Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-14 / 28.szám

L TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NEWIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Meájelenil^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Telefon-szám 80. • --------­Vá rosi közgyűlés. Szatmár-Németi, 1903. julius 14. Tegnap délután tartotta a városi törvény- hatósági bizottság havi rendes közgyűlését Gróf Hugonnay Béla főispán elnöklete alatt. A népes és igen élénk közgyűlés lefolyásá­ról részletes tudósításunk a következő : A megjelentek üdvözlése után főispán a közgyűlést megnyitván, felolvastatott polgár- mester havi jelentése, melyet itt közlünk. Tekintetes törvényhatósági bizottsági közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedé­seimre vonatkozólag az 1903. év junius havára vonatkozó jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-ez. 72. §-ának n) pontja értelmében a következők­ben terjesztem elő. Városunk önkormányzati ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelőleg in- téztettek s az ügyek kezelésében nehézségek, akadályok nem merültek fel. Miután folyó év julius elsejével átléptünk az esztendő második felébe, ezen alkalomból a tanácsi előadók első félévi munkássága felett vizsgálatot tartottam s örömmel állapítottam meg, hogy az összes előadók a nekik kiosztott ügydarabokat elintézték és semmi hátralék sem maradt. Elismerésre méltó buzgalmat fejtettek ki mindnyájan, tekintve, hogy a hivatali létszám nem volt teljes, az ügyforgalom pedig nagyobb volt, mint az előző években s annak daczáro, mint emlitém, az összes ügyeket elintézték. Az első félévben a városi tanácshoz beér­kezett összesen 6430 ügydarab, ezekből tanács­ülésben elintéztetett 5610 drb, ülésen kívül 820 drb, összesen 6430 ; elnöki utón elintézte­tett 1894 drb. Ezenkívül érkezett: a közigazgatási bizott­sághoz 289 ügydarab ; a központi választmány­hoz 36 drb; nyugdij-bizottsághoz 12 drb; to­vábbá 9 drb közigazgatási bírósági ügy és 617 drb idegen kézbesítés. Mindezek együttvéve 9287 darabot tesznek ki, mig a múlt év első felének ügyforgalma mindössze 7284 darabra ment, tehát 2003 darabbal kevesebb, mint a folyó évben. Külön kell megemlítenem a különféle szak- bizottságok és választmányok tevékenységét és ügyforgalmát, miután a szakosztályi ügyek kü­lön kezeltetnek s csak akkor nyernek iktatói számot, midőn a tanácshoz beterjesztetnek. 1. Jogügyi szakosztályban tárgyaltatott 4 drb; 2. Gazgasági szakbizottságban 67; 3. Rendezési szakbizottságban 1 ; 4. Vasúti szak- bizottságban 1; 5. Villamvilágitási szakbizott­ságban 29; 6. Közkórházi bizottságban 25; 7. Igazoló választmányban 2; 8. Bíráló választ­mányban 10; 9. Fegyelmi választmányban 2 drb, összesen 140 drb. A ügyforgalom ilyen, csaknem átmenet nélküli tetemes emelkedése összefügg egyrészt városunk fokozatos fejlődésével, másrészt az újabb kormány-rendeletek által teremtett uj helyzettel. Például hozom fel a közkórházakról szóló 35000/902. sz. belügyminiszteri rendeletet, mely a múlt év második felében lépett életbe, ez magában több mint 2000 számmal szaporítja évenkint az ügyforgalmat. A közigazgatás egyszerűsítése tárgyában kelt újabb rendeletek, a tanács hatáskörét még inkább kiszélesítették, mintsem teendőit csök­kentették volna. Különben is e rendeletek kevésbbé érintik magát a tanácsi ügyrendet, hanem inkább csak a közigazgatási bizottsági, valamint az árva­széki ügyvitelt és gyámpénztári kezelést. Általában szólva, a közigazgatás egyszerű­sítését ezélzó intézkedések nagyobbára a keze­lés egyöntetűségére irányulnak, de könnyítés és a szó szoros értelmében vett egyszerüsités az ügykezelésben nem tapasztalható. Ezen rendszer beválásának kipróbálására több idő kívántatik. Ma még nem állapítható meg, vájjon a gyámügyi ügyvitelnél és a közigazgatási bizott­sági ügykezelésnél tapasztalható ingadozás a kezdet nehézségeinek, vagy pedig a rendszer hibás voltának tulajdonitható-e ? Megemlitendőnek tartom itt még, hogy a városi árvaszéknél folyó évi junius 30-ikáig be­érkezett ügydarabok — szám szerint 1106 — szintén elintéztettek és hátralék nincs. A városi törvényhatóság által fentartott utak kövezési és javítási munkálatai, valamint a belkövezési munkálatok előhaladásáról a kö­vetkezőket jelentem. Az erdődi ut helyreállítására 1900-ik év­ben engedélyezett segélyösszegből megmaradt 4269 K. 20 fillérnek a 99/1903. kgy. sz. ha­tározattal megállapított mód szerinti felhaszná­lása mérnöki hivatal által megkezdetvén, ez- ideig a Szatmár-tiszaujlaki törvényhatósági köz- utnak a Perényi-utczai sorompótól kiinduló terméskő burkolattal ellátott szakasza a kavi­csos ut kezdetéig he'yreállittatott s ennek be­fejeztével a Szatmárhegy-oláhmeddesi kiépített ut tovább épitése a meghatározott hosszban munkába vétetett, valamint ezzel egyidejűleg a Szatmárhegy-sóspusztai közút kiinduló szaka­szán a szatmárhegyi piacztóí a „Nagylippa“ és »Középhegy« között a földmunkálatok és part- biztositások szintén megkezdettek. A város belterületén a belkövezési mun­kálatok folyamatban vannak s azok közül a Petőfi-utczai régi teknő alakú kövezet a felső és programúiba fel nem vett szakasz kivét elé­vel átrakatott s a Teleki-utczai kövezés mun­kában van és az Árpád-utczai nagy árok be­töltésével a Csokonai-utczaJ torkolata előtti rozzant gyalog és szekéruti fahidak elbontattál s betoncsatornával helyettesi ttettek és még e hó folyamán munkába fog vétetni az Árpád- utczai közkuttól észak felé eső vonalon a sze­kéruti burkolat készítése is. Ezután felolvastatott Gróf Khuen Héderváry Károly miniszterelnök leirata az uj kormány megalakításáról. T Á R C Z A. Búcsú-strófák/) Ég-kék szemedben köny sem csillogott, Midőn búcsúra nyújtott kis kezed Utolszor vontam égő ajakamhoz S könyezve mondám: „Ég legyen veled!“ Pedig jól tudtad, hogy találkozásunk Az életben legutolsó leszen . . . . . . S te még sem ejtél egy pár fájó könyet A szép múltért, hűtlen szerelmesem! II. Tudom: vágyódtunk reá mind a ketten S még sem csókolám soha ajkadat. . . Kérdezgetém is gyakran önmagámtól, Mért vagyok gyáva ? mért ily balgatag . .. ? ? Mért nem élvezem gyönyörét a csóknak S hogy nem tevém . . . ? Most áldom Istenem . . . Óhl az utolsó, fájó búcsú-csókot Nem tudtam voln’ feledni sohasem I III. Csupán két hervadt gyöngyvirág-csokor, Amit vissza nem adtál énnekem ... . .. Vájjon előveszed-e néha, néha . . . ?? ... S gondolsz-e a szép múltra, édesem ... ? ? Lengyel Béla. Csalfaság, — asszony az a te neved. Az őszi nap langyos sugarai bágyadtan törtek át a sárga akáczfák ritkuló lombjai közt, — egy fá­radt fénysugár pajzánul csókolgatta a Helén grófnő aranyszőke haját, majd ingerkedve kaczérkodott az Elemér gróf tömör szénfekete bajuszával, A gróf ezüst czigarettatárczáját odanyujtá a grófnő elé s mindketten rágyújtanak egy aranyszopó- kás czigarettre. Helén grófnő, gyönyörű tizenkilencz esztendős leány, kinek minden izéből kitör a jukker kaczérság, lova nyakába dobja a kantárszárat s mig kéjjel szívja az illatos dohány kékes füstjét, kaczér szerelmességgel édes pillantásokat vet oldalán lovagló vőlegényére. Szótlanul, a szerelmesek sokatmondó szótlansá­gával haladnak egymás mellett, mikor némák az ajkak, de annál tüzesebben dobognak a szivek, a boldog szerelmi érzésekkel telt szivek. A szembejövő parasztok alázattal emelnek kala­pot s utánuk nézve összesúgnak: — Gyönyörű pár ember! A gróf egészen áthajlik a szomszéd nyereg fölé s forró csókokat nyom a parányi kacsokra. S mikor már az akáczfák egészen eltakarják őket a mezei munkások bámészkodó szemei elől, a gróf szerelem- ittasan, nem is beszél, csak suttog: — A száját is, édes, az arczát is! A lány eldobja czigarettjét, szárba kapva lovát, megsarkantyuzza s pajzánul kaczagva kiált vissza: — Majd ha elfog, édes ! — s sebes vágtatásban száguld a tarlón keresztül. A gróf megsarkantyuzza lovát s mint két gyerek, nevetgélve játszanak fogócskát vágtató lóháton. A leány hol jobbra, hol balra fordítja sziláján vágtató lovát, árkokat ugrat keresztül s közben han­gosan nevetve incselkedik a férfival. — Milcsi a czicza. Miicsi a czicza. Elemér egy ügyes szökéssel a lány mellé kerül, sebes vágtatásban karcsú dereka után kap s csókszom­jas szájával a lány piros ajkát keresi. Egy széles ároknál a két paripa nagyot ugrik. Elemér nem veszi észre, hogy nyergének heveder szíjjá lazán áll s csókra váró lázban égő ajkakkal nyergestől együtt lezuhan a két rohanó paripa közé. Megvadult lova nagyot rúg éles patkójával s az ében­*) Mutatvány szerzőnek most megjelenő »Versek« ez. költe- ményes kötetéből. Szívjon ön egészsége érdekében SAHARAT, mely a glycerinmentes szivarkahüvely. lesi óbb * JA ív VI Hz Dohányzás közben nem lesz sem zsíros, s< legjobb Minden jobb üzletben kapható. V V sem fekete. Kitüntetve Párisban arany éremmel 1902. ©>®f' Értéktelen utánzatoktól óvakodjunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom