Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-24 / 47.szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁRNÉMETI! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 ko^. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. A szatmári mandátum. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, kiadóhivatalban fizetendők HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. __________ Telefon-szám 80. ......... Cs ütörtökön, délelőtt pontban 11 órakor jelent meg az ország-házban, a kereskedelmi miniszternél, a helybeli szabadelvű párt részéről egy küldöttség, hogy a múlt keddi választás eredményeként, a mandátumot, Hieronymi Károly ő nagy méltóságának, mint városunk újonnan megválasztott szabadelvüpárti képviselőjének átadja. A küldöttség tagjai Gróf Hugonnai Béla főispán Pap Géza polgármester, Korányi János rnint^jL ’választás elnöke, Dr. Keresztszeghy ';?íbiiT^ a helybeli szabadeivüpárt elnöke bíró Rfe'mér, mint a szabadeivüpárt egyik i választási jegyzője, Dr.Fechtet János és Mátray I^j^^^liTinaziumi tanárok, mint a végrehajtó \ bizottság, tagjai. V ' ^-^^L-be'Tépő kereskedelmi minisztert a depu- táczió, lelkes óvácziókkal fogadta. Majd Korányi János, mint a lefolyt választás elnöke lépett a miniszter elé és Így szólt: Nagyméltóságu m. kir. Kereskedelmi miniszter ur ! Szeretve tisztelt képviselőnk! A szatmári szabadelvű párt részéről jelentünk meg Kegyel mességed előtt, hogy a folyó hó ,24.-én lefolyt országgyűlési képviselői választás eredményét, a képviselői megbízatás hiteles okmányait,. Excellentiádnak átadjuk. Fogadja Nagyméltóságod szívesen ezen mandáL tumot és adjon az Isten erőt a Kegyelmes urnák valamint miniszter társainak arra a nagy és a jelen viszonyok között nehéz munka végrehajtására, melyre vállalkoztak, hogy hazánkat kivezethessék abból a nagy és káros veszedelmekből, a melybe sodortattunk. A meg-megujuló éljenekkel kisért beszéd után városunk országgyűlési képviselője igy válaszolt: Lelkem mélyéből köszönöm az uraknak, hogy engem felkerestek. Különösen forró köszönet a választás tapintatos és bölcs elnökének. Nagyon , köszönöm és hálás szeretettel fogadom a mandátumot, és legyenek szivesek a tisztelt urak odahaza megmondani, hogy én helyzetemből kifolyólag eddig nem tudtam még a hogy szerettem volna a városnak hasznára lenni, de ha az Isten minket megsegít, meg fogja látni Szatmár-Németi szab. kir. város hogy sorsa szivemhez van nőve. A viharos éljenzések lecsilapulta után Gróf Hugonnai Béla főispánunk üdvözölte a vármegye részéről Hieronymi Károly orsz. gyűlési képviselőnket, a ki ezután hosszasan társalgóit a küldöttséggel és elbeszéltette teljes részletezéssel az izgalmas nap eseményeit és őszinte sajnálkozásának adott kifejezést, a felbujtogatott nép rombolásainak hallatára. Ezután a deputáczió bement a képviselői házba, a hol sajnosán tapasztalta, hogy az országgjl^esKképviselő urak egy része, a kiknek mégis az ország szine-javát kellene képezniük, nagyon hasonlítanak éritnkezési modorukban, a nálunk végbe ment* megdöbbentően szomorú eseményekhez. Mi vidékiek, akik cselédeinkkel is tisztes modorban szoktunk beszélni, nagyon megbot- ránkoztunk az ellenzék magaviseletén és csakhamar elhagytuk az országgyűlési termet, mert mi nem tudtuk bevenni az ellenzék részéről ott feltálalt mocskolódásokat és czirkuszba de nem törvényhozó testületbe való rug-kapálá- saikat. Este 9 órakor Hieronymi Károly Kereskedelmi miniszter, szeretve tisztelt országgyűlési képviselőnk, az országos kaszinó nagytermében vacsorát adott, melyre a következők voltak hivatalosak: Gróf Tisza István miniszterelnök, Bcrzeviczy Albert vallás- és közoktatás ügyi miniszter, Nyity Sándor Honvédelmi miniszter, Tállián Béla Földmivelésügyi miniszter, Gróf Serényi Béla Kereskedelmi államtitkár, Dr. Hollán Sándor kereskedelem ügyi miniszteri titkár Dr. Chorin Fernecz főrendi házi tag városunk díszpolgára, a szatmári küldöttség u. m. Gróf Hugonnai Béla főispán, Pap Géza polgármester, Korányi János, Dr. Keresztszeghy. Lajos, Dr. Bíró Elemér, Dr. Fechtel János és Mátray Lajos. Továbbá a következő ország- gyűlési képviselők: Mandel Pál, Kiss Ernő, Domahidy Elemér, Sulyóvszky Jenő, G aj ári Géza, Bay Lajos, üobieczky Sándor, Lator Sándor, Rélhi Mihály, és Szaczellányi György. A meghívottak közül egyedül a miniszter elnök nem tudott megjelenni s mentette ki magát a ritka magyar vendég szerető házigazdánál Hieronymi Károly Kereskedelmi miniszternél. Az első felköszöntői* Dr. Keresztszeghy Lajos mondta, az ünnepelt házi gazdára Hieronymi Károly képviselőnkre. A mi választásunk úgymond nem helyi, az országos jelentőségű volt, mert abban megnyilatkozott a választó polgárok többségének azon józan felfogása hogy a jelen s az országra felette káros, törvénytelen állapotoknak vége legyen. Ezt ő a jelenlegi kormánytól reméli s ennek egyik nagytehetségű tagjára, a Kereskedelmi miniszterre, a szatmári képviselőre emeli poharát, Utánna Hieronymi Károly képviselőnk emelkedett fel szólásra. A szatmáriakért Szatmár-németi szab. kir. város polgárságáért emelek poharat, adja Isten hogy szerencsés legyen fejlődésében, haladásában, a melyet én erőmhöz mérten szivemen fogok viselni. Midőn ezek* A felköszöntöket csak nagyon kivonatosan közölhetjük. Szerk. T Á R C Z A. A becsületes férfi. — Irta : W. J. — , Tengelyiné utolsót simított ruháján, s remek pongyolába várta a bejelentett vendéget. A mint férjétől megtudta, hogy vendége igen komoly ember, egéi-zen elkomolyodotl. Szép szőke fejét hátra.vetette Hinta székében s merően nézte a szoba boltozatát, melynek festményei lassan összefolytak szemei előtt. Kocsi robogás zavarja meg mélázásában. Egy utolsó pillantás a tükörben s siett eltüntetni a vörös foltot szeme alatt, melyet egy könnycsépp okozhatott. * Ezentúl nem igen unatkozott Tengelyiné. Férjét elvonták ugyan ügyei otthonától, de előzékeny vendége megosztá véle az egyedüllét unalmas perczeit. Vendége Komóbsi Ede nem a frivol társalgás embere volt, ki dicsért mosolylyal mondja el pikáns élczeit, hanem a napi kérde'snk józan megitélője s kellemes előadója. Tehgelyiné bevallotta magában, hogy kell eme* sen csalódott vendége előlegéé megítélésében. Az első férfi, ki nem igyekszik érdekessé lenni, az első ki élczeit nem röpité szét mások rovására. Úgy érezte, hogy örömest van vele együtt, talán nem- is a• társalgása vonzotta hisz oly szívesen hallgatták mindketten s a csend nem volt kinos egyiküknek sem. Ha tévélygő szemeik pillanatra találkoztak, lehunyta szemét a férfi mély tekinvete elől. Csak úgy jött, alig vették észre, hogy egymás meghittjei lettek. A nő éles szemeit azonban nem kerülte el a féi fi korábban nem tapasztalt tartózkodó magatartása. Az együttlét idejét gyakrabban felváltotta a kévéház márvány asztalával. Tejtett valamint s megremegett egész testében szive örült, de úgy érezte, hogy neki is óvakonia kelt a bizalmas délutánoktól. Komócsinak nem nyújtottak elég szórakozást a kártya és a vig barátok. Üres egykedüséggel bámulta miként gyújtanak pirt a kártya lapok, a játékosok sápadt arczára s nedi njost ideig feszitő munka volt ha egy délután ide erőszakolta gondolatait. Elhatározta, hogy vissza utazik mert érezte, hogy nem lenne elég szent a vendégbarátság ha még soká együtt lesz azzal a szép asszonnyal. Bár mennyire küzdött maga ellen a bizarr gondolatok egészen megzavarták. Összeolvasta kártyáit fizetett s sietve tért vissza lakására. Tengelyinét gondolatokba merülve találla. Óva" tosan közeládett feléje, lépéseinek neszét felfsgta a puha szőnyeg ’ A nő észre vette, érezte szabadon hagyott nyakán szemeinek tüzes nézését. Felállott és sietett eléje I — Mért oly lehangolt Ede! Nem válaszolt semmit, de tekintete elárulta a sóvárgást s Tengelyiné félve húzta vissza kezét. — Üljön ide mellém legalább nem lát könnyen a szemembe. Komócsi melléje húzta székét és kéjesen szivta magába a nő testéből kiáramló átható illatot. Hallgattak mlndaketten. Tengelyiné hímző rámája után nyúlt s feléje hajolva kerülte a férfi tekintetét, ki szórnkozottan összekuszálta a selyem szálakat s felsem tekintve, mitegy hirtelen elhatározással mondá. — Elfogok utazni. A nő kezdődőleg fordult feléje Komocsi sokáig habozott, hogy mit is mondjon? Megakarta kímélni a nőt de minél tovább nézte gyönyörű alakját annál kevésbbé uralkodhatott érzelmein' Mintegy önkétele- nül hagyták el ajkát e szavak: — Szeretem önt. Felrettent, félt szavainak hatásától s ezt enyhíteni akarva beszélt tovább. — Nem tudok többé elmenni kegyed előtt, hogy ne keljen legyőznöm vágyamat, hogy átneöleljem. Sokkal erősebb a vágyam mintsem elég erősnek érezem magam, hogy kegyedet megóvhazsam magamtól. IS) FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ©* “.»«ttí" <g> “ szeles nashajtoszer-
