Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-23 / 25.szám
Szatmár, 1903. június 23. 25. szám.- ,> \ ------'< . x. i s %, év.?/;; TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Me^j elemig minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szaímáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. • ■ .—: Telefon-szám 80. ----Egy szükséges intézmény. — Néhány szó a szatmári kereskedelmi iskoláról. — A „Sz. H.“ múlt vasárnapi száma azt irta, hogy: városunkban jogakadémiát szándékozik felállítani a kultusz miniszter. Hogy honnan vette nevezett laptársunk ezen hirt, nem tudhatjuk, de hogy ez a jelen viszonyok közepett, a legmesszebb menő abszurdum, azt a leghatározottabban mondhatjuk. Épen az ellenkező felfogás hódit most —• ha már erről kell írnunk, a kultusz minisztériumban : t. i., hogy a vidéki jogakadémiák számát apasztani kell. Ha pedig egy kicsit gondolkozunk és a mappát is figyelembe vesszük, látjuk, hogy pl. Szatmár város közvetlen közelségében Márma- ros-Szigeten és Debreczmben van ez idő szerint jogakadémia. Hogy tehát e két város distancziája közé még egy jogakadémia Szatmáron is létesittes- sék — egyébnek, mint légből kapott hírnek, nem mondható. Hogy pl. a kultusz miniszter Máramaros-Szigeten szándékozik beszüntetni a jogakadémiát, az inkább lehetséges, de hogy helyette Debreczen tőszomszédságában egy újat szervezzen, ez már el sem képzelhető. Különben is: úgyszólván környékezve vagyunk vidéki jogakadémiával: Nagyvárad, Debreczen, Máramaros-Sziget, Sárospatak, Kassa, Eger . . . Ezeknek sincs megfelelő hallgatóságuk Debreczent kivéve. Hanem ha már iskolai intézményről Írunk, meg kell már azt is Írnunk, hogy nem is kell nekünk jogakadémia, még ha itt fel is állítanák itt, azt mondanánk: Más iskolai intézmény keli Szatmárnak! Erről az iskolai intézményről mi már több Ízben irtunk is. Értjük a polgár iskolai intézményt és a kereskedelmi iskolát. Mindkét iskolai intézmény népességét a nagy vidék és a helybeli valamint a közeli gimnáziumi iskolák leszűrendő növendékei biztosítják. Hogy e két fontos iskolai intézmény megvalósítása egy könnyen és hamar be nem kö- vetkezhetik, tudjuk jól. A polgár iskolai intézmény másként, mint „állami“ jelleggel el sem képzelhető, hogy létesíthető volna, ezen esetben is a városnak kellene adni telket és épületet. A kereskedelmi iskola létesítését ellenben könnyebben meg lehetne valósítani. És ha a kereskedelmi viszonyokat tekintjük, talán szükségesebb kérdés is ez momentán, mint a polgár iskolai kérdés. Ha kereskedőink összeállanának pl. és részvényeket bocsájtanának ki, melyek elhelyezéséről gondoskodnának, ezen iskolai intézményt könnyen meglehetne teremteni és minden tekintetben virágzóvá lehetne tenni. Volt erről már ezelőtt néhány évvel szó, a midőn ezen intézményt a helybeli kereskedők mint saját intézményt akarták megvalósítani ; már helyiseget is választottak számára, a leendő intézmény tanárai is kombináczióban voltak, az elhunyt polgármgster állott a mozgalom élén stb . . . és miért? Miért nem? Nem tudjuk — de az ügy elhallgatott. Itt volna az ideje, hogy ezt a kérdést megint felelevenítsük és kitartó ügyszeretettel a megvalósítás felé vigyük. A leghelyesebb volna, hogy ha a helybeli kereskedők az itteni tanerők bevonásával a vidéki érdekek figyelembe vételével, vennék kezükbe a dolgot és testesítenék meg az eszmét. Iskolai helyiség dolgában is kedvezőbben állunk ma mint évekkel ezelőtt. Ott lesznek a kiköltözködő elemi iskolák, a melyek közpon- tiabb helyiségeit fel lehetne kereskedelmi iskolának használni. Valamikor a jelenlegi debreczeni kereskedelmi akadémia is, mint inas-iskola kezdette meg pálya-futását. Felkarolták a helybeli kereskedők, idővel fejlesztették, majd segítségére T Á R C Z A. Isten veled. (Chamisso). Ne kérdje senki, mint esett, Nincs megszokottabb dolog ennél: Meglátva megszerettelek S meglátva te is megszerettél. Első meleg üdvözletem Dúsgazdaggá tett mindkettőnket; Te elpirultál jöttémén S elsápadtál, hogy váltam tőled. n,s napról-napra láttalak, Meg nem sokalta egyikünk se, Az idő szépen elhaladt S a nyár is villámgyorsan tűnt le. Egy párszor megfogtam kezed, Nem sirtunk, de nem is nevettünk: Öröm, bú igy szövetkezett S igy röppent lassan el felettünk. És jött az ősz és jött a tél, A fecske elszállt messze földre. Minden szokott útjára tér, Szeretni sem lehet örökre. Én majd tőled búcsút veszek, Te azt mondod, hogy áldja isten! Szépen megcsókolom kezed S rendben lesz akkor újra minden. Németből: Szabados Ede. Czigánynóta. Hallod, hogy sir a hegedű? Mintha minden húrja Egy-egy árva, megtörött szív Idegéből volna! Hallod, hogy sir a hegedű? Hogy felsikolt néha? Mint mikor az árva madár Vesztett párját hívja. Hallod, hallod a hegedűt? Ujjongva kiáltja: Bolondság az egész élet Könye — boldogsága! Schvarz Dóri. A csók.*) Irta: Balassa Sándor. A csóknak ép úgy, mint minden másnak története van. Keletkezését illetőleg az első nyomok ősrégi időbe vezetnek vissza és ugyancsak számos mende-monda maradt fenn róla napjainkig. A történelem elavult, sárga lapjait forgatva, vessünk egy pillantást a múltba. Már az első emberpár csókolódzott. Erről a biblia is említést tesz. Egy igen kedves dolgot találunk a bibliában az első .-sók elcsattanásáról. Történt pedig, hogy a paradicsomban, Adám apánk kapta az első csókot az Ur Istentől, akkor, midőn életet lehelt belé. *) Mutatvány szerzőnek »A csók« czimü legközelebb megjelenő könyvéből. A második csókot már Ádám adta Évának, a midőn az első asszony egy terebélyes fa árnyékában pihent. Úgy történt a dolog, hogy Éva anyánk egy verőfényes délután elszendergett. A mint ott pihent a szabad természet lágy ölén egy döngicsélő méhecské röpködött körülötte. A zümögö állatka előtt az első ember szokatlannak tűnt fel. Nyilván azt hitte, hogy az első asszony a legszebb rózsaszál, a mely a nagy paradicsomban virít. így történt, hogy nagy fáradsággal összegyűjtött virágporát Éva asszony ajakára hintette. Ádám, kiről tudvalevőleg azt jegyezték fel. hogy a legjobb férj volt, odament alvó élete párjához, hogy elkergesse a zümmögő kis méhecskét és észrevette Éva asszony ajkán a virágport. A jó öreg, daczára, hogy az első férfi volt, rendelkezett némi illemtudással. Udvariatlanságnak tartotta, hogy egy nő ajkát az ujjaival érintse meg, azért az ajkával közelitett hozzá és úgy próbálta leszedegetni a virágport. A midőn az ajka odatapadt Éva asszonyéhoz, Évát valami különös, gyönyörteljes érzés fogta el. Felébredt, magához ölelte Ádámot és mámorittasan adta vissza a csókot, a mely édes volt, talán édesebb, mint a paradicsom tiltott gyümölcse. Ezt a bájos jelenetet egy fekete rigó is végig nézte a fa sürü lombsátorából. Az első ember csókja oly hatással volt a kedves éneklő madárra, hogy örömében fütyülni kezdte: „Lennék én rózsa rózsabimbó, lennél te méh . . . (Önök nem hiszik, de ez igy volt.) Ezt tartja a legenda az első csókról, a mely kétségkívül édes volt, mert a virágpor Éva asszony ajakán mézzé vált. A történelem a csók eredetét Trója szétrombo- lásának idejébül származtatja. Ez időből szintén leférfj-szabó-müheíyéből kerülnek ki a legelegánsabb ® ® ® ff érfi-SItö remiik, melyekhez ugyanott a legjobb a ® ® minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. Üzlethelyiség: Deálc-tér ££• ssu., ja városháísa kötelében Elismert pontos : ===== és előnyös kiszolgálás!! á