Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-10 / 45.szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRIEGYŐZI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Meójelenil^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek Kéziratok nem adatnak vissza. ■ —— Telefon-szám 80. ===== Városunk érdekében. A ki figyelemmel kisérte e lapokat, az tudja, hogy alkalom adtán, „városunk érdekében“ ismételten szót emeltünk, a közvélemény és illetékes egyének figyelmét fel-felhivtuk egyes dolgokra, amelyek nyomán városunk érdekében előmenetelt reméltünk. Ezen elvnek hódolunk most is, midőn egy olyan fontos, városunk fejlődését illetőleg elsőrendű kérdés forog szőnyegen: a közel jövőben bekövetkezendő országgyűlési képviselői választás. Semmi hozzá szólásunk a képviselő választás politikai oldalához, tisztán mint olyant tárgyaljuk e kérdést, mely városunk fejlődését, gazdasági viszonyait eszerint \ jól felfogott anyagi érdekeit érinti. Tudjuk azt mindnyájan, hogy egy város fejlődése és vagyonosodása iparának cs kereskedelmének fejlődésétől függ. Az a város, a melyben ez ipari és kereskedelmi tényezők összefutnak, szerencsésen találkoznak, az vagyonosodig gyors fejlődésnek indul, szóval boldogul. Egy pár hét múlva e város egy országgyűlési képviselő választásnak lesz szintere, melynek leendő eredménye nagyban van hivatva arra nézve, hogy e város a fejlődés, a haladás, a vagyonosodás terén haladjon-e? Gyors tempóban menjen-e előre? Vagy megálljon, vagy a mi még ennél is rosszabb: visszaessék. A tény az, hogy Hieronymi Károly, városunk országgyűlési képviselője, ipar és kereskedelmi magy. kir. miniszterré történt kinevezése miatt, mandátumáról lemondott a törvény értelmében. Ugyancsak a törvény értelmében, városunk polgárai rövid tdőn belül, újra orsz. gyűlési képviselőt fognak választani. A helybeli szabadelvű-párt attól a meggyőződéstől indíttatva, hogy az adott viszonyok között senki e város érdekeiben különösen ennek ipar és kereskedelmi fejlődését illetőleg, többet nem tehet, mint a volt országgyűlési képviselő, aki jelenben kereskedelmi miniszter-, őt egyhangú lelkesedéssel a jelöltség elfogadására a napokban egy küldöttséggel lel is kérette. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter a jelöltetést elfogadta és kijelentette az őt felkereső bizottságnak, miszerint: szerencsésnek fogja magát érezni, ha szatmárnémeti város polgársága őt miniszterré történt kineveztetése következtében újra országgyűlési képviselővé fogja választani s ezzel neki alkalmat fog szolgáltatni arra, hogy e város javára közre munkálkodhassék. Nem különben kijelentette — amit különben bizonyára programm beszédében is ki fog fejteni — hogy e város jelenlegi függő vasut- ügyi kérdéseiben, a törvényes formákon belül, a legrövidebb idő alatt intézkedni fog. Ha tehát a szerencsés véletlen alkalmat szolgáltat nekünk arra, hogy városunk fejlődéséről, haladásáról hathatósan gondoskodhassunk, bizonyára nem lógunk e város érdekei ellen cselekedni, hanem örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy azt az embert aki városunk haladhatásának messze időkre kiható kérdését ma a kezében tartja: Hieronymi Károly kereskedelmi minisztert újra megfogjuk választani országgyűlési képviselőnknek. Ezt diktálja nekünk a város jól felfogott gazdasági érdeke. A bikszádi vasút létesülése, mely azon felül, hogy az Avasban városunknak nagy erdőbirtoka van, hatalmas gazdasági tényező, úgy szinte a mátészalkai vasútvonal kiépítése, mely piaczunkat talán leginkább érintő és érdeklő fontos gazdasági kérdés, mindmegannyi intő jelek arra, hogy szerencsés helyzetünkkel élni tudjunk. Ismételjük, hogy semmi közünk az orsz. gyűlési képviselő választás politikai részéhez, de városunk ipari, kereskedelmi fejlődhetéséhez, városunk polgárainak vagyonodhatásához igen is van szavunk és hisszük is, hogy be fogja látni minden polgára e városnak, hogy most félre kell tenni minden egyebet és a város érdekei mellé kell állani és azokat kell biztosítania a jövőre nézve is. Városi közgyűlés. Szatmár, 1903. november 9. A főispán a gyűlést megnyitván, polgár- mester előterjeszti havi jelentését, melyet egész terjedelmében itt közlünk : Tekintetes törvényhatósági bizottsági közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedéseimre vonatkozólag az 1886 évi XXI. t.-cz. 72. §-ának n. pontja értelmében a folyó év október haváról jelentésemet a következőkben terjesztem elő: Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelőleg intézteitek s az ügyek kezelésében nehézségek, akadályok és összeütközések nem fordultak elő. Október havában tett intézkedéseimet röviden összefoglalva első sorban a Szatmár—mátészalkai h. é. vasút ügyéről kell említést tennem. A Gregersen G. és Fiai vasutépitő-vállalat a vele kötött szerződéi ünk alapján még a nyár folyamán hozzáfogott a vasút előmunkálataihoz s a nyomjelzési munkálatokkal október hó első felébn elkészült. A doT A R C Z A. Búcsú egy kék rövid ruhától. Egyszerű kék rövid ruhádat Hogy hosszúval cserélted el: Egyszerű kék rövid ruhácskád Pár búcsúszót megérdemel . .. Egyszetü kék rövid ruhácska! Gizuska már el nem visel: Egyszerű kék rövid ruhácska! Feledve vagy a többivel . . . Nem lesz, aki meg-megdicsérjen, Nem, aki bókoljon neked: Én is itne már cserbehagylak, Feledlek — hát az Ég veled! Baka Elek. Az édes haza. Keserves levelet irt egy falusi tanító az én hazámról. De a keserves levelén keresztül egy örömsugár hatol át, egy visszaszármazott lélek fölött való örvendezés. Szól a levél naiv hangon egy magyar emberről, akinek nyomorúságos volt a sorsa, aztán elbolonditották lelketlen emberek, hogy menjen ki Amerikába, ott csupa aranyat rejt a hegy méhe, ezüst habot ver a folyó, csupa bőség, gazdagság a mező. És ingyen jut hozzá. Csak le kell dolgoznia. Éppen özvegyen maradt, mikor elcsábították, Torkos Bálint uram. Két árváján talán jobban segíthet, gondolá ha majd meg lesz az a dős keresete, amiről álmot hüvélyezett az csábitó ügynökök bemondása után. Három esztendő múlva, most a tél küszöbén egyszer csak itthon termett, rongyosan, fázósan hala- ványan, meggörnyedt derékkal Három esztendeig dolgozott künn vesződségesen, valóságos rabszolgamunkát, a minőt itthon nem ismert. De csak olyan nagy nyomorúság volt az élete, mint itthon. Sőt még nyomorúságosabb. Mert ott magának szenvedett, itt meg minden keresetét, a mit verejtéken keresett, elhúzták a szája elől a hiénák. Mármár összeroskadt. Halálos betegség fenyegette. Eszébe jutott két árvája, eszébe hazája. Hát azoknak a szerencsétlen, ártatlan kisdedeknek még apjuk se legyen ? Azaz, hogy nem lesz mert úgy is elpusztul. De legyen meg a sírja, ott a feleségéé mellett, amely példája legyen könnyelműségének és csüggetegségének : ne essenek ugyanabba a betegségbe a fiai. Maradjanak, ha küzködve, is, a haza szent földjén, melyet elhagyni olyan szentségtörés, mint kicsapongva elhagyni a jó feleséget. — Egy pár embernek fényes sors jut tálán, öröm, dobzódás . . . De a legtöbb megbánja rettenetesen. Öngyilkosa lesz lelkének, de testének is. Oh, még a kuldusnak is jobb dolga van a hazai földön, a hol mondhatja embertársainak: adjatok. S ha nem ád az ember, ád a föld. Meg ha szűkén is, de hálakivánat nélkül, mind ami erejétől telik. Nem halt meg az utón. Amint közelebb közelebb ért hazájához, frissült a vére, föléledt reménysége s vele életkedve. Az utolsó éjjel, mig a vonat szaladt nem aludt egy perczig sem. Pedig tudott 5 aludni jól a kemény napon. Mit csinálnak a gyerekek? Csak egyszer hallott az utolsó félesztendőben felőlük. Bizonyosan jobb helyen vannak, mint a hol ő hentergett. Van egy könyörületes nénjük, az vette megához őket. És mi van a házával? Piczi vityilló, de ők olyan jól érezték magukat benn, mig a nyomorúság rá nem vitte arra a végzetes gondolatra, hogy kivádoroljon. Talán el is pusztult a ház. Ki gondolt volna vele De majd dolgozik (hiszen egyebet sem tett eddig,) hogy helyreüsse amit az idő meg a rossz emberek bontottak rajta. Majd összekuporgatja. amit megtakarít a napszámból, arató-részből, azon vesz egy kis földet. Földet! Egy darabot hazájából ! 1 Neki azt beszélték ott künn, hogy ott van a haza, ahol jól foly az ember sora. No akkor ott künn nem volt neki haza. De az nem igaz. Akik ott születtek azok mind hazájuknak valják azt az országot ; őket még haszontalan jövevényeknek nézték, akik a más hazájából egy karajt akarnék leszelni. Igazuk van. A falu megváltozott azóta, hogy odajárt. Több
