Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-12-15 / 51. szám
Szatmár, 1902. deezember 16. 51. szarc. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^; minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf ür házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szaímáron, a kiadóhivatalban fizetendők HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak viasza. ===== Telelőn-szám 80. ■ ---------A szatmári polgári iskola kérdéséhez. Minden művelt névre igényt tartó országban a polgári iskolának nagy jövője van. Törvényeink is gondoskodnak ezen iskolák szervezéséről — papíron. A törvény — ugyanis — elrendeli, hogy minden 5000 lelket számláló község köteles polgári iskolát fölállítani ; ha erre nemképes : az államtól kérheti. A törvény intentiája helyes, mert művelt, képzett polgárok nélkül virágzó, boldog országot elképzelni nem lehet. De még mindig igen meszsze vagyunk attól, hogy e papiros-törvény gyakorlati törvény legyen. Elég példa erre Szatmárnéméti szab. kir. város, melynek lakói az 5000 lélekszámot elég régen meghaladták s a polgári iskolát is több év óta óhajtják igénybe venni. Ennek daczára e kérdés komoly megoldására csak a mostani viszonyok közt lehet kilátása városunknak, amikor a kormány figyelme és jóindulata ide lett terelve s az eddigi államosítással kapcsolatba hozva a polg. iskola szervezését is minden nehezebb akadály nélkül még a dolog melegében, városunk nagy javára, a kormány megfelelő támogatása mellett keresztül vihetnők. A mátészalkaiak eljárását csak dicsérmlehet. Jékey Zsigmond országgy. képviselő és llosvay Aladár főszolgabíró vezetése alatt deputatió jelent meg a kormány előtt, hogy Mátészalka részére polgári iskolát kérjen. Mi ugyan nem helyeselhetjük azt, hogy messze kiható nagy misszióra hivatott góczpontok mellőzésével kisebb helyeken, kisebb feladat betöltésére előbb szervezzen a kormány polgári iskolát; de helyeseljük az olyan eljárást, melylyel egyes vidékek vezető egyéniségei a polgárság legszentebb érdekében sikerrel fáradozik. Iparosaink feljajdulnak a külföldi ipari termékek beözönlése miatt s külön vámterülettel védekeznének. Ez is szükséges ; de szükségesebb polgáraink megfelelő iskolázottsága, mert e nélkül külön vámterület mellett sem lehet fejlett ipar és az igényeknek megfelelő kereskedelmi szellem. Kereskedői és iparos-pályán levő polgártársaink műveltsége ma vegyes színvonalon áll. Ma magyar hazánkban magyarul írni, olvasni és beszélni nem tudó iparos és kereskedő ijesztően nagy számmal van; e mellett azonban a művelt, sőt magas műveltségű iparosokban és kereskedőkben nincs hiány. Ha e pályára menő mai fiatalságot vesszük behatóbb vizsgálat alá: haladásról nem beszélhetünk. Fiatalságunk kevésbé, vagy jobban iskolázott része egyenlően a hivatali pályát keresi. Egy csinos, szemnek tetsző ipari czikk előállítását — mihez a művészetnek is köze van -- kevesebbre becsüli iskolázott fiatalságunk, mint az akta-másolást. Ez a ferde állapot egyenesen a polgári iskola hiányának keserű gyümölcse. Polgári iskolák életbe léptetésével a polgári osztály miiveltsége egyenletesen fog emelkedni. A tudás, a simaság, a világban való tájékozottság az élet küzdő terén biztossá teszi polgárságunk haladását, mihez országunk felboldogulása van csatolVu.Mig a törvénynek a polgári iskolák szervezésére vonatkozó rendelkezése csak szórványosan lesz végrehajtva, mig olyan város is, mint Szatmárnémeti, polg. iskola nélkül fogja polgárait az életküzdelmébe bocsátani: addig fejlett magyar iparról, élénk magyar kereskedelemről és művelt, gazdag magyar államról csak halkan beszélhetünk. Csak magát Szatmárvárosát tekintsük, hol iparosaink és kereskedőink száma tekintélyesen több, mint péld. Mátészalkának összes lakossága s ma itteni polgártársaink a jobb jövőt nyújtó ipari és kereskedői pályára kellően csak úgy műveltethe'ik ki gyermekeiket, ha e nagy városból kiviszik kisebb vidéki helyekre Még a huszti polgári iskolában is vannak szatmári tanulók, holott Húszt megyénk határán kívül esik. Máté sz ajkával pedig úgy fogunk állani, hogy több lesz benne a szatmári tanuló, mint a mátészalkai. És ebből két dolgot kell következtetnünk, azt, hogy Mátészalkának a kérése jogos és méltánylást érdemel, mert a törvény intentiójára s kor intő szavára hallgatva polgárainak jövőjét biztosítani