Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-15 / 44. szám

A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁRNÉMETÍ-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Hám János-utca 10. szám, a törvényszék közelében. Bárdóly Ferdinand ur házában, Boros Adolf könyvnyomdája. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek Kéziratok nem adatnak viasza.- ~ - Telefon-szóm 80. — ...­Vá rosi közgyűlés. Szatmár-Németi 1904. november 14. Ma délután tartotta a városi törvényható­sági bizottság november havi rendes közgyű­lését Pap Géza polgármester elnöklete alatt. A bizottsági közgyűlés iránt elég szép érdek­lődés mulatkozott, azonban egyetlen kérdés sem provokált nagyobb vitát. A gyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: A hitelesítő küldöttség kijelölése után olvastatatott a polgármester alábbi havi jelentése: Tekintetes törvéuyhatósági bizottsági Közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedé­seimre vonatkozó havi jelentésemet az 1886: XXI. t. c. 27. §. n. pontja értelmében a követ­kezőkben terjesztem elő: Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályok­nak megfelelőleg intéztettek s az ügyek keze­lésében nezézségek, akadályok és összeütközé­sek nem fordultak elő. Ami az elmúlt kőbán lett intézkedéseimet illeti, előre kell bocsátanom, miszerint az összes folyamatban levő fontosabb városi ügyek tör­ténetesen olyan stádiumban vannak, hogy pozitív eredményekről be nem számolhatok, csu. pán arra szoritkozhalom, hogy a város érdekeit legközelebbről érintő ügyek állásáról tájékozást nyújtsak. Ilyen ügynek tekintem elsősorban a szat- tmár-mátészalkai h. é. vasút ügyét. Ebben az történt, hogy Tyúkod és Porcsalma községek ér­dekeit nem sikerült az építendő pálya első közigazgatái bejárása alkalmával összeegyez­tetni, mihezképest a kereskedelemügyi minisz­térium az ügy újabb tanulmányozását és uj vo­nalvezetési tervezet elkészítését rendelte el. Mi­után pedig az építési vállalat a variánsterve­ket elkészítette, a kereskedelmi minisztérium kitűzte a pálya közigazgatási pótbejárását, de ez sen vezetett eredményre, ugyancsak az em­lített két község torzsalkodása miatt, A vari- anstervek egyikét sem fogadták el, minélfogva az ügy gyorsabb lebonyolítása s az akadályok elhárítása céljából olyan előterjesztést tettem a kereskedelemügyi miniszter urnák, hogy a- mennyiben a kérdés másként meg nem oldható, állapítsa meg kötelezőleg a tervek valamelyi­két s rendelje el arra nézve a kisajátítást. E- zen felterjesztésem legközelebb személyes köz­bejöttöm mellet fog döntés alá kerülni s bí­rom a kereskedelemügyi kormány Ígéretét, hogy ez a kérdés bármiként is intéztessék el, az ügy továbbfejlesztése semmi esetre sem fog a két köszég vitás érdeke miatt halasztást szen­vedni s az engedélyezési tárgyalások mielőbb megkezdhetők lesznek. Egy másik szintén igen fontos ügyünk, a vizár elleni védekezés ügye. Erre nézve tisz­telettel jelentem, hogy az összes védmüvek a városi mérnöki hivatal felügyelete alatt álla­nak. A főmérnök az árvédelmi szabályrendelet 15 §-a értelmében köteles évenkint legalább kétszer, februárban és novemberben, de a szük­séghez képest esetleg többször is megvizsgálni az összes szamosi védmüveket s meggyőződni a védelmi és mentőeszközök készenlétéről s a védelmi vonalra való kiszállításáról. Ezenkívül a védmüvek minden év tavaszán a m. kir. fo­lyammérnökség közbenjöttével szintén megvizs­gáltatnak s a hiányok megállapittatnak, melyek pótlása és helyrehozása iránt az intézkedések azonnal megteendők s ezen vizsgálat eredmé­nye minden évben legkésőbb február hó vé­géig a földmivelésügyi m. kir. minisztériumnak bejelentendő. A mérnöki kivatalnak legutóbb beterjesz­tett jelentése szerint az összes zsilipek, gátak és egyéb védmüvek teljes biztonságot nyújtó állapotban vannak s ugyanezt konstatálta a m. kir. folyammérnökség is a folyó évi tavaszi vizsgálat alkalmával. Azzal a megnyugtató tudattal nézhetünk tehát a tel és tavasz folyamán netalán előfor­dulható vizáradások elé, hogy azok ellen telje­sen védve vagyunk. A legutóbbi 1902. évi nagyobb vizáradás alkalmával az árvédelmi bizottság némi pótol­nivalót talált a vonatkozó szablyrendeleten a sikeresebb védekezés szempontéból. Ezen kér­déssel alkalma lesz a t, törvényhatósági bizott­ságnak a napirend során foglalkozni. Egyéb fontosabb városi ügyeink a bizott­sági közgyűlés előtt is megfordultak s igy a legutóbbi mozzanatokról a T. bizottság is tu­domással bir. Annak idején sietni fogok tudo­mására hozni a közgyűlésének az ügyek to­vábbi fejleményeit. A havi jelentés után megejtette a közgyű­lés a pénstári ellenőr választását. Az egyedül T A R C Z A. Levélhullás. (Millevoye.) Az ősz az erdők holt mezét A földre szórta szemfedélnek; Nem hangzik a csalóban ének, Rejtelme, bája veszve rég. Ifjan, de búsan, haldokolva Ott ballag lassan egy beteg, Hogy még utolszor átbolyongja A kedves, drága, szép helyet. „Isten veled!“ szól, „messze térek; Gyászodban Írva végzetem, Hullásán minden kis levélnek Halál fuvalmát érezem. Beteljesülve ím’ a jóslat, így szólt: „Erdőn a lombozat Előtted indul hervadónak, De te utolszor látod azt, Örök éjnek szállt rád homálya, Sápadtabban, mint ősz sugára Hanyatlasz sírba szenvedőn. Előbb elhervad ifjúságod, Mint a mezőn a fü, virágok, Mint szőlőinda hegytetőn.“ S én meghalok! . . . A sir, lehével Szivem dermesztőn járta át S árnyként láttam oszolni széjjel Éltem derengő hajnalát. Csak hullj le, hervatag levélke, Rejtsd el gyászutam csendesen, Ne tűnjön jó anyám szemébe, Hová tértem, nyugvóhelyem ; De kedvesem ha gyászruhába’ Zokogni jő el a magányba, Ha elhalóban már a nap O, költsd fel alvó árnyamat, Síromra halkan hulldogálva !“ Szól s távozik ... a sir felé’, Az utolsó hulló levélke Utolsó napját hirdeté, A tölgy alatt pihenni téré; De hajh I nem jött a kedves el Hantján zokogni gyászruhába’! A pásztor, a völgyben tanyázva, Zavarta néha léptivei A siri csendet egymagába’. Franciából: Szabados Ede. Idyll. (G.) A nap utolsó sugarait küldte a hegyek or­maira. Az Olt folyó egyhangú mormogással futott tova Románia felé és magával vitte a fekete vizii Lotrisza patakocskát. Az estharang megkondult a kápolna fa- tornyocskájában és imára hívta fel a hivők szivét. Egy öreg földműves leemelte kalapját s botjára támasz- j kodva rebegte el az „Ave Máriát.“ S a nap, amely utolsó sugaraival bekandikált az erdei ut mélyébe is, megaranyozta a leány szőke für­téit. Az esti szellő pajzánkodva sietett a napsugár já­tékában osztozni . . . S a leány kipirult arczczál, mo­solyogva állott a csevegő patak mellett és figyelmesen hallgatta a főhadnagy komoly beszédét . . . A mama egy román kapitány kíséretében már előre ment és r.éha-néha aggódva pillantott vissza szeretett gyermekére, egyetlen leányára . . . Aztán a fiatalok is folytatták a sétát. Kicsiny nyári lakhoz érkeztek, melynek roman­tikus fekvése elbájoló volt. Óriás tölgyfák borultak a veranda fölé és discrét susogással meséltek a lakocska lakóinak édes meséket azon időkről, midőn a földön még tündérek éltek. A leány elragadtatással nézte az alkonyat arany­fényében uszo tájat és suttogta. — Mily jó volna itt lakni . . . — Magával I mormogta a főhadnagy és önfeled­ten fűzte át a leány karját. S annak a büszke lány­nak a karja nem siklott ki a férfiéból, ott maradt és talán kissé meg is remegett. A napsugár e pillanatban ismét kibukkant az ágak közül és rámosolygott a fiatal párra, mintha azt mondta volna. — Jól van, helyesen, van. S az esti szellő a napsugár véleményéhez hozzá­járult és a lombok közt suttogta el helyeslését. Az „Ave Máriá“-ra hivó kicsiny harang hangjai a fiatal pár szivébe lopóztak es ott csodálatos munkát végeztek. — Lássa, mondá a főhadnagy, most talán éle­tem legboldogabb pillanatait élem át. Úgy érzem ma­A ki divatszeríien és olcsón akar ruházkodni az forduljon egész bizalommal kinél a téli idényre a brassói, brlinni és angol gyapjú-divatszövetek . .... nagy választékban megérkeztek. Üz lethelyiség: Deák-tér, (Losonczy-féle ház,) Szabó Balázs borbély üzlete tőszomszédságában' KOHN MÓR “i P°sztöke' keresdőhöz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom