Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-20 / 42.szám

Szatmár, 1903. SZATMAR-NEM ET1. Október 13. Dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Lengyel Márton, Kiszely Károly, Márkusz Márton, dr. Nagy Barna, Antal Kristóf, Fuchs Bertalan, Fried Emil, Schwartz Albert, Klein Vilmos, Halmi János, Heinrich Vilmos, Rohrl.ch Sámuel, dr. Frieder Adolf, dr. Lehóczky János, Jákó Sándor, Markovics Ignácz, Markovics Májer, Bállá Samu, Kovács Leo, Antal Dániel, dr. Török István. Lengyel Endre, dr. Papolczy Gyula, Jankovics János, Vadnay Károly, Rosenfeld Miksa, dr. Vallon Gyula, dr. Farkas Antal, Bossin József, Farkas L. János, Korányi János, Fogarassy Sándor, Beer Mór, Uray Géza. Reiter Béla. dr. Vajay Károly, Takácsy Károly. A tüdővésztől való óvako- dásról. Nap-nap mellett pusztít közöttünk a tüdővész (sor­vadás) csendben, rejtve, de vészesebben, mint a hirte­len jövő és gyorsan elmúló járványok. A tüdővész ragadós betegség, nem olyan módon ugyan, mint a himlő és némely más kórság, amely hir­telen szétterjed, ha nem vigyáznak reá. A tüdővész lappangva harapódzik tovább. Alig lehet észrevenni s amikor kezdődik, már régen ott pusztít a tüdőben, a mikor még jóformán semmi jel sem árulja el. A tüdővész nem minden embert fenyeget egyfor­mán. Vannak, akik könnyebben elkapják. Ilyenek első sorban azok, akiknek a családjukban már otthonos ez a betegség. Az ilyeneknek különösen kell vigyázniok magukra. Törekedniök kell arra, hogy megerősödjenek. Ehhez az szükséges, hogy jó levegőben éljenek, jól táplálkozza­nak és nekik való foglalkozást űzzenek. Levegő nélkül egy pillanatig sem lehetünk el. — Minden lélegzésnél levegőt szivünk a tüdőnkbe s ha rossz levegőt szivünk be, az épen úgy megárt, mintha megromlott, vagy mérges ételt ettünk volna. Legjobb a szabad levegő, A földmives ember nappal, amikor munkája után jár, többnyire abban tar­tózkodik. Az a baj, hogy lakásában, ahol különösen a hosszú téli éjszakákat tölti, annál rosszabb a levegő. Az olyan lakásban, amelyet nem lehet jól szellőz­tetni, a levegő óvhafatlanul megromlik. Ezért kell, hogy az ablakokat úgy készítsék, hogy azokat ki lehessen nyitni. Az ablak azonkívül, hogy időnkint jó levegőt bo­csásson be a házba, arra is való, hogy rajta a napsu­gár bejuthasson. Arra is igen nagy szükség van. Az olyan lakás, amelybe a nap sohasem süt be, nem lebet egészséges. És azok az emberek, akik ilyen lakásban élnek, csak úgy elsápadnak és elbetegesednek, mint a pinczében csírázott növény. A jó táplálhozásnak a szükségét minden ember érzi. Az éhes gyomrot nem lehet lecsillapítani mással, mint étellel. Csakhogy nem mindegyik étel egyformán tápláló. Van olyan, amely csak megtölti a gyomrot, de nem ad erőt. A legjobb láplálék a jc kenyér és a hús, szalonna, túró. Aki teheti, gondoskodjék arról, hogy magának is és a családjának, cselédjeinek is legyen módjuk bennük. Mindnyájunknak pedig az a kötelességünk, hogy igyekezzünk azon, hogy embertársainknak is meg legyen a mindennapi kenyere. A legjobb az, ha ezt mindenki a maga munkájával meg tudja szerezni és ebben segit- nünk kell egymást. Aki pedig nem tud dolgozni, an­nak is jusson elég a kegyelem-kenyérből. Különösen olyan családban, a melyikben már előfordult a tüdővész, a gyermekeknek jó táplálása igen fontos dolog. A gyermekeknek igen fontos do­log. A gyermekeknek igen jó tápszerük az egészsé­ges tehén, kecske és juh teje és ezt nem kell tőlük sajnálni. A gyenge tüdejü embereknek kerülniük kell az olyan foglalkozásokat, a hol a rossz levegőben, por­ban kell tartózkodni (ilyenek a bányászat, kőfaragás. kőmüvesség, kályhássag, malommunka, dohánygyári munka, kalaposság, szabóság, pékség), vagy a hol nagy hideget vagy nagy meleget kell elszenvedni (üvegfúvás, gépfütés, vasúti szolgálat). A tüdővészre hajlandó embernek legjobb a sza­badban való élet: földművelés, kertészség, mászáros- ság hentesség. Tartózkodjanak különösen az iszákosságtól. Az iszákosok között nagy pusztítást tesz a tüdővész és még az iszákosoknak a leszármazóit is nagyon fényé geti ez a betegség A tüdővész nem gyógyíthatatlan betegség, mint a hogy régebben gondolták. Ha jókor hozzá fognak gyógyításához, akkor a tüdővészes embert meg lehet menteni. A tüdővész gyógyításában nem az orvosság a a fődoiog, hanem a tüdővészesnek, hogy meggyógyul­jon, jó levegőben kell tartózkodnia, jól kell táplál­koznia és kerülnie kell az olyan foglalkozást ami neki árt. A tüdővészes embernek a rossz levegő valósá­gos méreg. Mindent meg kell tennie, a mire csak ké­pes, hogy jó levegőben élhessen. A tüdővészes embereknek többnyire a gyomruk is gyenge, azért a jó táplálkozás, a mire pedig nagy szükségük van, náluk nehezen megy. Könnyen emészt­hető, de erőt adó táplálékra van szükségük. Ezek kö­zött első helyen áll a tej azután következik a hús és a jó buzakenyér. Az ártalmas foglalkozással, ha csak lehet, egé­szen hagyjon fel a tüdővészes és nézzen más kenyér- kereset után. Vagy legalább pihenjen egyidőre, amig megerősödik. Ha erre nincsen módja, forduljon segítségért em­bertársaihoz; nekik kötelességük megtenni azt amivel egy szegény beteg embert talpra állítani és újra ke­resetképessé tenni lehet. Az egészséges embereknek kötelességük a bete­geket segíteni; a beteg embernek pedig kötelessége arra ügyelni, hogy az ő betegsége ne tegyen mást is szerencsétlenné. A mit a tüdővészes beteg kiköhög és kiköp, abban van a betegség csirája. Ezért olyan helyen, hol a emberek tartózkodnak, a tüdővészes betegnek nem szabad a padlóra vagy egyébüvé kiköpnie. Aki egész­séges, az se mutasson ilyen rossz példát. A szerte­szét köpködés úgy is igen utálatos, szégyenletes szokás. Az olyan helyeken, a hol sok ember megfordul, köpőedényeket tesznek ki s más hová, mint ezekbe, j nem szabad köpni. Az ilyen edényeknek a tartalmát azután vigyázva elássák, vagy olyan helyre öntik, a hol senki sem fér hozzá. Kir.ek-kinek a saját lakásán is legyen ilyen köpő­edénye s a jó gazdasszony ne tűrje el, hogy az ő szo­báját, vagy konyháját valaki összeköpködje. A tiszta­ság nem kerül pénzbe, csak gondosságba és a jó házi­asszonynak a legnagyobb dicsérete. HÍREK. — Személyi hír. Nagy László alispán f. hó 15-én és gróf Hugonnai Béla főispán, f. hó 16-án Budapestre utaztak. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Czeglédi Fe- rencz debreczeni pénzügyi számgyakornokot a nagy­károlyi kir. pénzügyigazgatósághoz számtisztté ne­vezte ki. — Deák Ferencz emlékezete a vármegyén. Szat- már vármegye közönsége őszi rendes közgyűlésén el­határozta, hogy megünnepli Deák Ferencz születésé­nek 100- ik évfordulóját. E czélra november 13-án rendkívüli közgyűlést tart s az emlékbeszédet megtar­tására Domahidy Istvánt kérték fel. — Az országos budapesti Deák ünnepélyen vár­megyénket a főispán, alispán, a vármegyebeli ország­gyűlési képviselők és Dr. N. Szabó Albert képviselték. — Deák ünnepély. A kir. kath. főgimnáziumban szombaton, folyó hó 17-én iskolai Deák Ferencz ünne­pély volt, Deák Ferencz 100 éves születésének emlé­kére. Az ünnepély a kápolnában nagymisével kezdő­dött és folytatódott az intézeti tornateremben, ahol a