Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-05 / 1. szám

Szatmár, 1904. S ZATMAR-NEMETL* Január 5. a- ület évkönyveit és egyéb nyomtatásban 'ányait kapja. let könyvtárát és esetleges gyüjtemé- i használhatja. tu egyesület által vagy közbejöttével rendezett Kiállításokra, vásárokra és versenyekre, felolvasásokra és szőlészeti előadásokra minden tagsági igazolványá­nak előmutatása mellett ingyenes belépti jegyre tart­hat igényt. Az egyesület szervezetét alkotják : A közgyűlés, az elnökség, az igazgató-választmány, a számvizsgáló bizottság, a borvidéki bizottságok, a szakosztályok, a tisztviselők. Borvidéki (községi) bizottságok: Ha az egyesület­nek egy borvidéken, illetőleg egy községben legalább 50 tagja van, megalakul a Magyar SzőllŐsgazdák Or­szágos Egyesületének . . . . i borvidéki (községi) bi- zottsnga, melynek tagjai az összes borvidéki (községi) tagok, a kik maguk választják elnöküket, két alelnö- küket és titkárjukat. A borvideki (községi) bizottságok elnöke, tagja a »M. Sz. 0. E « igazgató-választmányának. Bennünket vidékieket kiváltképen ezen utolsó pontozat érdekel, ennek értelmében kell buzgólkodnunk, különben annak nincs semmi értelme, mint ezt az értekezlet is kimondta, hogy mi, egyesek, az országos egyesület tag­jai legyünk. Szatmár—bikszádi h. é. vasút és az avasi erdő letárolása. Az avasi bérez nemcsak őserdőjéről nevezetes, hanem azon természeti kincsekben való mérhetlen gaz­dagságáról is, miket keblében rejteget. Van olt nemes érez, vas, kőszén, só és terméskő, csak vállalkozó szel­lem hiányzott, aki mindezt kiaknázta volna. A városnak roppant nagy kiterjedésű avasi erdője is óriási vagyont képvisel, de mivel a kedvezőtlen köz­lekedési viszonyok mellett annak szakszerű kitermelé­sére és letárolására gondolni sem lehetett, csupán mint legelő volt értékesíthető s ilyen érték* sités mellett bát­ran holt tőkének volt tekinthető. Ha egyelőre egyébb vállalkozásról nem is lenne ; gzó, mint az erdő letárolásról, akkor is első sorban a j városnak mint legnagyobb erdő birtokosnak áll érdé- j kében ennek megvalósítása. Éhez pedig az első lépés a megfelelő közlekedési j eszközök megteremtése. így érlelődött meg az az eszme, hogy az avasi erdő kitermelése a vasút építéssel kapcsolatosan szó- j vetkezeti alapon valósitassék meg. Az illetékes tényezők úgy a kormány, mint az orsz. központi hitalszövetkezett részéről megígérték hozzájárulásukat miután felismertek ezen vállalatnak országos jelentőségét. S az ilyen alapon megindult mozgalom már is a legszebb reményekkel kecsegtet. nincs-e valaki közelükben, a király karján fekvő felöl­tőre mutatva, megszólalt: — Kedves uram! ügy e bár, zálogba akarja tenni ezt a kabátot? Majd gondoskodom ióla. Miksa királyt kezdetben meglepte ez a föltevés, de látta, hogy az asszony nem ismerte löl; kiváncsi lett, mi sors fegja érni felöltőjét, miért is bizalmasan odasugta az asszonynak : — Igen. — Helyes — szólt az asszony és eközben át­vette a király felöltőjét — ha egynegyed óra múlva érte jön, mar átadhatom a pénzt. — Majd müérlő szemmel végigtekintve a kabáton, hozzátette: „Ezért majd kiszorítunk vagy tiz forintot.“ Nevetését visszafojtva, Miksa király tovább bal­lagott, negyedóra múlva azonban pontosan visszatért s az öregasszonyt csakugyan helyén taialta. — Itt a pénz, kedves uram 1 Tizenegy forintot kaptunk. így és most itt van a zálogczédula. A ki­váltásnál majd gondoljon rám ! — Mikor aztán latta hogy a felöltőjétől megszabadult úri ember nem tudja, hogy mi jár az ő fáradságáért, hozzátette: „A ezédula egy garas volt, nekem pedig egy hatos jár.“ Miksa király a zálogjegyet nevetve tette zsebébe s miközben a tizenegy forintot ez asszonynak átadva mondta : — Kedves asszonyom, fogadja ezt fáradságáért! Az asszony hirtelen nem tudta, hogy mit tartson erről az üzletről s magyarázatot akart kérni az úrtól, de az már akkora tova sietett. A királyi palotájába érkezve, azonnal nejéhez sietett s a zálogjegyet megelégedett mosolylyal át­nyújtva mondá : — A felöltőmet én tettem ugyan zálogba, de kiváltani majd neked kell. Pap Géza polgármester, mint az érdekeltség el­nöke, az érdekeltséget f. hó 20 ári d. e. 10 órára hívta egybe a szövetkezet megalakítása tárgyában tartandó értekezletre. S Z I N H A Z. A múlt hét színházi eseményeiről röviden beszá­molhatunk. Kedden Casanova került színre igen jó előadás­ban, Ferenczy a czimszerepben jól játszott és igen szépen énekelt. Szentes, Papír, Sziklai Blanka és Toro­nyi szintén jók voltak. Komái Margit, pedig hármas szerepét oly megkapó közvetlenséggel alakította és sok s nem épen könnyű énekszámait oly kedvesen adta elő, hogy ez idényben először láttuk a művészetig emelkedni. Ebből annyi tanulságot meríthet, hogy ke­vesebb pózzal és mesterkéletlen természetességgel őszin te sikereket érhet el, mig a magára erőszakolt tempe­ramentum a művészet és a hatás rovására megy. Szerdán Herczeg Ferencz „Gyurkovits lányok“ czimü vigjátéka került színre üres ház élőt! meglehetős gyenge előadásban. Garai Iius „Miczi“ szerepét ügye­sen adta, de bizony kevés hatással, valamint Nagy Sándor is hasztalanul ügyeskedett Horkai Feri szere- repében. Hiányzott a hatás főfaktora, a közönség. Üres ház előtt a leggondosabb játék is kárba vész, Ennek tudjuk be. hogy a darab vontatva és igen ne hézkesen ment. Csütörtökön délután ingyen előadásban adták a „Faiu rosszát“. Este nem volt előadás. Pétiteken, Verő György népszínművének, a „Me­nyecskéknek bemulató előadása voit. Unalmas, össze- függésnélküli darab, amelyről a legjobb akarattal sein lehet kedvező véleményt mondani. Egy pár sikerült jelenet és egy pár jól megraj­zolt epizód alak érdemel mindössze említést. Bátosi sok igyekezettel játszott s különösen a 3 ík felvonás­ban igen hü és igaz alakítást nyújtott, jók voltak Kornai Margit Tábori s különösen Garai Iius a má­sodik fölvonásban. Szombaton, a „Bob herczeg“ került színre má­sodszor. Vasárnap, a „Menyecskéket“ ismételték meg. Hétfőn, „Casanovát“ adták zóuaelőadásban szin­tén oly sikerrel mint először. HIKE K. — Kinevezés A főispán nemestóthi Szabó István nagykárolyi járási közigazgatázi gyakornokot tísztelet- boli szolgabiróvá nevezte ki. — Főispán! beiktatás. Domahiuy Elemér Dcbie- czen sz. kir. város és Hajduvármegye főispánjának ün­nepélyes beiktatása január hó 11-én iesz. — Rendkívüli vármegyei közgyűlést tartott decz. 29 S?atmárvármegye közönsége. ,Tárgysorozat első pontja Tisza István gróf miniszterelnök leirata kine- veztetéséről. Mielőtt határozat hozatott, Nemestóthi Szabó Antal kijelenti, hogy,; az állandó választmány javaslatához hozzájárul s kiemcmeli, hogy midőn Szat- márvármegye a miniszterelnököt üdvözli, ilyen alkal­makkor csak ősi szokást,^erényt gyakorol s a jelen­legi miniszterelnökkel szemben az üdvözletét minden politikai vonatkozás nélkül teheti, mert Tisza István gróf. iíju kora egy pár éveit Szál marvármegyében töltötte s igy őt a vármegye közönsége részben mint saját fiát üdvözölheti. Több felszólalás után a közgyű­lés egyhangúlag az állandó választmány javaslatának elfogadása mellett a miniszterelnököt üdvözli. Darányi Ignácz földmivelésügyi és dr. Wlassits Gyula vallás- és közoktatásügyi volt miniszterek búcsú leirata kap­csán nevezetteknek elismerő felirat felterjesztését szia tén egyhangúlag határozta el a közgyűlés, valamint Berzeviczy Albert, Taliárv Béla, Nyíri Sándor és Hiero- nymi Károly uj minisztereknek szintén egyhangúlag üdvözlő feliratot határozott. Az országgyűlés bármely házának tagjaival.'szemben tnegkisérlett megvesztege­tés tárgyában Tolnavármegyétől érkezett átirata a nemzeti követelések és önkéntes adófizetések ügyében ugyancsak tudomásul vétetett, miután a közgyűlés ha­sonló szellemben az októberi közgyűlésen határozott. A legtöbb adót fizetők névjegyzéke tudomásul véte­tett^ és. a5 választott vármegyei bizottsági tagok meg­üresedett helyének betöltése iránt a közgyűlés a vá­lasztási elnökök kiküldésével intézkedett. A nagyká- roly—kaplonyi útvonal a törvényhatósági utak sorában felvétetett. A lápi törvényhatósági útvonal kérdésénél a kiépítéshez egyes községek nevezetesen Tyúkod, Ura, Csenger, Cs.-Újfalu és Börvely községek által megsza­vazott hozzájárulásokra nézve határozott a közgyűlés, e határo7.at feletti vitában Mándy \ Benő, Domahidy Sándor és Ssuhányi Ferencz biz. tagok vettek részt s végre is a közgyűlés az állandó választmány javasla­tát fogadta el. Jeoey Géza nyugdíjaztatása ügyében hozott nyugdijválasztmányi határozatot a t. főügyész feiebbezésének elutasítása mellett a közgyűlés jóvá­hagyta. Bár elég szép számmal gyűlt össze a bizottság a közgyűlés már már féitizenkettőkor véget ért. — Kinevezések. A rendelkezési állapotba helye­zett vármegyei számvevőségi tisztviselőeet a piapok- ban nevezte si a pénzügyminiszteri Sitnkó Géza volt alszárnvevőt pénzügyi íogaimazónag, Uosvay László, Gdiasz Ödön és Márton Elek alszámvevőket szám­ellenőrnek nevezték zi, a nagykároiyi kirí pénzügyigaz­gatóságnál. Ezen kivül Szilágyi Lajosaköny velőt, Bod­nár László és Budaházy Zsigmond Írnokokat szám- tiszteknek, Csécsy József és Teleki Antal dijnokokat számtisztekké nevezték ki. — Szatmár—mátészalkai vasút közigazgatási be­járatát a kereskedelemügyi minisztérium elrendelvén annak megtartására folyo 1904. évi január 12-iket és következő napjait tűzte ki. A városi tanács a váios képviseletében Pap Géza polgármestert és Etdélyi Ist­ván főmérnököt küldte ki, a közigazgatási bizottság pedig a maga részéről Kőrösmezey Antaí főjegyzőt és és Dr. Vajay Károly tiszti főügyészt. A varos és vetés község érdekeit közönséget a tanács a következő hirdetmény utján értesíti a közi­gazgatási bejárás helyéről es idejéről: Szatmár-Némeli sz. kir. város tanácsa a 4Ó181|189t3 sz. keresk. min. rend. alapjan ezennel közhírré teszi, hogy a Nagyméitósagu Kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter 72769jV. 1903, sz. leiratával a Szatmár—máté­szalkai h é. vasút közigazgatási bejárását elrendelte s annak sorrendjét a következőleg állapította meg : Szat- mar-Némeu sz. kir. varus es Vetes község érdekeltsé­gével a laigyaiás 1904 januar i2-eu Szatmai-némdi­lién a városháza tanácstermében lesz megtartva Óvári, Csenger, Paiyod községek érdeke.tsegevel 1904jauuat 13-án ű. e. 10 öiakut Csengerben a községházán ; Tyú­kod, PoicsaJma, Üköritó községek érdekeltségével pe- 1904' január 14-cn d. e. 9 órakor Porcsalma község­házait ; és vegüí Győrteiek, Kocsord es Mátészalka községek eruekeílsegevei pedig 190 januar 15-én dél­előtt 9 órakor Mátészalka községházán, Szatmár-Némeli varos és Vetes község érdekelt közönséget a hirdet­mény utján ét testijük a ten be vett Szatmár—máté­szalkai h. é. vasút közigazgatasi bejárásának helyéről éá idejéről azzal hogy azon megjelenni vagy magát kellőképen képviseltetni szíveskedjék. Egyben tudatjuk, hogy a városi tanács a maga részéről Pap Géza pol- pármesiert es Etdélyi István lómérnököt küldte ki Szatmár--Németi a városi tanácsnak 1903 évi Deczem- ber 22-en tartott Ütéséből. — Pap Géza polgármester* — Papolczy Karoly szatmárhegyi av. ref. lelkész fizetési pótlek tngedelyezese iránti kérelmet a jogügyi szakbizottság eluiasuó javaslattal terjesztette a tanács­hoz, miután felsőbb helyen kilátásba helyeztek a se- gédlelkcszt javadalom engedelyezéset, ezaital folyamo­dó kérelme különben is tárgytalanná válik. — Eljegyzés. Bitkei Barioffy Miklós m. kir. lion- vedhadnagy, karácsony estéjen jegyezte el Küszner Albert gyamleanját, Wodianer Margit kisasszonyt, né­hai Wodiáner Imre, az 1. magy. alt. bizt. társ. pozso­nyi volt vezenitkárának leányát. — Előléptetett föeilenór. A kereskedelmi minisz­ter mándi Mandy Bertalan allamvasuti főellenőrt, a forgalmi főnökség helybeli osztályának vezetőjét 1903. évi október hó 1-ével szamitandóiag a III. rangfoko­zat I. osztályából a JI. rangfokozat 3- ik osztályába lelügyelővé léptette elő. — Tanítónői kinevezés. A vallas- és közoktatás­ügyi miniszter Paiady Erzsébet oki. tanítónőt a hely­beli állami elemi iskolához helyettes tanítónői minő­ségben kinevezte. — Értesítés, .a helybeli Rukóczy-uteán megnyílt állami óvodában a bairatásoK januar 7-én kezdődnek meg es tartanak egy hétig, miröi a szülőket értesíti az igazgatóság. — Köszönet nyilvánítás. Mind azon jó barátok s ismerősöknek kik kedves fiunk temetésén megjelen­tek s bánatunkban osztozni szívesek voltak fogadják a leg háiasabb köszöneiünket Kiss Pai és családja. — Hatvani Peter nyugdíj kiegészítése iránti ké­relmével szintén a tegnapi szakosztály foglalkozott s azzal a javaslattal terjesztette be a városi tanácshoz, hogy tekintettel folyamodó 43 évi buzgó munkásságára és a 34.000 koronára menő óvodai alapnak megterem­tése körül szerzett érdemeire az ő személyét illetőleg 200 korona évi nyugdij pótlék utaltassék az óvodákra felvett költség terhére. — A tagosítással felmerült költségek fizetése tekintetében a gazdasági szakbizotság azon javaslattal terjesztette vissza ez iratot a városi tanácshoz, hogy a hátralékos 13.000 korona szintén a törzsvagyon alap­ból fedeztessék amelyből a már kifizetett 10.009 korona is előlegeztetett, még pedig megtérítési kötelezettség néikül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom