Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-25 / 42. szám

gzatmár, 1904. __________________ «I REK. — Halottak napja. Holnap a sir lakóinak ünnepe, — halottak napja lesz I Sziveket sebző és mégis gyó- gyitó, — sajgó sebeket feltépő és mégis vigasztaló ünnep a holnapi. — E napon fölidézzük elhunyt isme­rőseink és szeretteink arczát, azokét, kik már ottan nyugosznak a löld keblében, pihennek az őrök sze­retet lágy ölén, álmodnak csendesen háborithatlanul. Mert ott lenn a földben nincs kaján irigység, mint itt fen az emberek között ; ott lenn az örök béke, — örök egyenlőség létezik. Mines rang külömbség. Lenn a föld mélyében olyan lesz az egyik ember, mint a másik, mert a végzet, — az ige szava nem kiméi se koldust, se kitályt, szegényt vagy gazdagot ; porból lettél, porrá leszesz! — A halál — a legjobb biró, a temető pedig az a hely, hova minden ember eljut és hol mindenki egyforma azaz : por és hamu ! A hol­napi ünnepen nemcsak az emberiség — de a természet is gyászol. — Az ősz — a természet halál angyala siet kiterjeszteni hideg szárnyát mindenfelé ; a fák levelei megsárgultan, szomorún lassú csergéssel búinak le a földre, hogy végkép elenyészenek. A ködös lég­ben a varjak serege egyhangú károgással vonul to­vább s a néma erdők fái — bokrai esak ezt hirdetik: volt nincs. A bus melancholikus őszi szél efelett foly­ton ezt susogja: memento móri. Es az emberek, magokba szálva, kimennek a temetőkbe szeretteik sírjához, hogy illatos virág koszorúk és égő mécsvilág­gal rójják le a kegyelet adóját. — Felolvasó estélyek. A szatmármegyei Lorántffy Zsuzsánna egyesület 1 endező bizottsága a téli felolvasó estélyek első cziklusát a következőkben állapította meg: legközelebb nov. 12. és 26-án, deczember 10 én, mindig este 6 órakor. — Ez év deczember 24-én pe­dig megtartja a szeretet vendégségét, a szatmári és a németi ev. ref. egyházak közös támogatásával. Ezen ünnepélyre már megkezdődtek az előkészületek s a nagyérdemű közönséget ez utón is felkéri az egy­let, hogy kegyes adományaikat a szatmári és a németi ev. ref egyházak lelkészi hivatalához szíveskedjenek beküldeni. — Uj tanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lukácsy György nagybányai nyug. tanár helyére Dely Géza zalaegerszegi tanárt nevezte ki. — A bikszádi vasút építése, ügy politikai, — mint közgazdasági szempontból nagyon lényeges szat már—bikszádi h. é. vasút építkezési munkálatai mint már lapunk előző számában jeleztük, megkezdőitek s az építkezést Pallós Ármin építési vállalkozó, előkelő fővárosi ezég nyerte el, ki jelenleg az országban több helyiérdekű vasutat épit, mint a Kaposvár—Fancsi,— a görgényvölgyi és Szlavóniában a Piljenica-Zailci vonalat. Nevezett vállalkozó ezég a városunkban irodá­ját már meg is nyitotta a Guttman palotában. — Halász Ferenc — miniszteri tanácsos. A hi­vatalos lap tegnapi száma közölte, hogy Halász Ferenc, e nagynevű tanügyi férfiú, miniszteri tanácsosi címet kapott. A városunkban és megyében e kitüntetés hí­rét általános örömmel fogadják. Érdekes tudni, hogy Halász Fereuc’mint néptanító kezdte meg pályafutását, majd tanfelügyelő lett s ebben az állásban kitüntetvén magát, meghívták a kullusz-miniszteriumba előadónak, dog kacagóstol a sirhalomig vezet. Hány élet tragé­diájának utolsó felvonása az a virágos fekete fejfa, mely mintha nem csak a múlandóságra emlékeztetne, de int és vádol is. — Ti emberek — a kik fáradtan küzditek rójjá- tok az életet vigyázzatok — értsétek meg egymást, a boldogság mellett közömbösen el ne haladjatok. Rövi­dek a napok, kicsinyek az órák elröpülneK vissza hozhatatlanul, küzködtök civakodtok magasra emelt fővel, s lábaitok alatt tátong a sirgödör. Ti emberek szeressétek egymást mert elmúlik a ti napotok. Íme e férfi is ki halni készül most gyáván, ki nem bírja el a keresztet mit egy hitvány asszony rá dobott, e férfi is öntelt, fenhéjazásában megmosolyogta a kis virágot, mely csak neki akart virulni — Megmo­solyogta, most pedig hogy ráindult az élet átka siratja keservesen. Elköltözöm szebb hazába innen Hol virulás, meg hervadás nincsen Hol nem emészt szenvedés baj bánat A hol a szív szebb örömre támad. A férfi ráhajlik a fejfára búsulni válni akar tőle. Nem is fejfa ez már de egy halovány halotti arc, egy pár vádló szelíd szempár. — S mint régen, régen most is mintha hallaná a kedves biztató, szerető hangot. Ne légy gyáva, küzdj, ha nem leszel, mi lesz abból a szegény elhagyott árva asszonyból a te sze­rető édes anyádból. A férfi mégegyszer megsimitotta a fejfát, s lassan megnyugodott szívvel kijött a temetőből. M. A. _______SZATMAR-NEMETI_______ ma jd osztályvezető lett s a legújabb népoktatási tör­vény kidolgozásában vezető szerepe volt. Az ország ta­nítósága körében a legnagyobb népszerűségnek örvend s ktéségtelen, hogy kitüntetése alkalmából ennek szám­talan jeleivel fog találkozni. Városunk tanácsa meleg­hangú táviratban üdvözölte az uj miniszteri tanácsost, kinek nagyérdeme van iskolánik államosítása ügyében. — A csendörség térhódítása. M.-Sziget városa közelebb tartott közgyűlésén tárgyalta a csendőrségnek a város területén való szervezésére vonatkozó előter­jesztését. Az előterjesztés általános helyeselésre talált és 26 szóval 7 ellen el is fogadták. — Elveszett tízezer korona. Múlt év julius 30-án történt, hogy Stoll Béla ügyvéd Felsőbányáról jövet elvesztette kis bőrtáskáját, melyben hivatalos iratok s 10000 korona készpénz volt. Az értékes táska elvesz­tését csak otthon vette észre s arról azonnal jelentést tett a rendőrségnél. Épen ez időben jelentkezett a rendőrségen Tárcza György felsőbányái lakos a bőr­táskával, melyet Tótfalu közelében az országúton talált de a pénznek nyoma veszett. Nyoma veszett az isme­retlen tettesnek is s remény sem volt arra, hogy ez az ügy valaha felderittesék. Ez év január havában a már szinte elfelejtett ügyben meglepő fordulat állott be. A csendőrség elfogta Moldován Irina Szolnok-Do- bokamegyében lakó cseléd-leányt s ennek vallomása alapján pedig letartóztatta Deutsch Jakab inisztmogyo- rósi korcsmárost. Moldován Irina bevallott, hogy tavaly julius 30-án, volt gazdájával : Deutsch Jakabbal a felsőbányái országutyn, Tótfalu közelében egy fekete bőrtáskát találtak, melyben pénz volt. Dtutsch a pénzt kivéve, a bőrtáskát ismét az országúira dobta. Deutsch azt mondta a leánynak, hogy a táskában csak kétszáz forint volt s annak felét neki adta hallgatási dijul- Moldován Irina ezután nemsokára kilépett Deutsch szolgálatából s falujába tért vissza. Szentpétery Ferencz vizsgálóbíró mindkettőjüket vizsgálati fogságba helyezte s a vizsgálatot megindította. A vizsgálat során Moldo­ván Irina a csendőröknek tett vallomását fentartotta, de Deutsch mindet tagadott. A vizsgálati iratok alapján a kir. ügyész úgy Deutsch, mint Moldovén Irina ellen lopés büntette miatt emelt vádat, a szatmáii törvény­szék vádtanácsa azonban Deutschék tettében nem lo­pást, hanem jogtalan elsajátítást látott s a vizsgálati fogságot mindkettőjük ellen megszüntette s az iratokat ítélethozatal végett a nagybányai kir. járáábirc'sághoz telte át. Szentpétery Ferencz kir. aljárásbiró e szenzá- cziós ügyben f. hó 20 án tartotta meg a tárgyalást. A tárgyaláson Deutsch Jakabot dr. Kelemen Samu szat­mári ügyvéd védte, Stoll Béla ügyvédet Bátori Oszkár Ügyvédjelölt helyettesítette. A szerfölött érdekes tárgya­lás során Moldován Irina előbbi vallomásait teljesen visszavonta s most azt vallotta, hogy neki elfogatásakor a csendőrök mondották, hogy ismerje csak be a mi történt, mert akkor őt káros segíteni fogja. Moldován Irina vallomásának visszavonásával az egyetlen bizo­nyíték is elesett s igy Szentpétery biró kihirdetett ítéletében vádlottakat felmentette. Panaszos képvisele­tében Bátori Oszkár ügyvédjelölt lelebbezést jelentett be. — Uj ítélő táblai bíró. ö felsége a király, az igazságügyminiszter előterjesztésére, Dr. Dezső Kálmán, a szatmárnémeti kir. törvényszék egyik tehetséges és kitűnő biráját a debreczeni kir. Ítélőtáblához bíróvá nedezte ki. A megérdemelt kitüntetéshez csak őszin­tén gratulálhatunk, ámbár Dezső Kálmán biró távo­zása veszteség a szatmári kir. törvényszék bírái ka­rára. Távozása az ügyvédi kar előtt is általános saj­nálkozást keltett. — A felsőbányái vasút megnyitása. Az állandóan rósz idő miatt a felsőbányai-vasutnak október 31-éré kiíőzött megnyitását elhalasztották. Ha az összes mun­kálatokat sikerül befejezni, a megnyitó ünnepség no­vember 5-én lesz s a vasutat 6 án adják át a köz­forgalomnak. — Egyházi kinevezés. Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök, Juhász József helybeli r. kath. segéd­lelkészt, Zajtába plébánosul nevezte ki. — Nyilvánossági jog. A helybeli ev. ref. tanitó- nőképző intézetnek a vallás és közoktatásügyi minisz­ter a nyilvánnossági jogot az 1904/1905. tanévre is újból megadta. — Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Kurovszky Kornélia oláh-láposbányai áll. kis- dedovónője államsegélyt utalványozott. — A hétévesnél idősebb elhagyott gyermekek tartásdija. A belügymiáiszter rendeletet intézett az állami gyermekmenkelyek igazgató-főorvosaihoz a hét­évesnél idősebb elhagyott gyermekek után fizetett havi tartásdij és a községektől követelhető összegek meg­állapítása tárgyában. A hétéven felüli elhagyom gyer­mekek után a nevelő szülőknek fizetett havi tartásdij s az illetőségi községektől követelt összegek tekinte­tében eltérő gyakorlat lévén, a jövőre vonatkozólag a belügyminiszter a következőket rendeli: A hétéven November 1. felüli gyermek havi tartásdija 10 korona. Ez a gyer- mekmenhely igazgatójának egész összegében kell ki­fizetnie, illetőleg elölégeznie a nevelőszülőnek, ha csak ez a hétéven felüli elhagyott gyermeket olcsóbban önként el nem tartja. A szóban levő 10 koronából az igazgatóság sem ruházat, sem teleporvosi dij, sem egyéb címeken semmit vissza nem tarthat. A kifizetett havi 10 korona lartásdijon kívül az illetőségi község­től egyéb dij megtérítése nem követelhető. — Községi iskolák államosítása Nagybányán. A nagybányai iskolák államosítását a miniszter a na pókban aláírta, igy tehát az ügy az állam részéről teljesen befejezettnek mondható, a városnak még ezu tán kell az ügyet a községi képviseletben tárgyalnia, hol bizonyára senki sem fog akadályokat gördíteni a nagy jelentőségű reform útjába. — A központi választmányok újból való alakítása. A m. kir. belügyminiszter körrendeletben hívta fel az összes törvényhatóságokat, igy városunkét is, hogy az 1901. évben újból alakított központi megbízatása a folyó év végen lejárván, igy az 1674: XXXIII. t.-cz. 20 § alapjain, a jelenlegi központi választmány meg­bízatásainak lejárta előtt intézkedjék a hatóság, és a választási eljárás módját és feltüntető közgyűlési ha­tározat bemutatását folyó év december végéig tegye meg. — Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügymi­niszter Szatmárvái megyében, az Ilobai járásba Herman Sámuel jegyzői Írnokot anyakönyvvezető helyettesül nevezte ki. — Katonák eskője. A folyó évben katonaságba állott újoncok eskütétele ma délelőtt ment végbe a Deák-téren ; A székesegyház előtt díszes tábor állott, melyben a tábori misét Tóth József segédlelkész tar­totta, ki később az esküt magyar, majd Hozás János g. k. lelkész oláh nyelven olvastafel az újoncoknak. Az eskütételen megjelent helyőrség összes újonca, ze­nével. — Szerencsétlenség munka közben. Papp György Av.-Felsőfalusi illetőségű napszámos a múlt hó 27-én a szabó szin alatti pincében hordók elrendezése körül munkálkodott, a midőn egyik hordó lecsúszván az alatta levő gerendáról, az ott álló Papp Györgynek kezét a falhoz szoritotta oly szerencsétlenül, hogy az illető jobb kezét teljesen összetörte. A mentők a köz­kórházba szállították a sérült munkást, kinek két ujját amputálni kell. — Leesett a málha kocsiról. Szilágyi Mihály va­súti munkás október 28-án a vasúti teherpálya udva- varon egy málha kocsin dolgozott. Munkaközben az illető leesett a magas kocsiról és ballábát törte. Az előhívott mentők a szerencsétlenül járt vasúti mun­kást további gyógykezelés végett a közkórházba szál­lították. — Egy ellőtt ujj históriája. A nagybányai ren­dőrség bűnügyi gyűjteménye pár nap óta meglehető sen szokatlan tárgygyal: egy ellőtt ujj véres roncsai­val szaporodtt, melyet illő reverencziával azonnal spi­rituszba is tettek. Az ellőtt ujj egy vakmerő betörési kísérletnél maradt hátra s azt Kaisz János városi er­dőőr hozta be a rendőrséghez egy jókora mogyorófa husáng kíséretében, Kaisz János erdővéd a nagybányai városi faraktárnál van alkalmazva s a raktár-telepen levő házban lakik. E hó 26-án éjjel tizenegy óra táj­ban, midőn már hat éves kis fiával lefeküdt és elaludt, arra ébredt fel, hogy valaki a ház falát bontogatja. A döngetések egyre erősebbek lettek s a fal már belül a szobában is omladozott. Kaisz erdővéd várakozó állás­pontot foglalt el, de nem soká kellett várakoznia, mert a falon egyszerre egy jókora nyílás támadt, melyen egy vaskos kéz nyúlt be. Kaisz eidővéd szolgálati fegyverével rálőtt a benyújtott kézre, mire a betörő „Vájgye minye“ ordítással hirtelen elugrott a réstől. Mikorra Kaisz kiment, a betörőnek már hire sem volt. De ott maradt egyik összeroncsolt ujja s a mogyorófa husáng A rendőrség a legszélesebbkörü nyomozást indította meg a vakmerő betörés ügyében, összejárta az összes orvosokat gyógyszertárakat, hogy a súlyosan sérült ember nem jelentkezett-e gyógykezelés végett, de a nyomozás eddig eredményre nem vezetett. — Bányaszerencsétlenség. Nagybányáról írják, hogy a borpataki Leopold-bányában nagy szerencsét­lenség történt, minek folytán két munkás szörnyet balt. többen pedig kisebb-nagyobb mértékben meg­sebesültek. A bányamunkások hajnali öt órakor száll­tak le a Leopold-bányába. A felügyelő Mihalovits Géza és Somkután Demeter munkásokat a vizhuzó- hoz rendelte, de ezek ennek daczára a Mária aranyos teliérbe mentek, hol a majorlási munkálatokat kezdték meg. Ez volt szerenczétlenségök. Ötödfél óra lehetett, midőn Vancsa felügyelő megindult a munkásokat ellenőrző útjára. Mindjárt észre vette, hogy a két munkás nincs a kirendelt helyén és midőn erről érte­sült, oda sietett, hogy a vizhuzóhoz rendelje őket. A majorlással foglalkozó munkásoktól alig lehetett tiz

Next

/
Oldalképek
Tartalom