bevezető ének (Hymnus) eléneklése után dr. Fechtel János tanár intézett tanulságos emlékbeszédet az ifjú­sághoz, Egy VIII. osztálybeli tanuló Deák Ferenczről Írott értekezését felolvasta s végül a jelenlevők a Szó­zatot énekelték. És ez utolsó ponttal az ünnepély vé­get ért. — A törvényhatóság tisztviselőinek fizetésrende­zésére kiküldött bizottság tagjai Pap Géza polgármes­ter elnöklete alatt a következők: Antal Dániel, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Fejes István, dr. Fechtel János, Matray Lajos, Uray Gáspár, Korányi János és Veréczy Antal. — Esküvő. Csohány Antal e hó 31-én d. u. fél 3 órakor tartja esküvőjét özv. Kishalmy Lajosné ked­ves leányával, Irénkével. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Szabó József beregszászi pénzügyi számtisztet hasonminőségben a nagykarolyi kir. pénzügyigazgatósághoz áthelyezte. — Hymen. Elbel Béla nagykárolyi kir. járásbiró sági jegyző folyó hó 4-én váltott jegyet Gyöngyösön sipeki Balázs Ilona úrnővel, néhai sipeki Balázs Ignácz ügyvéd és neje domaházi Elek Vilma leányával. — Halálozás. Ruttkay Menyhért hírlapíró, az „Ellenzék“ szerkesztője, f. hó 5-én Miskolczon meghalt — Névmagyarosítás. Stenberg Lajos műegyetemi halgató nevének Szőkére való magyarosítását a belügy­miniszter jóváhagyta. — Katonai utóállitás. Folyó hó 20-án a Gubás Ipartársulat nagytermében utóállitás fog tartatni. — Eljegyzés Szellemy László m. kir. főmérnök, az oláhláposbányai bányamű főnöke eljegyezte Schön­herr Antal rendőrfőkapitány és neje Csausz Anna kedves leányát: Ilonát, a nagybányai állami polgári leányiskola tanítónőjét. Elfogott honvédhadnagy. Mint nagybáryai leve­lezőnk írja Fernezelyen óriási feltűnést keltett P. G. Kassán állomásozó honvédhadnagy letartóztatása. A fiatal hadnagy nem valami diffamálló tettet, hanem azt a nagy könnyelműséget követte el, hogy szabad­ságidejének lejárta után nem tért vissza ezredéhez, sem pedig Írásban nem jelentkezett. Egy ideig vártak visszatértéié, majd körözését rendelték el s a nagybá­nyai csendőrség e miatt tartóztatta le. — Novemberi esküdtszéki tárgyalások. A novem­beri uj cziklusra már javában folynak az előkészületek s november 16-án fog megkezdődni, a napokban sor­solják ki az esküdteket. ______ — Szüre tünk. Csütörtökön vette kezdetét a hiva­talos szüret, de már napokkal előbb megnépesedett a Hegy s lázas munkával siettek megtenni az előkészü­leteket. Csütörtökön és pénteken nagyon szép időben, gyönyörteljes munkával, jó kedvvel, hangos muzsika­szó mellett szüreteltek. Ott ahol a szőlőt a peronosz- pora és a lisztharmat ellen kellően megvédték, a ter­més anyaga, habár nem is nagy, de igen jó. A must czukor tartalma, a múlt évek felett nagyban emelke­dett s ára literenkint 26—36 fillér. A hegyen a szü­ret idejére a városból és vidékről feljöttek száma kö­rülbelül 4000 re tehető. — A legtöbb adótfizetök névjegyzékének össze­állítása tárgyában kibocsátott hirdetmény a városháza hirdetményi táblájára 8 napi közszemlére kifüggesz- tetett, ahol az bárki által megtekinthető. A felszólam­lások elbírálása s a legtöbb adótfizetök névjegyzéké­nek összeállítása ma tartandó igazoló választmányi ülésen fog elintéztetni. — Hirek a Hegyről- Befejeztük a szüretet. Az eredmény, mint ez jó előre tudható volt, mennyiségi­leg kevés, minőségre azonban nagyon jó. A szüretelés zöme okt. 15-re esett, már október 14-én is sokan szüreteltek, hegyközségi engedélylyel. Sok volt a pa nasz, hogy a termést a hegyiek nagyon megdézsmál­ták ; általános az óhaj, hogy a hegyközség, a szokásos pásztorkodás mellett, szigorúbb és életrevalóbb szabá­lyokat és eljárásokat léptessen életbe. El lehet mondani, minden nagyítás nélkül, hogy a mostani állapotok mellett, a szőlős gazdák érdekei nincsenek megvédve. Különösen azok a gazdák, kiknek a távolabbi hegye­ken van szőlőbirtokuk, ki vannak téve a lopásnak és egyéb kártevésnek. Ezek a gazdák erősen hangoztatják a csendőrség behozatalát, a melyekkel különben már egyszer komolyan foglalkozott is a Hegyközség. Az idei must, literenként, 13—18 kr.-ért kelt.de vevő ke­vés volt. Nagy vevő egy sem volt. A Hegyközség gondjai közé kell pedig hogy tartozzék, hogy bor nagy- kereskedőkkel tárgyalván, a gazdakösönségnek segítse elő az eladhatást. Reméljük, hogy a jövőben a hegyi szőlőbirtokosok javára sok tekintetben javulni fognak a hegyi állapotok. — Ellenőrzési szemlék. Az 5-ik gyalogezred ellen­őrzési szemléje e hó 17. és 19-én tartotta meg Varjú Sándor cs. és kir. százados, melyen körülbelül 900-an jelentkeztek. — A honvéd-tartalékosok ellenőrzési szem­léje e hó 23. és 24. napjain fog megtartatni a honvéd laktanya udvarán. — Az Ecsedi-láp újra ég. As a méi heteden pusz­títás, melyet a tűz rettenetes hatalma magának áldo­zatul követelt, már lokalizálva lett és úgy látszott, hogy elmúlt. Azonban amint értesülünk, Tyúkod és Csenger-Ujfalu községek körül szombaton délután ele­mentáris erővel tört ki a tűz veszedelem. Uray Kálmán báró tyukodi erdeje a tűz martaléka lett, teljesen le­éget, A tűz Csenger-Ujfalu környékén most is a leg­nagyobb erővel dühöng, a csengeri járás főszolgabi- rája a tűz lokalizálása iránt sürgősen megkereste Bölcs Gyula kormány biztost. — A három évet kiszolgált katonák érdekében. Pozsony szab. kir. város törvényhatóságától tegnap egy átirat érkezett városunk közönségéhez, melyben a három évet kiszolgált katonák hazabocsátása érde­kében küldött megnevezett város hatósága. — Tüzrendöri vizsgálatot tartott a napokban a rendőrség, s a várost e tekintetben házanként meg­vizsgálta. Az egyeseknél észlelt hibák javítására és hiányok pótlására szigorúan felszólittattak. — Be fogják hívni a póttartalékosokat. Nagy za­vart okozott a katonai intéző körökben az idei sorozás elmaradása. A visszatartott katonákkal sem igen tudják pótolni az idei ujonczokat, azért a honvédelmi minisz­ter már értesítette a hadkiegészítő kerületeket, hogy az 1893., 1895. és 1898. évben szolgálatban volt póttarta- léhosokat január elsejére fegyvergyakoriatra hívják, eze­ket az évfolyamokat az 1894., 1896., 1897. és 1900. évi póttartalékosok fogják követni, ha a válságot az idén végleg meg nem oldják. A visszatartott katonákat ez év deczember 20-án szabadságolják. — Baleset a kutnál. A Deák-téri kerekes kutnál hangos nevetés és pletykázás között merik a vizet a leányzók, sokszor elfeledkezve a nagy vitatkozástól tulaj- donképeni odameneteliikről. Suba Mária szombaton délben szintén vízért ment, de valami szerelmes baka oly szenzácziót keltett a leányzók között, hogy a kút mellett álló Suba Mária nem vette észre, hogy a kút kereke óriási gyorsasággal forog. A keréknek a foggan- tyuja, melyhez nagyon közel ment, úgy orron ütötte, hogy a vértől elborítva, ájultan rogyott össze. A sebe­sültet a mentők vették ápolás alá. — Igyártó Sándor debreczeni kir. főügyész, folyó hó 13-án érkezett városunkba, a kir. ügyészség meg­vizsgálása végett, hol ugyanis mindent a legnagyobb rendben talált.____________________________________ az egyedül elismert kellemes izü termé- ==as szetes hashajtószer« L“ FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom