Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-22 / 38.szám

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁRIÉf<fjETI-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik; minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. Kertészeti kiállításunk. Nagyon derék és épen oly szép mint hasznos dologra vállalkozott a Szatmárvárme- gyei Gazdasági Egyesület, midőn tervbe vette és az eredményből Ítélve, sikeresen keresztül is vitte, hogy vármegyénk, Szatmár-Németi sz. kir. városban, a kertészet összes produktumait felölelő kiállítást rendezzen. Vasárnap, f. hó 27-én, d. e. közel 11 -re járt az idő midőn a Kiss Gedeon mellszobrá­nak leleplezése után, a közönség a Kossuth- kerti kioszk körül csoportosult, hogy a kerté­szeti kiállítást megnyitó ünnepi mozzanatoknak közvetlen tanúja lehessen. Nagyszámú és igen előkelő közönség ve­rődött már össze, midőn Dr. Fekete Samu a gyümölcsészeti szakosztály elnöke, megnyitotta a kiállítást. Megnyitó beszédében melegen üdvözölte a jelenlevő íőispánt, Gróf Hugonnai Bélát, aki a kiállításnak védnöke. A megnyitó beszédre a kiállítás egyik véd­nöke Gróf Hugonnai Béla válaszolt, örömének adván kifejezést, hogy ily szép eredmény ki­sérte a Gazdasági Egyesület fáradozásait. Miután még Molnár István kir. tanácsos, gyümölcsészeti kormánybiztos is gratulált az eredményes kiállításhoz, megnyiltak a tárlat ajtai és a kiváncsi közönség valósággal elözön- lötte a helyiségeket. Azt sem tudta- a belépő, hogy hirtelenében hová tekintsen, annyi sok és szép kiállított tárgy tárult szemei elé. A csodálkozás kitörő hangjai lebbentek el az ajkakról s a szemek ragyogva jártak be a SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Telefon-szám 80. ---------------­csinosan dekorált asztalokat, melyek szinte ros- kadásig gazdagon megvoltak a sok szép és jó féle gyümölcsökkel terhelve. A Kioszk oldal nagy termét Nagybánya város gyümölcstermelő közönsége foglalta le magának. E terem, a szószoros értelmében remek 1 Egyesül itt a természet sok szép remek alkotása az emberi ügyesség és magas fokú szakismeret meglepő tudásával. Sok kiállító, egyszerű, de nagyon Ízlésesen dekorált elrendezés, ezer meg ezernyi sok szép tárgy jellemzik a tárlat ezen részét, melyben : az almáé a pálma, de mellette hódit mindjárt a körte s a sok remek aszalvány és czukrozott gyümölcs. Gazdaságilag egész kincses-tárház a kiállí­tásunk ezen része. Nemcsak azt mutatja ez, hogy a Nagybányaiak milyen ügyesek a gyü­mölcstermelés és értékesítés terén, hanem hall­gatagon azt mondja: Szatmáriak! Ezt ti is megtehetitek 1 Rajta! Kövessetek! A hol mi értékesítjük ezeket, ott még nagyon sok kell, ott ti is kész piaczra találtok. Mennyi sok pénzt kiadtok ti idegennek aszalvány éri és czukrozott gyümölcsért! Rajta! Készítsétek magatok ! íme itt a példa kövessetek. Nagybánya gyümölcstermelő közönsége e tekintetben valóban irigylendőén követésre méltó. De menjünk tovább. A - főterem a Szatmáriak és a vidék kertészeti termelményeinek kiállítását foglalja magában. Hatalmas nagy, hozszu asztalok görnye- deznek, itt is megrakva sűrűn a kertészvilág szebbnél-szebb termesztményeivel. Gyönyürü kép ez együtt, büszke lehet rá a város és a vidék. Itt is az alma dominál azután jön a körte a szőlő majd a különféle aszalványok sorozata következik. Feltűnő azonban, hogy Szatmár városi ter­melő aránylag kevés van, ez az aránylag kevés termelő azonban számos és felette változatos termesztménnyel vesz részt. Föltéve, de meg nem engedve, hogy ha semmi egyéb haszna nem volna is a jelen kiál­lításnak, már ez magában, hogy látjuk: milyen gyümölcseink vannak és — mert még sokan élnek köztünk régebbi gazdák, akik ismerték az elmúlt idők kertészeti produktumait — össze­hasonlítjuk kertészeti jelen termesztményeinket a légiekkel, s ezt tevén, lehetetlen, hogy arra az eredményre ne jussunk: hogy bizony mi e téren is haladunk. De hogy a haladásban tovább kell meg­kezdett utunkat folytatnunk: erre meg a nagy­bányai kertészeti osztály tárgyai sarkaljanak bennünket. Gyümölcsészeti kiállításunk aránylag a szőlő terén hagy leginkákb kívánni valókat, mely vi­lágos magyarázatát abban találja, hogy egyrészt: sokan abban a téves nézetben voltak, hogy a kiállítás csakis különlegességeket fogad szíve­sen. másrészt, hogy a kipusztult régi szőlő mű­velési mód és fajok után, az uj szőlővel és szőlészettel még nem vagyunk egészen tisztá­ban és hogy a fürtök fejletlensége a metszés ellen való vétségre vezethető vissza. Node: épen a kiállítás sarkalatos tanulsá­got szolgáltat a termelőnek itt is és okulni fo­gunk és tanulni fogunk. T Á R C Z A, Szerelmi játékok. Ma napság már kimentek a divatból a szerelmi játékok, a melyek hajdan olyan köz keletűek voltak mint mostanában a műkedvelői előadások. A boldog’ hajdankorban mások voltak a szokások még a szere­lemben is, mint most. Az udvarlás módja hajdan sza­bályszerű volt, a melynek jól körülirt és meghatáro­zott törvényei voltak. Leánynézőben előkelő családoknál el sem fogad­tak olyan lovagot, a ki a szerelem három tüzpróbá- ját: a vitézséget, a hűséget és a halhatatlanságot, ki nem állotta. így volt ez a középkorban s ha az udvarlási mód egy kissé kezdetleges volt is, de sokkal mélyebb, erősebb lehetett a szerelem, mint a mostani érdekhaj- hászó horban. A régi franczia királyi udvarban, XIV. Lajos és Pompadur asszony idejében . úgyszólván napirenden voltak a szerelmi játékok. — Abban a boldog időben mikor az udvar csak ártatlan kedvtelésekkel foglalko­zott, nem csekély szerepet játszottak a szerelmi idil- lek. — Egyiknek másiknak a leírása, is megmaradt a régi krónikák lapjain. Egy régi krónika igy irja le az udvarnak ezt a csodálatos, mámoritó szerelmi játékát. A franczia királyi udvar pásztorjátékot rendezett május ünnepén/ Elhatározták, hogy az etikett nyűgét levetik egy pillanatra és a mi gyönyört az udvarlás és szeretkezés csak nyújthat, mind kiélvezik. A reggel első sugarai alig itták fel a gyöngyvi­rágot, tavaszi rózsák és ibolyák helyűéből a gyöngy­harmatot, a mikor a nyolczvan tagból álló társaság a ligetbe rándult. A tarka lepel, a mely a földet borította, a rü­gyező fák illata, a tavaszi langyos levegő, a mely a I vágygyal telt sziveket mámorral töltötte el, versenyre szólította, hogy kezdjék meg az udvarlás művészetét. Ki lanttal, ki karddal, ki csevegéssel, ki térdhaj- lásokkal s a tökéletes megalázkodás kifejezésével ostromolta hölgyét. A levegőben, a tavaszi napsugárból font háló­zatban ottfüggött a versenyzők feje fölött Aphrodite istennő, a ki kaczagva ösztökélte nagyobb odaadásra a hölgyeket s a sebes szárnyú Merkur, a ki bátor­ságot csepegte tett a férfiak ereibe. És megkezdődtek a bájos illetlenségek, a melyek mindegyike himnusza volt a szerelemnek s a melynek ujongása felhatott a felhő ormokig. így udvaroltak ők mámor és őrjöngés között, hogy mire a hold ezüstös fényét lebocsátotta a földre, a harmat már nedvesen találta a füvet a hölgyek könnyeiből s lett a győzőből legyőzött. A gőz és villamosság idejében ki találna példát erre a bájos őrjöngzésre? Ma ilyen szerelmi játékok elképzelhetlenek. Äz udvailás. ma a szalonokra, tánc­termekre szorítkozik. A szerelmes lovag ma nem zeng dicséretet kedvese bájairól, hanem jól kieszelt bóko­kat mond és végül szerelmet vall. A fiatal leányok meg jól lévén nevelve, azonnal FERENCZ JÓZSEF KESERUVIZ közük a dolgot a mamával s a fiatalok szívügyét többé nem maguk intézik, hanem az öregek. A mai udvarlónak tehát nem kel daliásnak, nagy erejűnek, vagy ellenállhatatlan lovagnak lennie, elég, ha jól öltözködik, tisztességes állása és szándéka van s tudja a társaságbeli szólás formákat. Szóval a sze­relem másként nyilatkozik most, mint hajdan s ki tudja, vájjon akkor voltak boldogabbak az emberek vagy most. A szerelemről. A szerelmet nyugodtan k .1 venni mint minden más — csapást. A sóhajtozás mit sem ér, rémképeken alkotni lehető és lehetetlen bajokról nagy balgaság. Nem akarjuk a szenvedély minden phasisát egyetlen találkozás alatt átélni, —h agyjuk máskotron is a jóból Sok embernél, aki mélyen esett a szerelem örvé­nyébe, az étvágy zérus alá száll. Kedvencz ételei hide­gen hagyják, a borjuszelet és rostélyos nincs harmó­niában azzal a »szép világgal«, mit lelkében hord s s melynek étlapján ábrándok, csókok és sóhajok szere­pelnek — és lesoványodik. Az alvásnak is nagy ellenségei az álmok: az insomnia pedig rajta hagyja bélyegét a vonásokon és nem épen előnyösen. A „szerelmes“ azon veszi észre magát (vagy nem is veszi észre f) hogy szokásai csodálatos módon meg­változtak. A prózai hajlamokkal megáldott fiatal ember elkezd szavalni és a gitárt is pengetné, ha elő bírná keresni a lomtárból. S a lány, ki eddig hosszúnak találta az utat még a divatárus boltig is, szenvedélyes egyedül elismert kellemes isii fermé- J szeles hashajtószer«

Next

/
Oldalképek
Tartalom