Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-27 / 4.szám

E helyt is megjegyzek annyit, hogy a Szalmár- Mátészalkai vasút vonal ép oly szükséges e városnak, mint jogos kérdése is ennek és csak a beismert igazság ellen való nyilt erőszaknak volna nevezhető, ha a lápi területek a Szatmári irányon kívül másfelé kapnának vasútvonalat.

Foly2aiása köv.

Szatmár, 190S.

A kis ember.

A kis ember az, a kinek vagyona nincsen avagy kevés vagyona van. Egyike a teremtés legszánandóbb alakjainak. A kis ember véres verítékkel eszi a mindennapi kenyeret; sokat fárad izzad éjet-napot Összetéve, hogy— munkát kaphasson. A mikor aztán a lelki szenvedések íüfokan a bibliai teve módjára átvergődik szinte felüditi az a fogalom a mi a nagy- embereknek szokszor egyedüli teher az életben, — a munka a dolog; — A kis ember egy szóval akkor üdül ha dolgozhat és akkor elégedett ha annyi munkája akad, a mi után magát és családját fentarthatja.

Látnivaló ezekből, hogy a kis ember a munkás társadalom egyik legnélkülözhetlenebb tagja. Nélküle megakadna az a nagy minden- séget átkaroló tényező mit úgy nevezzünk, hogy phisikai munka! Nélküle petyhüdté válnék a mozgó élet, lethargikussá az élettel járó kedély.

És mégis a kis ember a történelmi exis- tentiák legfelrelököttebb alakja. Csak annyiban különbözik névrokonától a kis Kohntó), hogy mig emez mindenütt ott van de seholse találják, — addig a kis ember mindenütt látható, de sehol sincsen.

De hát a becsületes kis ember nem is vágyik sehova. Legfölebb egy-két szédelgő magyarul úgynevezett agitator világfelforgató eszméinek ül fel időről-időre, hogy egy csalódással ismét gazdagabb legyen és ismét csak ő legyen az áldozat, — a mig az áldozó főpap utolsó megtakarított garasáról félre lép.

A kis embernek csak egy reménye volt eddig, — de most már azt is elvették tőle a módosabbak t. i. kimenni Amerikába, ott munkát kapni becsületes, de jól megérdemlett zsold mellett és aztán haza jönni megint a jó gólya madár módjára a családi fészekbe, kissé meg- toliasodik, de meg is részegítve a családi élet rég nélkülözött boldogságától.

És aztán a kis ember felvette megint a küzdés a fáradság és a reményfonalát ott a hol elhagyta, hogy kettőzhetett munka mellett az idén a Pali nevű fiának is tudjon venni egy pár csizmácskat, mert hisz ennek tavaly a legérzékenyebb apai gondosság mellet se tudott venni abból az egyszerű okból mert, hogy népies kiszólással éljék — nem jutott rá.

Hát igazán szegény ember dolgát boldog Isten birja.

De mai humánus korunk e tekintetben is jobb jövőt inanguzál.

A miniszterelnök a kiegyezés bejelentéséről szóló nagyméretű beszédében is félre nem értett czéizattal kiemeli azokat az intézkedéseket, a melyek létrehozásánál a kis ember érdekeit tartotta sem előtt.

Minden humánusán gondolkozó ember csak örömmel és lelkesedéssel vehet tudomást az ilyen kijelentésekről.

Valóban ideje is, hogy ne esak akkor forduljon tekintetünk a kis ember váz karjai felé, a mikor csatára pereg a dob és harson u harsona, — hanem a béke idejében is gondunk legyen ezekre a karokra, a béke idején se fél- válról beszéljünk ezzel a kérges tenyerű, de aczél izmu és igy egyik legértékesebb tényezőjével a nemzetnek a kis emberrel.

A kis ember boldogulása, az nemzet erős- bödése. A kis ember boldogsága, a nemzet boldogsága.

Dr. Lénárd István.

SZ A TMAR - NEME T I.

Színház.

Jóakarattal és sok elnézéssel megirt bírálataink mintha elbizakodottá tették volna az igazgatót, oly kevés gondot íordit az előadások rendezésére és kiállítására, hogy többé nem hagyhatjuk szó nélkül. Az enyhe bírálatokból pedig jövőre ne vonja le a direktor ur azt a konsekvencziát, mintha már minket akármilyen előadásokkal ki lehetne elégíteni. Meggyőződtünk róla, bogy a társulat képes jó és élvezetes előadásokat is produkálni, például a „Baba“ vasárnap délutáni előadása egyike volt a legsikerültebbeknek; igaz ugyan, hogy a gróf Festetics Andor és Mészáros Kálmán jelenlétének tulajdonítható. De hát miért ne játszhatnának mindig igy ? Egyébiránt hamar hozzászoktak színészeink a magas vendégek jelenlétéhez, mert már vasárnap este a „Sztrájk“-ot igen gyenge előadásban muiat- iák be. Ismételtan felhívjuk tehát a direktor figyelmét a darabok gondosabb rendezésére. A karszemélyzet különösen gyengén van instruálva, azt sem tudják, kinek 10! a helye, merre menjen, egész kedélyesen cseréigeik helyeiket és szán zsén mászkálnak a színpad egyik oldaláról a másikra, mig végre elhelyezkednek. Ez nemcsak Ízléstelen, de bosszantó doiog is. Ha másként nem megy, rajzolja ki krétával minden kóristának a helyét a rendező s ne engedjen meg tovább ilyen ízléstelenségeket.

Kedden a „Bőregér“ került szilire Juhász Ilona jutalomjátékául. Közönség nem nagy számban volt je- en. Az előadás különben elég jó volt. Szentes Eisen- steinja igen sikerült alakítás volt, a harmadik felvonásban pedig valóságos bravúrral játszott. Juhász Ilona (Rosalinda) remekül énekelt, kapott számos csokrot, oabérkoszorut és egy öt pecsétes levelet is. A börtönőr szerepét rósz kezekre bízták; Baróthy igyekezett a legjobbat nyújtani, amit tudott, de ez a zsáner nem az ő szerepkörébe tartozik. Ferenczy (Falke) szépen énekelt. Az összjáték kissé votnatott volt.

Szerdán „Tosca“, Sardou hires színműve került előadásra Gyáriás Ödön vendégfelléptével. A cximszere- pet Holéc/.y Ilona kreálta igazi művészettel és gondos anulmányra valló felfogással. Az óriási lelki lusákat híven tükröztette vissza játéka, mely nagyon közel állott az igazsághoz s messze .felülmúlja eddigi összes alakításait. Gyárfás Ödön Mariója szintén jól sikerült alakítás volt. Nagy hiánya az a társulatnak, hogy szerelmes színésze nincs; szinte jól esett füleinknek a Gyárfás játékában felcsendülő kellemes iirai hang, melyhez hasonlót rég nem hallottunk. Bátosi jó Scarpia volt, Szentes márkija pedig jobb nem is lehetett.

Csütörtökön a „Svihákok“ operett került szinre negyedszer, kevés közönség előtt.

Pénteken zónában „Rip Van Vinkle.“ Szép ház nézte végig a sikerült előadást.

Szombaton „Hoffmann meséi“-ben előkelő szép közönség gyönyörködött. A páholyok megteltek, par- terz-közönség azonban nem igen volt. Boda kissé gyenge Hoffmannak bizonyult, ámbár sok igyekezetét fejtett ki és ezúttal meg is játszotta szerepét, nemcsak énekelte, de nem győzte kellőképen hanggal nagy szerepét. Juhász Ilona jó Stella volt, Lónyay Piroska is ügyesen játszotta Hoffmann barátját. Ferenczy és Szentes ezúttal is dicséretet érdemelnek. A karénekek igen gyengék voltak.

Vasárnap két előadás volt. Délután a „Baba“ némi szerepváltozással került szinre. A ezimszerepet Tordai Adél játszotta. Játéka jó volt, énekszámai pedig kiválóan sikerültek. Közönség szép számmal volt. Este Szigiigethynek „Strike“ czimü népszínművét adták elő közepes számú közönség előtt. A darab nem a legszerencsésebben volt választva vasárnap estére már csak azért sem, mert erre az alkalomra illusztris vendégek voltak várhatók. A szereplők közül kitűntek: Holéczy (Ágnes), Egry (István bácsi), B. Polgár Fáni (Eszter), Lónyay Piroska (Szikráné), Bátosi (Gyula), Ferenczy (Kovács Jenő) és Szentes (Anzelm). Különösen Egrynek volt nagy sikere, kit nyilt színen is többször kihívtak.

H l R E K.

— Személyi hír. Pap Géza polgármester a szatmár- bikszádi vasút ügyében tegnap Budapestre utazott. — Távolléte alatt Kőrösmezei Antal főjegyző helyettesíti.

— Uj belmunkatársak. Dr. Lénárd István városi

I. aljegyző és Krüzselyi Barnabás Il-od aljegyző a mai nappal, mint lapunk belmunkatársai, szerkesztősegünk kötelékébe léptek.

— Kinevezés. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja Dr. Olsavszky Viktor bozovic.-i körorvost nagysomkuti járás orvosnak nevezte ki.

— Matiné. A Kölcsey-kör vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza közgyűlési termében matinét tartott, melyen igen s/.ép számú közönség vett részt. Az élde- kes műsor Sikk Elnmér felolvasásából, Veréczy Margit

k. a. szavalatából és Tanódy Endre zongorajátékából állott. Sikk Elemér »A Klapka induló« czimü sikerült elbeszélését olvasta fel. Veréczy Margit k. a. »A bakfis« czimü monológot adta elő könnyed otthonossággal és kitűnő temperamentummmal. A matinét Tanódi Endre művészi zongorajátéka zárta be.

— Eljegyzés. Dr. Róth Sándor kórházi orvos Erdődről a napokban tartotta eljegyzését VVeisz Etelka kisasszonynyal Miskolczon,

— A szinikerülat megalakítása érdekében Pap Géza polgármester által egybehívott értekezleten részt vettek ; gróf Festetics Andor, a vidéki színészet országos felügyelője; Mészáros Kálmán, az orsz. szinészegye- sület igazgatója; Magyar József főjegyző, mint Eperjes város kiküldötte; Arnold Sándor kúriai biró, beregszászi törvényszéki elnök. Gáthy Zsigmonci polgármester;

Január 27.

Benda Kálmán ügyvéd és Kosári István tanár, mint Beregszász város megbízottai; Debreczenyi István Nagykároly polgármestere és a helybeli szinügyi bizottság tagjai, u. in.: Kőrösmezei Antal, Dr. Kölcsey Ferencz, Mátray Lajos, Tanódi Márton, Dr. Kelemen Samu és Ferencz Ágoston.

A városház tanácstermében tartott értekezlet vasárnap délelőtt 9 órakor vette kezdetét s 11 óráig tartott. A tanácskozást Pap Géza polgármester vezette.

Déli 1 órakor Pap Géza polgármester barátságos ebédet adott a »Pannónia« szálloda egy külön helyiségében, melyre a vendégeken kívül csupán a szinügyi bizottság tagjai voltak hivatalosak. Ebéd aiátt Mátray Lajos, lapunk szerkesztője üdvözölte gróf Festetics Andort, mint főfelügyelőjét a vidéki színész-egyletnek, emelkedett hangú pohárköszöntőben, mire gróf Festetics Andor meghatottan fejezte ki köszönetét a szives figyelemért és a szives fogadtatásért, majd a házi gazdára, Pap Gézára emelt poharat. Ezután Dr. Kelemen Samu mondott egy igen sikerült szellemes pohárköszöntőt a vidéki vendégekre.

Az értekszleten létrejött megállapodásokról lapunk más helyén számolunk be.

— Az ifjúsági bál tiszta jövedelme gyarapítását felülfizetéseikkel, illetve jegr megváltásaikkal hozzájárultak : Jékei Zsigmond ur 10 kor; N. N. 5 kor; Lővy Miksa 5 kor; Medve Kálmán ur 4 kor; özv. Sepsy Ká- rolyné úrnő 3 koronával, összesen 27 korona, mely összeg a Széchenyi Társulatnak elküldött 274 kor. 94 fillérben bennfoglaltatik. Szatmárnémeti, 1903. jan. 22. Bartha Kálmán.

— Néptüntetést rendezett a lakosság egy része Király-Daróczon Kovacsóczy Kálmán jegyző felfüggesztése feletti örömében., E tárgyban levelezőnk, a kinek tudósítását csak fentartással közöljük, —- mert annyira kiri belőle a szenvedélyesség — szóról szóra a következőket Írja: Elve eltemetve „Te Deum lau- dámus“ A napokban párját ritkító eset adta magát elő Király-Daróczon. Ugyanis itt Kovacsóczy Kálmán jegyző, valódi török basa módjára uralkodott 18 évig, mig végre akadt egy szilárd jellemű, igazság szerető ember Geng János Király-Daróczi lakos, ki nem tűrhetvén tovább a nyomaszt; kényszer helyzetet, feljelentést tett ellene, minek következtében az alispán ur ki nemcsak bölcs komiányzója, hanem jóságos atyja is a megyének, átértette a szerencsétlen községnek szenvedéseit s az említett jegyzőt f. hó 5-én hivatalából elmozdította. Erre az öröm általános lett s hogy a község lakosai ennek kifejezést adjanak f. hó 20-án nagy csoport ember körmenetben vonult fel az uí- czákon zeneszó kíséretében s a menet élén egy gyönyörű zászlót lobogtattak, melyre arany betűkkel c szavak voltak felirva: „Isten megmentett Kovacsóczy- tói“ így vettek búcsút a népszerűtlen jegyzőtől, temetési melódiákat énekelve. Azonban teljes elismerés illeti Geng Jánost, mert rendületlen kitartással küzdött és fáradozott a közérdek javára s megszabadította a községet a rabigából.

— Arpád-utcza rendezése tárgyában szerkesztőségünk egy terjedelmes panaszos levelet kapott, melyet nem tartunk ez alkalommal szükségesnek arra, hogy közöljünk. Majd utána nézünk az illetékes helyeken a panaszos kérdésnek és szolgáljon megnyugtatóul az illetőknek, hogy e tárgyban a hivatalos város jóakaratán nem múlik a rendezés. Jövő számunkban ezen kérdéssel részletesen foglalkozunk.

— Színi kerület. Vasárnap az egész délelőtt azon tanácskozott a mi szinügyi bizottságunk, Eperjes, Beregszász és Nagykároly szinügyi bizyitságainak küldötteivel, hogy miként lehetne állandóan, jó társulatot tartani és a társulatnak biztos anyagi existentiát nyújtani, hogy ez által a színházi igazgatók a közönség választékosabb igényeinek is megfelelhessenek, másrészt pe- dig, megoszolván a színi szezon ideje, egy-egy város közönsége ne lenne a zaklatásnak sein kitéve.

A tanácskozás folyamából városunk színi életét az érinti, hogy : a jövő szezon nálunk kezdődni fog 1903. nov. 1-én esetleg 15-én és tartani fog 1904. április 1-ig, esetleg 15-ig.

A szini kerületet segélyező subveníió kérdésével is hosszasan foglalkozott az értekezlet és sok okunk van remélni, hogy a kormány segítségével sikerülni fog állandó és jó színtársulatot élveznünk.

A szini kerület megalakítása: Eperjes, Beregszász, Munkács, KLvárda és Nagykároly között hivatalosan kimondatván, a szerződés 3 egymást követő évre megköttetett, oly kikötéssel azonban, hogy a második év végén, ha a kerület be nem vállnék, felbontható.

— Vendégszereplés. Folyó hó 29-én városunk fia, ifi. Szentiványi Sándor felléptével „Rafael“, Dr. Váradi Antal e remek szomorujátéka kerül szinre. Rég óhajtott vágy teljesedik be azzal, hogy a színigazgató végre- valahára a szomorujátékok előadásának is tért eng'd. Minél természetesebb, hogy e miatt is, de meg főleg azért, mert a ezimszerepet egy a szini pályán nagy jövőre méltán jogosított, városunk társadalmi életében is közkedveltségnek örvendő egyén fogja creálni, a legnagyobb érdeklődéssel néznek az előadás elé.

— 40 éves színészi jubileum. Egry Kálmán, színtársulatunk kiváló tagja február 8-íkán ünnepli 40 éves évfordulóját annak, hogy a világot jelentő deszkákia lépett. Érdekes, hogy Szatmáron lépett föl életében először a színpadra s ugyanitt ünnepli ennek 40 éves jubileumát. A színtársulat nagy ünnepséggel készül meg- ülni azt a nevezetes évfordulót, mely alkalomra az ünnepelt több tisztelője és jó barátja is eljön, hogy abban részt vegyen. Ritkaság, különösen a szini pályán, hogy valaki 40 évi szolgálat jubileumát ünnepelhesse. És ritka adománya a gondviselésnek, hogy akinek megadatott elérnie a 40 éves szolgálati jubileumát, en je teljében élvezze azt, mint Egry Kálmán. Éljen még soká!

Folytatás a mellékleten,