Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-08 / 36.szám
elözönlését lehetetlenné tenné, de e czél elérésére, a közoktatásügyi kormány ismert rendeletét alkalmasnak nem tartjuk. De még igazságosnak sem. Nem igazságos, mert a középiskolák negyedik osztályánál vajmi ritkán Ítélhető meg az, hogy a tanuló képes lesz-e valamely intelligens pályával derekasan megküzdeni a gyakorlati életben? Száz meg száz eset igazolja, hogy azok, kik diák nyelven szólva átuszták az alsóbb osztályokat, később tehetségük, am- bicziójuk fejlődésével sokkal eminensebbül állották meg helyüket a tudományos és intelligens életpályákon, mint azok, kik szorgalmukkal, magoló képességükkel exczellálva, a jeles diák fogalmának megtestesülései valának. Az urhatnámságból fakadó közfelfogást kell megtörni. Azt a szörnyen nevetséges közfelfogást, hogy csak a hivatali állás szerez az embernek tiszteletet, becsületet, mig az iparos pálya csak a parasztnak való. Nem tagadjuk, hogy az iparos pálya ma nem mindig terem rózsákat. De ennek oka is nagyrészt a közfelfogásban keresendő. Mert ma iparospályára száz eset közül kilenczvenben az ifjúság ama része kerül, mely még az elemi osztályokkal sem birt sikeresen megküzdeni vagy oly rossz magaviseletü volt, hogy mintegy büntetésből adták az iparospályára. Tehát nem kedvből, nem vonzalomból lett iparos, hanem büntetésből. Várható-e azután, hogy az ily elemekből derék, képzett iparos váljék, ki megállja helyét a szocziális küzdelmek mai viharzásában ? Az ilyen elemek alkotják meg azután az iparosok proletár osztályát, melynek legnagyobb ambicziója, ha egy hivatalszolgai állást elnyerhet. Városunk kulturális és közgazdasági életének czélszerü fejlesztése szempontjából a felvetett kérdés megoldását nagyon szükségesnek és sürgősnek tartjuk. Visszaemlékezés az Erdélyi Kárpát-Egylet nagygyűlésére. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület f. évi augusztus hó 29. és 30-ikán tartotta meg kirándulással egybekötött nagygyűlését Brassóban. E gyűlésen városunk mint alapitó tag szintén képviseltette magát. Szatmár, 1903. _________________________ Elősz edte teljes ruhatárát, kutatta öszszes zsebeit. Sehol semmi. Hirtelen átvillant agyában az eltűnés megoldása : — ügy van ! — kiáltott — csak a frakk zsebében maradhatott! — Hát vegye ki, — indítványozta Holdfényné. — Igen ám, — üvöltötte Bánfi, — de már nincs itt a frakk, kölcsönkért volt, elvitték? — Az már hiba, de menjen érte, talán meglesz. Nosza rohant Ármin Majernikhez. Ez részvéttel hallgatta a magából kikelt ember jajszavait, azután vállait vonogatva, igy szólt ? — Baj biz a’ kérem; a frakk Köpecz Mór űré volt. aki tegnapelőtt esküdött benne es úgy tudom, hogy nyomban el is utazott vele. Hogy hová, nem szolgálhatok, talán az anyósa megmondja. Negyed óra múlva Bánfi Ármin egy igen kövér úrnő előtt állt. Óvatosan eltitkolta jövetelének okát; csak azt mondta, hogy sürgős tárgyalni valója volna Köpecz úrral. Az asszonyság hamiskásan pislogott: „Hja, kérem, a gyerekek most nászuton varnak. Eredetileg csak Bécsbe akartak menni, de most azt irja a vöm, hogy megnézik Olaszországot is . .. talán átrándulnak egy kicsit Francziaországba is“ — pöffeszkedett a néni ... Bánfi Árminnal forgott a szoba. Víziói támadtak. Ott látta Köpe^zet nyurga feleségével Velencze, majd Páris legfényesebb mulatóhelyein teli kézzel dobálva a pénzt „az ő pénzét“ ; majd elvonultak lelki szemei előtt itthoni éhes hitelezői, a kik állig fölfegyverkezve megrohanják, mindannyian mint véres palástot lobogtatva kifizetetlen számláikat .. . ürezte, hogy itt sürgősen a cselekvés terére kell lépni. Kölcsönvett pénzen még aznap este vasútra ült, találomra egyenesen Ve- lenczébe utazott; sietnie kellett, mert ha nem: bizonyos, hogy Köpecz ur elnászutazza az ő vagyonát. Két napig bolyongott az örökvárosban ; egy detektívet is megszégyenítő husgalommal nyomozott de nem akadt megrcntójára. — Csüggedten utazott tovább, Triesztbe, Fiúméba, Abbáziába; mindenütt eredmény nélkül. Kevés úti költségének foszlányaival és sötét kétségbeeséssel váltotta meg visszautazási jegyét. A vasúti kocsiban egészen átengedte magát fájdalmának. Nem lesz érdektelen egyet és mást ezen egyesületről elmondani. Az Erdélyrészi Kárpát-Egylet fontos kul- turmissziót teljesit a különféle nemzetiségek által lakott szép Erdélyországban. Munkásságát a szívós kitartás jellemzi s 12 évi múltjára büszkén tekint vissza, mert többet tett az erdélyi magyarság érdekében mint a többi kulturtényezők együttvéve. Tévednénk, ha azt hinnők. hogy ez az egyesület tisztán turista vagy sport-egylet. Tény, hogy a természeti szépségekkel oly gazdagon megáldott Erdély kiváló szépségű és regényes fekvésű bérczeit fáradságos munkával és sok költséggel hozzáférhetővé tette. A Tordai szakadékhoz, a Kolozsvár vidéki hegyekhez, Királyhágóhoz, Bucsecshez, Czenkhez és Csukáshoz hozzájáró utakat épitett s mindenütt menedék-házakat állított fel. Ezzel lehetővé tette ezen szép helyek megközelítését bárki által. S ma már ismeretesek nem csak hazánk, hanem a külföld előtt is ezen kiránduló helyek és mindinkább sűrűbben látogatják azokat. De épen ezáltal válik, fontos kultur tényezővé ezen egyesület, mert midőn az erdélyi hegyvidék legelhagyottabb s művelődéstől legtávolabb eső helyeit kellemes kiránduló helyekké varázsolta, ahol nyaranta százan és százan fordulnak meg, észrevétlenül terjeszti a czi- vilizácziót és a magyarságot azon a vidéken, ahol eddig nagyobára csak műveletlen pásztorok, szegény szénégetők és favágók laktak. Az idegen forgalom e szegény nép közt szemmel látható jólétet is teremtett, tehát Köz- gazdasági szempontból is figyelemre méltó az egyesület működése. Maga az egyesületi szellem, mely az Erdélyi Kárpát-Egylet tagjait összefűzi biztositékát nyújtja a jövő sikereknek és az egylet további áldásos munkálkodásának. A congressuson ott voltak Budapest, Győr, Esztergom, Duna-földvár, Ipolyság, Karczag, Makó, Marosvásárhely, Munkács, Selymeczbá- nya, Zombor, Újvidék, Nagyvárad és Kolozsvár küldöttei és még számos városok képviselői. Nincs e hazának oly része, mely a gyűlésen képviselve ne lett volna. Ez azt mutatja, hogy az egyesület működése iránt országszerte érdeklődnek. De úgy is van az, hogy az erdélyi í magyarság ügye az egész ország ügye. Valóban lélekemelő látvány volt a brassói congressuson a különféle nemzetiségek testvéri egyesülése. A szászoknak is van Kárpát-Egyesületük s velők tartanak az erdélyi románok is és ezek valamennyien egy szívvel lélekkel vet_______SZATMAR-NEMETi. Ko moran nézett ki a zuzmarás ablakon; azon gondolkozott, vájjon nem-e volna czélirányosabb a zakatoló kerekek közé vetni magát és végét szakítani ennek a nyomorúságos állapotnak. Viszont eszébe jutott hatnapos kis felesége, aki gyötrő izgalommal, forró vágy- gyal várja őt vissza, ha szegényen is, de nem holtan. Délelőtt tiz óra volt. Azon vette magát észre, hogy szörnyű mód éhe?. Két nap óta jóformán koplalt. Nem maradt ideje étkezni. Támolyogva ment a folyosókon végig, mig az étkezőkocsiba érkezett. A középső fülkében egymás fölé hajolva hangos jo kedvvel egy emberpár ült. Pezsgőztek. Bánfi Árminnak fejébe szállt a vér. — Hah ! megvannak — kiáltott magánkívül — ezek ők? Semmi kétség; az én keresetteim ! Az izgatottságtól csak artikulálatlan hangokat hallatott, midőn odarohant az asztalhoz és kérdezte : — Hol a frakkom? azaz az ön frakkja; azaz a pénzem ? hol van ? adja vissza . . . A Waggon Lits emberei lefogták a dünöngöt és bedugták egy üres szakaszba, rácsukván az ajtót Rövid idő múltán bement hozzá Köpecz ur — mert valóban ő volt — és megindultak a diplomácziai tárgyalások. A frakktulajdonos kijelentette, hogy ő jóhisze- müleg járt el; a két darab ezrest tényleg megtalálta a kabátzsebben, de azt hitte, hogy anyósa csupa gyöngédségből csúsztatta észrevétlenül oda — mintegy nászutazási átalányt. Bevallotta hogy bizony vígan éltek belőle és immár vagy 500 írtnak a nyakára hágtak. Ha tehát Bánfi ur hajlandó vigyázatlanságát- ekkora összeggel megfizetni, úgy hajlandó a maradványt azonnal visszaadni Bánfi Ármin eleinte keser vesen índignálódott, de azután hosszabb eszmecsere után békésen kiegyeztek. Csupán a történeti hűség kedvéért legyen megemlítve, hogy az egyezségben váltóalakjában ujabbi „hozom“ is szerepelt * Ha mostanság Bánfi Ármint kérdik, hogy mikép érzi magát mint házos ember, azt feleli, hogy igen jól; ajánlja is mindenkinek, hogy cserélje fel a legényéletet ilyen állapottal; de végül mély méggyőződés hangján hozzáteszi, hogy: mindenki csak a saját frakkjában lépjen az oltár elé! tek részt a magyar Kárpát-Egylet ünnepélyein, közgyűlésén és kirándulásain. Tehát nemcsak szóval hirdették a testvériséget, hanem tettel is. Ebből látható, hogy még a nemzetiségi kérdés békés megoldása terén is fontos hivatást teljesit ezen egyesület. Egyébként speczialiter Brassó környékéről szólva ott a nemzetiségek sokkal békésebb egyetértésben élnek egymással mint nálunk s ennek alapja és magyarázata a kölcsönös megbecsülés. Nem kell elfelednünk még, hogy az Erdélyi Káipát-Egylet létesítette a kolozsvári néprajzi múzeumot is, mely Mátyás király szülő házában van felállítva. Ezzel a demográfiái tudománynak tett nagy szolgálatot és gyűjtött össze becses anyagot a tudományos buvárlatok számára. Végül magáról a nagygyűlésről szólva a jelenvoltak különbség nélkül át voltak hatva bizonyos magasztos felemelő érzéstől, amit az a tudat ébresztett, hogy az ország legtávolabbi vidékeiről oda sereglett congressisták mindegyikének szivét ugyanazon vágy, ugyanazon érzelem töltötte el: a haza boldogsága és e hazának határtalan szeretete, melynek áldott földjéhez a múlt emléke s a jövő reménye egyaránt köti a puszták fiát s a bérezek lakóját. A küzgyülés lefolyásáról a fővárosi lapok bő tudósításokat közöltek. Nem ismételjük tehát azokat. A programúinak minden pontja sajnos nem volt betartható a beállott eső miatt. Azonban a czenki milléniumi emlék megkoszorúzása s a csángó hétfaluba való kirándulás jó időben ment végbe. A rendezőség Br. Feilitsch Artúrral az élén nagy figyelmet és tapintatot fejtett ki s egyáltalában elismerésre méltó buzgalmat tanúsított. A kik részt vettek a nagygyűlésen soká vissza fognak emlékezni e kedves napokra. F. Szeptember 8.w HIRE k. — Fényes Esküvő volt városunkban f. hó 6-an. Reiter Béla, tekintélyes kereskedő léányával Ellával tartotta esküvőjét Dr. Benedek József, ügyvéd. Sok szerencsét kívánunk az uj frigyhez. — Fényes esküvő. Folyó án 2-án fényes esküvő volt Szatmáron. Berenczei Kováts Jenő homoki nagy- birtokos fia Miklós eskődött örök hűséget néhai Streicher Lajos volt nagybirtokos kedves leányának Bertának. Tanuk voltak : Szentiványi Gyula orsz. képviselő és Domahidy Viktor nagybirtokos. — Oláh Ferencz zenekarával a parádi fürdőből hazaérkezett és holnap este a Pannónia éttermében hangversenyt rendez. — Gyászhir. Vásrhelyi Barna a Vármegyei takarékpénztár könyvelője f. hó 3-án gyomorvérzés folytan elhunyt. Temetése nagy részvét mellett folyó hó 6-án ment végbe. — Jótékonyczélu hangversenyt rendezett vasárnap délután a Szatmári kereskedő ifjak asztaltársasága a „Párisi áruház“ leégésénél tűzkárt szenvedett kartársaik felsegélyezésére. A hangverseny minden egyes száma lekötötte a közönség figyelmét, nemcsoda hiszen legbájosabb hölgyeink működtek körre és kitűnő műkedvelőink. Az asztaltársaság szép kis öszeget tud szerencsétlenül járt katársainak felsegélyezésére fordítani, mert a hangverseny nemcsak magas erkölcsi, de kie- légitő anyagi sikert is ért el. — A zeneiskola nehány nap múlva megnyílik, s megkezdődik az élvezetes estéknek a sorozata, melyeket rendezni fog. Az első hangverseny e hó 22-én lesz a színházban, olyan válogatott műsorral, a mely a legkényesebb igéngeket is ki fogja elégíteni. Közreműködnek : Markó Kálmánná úrnő, városunk kiváló műkedvelő énekesnője, Füredi Samu gordonka művész, a debreczeni zenede tanára, Benkő Miksa és Füredi Sándor, ami zeneiskolánk tanárai. Tekintve, hogy ilyen magas színvonalon hangversenyben közönségünknek még alig volt része, s a növendékeknek is alkalmuk lesz művésztanáraikat megismerni és azok művészetéből a maguk számára lelkesedést meríteni, és ameny- nyiben jövedelme a zenede felszerelési költségeinek fedezéséré fog fordítani, biztosra vehető, hogy a közönség zsúfolásig megfogja töltani a színházat. A műsor a napokban már közé lett téve. Jegyek Lővy Miksa könyvkereskedésében jegyezhetők elő. — Tragikus halál. Lukács Gábor 50 éves apai lakos többekkel Apából Berenczére gépet vitt és hogy a gépet az árokba való fordulástól megmentse, a béresekhez akart szaladni, akik az ökröket hajtották s a mint a gép mellett elhalad, annak kereke jobblába vastag izomzatát megsértette. Ez szept. 1-én történt, és másodikén a közkórházba szállították, a hol d. u. vérmérgezés következtében meghalt. Megrendítő az eset, mert 7 gyermek siratja kenyérkereső apjok sze- rencsétfen és tragikus halálát. — A ragályos betegségek szórványosan újra felléptek városunkban. A hatóság a tiszti főorvos előterjesz- tásére megtette a szükséges óvintézkedéseket, a gazdasági hivatalt pedig utasította, hogy a Diánna-városrész közkntjának gyanús vizét a fővárosban vegyileg vizsgáltassa meg.
