Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-28 / 17.szám

VII. év. Szatmár, 1903. ánrilis 28. 17. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A .SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRIEGYZÖI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Me £>j elemig minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Telefon-szám 80. ---­A városi kölcsönök konver­ziója. Midőn a városi kölcsönök konvertálását a városi törvényhatósági bizottság elhatározta, nem volt bizottsági tag, aki azt elvben ne helyeselte volna, de a konverziónak a mostani viszonyok közt való gyakorlati kivitelét némelyek korai­nak tartották. Látnoki szemeikkel a jövőbe pillan­tottak s megsejtették a pénzviszonyok jobbra'' fordulását. Azt azonban magok sem hitték, hogy a pénzpiaczon az általuk sejtett kedvező fordulat, olyan hamar bekövetkezzék. Érthető tehát ezen városatyák öröme, me­lyet a „Magyar Pénzügy“ azon közleménye szer­zett nekik, hogy a Magyar Jelzálog Hitelbank Pozsony városának kedvezőbb feltételek mellett engedélyezett kölcsönt, mint nekünk. Az idő nekik kétségtelenül igazat adott, de valljuk meg, hogy azok az előnyös feltételek, , melyek mellett ugyanaz a pénzintézet Pozsony városának a 6 milliós kölcsönt ajánlotta, épen- séggel nem jelentenek valami lényeges különb­séget azon feltételekhez viszonyítva, amik mel­lett az akkori pénzügyi viszonyoknak teljesen megfelelő ajánlatot mi elfogadtuk. Helytelen dolog volna a Jelzálog-bankot perfidiával, vagy becsapással vádolni akkor, mi­dőn a konverzionáiis kölcsön feltételeinek javí­tása iránt a város által hozzá intézett előterjesz­téseket mindannyiszor figyelemre méltatta s azok­nak a lehetőségig eleget is tett, sőt amint az alábbiakból kitűnik, ezúttal is a legnagyobb elő­zékenységgel hajlandónak nyilatkozott a vátos- nak további jelentékeny kedvezményeket nyúj­tani, daczára annak, hogy a város közönsége az intézet korábbi ajánlatát szabályszerű tárgya­lás után elfogadta s ezáltal perfekt szerződés erejére emelte. Mindazonáltal a jelzálogbank, tekintettel a Szatmár-Németi sz. kir. város kö­zönségével évek hosszú sora óta fennálló zavar­talan üzleti összeköttetésére, méltányos akart lenni velünk szemben, midőn a javult pénzügyi viszonyokat nem igyekezett kiaknázni a saját hasznára, hanem eltekintett a korábbi szerző­déstől s oly feltételeket szabott, melyek elfoga­dása ellen — azt hiszzük — azon bizottsági fkoknak sem lesz kifogásuk, kik a múlt alka­j lommal bizonyos aggályokkal tekintettek a kon­verzió elé. y/ De hogy kronologikus sorrendbe szedjük az utolsó napok eseményeit, melyek a „Magyar Pénzügy“ szenzácziós közleményének megjele­nésétől Pap Géza polgármester budapesti útjáig s a Jelzálogbank újabb ajánlatáig terjedő időre esnek, meg kell első sorban emlékeznünk pénz­ügyi szakembereink éber figyelméről s azon me­leg érdeklődéséről, melylyel a varos ügyei iránt viseltetnek. Az ő elismerésre méltó buzgalmuknak kö­szönhető, hogy Veréczy Antal és több bizott­sági tag aláírásával egy Go terjesztés lett be­nyújtva a városi tanácshoz a konverzióra vo­natkozó közgyűlési határozatnak és az ügyira­toknak a belügyminisztériumtól újabb tárgyalás czéljából való visszakérése iránt. A kérelem ilyen alakban természetesen nem volt teljesíthető, miután a tanács hatás­körét túl haladja, hogy közgyűlési felhatalma­zás nélkül a jóváhagyás végett felterjesztett iratokat visszakérje, de mégis ez az előterjesz­tés adta meg az impulzust, hogy Pap Géza polgármester a városi tanácstól megbízást nyer­jen arra, hogy a jelzáloghitelbankkal személye­sen lépjen érintkezésbe s közbenjárásával a kon­verziónak kedvezőbb feltételek mellett való le­bonyolítását eszközölje ki. A jelzálogbankkal folytatott tárgyalások nem várt kedvező eredményre vezettek. Az évi annuitások 4.87y2°/0 helyett 4.85 százalékban állapíttattak meg, a záloglevelek 95 ‘/2 %-os árfolyam helyett 961/2 százalékos árfolyamban számoltatnak le, végül a más in­tézet utján való konvertálás esetére kikötött kártalanítási dijak 2 százalékról iy2 százalékra szállíttattak le. Egyébiránt álljon itt magának a jelzálog­hitelbanknak Pap Géza polgármesterhez be­nyújtott Írásbeli ajánlata: 9/1903. közs. sz. Budapest, 1903. április 25. Nagyságos Polgármester Ur! Vonatkozással Szatmár-Németi sz. kir. város con- versionális kölcsönügyében tegnap folytatott szóbeli értekezletünkre, van szerencsénk Nagságodat értesí­teni, hogy Igazgatóságunk a Város által ezen conver- sionális kölcsön pénzügyi feltételeinek javítása tár­gyában előterjesztett kérelmet megfontolás alá vette és daczára annak, hogy a t. városi Közönség ezen conversióra előterjesztett és a városra máris jelenté­keny előnynyel járó — az akkori pénzügyi viszonyok­nak teljesen megfelelő ajánlatunkat elfogadás által perfect szerződés erejére emelte, mégis, tekintettel a Szatmár-Németi sz. kir. város közönségével évek hosszú sora óta fennálló zavartalan üzleti összeköttetésre, hajlandó volt ezen conversió feltételeit illetőleg a vá­rosnak további jelentékeny kedvezményeket nyújtani, a melyeket a következőkben van szerencsénk Nagy­ságoddal közölni: Az 50 eves törlesztés mellett előzetes féléves részletekben fizetendő évi annuitás tételét 4.8772“/ó ról 4 85%-ra szállítjuk le, mig az intézeti kötelezők le­T Á R C Z A. A templomban ... A templomban láttalak meg Édes, szőke angyalom. A templomban szerettelek Meg oly forrón, oly nagyon. Ott térdeltél az oltárnál, Imát mondott az ajkad És én édes, szent gyönyörrel Elméláztam te rajtad. Szemedben szent tűz lángola, Arczodon hit, bizalom. Oh ekkor éreztem csak, hogy: Nyomorult vagyok nagyon. Nyomorult vagyok nagyon! . . . S amint néztem, néztem bűvös Arczod édes, szőke lány, Köny lopózott a szemembe És én is imádkozám, Ls én is imádkozám . . . Változás. Százados tölgy lombja alatt Sokszor ültünk kettecskén. Elmélázva az estén, Boldog szívvel te, meg én . . . Hejl azóta sok idő nrnlt, Hisz az idő hamar mén. Ülünk most is kettecskén, Csak máshol te s máshol én . . . Godányi Zoltán. Akit ketten szeretnek. A borgói és a radnai havasok a bukovinai hatá­rig vetélkednek egymással. Az első tölgyerdővel van boritva, a második egészen kopár; azután következik egy kékes szinű, ködbevesző gerincz, mögötte egy éles hátú, fenyővel borított, fekete, hegyláncz s végül az utolsó: a hóval borított, sziklás hátfal. Ez a borászai panoráma. Boldog, a ki látja, de volt egy ember, a ki szü­letése óta hajnaltól napestig gyönyörködött benne és ez: Mitru, a pakulár. Hires legény volt ez a Mitru. Még a naszódi vásáron is róla beszéltek, pedig nem vált meg egy perezre sem a borászai hegyektől. Ott érezte jól magát, a hol az apja, meg a nagy­apja legeltette az ilvai juhokat. Arczát pirosra festette az éles havasi levegő és a betegséget csak hírből ismerte. Egész alkata olyan volt, mintha szobormintának született volna. Hatalmas termet, csupa izom, buzogány karok, sötét szúró szem, merészen hajlott orr és vállra omló dús fekete haj. Olyan bukovinai, román keverék lehetett. Asszony után nem ölte magát. így is többet ke­rülgette az esztenájt, mint kellett volna. Az ilvalak a jaádi molnár özvegyét hozták hirbe. Ő járt fel a Borászára havast nézni. Eleinte ritkán, ké­sőbb, mikor megtudta, hogy a szomszéd pakulár fele­sége veszedelmesen szép, gyakrabban. * Novemberre hajlott az esztendő. Mitru leterelte a turmát az aljba. Oda költöztette az esztenájt, mert az erdei avart már hó borította. Mikor a nap alábukott, meggyujtotta a pásztor tüzet. Nem mintha fázott volna — hiszen nem volt természete, — hanem mert igy tett az apja is. Aligha­nem, hogy megpirítsa az oldalast, meg hogy messze lássák, liogy él még a borászai pakulár. Azután oda letetepedett a tűz mellé nyársát fa­ragni. De az este más felé járt. Hosszan elgondolkodva nézte a ham vadó és újra kigyuló parazsat. Mintha a jaádi molnárné könyes szemeit keresné a lángokban. Észre sem vette, hogy nyílik az esztenáj ajtaja. Csak akkor fordult hátra, mikor vállán érintették. — Te vagy Ilána ? — Én. Hát az a másik járt itt azóta ? — Nem. Megmondtam neki, hogy üljön a jaádi malomban, szebb szeretőre akadtam. Ilána kiegyenesedett e szónál. Valóban gyönyörű volt e pillanatban. Ráesett a pásztortüz fénye, a mint szilajul oda állott a pakulár elé: — Velem is igy fogsz bánni, ha egy szebbre akadsz. — Nem, mert nálad nincsen szebb — felelte Mitru nyugodtan és átölelte úgy, mintha a saját fele­sége lett volna. í Emiül férfi-szabó-mühelyéből kerülnek ki a legelegánsabb © © © & Elismert pontos =■ férfi-ölt öíiyökj melyekhez ugyanott a legjobb «p és előnyös •• • • • minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. ========= kiszolgálás!! Üzlethelyiség: Deák»tér Jä« jsí».* a vóroshámn boaselében. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom