Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-24 / 8.szám
letet. Fogadja ezért — innen a távolból — egy magyar református lelkész meleg elismerését. Ha egyebet nem is, de ezáltal megmentette legféltettebb kincsét: erkölcsi függetlenségét. Anyagilag úgyse nyert volne vele semmit, se ő, se pedig a város. Hjh ! az állam ám nagy mester az ilyen üzleti dolgokban 1 Még itt is hasznot szeret huzni magának. Különben is nálunk a kulturális kérdés afféle tizedrendü dolog. Ezt jól tudjuk és tapasztaljuk mindnyájan. Miért nem hagyta inkább a nemes város istápoló karjai közt iskoláit. Attól nem félthette volna egyetlen felekezet sem a maga függetlenségét. Hiszen kitudja a jövőt.! Nálunk is kitörhet a kulturharcz. Reaklionárius kormányok kerülhetnek a hatalmi polczra. Vallásos neveléssel mitsem törődő elemek vergődhetnek majd felszínre. És akkor csakis az az egyház állhat meg e leverő küzdelemben, amely teljesen függetlenítette magát az államtól. íme a kisded, de hiterős franczia református egyház egcsz meggyőződésével csatlakozott most ahhoz a mozgalomhoz, amely ott is az egyházat az államtól tüggetleniteni akarja Tudja jól, hogy úgy egyebeknek, mint testületeknek minő drága kincse: a függetlenség. Ezt pedig csak akkor érheti el igazán, ha az állam ölelő karjaiból végleg kiszabadította magát. Exempla írahunt. Tanuljunk mi magyarok is a franczia kulturharczból valamicskét. Okány, 1903. február 22. dr. Márk Ferencz. Szatmár, 1903. Nyilatkozat. Fodor György városi levéltárnok azt állította rólam, hogy Szatmár város történetéről írott pályamunkám lopott mű és azt az ő munkájából írtam. A bíróság előtt, a hová Fodor Györgyöt megidéztettem, Fodor György ünnepélyesen kijelentette, hogy ezen állítása valótlan és eljárása felett őszinte sajnálatát fejezte ki. Ezen nyilatkozatot Dr. Fejes István, mint Fodor György ügyvédje, jóváhagyta és ahhoz a tárgyaláson teljes mértékben hozzájárult. Énnek daczára Dr. Fejes István, a »Szatmár és Vidéke« 1903. évi február 17-iki számában, fényesen megvédett védenczének eljáÜsse meg a menykő a te Pepidet; akár téged is érjen a szele! tört ki a keserűség Kelemen Gáspárból. Te élsz majd vele; vedd el. Hanem én velem egy udvaron nem laktok. Vegyen nektek a Grünstein három szobás lakást. Móringoljon Pepinek előre húsz ezer koronát, de az én kezeimhez. Azután áldjon meg benőteket, ha akár, a rabinus. Én a köteles részedet annak idején kiadom azzal a feltétellel, hogy a Pepit még a koporsómhoz se bocsásd, mert ott sem fogom ál lan i a hagyma szagát! Kelemen Lajosnak meggyógyult a szive ezekre a szókra. Grünstein Ábrahám pedig elégülten dörzsölte meg a kezét az ajtó előtt. Móringolok én Lajosért húsz ezeret akár pengőben is, akár rögtön is.' Csak a Pepit tegye boldoggá és gyümölcsözővé. Annak idején aztán megtartották a lakodalmat az uj házban, amelyet Grünstein Ábrahám vett a fiataloknak. De Kelemen Gáspár csakugyan nem mert el a fia esküvőjére. Nem tudta hinni, hogy a boldogság útjára indul. Otthon fogyasztotta a bufelejtőt öreg estig. Akkor aztán átballagott hozzám panaszolni. Kihallgattam minden panasz-szavát; vigasztaltam mindenféle kesergésében. Mind hasztalan volt! Elöntötte a keserűség árja mindakét szemét. De hát utóvégre is mi van azon sírni, siratni való, hogy két fiatal szív a vallás tilalma ellenére is egyesül ? Hiszen a vallásnak sem volna igaza, ha eltiltana attól, akit szeretünk ! A tilalom, a tilalom I Nyögte Kelemen Gáspár. De engem előbb-utóbb megöl a szégyen, ha valaha valamelyik gyereküknek görbe lenne majd az orra ! rását magyarázva, azt a kijelentést teszi, hogy Fodor György fentebbi nyilatkozatát azért tette, mert nem akart egy esetleg hosszú ideig tartó eljárást végig csinálni és bizonyitgatásokba bocsátkozni. Vagyis: Dr. Fejes István leplezve, de félre nem érthető czélzattal fenntartja azt a mit Fodor György elejtett. Alulírott tehát Dr. Fejes István ellen a szatmári kir. törvényszéknél mint sajtó bíróságnál, a bűnvádi panaszt, rágalmazás miatt beadom. Megnyugtatom Fejes urat, hogy ezt a panaszt semmiféle nyilatkozatára nem fogom visz- sza vonni. Fejes urnák tehát módjában lesz „bizonyítgatni es végig csinálni az eljárást.“ Szatmár-Németi, 1903. évi február hó 23. Mátray Lajos. szatmar-nemetí. Karczolatok. Azt mondják, hogy a német fajban van leginkább kifejlődve a társulási szellem. Ha két német összejön, már bizonyos, bogy „Verin“-t alkot. Nem hiába, hogy városunk elnevezésében is benne találjuk a „Németi“ szót, de mintha volna is bennünk abból a faji sajátságból valami, ami a németeket az egyesülésre készti, mert annyi egyesületet, mint nálunk van, kevés helyen találni egy csomóban. Az idei farsang meglehetősen hosszú volt s igy bő alkalmat nyújtott az egyesületeknek mulatás és vi- gadás ürügye alatt különféle pumpolási műveletekre. Persze valamennyi egyesület zászlójára nagy és nemes czélok vannak kiírva, melyeknek előmozdítására, ha ráadásul még mulathat is az ember egy kicsit: a jó közönség szívesen hozza össze az obulusokat s nem esik olyan nehezére az áldozat. Az egyleti élet tultengése mesebeszéd, ugyan ki gondol az ilyesmire ? Mi, akik csak onnan ismerjük az egyesületeket, hogy mulatságra alkalmat nyújtanak, határozottan pártoljuk az egyleti szellemet. Ha pedig arról van szó, hogy tömörüljünk, szívesen belépünk minden egyletbe, amelyben nem kell tagsági dijat fizetni. * Élvezethajhászattal vádolják a mai nemzedéket, hát vájjon a régiek nem ugyanebben a hibában szenvedtek, tudniillik mig ők is a még régebbiekkel szemben az uj generácziót képviselték. Amióta Ádám apánkat kilakoltatták a paradicsomból, mindig úgy van és úgy is marad, hogy az uj nemzedék gondolkodása elüt az öregekétől. Hány családapa jött összeütközésbe az elmúlt far sangon jobb gondolkozásu gyermekével, mikor arról Lásd kedves komám, ilyen a farsang képe manapság! Mi a fenének hát az a hét hetes farsang, ha némelyeknek úgyis kevés, másoknak meg egy nap is sok belőle 1? Egyébként légy vig, ha tudsz! De akkor ne nézz a jövőbe, ha vig akarsz maradni. Hogy az maradj, kívánja is, nem is szerető komád. Merengő Péter. Kálvária. A folyam csendes: enyelgve, szelíden, Ölelve csókolja a szikla falát; Majd zúgva, csapkodva, vad szenvedéllyel, Harsogja szilaj szerelmi dalát. Zug, bömböl az ér, a szikla csak áll, Évszázadok óta igy van ez már: A rideg kősziklát nem indítja meg Sem nyájas enyelgés, sem rohanó ár. Háborgó szenvedély kálváriáját Az én érzelmeim éppen igy járják. Bánatos szerelmem szenvedő árja így ostromolja szived szikla falát. Dénes Sándor. .é. volt szó, hogy a magasztos czélok megvalósítására alakult egyesületek támogatására okvetlenül egy uj báli selyem ruha szükséges, mert a régi már nem jó, abban már két egyesület javára tánczolt, vagy mükedvelt. És rendesen győzött ... a gyermek. Megnyílt az apai erszény és újra mulatni mentünk. No de vége — hál’ Istennek — a farsangnak, ma húshagyó kedd s holnap már halljuk a „mementő-,-t. * Ami a színházi élvezetet illeti, abból is kivennők a részünket, de a direktor nem törődik a mi élvhajhá- szó hajlamainkkal, mert mindent, csak élvezetest nem nyújt. A társulat mintha végelgyengülésben szenvedne. Meglátszik, hogy a szezon vége közeledik. Ha igy tart tovább is, aligha fogjuk sajnálni a szezon kimúlását. Reméljük azonban, az igazgató a minden oldalról felhangzó elégületlenséget megszívleli s a hátralevő előadásokat a legnagyobb ambiczioval fogja adatni. F. ____ Február 24. Sz ínház. A helyzet szignaturája az, hogy a közönség részéről mindinkább nagyobb érdeklődés mutatkozik mig az előadások művészi nívója napról-napra hanyatlik. Már negyedik hete, hogy ugyanezt konstatáljuk. És tekintve, hogy az évad elején több igen jó előadást volt alkalmunk látni, sőt elvétve most is megesik, hogy egynémely előadás kiemelkedik a többi közzül s csaknem művészi szinvonalra emelkedik, azt az esést, a mi az előadásokban nap-nap mellett mutatkozik, határozottan a gondatlan rendezésnek, rossz szereposztásnak és a közönség műigényei semmibe vevésének tulajdonítjuk. Számtalanszor ismételtük már, hogy több figyelmet kérünk, de sajnos, eddig nem tapasztaltuk, hogy felszólalásaink figyelemben részesültek volna. Talán ezután úgy lesz, reméljük! Az elmúlt héten egyetlen jó előadás volt, a „Doktor ur“, mely mellett teljesen eltörpülnek, elenyésznek a többi előadások, úgy, hogy alig érdemesek szóra. És most azt kérdjük, miért nem lehetne minden előadásra ugyanazt a gondot fordítani, mint a „Doktor ur“-ra? No de vegyük sorra a múlt heti előadásokat. Kedden, Ferenczy József jutalomjátékául a „Boszorkányvár“ került előadásra. A közönség kitüntette kedvenczét tömeges megjelenése által. A színház teljesen megtelt, de az előadás nagyon gyenge volt s igazán csak a jutalmazottra való tekintetből nem foglalkozunk az előadás gyöngéivel. Egyedüli elfogadható alak volt a Ferenczy által személyesített Andris. Szerdán, a „Doktor ur“ premierje volt. A szerzőt és a darabot a közönség igen előnyösen ismerte a fővárosi napi sajtó és folyóiratok nyomán. Ez lehetett az oka annak a nagy érdeklődésnek, mely a darab iránt mutatkozott. Molnár Ferencz a fiatal irói nemzedékhez tartozik. Rendkívül ötletes és minden izében fővárosi. Bohózata sok tekintetben felülmúlja a franczia mesterek hasonló müveit. A közönség remekül mulatott, amihez hozzá járult a jó előadás is, melyben a darab bemutatóra került. Szentes Puzsér betörő szerepében önmagát múlta felül. Játéka művészi, sőt bravúros volt. Talán tökéletesebben ezt a szerepet játszani nem is lehet. Juhai Cseresnyés tanár szerepében szintén igen jó alakítást nyújtott. Holéczy Ilona (Sárkányné) és Étsy Emilia (Lenke) igen jók voltak. Ligeti (Bertalan) és Bera Rózsa (Marosiné) nagy igyekezettel mozdították elő az előadás sikerét. Csütörtökön, „Lili“ Hervé régi hires operettje került színre üres ház előtt. Az előadás nem is érdemelte meg a nagyobb érdeklődést. Lónyai és Ferenczy játéka és énekszámai érdemesek csupán a megemlítésre. Pénteken, a „Görög rabszolga“ került színre zsúfolt ház előtt, Zónaelőadásban. Az előadásnak Krémer Jenő és K. Hegyi Lili asszony-a debreczeni színház tagjainak fellépése kölcsönzött némi érdekességet. Krémer Jenő Hehodorus-t játszotta s mondhatjuk szerepé', kiaknázatlanul éppen nem hagyta. Úgy látszott, hogy Krémer Jenő egy csapásra akarta meghódítani a Szatmári publikumot, s nem tagadjuk sikerült is neki a felsőbb regiokban. — K. Hegyi Liliről is valóban csak jót mondhatunk. Kedves és rokonszenves játékával sok tapsott kapott a hálás közönségtől. Énekéről szólva pedig, zóna-primadonnak is beválik. Szombaton Glanguette szép zenéjü operetteje, a »Kornevillei harangok“ került színre kevés számú közönség jelenlétében. Az előadás jó volt. A tapsokból Ferenczi (Henri), Juhász Ilona (Germánná) és Lónyai Piroska (Szerpolett) vették ki részüket, különösen a kéi utóbbi bájos énekükkel teljes mértékben kiérdeFolytatás a mellékleten. hat. eng. ház- és bírtak eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési díj mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe és meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgősen keres, Vidékre azonnal válaszol.
