Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-05 / 18.szám
Szatmár, 1908. SZATMAR-NEMETI Május 6. — A szatmár-rmátészalkai vasút ügye. A vasúti érdekeltség április 29-ikén tartotta megalakulása óta, második nagy értekezletét Pap Géza polgármester elnöklete alatt. A gyűlésen számosán voltak jelen s különösen a vidék volt nagy számban képviselve. Pap Géza elnök a gyűlés megnyitása után ismertette az ügy állását, bővebben foglalkozott a Gréger- sen G. és Fia czég ajánlatával s azon reményének adott kifejezést, hogy ha a vidék a maga részéről 150.000 korona értékű törzsrészvény jegyzésével hozzájárul a vasútépítéshez, akkor a vállalkozás Szatmár vármegye és Szatmár város törvényhatóságának támogatásával, valamint az állam segélyével sikerülni fog. A vidék lelkesen támogatja a mozgalmat; amiről tanúságot tett az értekezlet iránt mutatkozó érdeklődés s hogy többet ne említsünk Ecsed község, képviselőinek azon példás áldozatkészségre mutató kijelentése, hogy ha a vasútvonal községünket érinti, a maguk részéről 16.000 korona törzsrészvényt jegyeznek, és azt hisszük, Csenger, Pátyod, Porcsalma, Tyúkod, stb. érdekelt községek sem maradnak Ecsed mögött a vasút ügyének támogatásában. S a mint a jelek mutatják a Nagy-Károiy—mátészalkai vasút máris teljesen háttérbe szorul épen azon vidéknek a szatmár—mátészalkai vasút érdekeltségéhez való csatlakozása által, melynek hozzájárulása nélkül az ellenérdekeltség sohasem lesz képes vasutját kiépíteni. De különben is sokkal szívesebben karolja fel az egész vidék a mi érdekeltségünk ügyét, mint az ellenérdekeltségét, miután tudatában van annak, hogy magának a vidéknek is előnyére válik, ha olyan központtal lé tesit vasúti összeköttetést, mely hivatva van úgy az anyagi, mint erkölcsi, szellemi és kulturális erők súlyánál fogva nemcsak a vidéknek, nemcsak a vármegyének de hazánk egész észak-keleti részének központjává lenni. Földrajzi fekvése is erre predesztinálja Szatmár városát. Egyébiránt a gyűlés fontosabb megállapodásai abban kulminálnak, hogy a törzsrészvények jegyzése czéljából az érdekeltségi vidéken fekvő minden község megkerestetik. Az értekezleten jelenvokak nagy lelkesedéssel vállalkoztak, hogy a saját községükben az ügy apostolai lesznek. Továbbá kimondotta az értekezlet, hogy megkeresi a járási főszolgabirákat és községi jegyzőket, hogy az egyes községek által a törzsrészvények jegyzését szabályszerűen hajtassák végre s általában az ügy érdekében működjenek közre a saját hatáskörükben. Ha a megfelelő mennyiségű törzsrészvény biztosítva lesz, megkeresi az érdekeltség Szatmár városát mint engedményest, hogy a Grégersen czéggel egyezkedjék s a nyomjelzési munkálatokat ejtse meg. Ezekből látszik, hogy az ügy közel van a megvalósuláshoz. A vasút különben is azt a vidéket hozza összeköttetésbe a kereskedelmi, forgalmi és kulturális központtal, mely most szabadult fel százados megkötöttségéből s most vétetett először mezőgazdasági művelés alá. A nagy láp területe ez, melyre valóságos ál dás lesz a vasút. Annak előnyeit előre ki sem lehet számítani. Kiss Gedeon mellszobra. Egy már régen alvó ügyet ébresztett életre Pap Géza polgármester, amikor újra felszínre hozta a Kiss Gedeon mellszobrának felállítása dolgát. Ma délután 4 órakor lesz e tárgyban a szobor bizottság gyűlése, mely a fölött fog dönteni, hogy folytassák e még a gyűjtést, vagy pedig a már begyült 1412 kor. 41 fillér összeg keretében valósítsák meg a szobor elkészítését, amely már oly régóta húzódik a nélkül, hogy az annyiak szivében áldott emlékű Gida bácsi iránt, e szobor elkészítése által lerójja a város közönsége háláját és a kegyelet adóját. — A szatmári küldöttség Budapesten. A katonai javaslatok elleni szatmári küldöttség vasárnap este 7 órakor utazott föl Budapestre, hogy a tiltakozó nép- gyűlés határozati javaslatát átnyújtsa Apponyi Albert grófnak, a képviseiőház elnökének. A küldöttséget — mely hétfőn reggel érkezett meg — Kossuth Ferencz, Kubik Béla, Endrey Gyula, Gabányi Miklós, Reich Aladár és Lovászy Márton országgy. képviselők fogadták. A küldöttséget Kossuth Ferencz vezette Apponyi gróf elé és az ő beszéde kíséretében adták át a szatmáriak a tiltakozó határozati javaslatot. — A beszédre Apponyi Albert gróf igen melegen jválaszolt, melyre a grófot lelkesen megéljenezték. Délután 4 órakor a küldöttség a Kerepesi-uti temetőbe ment ki s ott Szatmár város közönsége nevében gyönyörű babérkoszorút helyeztek a Kossuth Lajos sirjáia. A koszorút Uray Géza tette a sírra nagyon szép beszéd kíséretében, mely után Biki Károly esperes mondott lelkes és sziveket megható gyönyörű imát. — A küldöttség tagjai az este induló vonattal nagyobbrészt már haza is jöttek. — A jótékony nöegylet segélye április hónapban volt: Házi szegényeknek 119 kor. Árvaházhoz 162 kor. 06 fill. Tűzifára 12 kor. 60 fill. Rögtöni segély 11 kor. Összesen 304 kor. 66 fill.: — Bérkocsi-Vizsgálat. Szombaton történt meg a bérkocsik megvizsgálása. A főkapitány — tekintve a a közönség érdekeit — a legnagyobb szigorúsággal járt el a dologban s az alkalmatlan és kevésbbé használható bérkocsikat használaton kívül helyezte s egy- hen záros határidőt tűzött ki a bérkocsisoknak kocsijuk és lovaik rendbehozatalára. — A helyheli kir. kath. fögimn. VlII-ik osztályában most folynak az osztályvizsgálatok. F. hó 20-ika körül, mint értesülünk, az érettségi Írásbelik tartatnak, a szóbeli érettségi pedig valószínűleg junius 5-1— 10-én kezdődnek. — Tűz. Tűz ütött ki tegnag este 10 órakor a Szivárvány-utczában Héty Józsefné lakásán. A tűzoltóság hamar kivonult és eloltotta az ismeretlen okból keletkézen tüzet, mely a kerítést és a mellette levő górét hamvasztotta el. — Milyen lesz az idő. A szegedi Meteor jelenti az időjárásról: A hideg időjárás, tekintve, hogy az áprilisi csomópont május 6-án fordul át tőlünk, igy ha ez a még hátralevő csomópont befolyása alatt tönkre megy, fagytól nincs mit tartanunk. Május hó csomópontjai a következő napokra esnek: 1., 4., 6., 7., 11., 17., 18., 19., 20., 21., 25., 27., 30., amelyek igen sűrűn jönnek egymás után, alig hagyva közöket egymás között. Nagyobb köz a 11—17-iki közölt van, de ide esnek a fagyos-szentek, amelyek csillagászati csomópontok nélkül is eléggé zavarják az időjárást. Jellegre nézve a 18-iki hideg, fagyos jellegű, a többi azonban inkább enyhe; erős csapadékos 11-iki. A fagyos szentekre nem esik csomópont, igy akkor fagytól nem tarthatunk. — A haldokló villamos czimen, jeleztük már, hogy a villamos járatok helyett motoros kocsit akar a Szatmár erdődi helyi érdekű vasut-igazgatósága behozni. As igazgatóság látja, hogy a villamos vonatok forgalma nem elegendő arra, hogy nagy ráfizetés nélkül fedezhesse az áram-fogyasztás költségeit s jelentést is adott már be a tanácshoz, mely az ügyet a múlt havi közgyűlés elé terjesztette. A közgyűlés utasította az igazgatóságot, hogy a terveket terjesze be a városhoz, s ezek a tervek már be is érkeztek. Az igazgatóság e tervei azt mutatják, hogy a személy szállítás olcsóbb lenne, mint a villamoson s mégis gazdaságosabb. Az igazgatóság még e hónapban be akarja hozni a gőzmotoros üzemet. — A letartóztatott kivándorlási ügynök. Szomorú a sorsa a kivándorlóknak a kik hazájukat elhagyva máshol, idegen földön akarják feltalálni a boldogságukat, a jobb megélhetési módot, sőt még ma is azt hiszik, hogy ott majd arany-eső fog hullni reájuk, a mit könnyű szerrel rakhatnak zsebeikbe, s meggazdagodnak. Kegyetlen áldozatai ezek a félrevezetett szerencsétlenek, azoknak, akik e hazug és csalfa remény- kecsegtetéseket és rózsaszínű képeket rajzolják le lei- keik elé, hogy maguk húzzák e szerencsétlenek boldogtalanságából, nyomorúságából, szerencsétlenségéből, talán sok összeomlott családi boldogság romjain a saját gyalázatos hasznukat. Egy ilyen lélekkufár, egy ilyen embervásárló került véletlenül a csendőrség kezébe, a ki nem törődve azzal, hogy mi lesz a sorsuk az elcsábitottaknak, hogy milyen nyomorúság vár reájuk, a ki a megélhetés halvány lehetőségét sem tu$^ biztosítani a számukra, csak a saját hasznára, zsebeinek megtömésére követte el a százakra menő embervásárlást. Ezt, a különben már oly régen körözött jóma- dárt Lőw Lipótnak hívják, a ki nem tudva a felső vidéken már elég hasznot huzni az embervásárlás gyalázatos munkájából, Sárköz-Újlakra tette át mükdése helyét s innen igyekezett a szegény falusi embereket hálójába befogni. — Épen egy ilyen fogás remény- teljes sikerén fáradozott, a mikor véletlenül épen ez által a csendőrség kezeibe került. Pár nappal ezelőtt ugyanis több parasztgazdával megkötötte az üzletet, hogy őket kiszállítja Amerikába, de előbb előlegül egy nagyobb összeget kért, melyet különben, amint ezekkel elhitetni akarta, a hajózási társaság a hajó-jegyek árába fog betudni. A már majdnem lépte került kivándorlók azonban többet egyelőre adni nem akartak, amire az ügynök a kiszállítást megtagadta. Erre aztán a parasztok a szélhámos ügynököt a csendőröknél feljelentették, a kik azonnal le is tartóztatták. — Sárköz-Újlakról a szatmári lőszolgabirói hivatalhoz kisérték át, a mely Lővvöt a kivándorlásra való csábításért 600 korona pénzbüntetésre és két havi fogházra Ítélte el. Bevallotta különben azt is, hogy eddig 900 embert csábított ki Amerikába, nem kevesebb, mint rövid két hónap alatt. — A rendőrség figyelmébe czimmel, lapunk előző számában, egy közlemény jelent meg, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy a házak falainak, kapuinak össze- firkálása, megrongálása ellen kellene valamit tenni. Erre vonatkozólag most kaptunk egy indítványt, mely azt hangsúlyozza, hogy kerestessenek meg az egyes iskolák igazgatóságai, a kik jóakaratulag figyelmeztessék a gyermekeket arra, hogy mily csúf és káros az, hogy a tiszta házakat befirkálják, azokat megrongálják, nem különben hívják föl a figyelmet arra is, hogy rajtakapás esetén a kár is megtéríttetik velük. E mellett mi a magunk részéről a rendőiség éber figyelmétől várjuk az ügy oivoslását, mert a már ismételten is panaszba tett károkat és csúfságokat, jobbára az utczai suhanezok csinálják. — Verekedő rikkancsok. Szombaton a Deák-téren nagy csődületet okozott a hírlapot elárusító rikkancsok véres háborúja, melynek legyőzötte László Vaszél lett, akit másik két társa miután jól helyben hagyták egy késsel úgy szúrtak oldalba, hogy az rögtön összerogyot s véresen ott maradt a földön. A mentők a megvert rikkancsot a közkórházba szállítottak, a szurkáló pajtásait pedig a rendőrség vette pártfogás alá. —- Gyümölcsfáink veszedelme, a sok hernyó, megint pusztít. A múlt évben is temérdek volt a hernyó és nagyon természetes, ha kellőképen nem pusztítjuk, lesz jövőre is, talán még több. Ezen u. n. másod vagy gyűrű hernyók pusztítása pedig igen egyszerű: estére összejönnek a hernyók az ág hegyekre vagy az ágak oldalaira: az előzőkről le kell vágni és nyomban megsemmisíteni, az utóbbi esetben pedig csomóstól össze keli nyomkodni. Ez a munka a legsikeresebben a reggeli órákban ajánlatos és addig, mig a hernyók aprók, Erre a dologra különben felhívjuk a rendőrhatóság figyelmét is, mert, a védekezésnek általánosnak kell lenni. Ha egyik csinálja s a másik nem, nincs eredménye. — Cselédkönyv-poózis. Egy hölgy, akit annak idejében homlokon csókolt volt a múzsa s aki 16 éves korában szerelmes verseket is Írogatott egyik-másik gimnázista imádójának, — de aki jelenleg 45 éves és inkább kövérnek, mint soványnak mondható — a következő osztályzatot jegyezte be hónapos hátra- mozditója cselédkönyvébe: Szorgalmas: az ácsorgásban, Serény: a bálozgatásban, Élénk: ha a legényt sejti, De a szót hamar felejti.' Mosogatni gyorsan szeret, De nincs is abba köszönet. Sepregetés, tisztogatás Ő rá terhes foglalkozás. S hogy nem hajlik a dereka: Az ágy alja megmutatja. Mi már a kutat illeti: Csak Németi tetszik neki S hogy mért csorba a korsója: Baka a megmondhatója. Kijegyezte: Szatmárnémeti. — A trónörökös és a czigányprimás. A „Szegedi Híradó“-nak Írja egyik kairói barátja a köveikező érdekes levelet : Babári Jóska budapesti czigányprimás zenekarával az elmúlt télen a kairói „Shepheard’s Hote!“-ben játszott a kényes Ízlésű kozmopolita közönség osztatlan tetszése mellett. A közönség sűrűn követelte a magyar nótákat és valósággal lázba ejtette őket a „zárdász“. Babári kairói vendégszereplése idején Ferencz Ferdinánd trónörökös és neje, Hohenberg herczegnő is ott tartózkodtak és a „Schepheard's Hotelben étkeztek. Babári megtudta jelenlétüket és egy diner alkalmával mély tisztelettel közeledett a fenséges úrhoz. Ezt láthatólag kellemetlenül érintette a közele- ledés, mert zavartan keresett egy pénzdarabot. Babári ki észrevette a mozdulatot, alázattal kért engedelmet, hogy a magyar trónörökös néhány nótáját eljátszhassa. A közönség, mely élénkén figyelte a jelenetet, tapsra készen várt, kifejezést akarván adni szimpátiájának. A fenséges ur valamit szólt nejének, azután közelébe inté Babárit és halkan néhány szót szók hozzá. Babári ar- cza egy pillanatra elborult, azután álla alá vette a hegedűjét és belekezdett a — „Rosenblätter czimü Strauss-keringőbe. A közönség figyel az első hangokra, az emberek egymásra néznek és a lelkesedés azonnal lelohadt. Babán csak huzza, huzza a bécsi nótát és mikor a legnagyobb csöndben befejezte, egy tenyér sem mozdult. Majd a herczegnő felé fordulva, annak kívánságára eljátszotta a „Valse amoureuse“-t és azután egy mély meghajlással visszatér helyére. Egy darabig csönd uralkodik a teremben s azután megindul a zsongás-bongás, a kommentálás minden nyelven. Ebben a morajban lágyan, imaszerüen fölhangzik a Himnusz. A dal betölti a termet és egy csomó idegen lélegzetét visszafojtva figyel. Babári megismétli, tnajd belekezd a Rákóczi indulóba. Tapsolnak, ujráznák, CSak csak egy asztalnál ülnek csendesen, mintha nem is érdekelné őket az egész dolog. — A Szóchenyi-Társulat gyermekmenhelyeinek vezetőivé a f. évadra a következőket alkalmazta : Alsó- Fernezely : Gébéi Ilona, A.-Homoród : Nyisztor Anna, Amacz: Kádas Ida, Angyalos : Szombati Gizella, Apa : Szerdahelyi Ilona, Atya : Imre Juliska, Avasfelsőfálu : Pálinkás Mária, Barlafalu: Szeizer Ilona, Batiz: özv. Bodon Istvánná, Botpalád: Szabó Anna, Börvely : Kis Eszter, Csegöld: özv. Sepsi Ferenczné, Cseke : Túrna Julia, Csenger : Geiger Ilona, Csenger-Bagos : Gulden Erzsébet, Csengerujfalu : Molnár Teréz, Csoinaköz Stampl Vilma, Dengeleg : Szekeresi Piroska, Dobra Brezsál Iáncsné, Er-Endréd : Kántor Károlyné, Ér-Kört vélyes: Nagy Ida, Fábiánháza: Pápai Teréz, Gebe Stréber Ilona; Genes : özv. Eösz Ferenczné, Géres Szabó Erzsébet (Keérről), Gilvács : Lang Hermin Gyöngy : Fekete Mária, Győrtelek ; Komoróczi Anna Hagymáslápos : Joanovits Mária, Hirip : Eszenyi Erzsé bet, Hodászi Bányai Ziza, Homok: Bugyi Andrásné Hosszufalu: Czinczás Mártonná, Iriny: Bereczki Ida Istvándi: Peres Róza, Ivácskó: Váraljai Bella, Jánk: Be niczki Zsigmondné, Jármi: Kurdi Erzsébet, Józsefháza Heinrich Julia, Kántor-Jánosi: Duna Emma, Keér: özv Jurásné Antal Berta, Király-Darócz: Mangu Erzsébetj