inig a biró társak nevében Dr. Fekésházy Gyula buesuzott el. Pohárköszőntőt mondottak még a Társaskör nevében Veréczy Antal, Dr. Kelemen Samu, Dr. Vajay Károly, ináncsi Pap Kálmán, Dr. Némethy József, Dr. Böszörményi Emil, Osváth Elemér és Rácz István. — A búcsú lakoma a legvidámabb hangulatban csak a késő éjjeli órákban ért végett s as ott levők mindmegannyian v elismeréssel adóztak a Társaskör bérlőjének özv. Demkő Jánosnénak konyhájáról s a felszolgált pompás borokról. A távozó bírónak uj állásához sok szerencsét kívánunk. — A Lorántffy Zsuzsánna egyesület szombaton f. hó 19-én este 6 órakor tartja második felolvasó estélyét a ref. főgimn. tornacsarnokában, melyen Domahidy Pál fog felolvasni részleteket amerikai utazásából ; — ezenkívül lesz még ének, zene és szavalat. Az érdeklődő közönséget ezúton hívja meg az elnökség. — A torna és vívó egylet megnyitása. Tegnap este hat órakor a szatmári torna és vió egylet újabb gyakorló órái kezdetöket vettek. Ezúttal a római kath. főgymnázium torna csarnokában nyílt meg az uj saison, a tagot élénk és béklődése mellett. A gyakorlatok hétfőn, szerdán és pénteken tartanak, ferencz Ágoston szertárnok vezetéke alatt. Felhívjuk a sport iránt érdeklődő ifjúságot, hogy a kik még nem tagjai az egyletnek, késsenek a beiratkozással, mivel a torna és vivő erősítő sportjából nem csak hoáy képezik magukat, de ezzel saját egészségüket is erősítő ^szolgálatot tesznek: A beiratkozás Ferenc Ágoston tanács jegyzőnél (városháza) eszközeltetlk, csekély dij ellenében. Mindössze havi egy kotona a tagsági dij, nely bizony a nemes sport torna képzésében és gyakorlásában igen olcsó. Itt megemlítjük ászt, hogy a torfa ée vívó egylet a tél folyamán egy nagyobb szabásr atléta bált rendez. Értekezlet az ipartestület megalakítása ügyé ben. Tegnapelőtt délután 3 órakor a városháza nagytermében népes értekezlet volt á küszöbön levő ipartestület megalakítása érdekében. Sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy a megjelent mintegy 300 iparos közül számosán emeltek szót az üdvös eszme, az ipartestület megalakítása ellen, sőt a szenvedélyesség hangjáig vittek tilltakozásukat, mely egy komoly tárgyalás keretében sehogy sem illeszthető be. Elvégre is tiltakozásnak más módja is van a szenvedélyesség hangjain kívül, a szólásszabadság nem volt korlátolva az értekezleten, kár volt tehát a vita folyamán egyeseknek olyan szenvedélyes hangon szót emelni, ellen- véleményüket úgy is előadhatták volna az illetők. Magát az értekezletet Thurner Albert felszólalása vezette be, ki fölkérte Kótay Lajost az értekezleten való elnöki tisztség elfogadására és annak vezetésére. Kótai Lajos, az elnöki megnyitójában élénken ecsetelte mindazon czélokat, a melyek egy ipartestület megalakitá. sában kell hogy az iparosokat vezérelje. Annak a reménynek ad kifejezést, hogy az ipartestület hasznát iparosaink nagyobb része belátja s annak létesítését előmozdítja s nem fogják engedni, hogy az eszme mely immár harmadszor van felvetve, — hajótörést szenvedjen. Az üdvös eszme elleni agitálókra csak annyit mond, mint Krisztus a keresztfán „bocsáss meg nekiek Uram, mert nem tudjak, hogy mit cselekszenek“. — Ezután Tankóczi Gyula főkapitány állott szólásra és hosszabb beszédben, igazán megdönthetien érvekkel mulatott reá mindazon szükségletekre, melyek az ipartestület megalakítását parancsolják. Szónok különösen azt lejtegette, hogy a szatmári iparosok, kiknek száma ezernél többre tehető, mind meg annyian csak küzdenek, mivel pang az ipar és a szó teljes értelmében züllött állapotban van. Mindezen bajok gyökeres orvoslása tekintetében csak egy mód van, az ipartestület megalakítása, mivel igy minden iparos egy hatalmas testületnek válik tagjává s annak idején, ha valamelyiket igazságtalanul rónák meg adóval, az ipartestület tiltakozó szavát emelné fel, mely mindenesetre nagyobb sikerrel járna, mint jelenben, mikor csak egy- egy iparos emelhet szót. Nem kell megijedni az iparosoknak attól sem, hogy valami nagyobb teher szakad a vállukra az ipartestület fenntartásával, mert alig 3000 koronába kerül az évi fenntartás, mely egy-egy iparosra nehány korona költséget jelent. Kiszámithat- lan előnyt biztosit még az ipartestület, melynek minden iparágból külön csoportja lesz s ha segélyezésekre kerül a sor, egy ilyen csoport az egész testület utján ezen segélyezést könnyebben megszerezheti. Felkéri végül szónok mindazon iparosokat arra, hogy ha netalán ellenzik az ipartestület létesítését, legalább ne akadályozzák meg annak keresztülvitelét, tekintsék az iparos társaik szomorú helyzetét s gondolják meg alaposan, hogy a testület felállítása minő előnyöket rejt magában, példa erre mindazon városok ipartestü- letei, hol ez már évek óta fenáll. Thurner Albert felszólalásában felhozza Magyarország nagyobb városait hol az ipartestület áldásosán működik és találó képekben adta vissza azt, hogy az iparosok, a tervbe vett testület létesítésével először is szabadságukat, önálló ságukat nyerik meg, mivel házi dolgaikban nem a hatóság, de ők maguk fognak bíráskodhatni. Bölönyi László felsorolja mindazon iparágakat, melyek után egyes iparosok a testület fenntartásával terhelve lennének. Ezen összegek 1—4 koronáig váltakoznak a mely oly csekély, hogy ezt minden iparos évenként minden megerőltetés nélkül elbírhatja. Végül számokkal részletezte az összes kiadásokat, melyet az ipartestület fentartásához szükségeltetnek. — A vita ezután több oldalról indult meg, az ipartestület ellenzői elég személyeskedő hangon emeltek többször szót, de mégis a többség azon hangulata, hogy as ipartestület felállítása közszükség tárgyát képezi, nagyon is kiérezhető volt s az értekezleten összegyűltek többsége is ezen benyomással hagyta el a termet. — Kedélyes estély. A szatmár-nagykárolyi könyv- nyomdászok szakcsoportja, e hó 27-én este 8 órakor Tóthfalusi Kiss Miklós emlékünnepével egybekötött kedélyes estélyt rendez, a „Károlyiház“ helyiségében. Belépő-dij nincsen. — Féláru vasuti-jegy. A m. á. v. igazgatósága közli velünk, hogy a féláru vasúti jegy váltására jogosító arczképes igazolványok, az 1905. évre idejekorán való érvényesítéséhez, az arczképek ez év november hó 10—30. napjáig okvetlenül beküldendők az igazgatósághoz, Budapest VI. Andrássi ut 73. Azok az igényjogosultak, kiknek igazolványuk jelenleg még nincsen, de az 1905. évre váltani kívánnak, az igazolvány kiállítását ugyancsak a fenti időkben kérelmezhetik. — Itt a tél. A tél apó az idén elég jókor rázta meg fehér szakálát, melyből kihullottak a fehér hópely- hek és elborították az utczákat, nemkülönben a háztetőket. Az első hóesés e hó lí-ére reggelre köszöntött be, majd egy nap múlva reá majdnem egésznap esett és fehér köntösbe bujtatta az egész határt. A hó eséshez erős északi szélis járt, a mely a levegőt a fagypont alá sülyesztette. — Betörés a központi vámhivatalba. E hó 9 én reggel, a helybeli központi vámhivatal helyiségébe, vakmerő módon behatoltak ismeretlen lettesek a kapu alatt és az ott levő iró asztalok fiókjait rendre feltörték. A betörők mintegy 140 korona készpénzt vittek el magukkal. A rendőrség a betörők elfogatására a legmesszebmenő intézkedéseket tette meg. — Öngyilkosság Nagybányán. Hollay Ferencz nyug. Kataszteri főmérnök, e hó 5 én Nagybányán a rom. kath. temetőben, unokái sírjain főbe lőtte magát. A haláleset egész Nagybányán mély részvétet keltett. Kritikus és színésznő. Krémer Sándor a Szat- már Eperjesi sziníkerület érdemes igazgatója, ki most jelenleg Eperjesen működik és hozzánk e hó végén vonul be, társulatában egy Pataki Riza nevű harcias szellemű színésznő van, kinek úgy látszik sehogy sincs innyére az, ha a lapok nem az ő gusztussá szerint Írnak felől le bírálatot. Legalább erre mutat azon botrányos eljárássá az illető színésznőnek, hogy egyik Eperjesi referenst, a nyílt utczán, fényes nappal pofon ütötte. Az illető referens, mit tehetett másat, mivel növel ^ volt dolga, a bíróságnál jelentette fel Úgy látszik Krémer színtársulatánál gyakoriak lesznek az eféle inzultusok, mert jól emlékszünk még arra, midőn két évvel ezelőtt egyik helyi lap referensét a Panonniában — ha nem is tettleg — de szóval bántalmazta Juhász Ilona, a társulat primadonnája. Kiváncsiak vagyunk arra. vájjon a harcias színésznő, Pataki Rizi Szatmáron is hasonló lépésre ragadtatja e majd magát, ha netalán valamelyik laptársunk illető referense nem a színésznő szája ize szerint ir referált. Egyet azonban jó előre megüzenhetünk Krémer urnák, hogy a harcias színésznőitől nem félünk, csak gondunk lesze rá / * Egy elmaradt amerikai utazás. Alig egy pár hete történt, hogy egy felvidéki munkás-család a nagy nyomor és munkahiány miatt el akarta hagyni házánál Csekély vagyonkájukat pénzzé tették és Fiúméban hajóra szállottak. Csak legényfiuk maradt itthon, mert még katonaköteles volt. De ez is elhatározta, hogy ha az uj világban kedvez szülőinek a szerencse, ő is kivándorol az uj hazába. A hajóstársaság első állomásán, Palermóban, a kivándorló hajó fedélzetén a 'kikötés első pillanatában két rendőr kereste fel a miemberünket és tolmács segélyével megértették vele, hogy egyelőre nem utazhatik tovább se ő, se a családja. A szegény ember kétségbeesve rimánkodott. és izgatottan kérdezte ; „Hát miért akarnak letartöztattni, mikor semmit sem vétettem ?“ Csak hosszas magyarázat után sikerült vele megértetni, egy a rendőrséghez érkezett sürgöny álapján, hogy magyarországi fia kéri, ne utazna tovább, mert a nála megőrzésre hagyott osztálysorsjegye, melyet Török A. és Társa bankházában Budapest Teréz-körut 46. sz. alatt vásárolt, megnyerte a legnagyobb főnyereményt. Természetes, hogy ilyen örömteljes meglepetés után sietve visszautazott falujába és eszeágába se jutott Amerikába kivándorolni Blouz selyem bt) kr.-tól 11 Irt 35 kr.-ig méterenként — legutóbhi újdonság — bér- és vámmentve házhoz szállítva küld. Minták postafordulattal — Selyem-gyár: Henneberg Zürich. Szatmár és vidékén b osztálysorsjegyek TÖRÖK A. és Tsa legnagyobb és kiválóan szerencsés bankházából Bpest, VI., Teréz-körut 46(3. kizárólag nálam kaphatók. Az I. esztály huzáza f. é. nov. 24. és 25-én. Az I. osztályú sorsjegyek árai: Vi sorsjegy */2 sorsjegy '/„ sorsjegy ‘/8 sorsjegy 12 kor. 6 kor. 3 kor. l.&O kor. Kiváló tisztelettel Kaufman Dávid, Szatmár, I Felelős szerkesztő: Mátray Lajos. Főmunkatárs: Ferencz Ágoston.