joga van; másrészt pedig azt következtetjük, hogy a polgári iskolára Szatmárnak van nagyobb szüksége. Ha figyelembe vesszük az államosítás körül tanúsított eljárást: elismerés illeti városunk hatóságát a gazd. ism. iskola szervezésének szerződésileg kikötött biztosításáért is. E napokban a helybeli állami iskola gondnoksága már foglalkozott a gazd. ism. iskola nagy horderejű kérdésével s bizonyára érvényesülni is fognak már a jövő nyár folyamán az államosító szerződésnek a gazd. ism. ismétlő iskola szervezésére vonatkozó pontjai. Még háti a van a polgári iskola, pedig ehez nemcsak közgazdasági, de fontos politikai érdekek is fűződnek. Az államosítás nagy szabású művét minden halogatás nélkül egy csapásra kell tető alá hozni a polgári iskola m''előbbi szervezésével együtt, most, mig más városok a kormány figyelmét és jóindulatát kéréseikkel innen más irányba nem terelik. Színház. Kedden, deczember 9-én Hermexuin és. Bichand „Szivem“ czimü bohózatát adták közepes számú kö- I zönség előtt. Krémer igazgató (Montureux) kitűnő ala- kisást nyújtott a mulya férj szerepében. Holéczy is igen jól játszotta Antoinettet. Bátosinak azonban ezúttal nem sikerült eltalálni a megfelelő hangot. Meglátszott az igyekezet játékán, de legjobb akarat mellett sem tudott Hubert személyében egy meglehetős hülye alaknál többet bemutatni. Ez a három szerep érdemel említést az egész darabból. A többi szerep ■amwiiwM OBxym asenmBmaem<mimscmsímBS!si9^:iy.iSFissisBxa T Á R C Z A. Azt beszéli. Azt beszéli a világ felőlem, Eltévedtem rengeteg erdőben; A szerelem sötét erdejében, Annak is a kellő közepében. Irigy világ örömed még korán, Dicsérd majd a szép napot alkonyán! Nem veszek a rengeteg erdőbe, Kivezet a galambom belőle. Szilva István. Szerelmi házasság. Az öreg grófot minden átmenet nélkül elhagyta a türelme. Látszott a szeme villanásán, hogy a lelke viharzik. Nem volt már a szavában egy parányi vonás sem az aczélba szorított kimértségéből. — Vagy agyvelőd nincs, vagy rossz ember vagy — kiállton a fia felé. A fiatal de Russac gróf arczát egy pillantásra, mintha kékes zománcz borította volna be, a nézésében is tompa sávok voltak, azután egykedvűen vetette oda! — Rossz napod van ma, atyám. Az öreg gróf most már rikácsolni kezdett. — Hát tulajdonképen mit akarsz ? A másik nyugodt maradt: — Én semmit. — De hát azt hiszed, hogy ez az élet igy foly- hatik tovább ? Mi ? — Igen. Azt hiszem. Nem látom be, miért ne szabhatnám kisebbre az igényeimet, ha a viszonyaink j azt kívánják, azt követik, hogy igy történjék. Az öreg szinte toporzékolt: — De a tönk szélén vagyunk. Es egyetlen szavadba kerül, hogy egyszer és mindenkorra megváltozzanak a viszonyok. Amaz hidegen csak annyit felelt: — Apám, ezt az egy szót nem mondom ki. — Egyetlen okot szeretnék hallani .. . — Mondottam tiz.et. Egyet sem fogadtál el, leg- kevésbbé pedig azt, ami a főok: hogy nem tudom az „igen-“t kimondani, mert nem tudom szeretni Geval kisasszonyt. Értsd meg: nem tudom őt szeretni. Az apa czinikusan mosolygott: — Persze nem elég jóhangzásu a neve. Persze azért forr úgy a véred, mert az üreg Geval szappan- gváros . . . — De atyám! Az öreg gróf mindegyik szavából iramlott a szenvedély : ____— Lár-fáril Nehogy azt talád hinni, hogy én talá n rajongok a szappanosságért ... De legyen már eszed: ha ez a házasság létre nem jő, még a házunkból is kitesznek bennünket. A mi régi, ősi házunkból .. . A fiatal ember, mint valami fájó visszhang ismételte : — A mi régi, ősi házunkból . . . A másiknak hangja mindinkább tompább lett . . ... — Mennyivel boldogabb volnék én is, ha nem igy esett volna. De mit tegyünk most már. Fiam, ennek a házasságnak meg kell történnie. A fiatal gróf szava már reszketett: — Nem tudom őt szeretni . . . Amaz már csak ismételte önmagát: — Meg kell történnie . . . ... És a fiú némán maga elé nézett. . . II. Geval papa jó ember voit. Ki lehetett olvasni ezt a szeméből. De mást is ki lehehetett onnan olvasni. Azt, hogy Geval papa nem áidatott meg valami szikrázó tehetséggel, meg azzal, amit általában tanulásnak szokás nevezni. Arra, hogy legalább öt tuczat vágyát kielégítse, igazán meg volt a módja. Három, hatalmas gyártelep adta ezt meg neki. O azonban éppen a kielégíthető vágyaival nem törődött, hanem csak' egyet, egyetlen egyet akart évek óta elérni, hogy valami jó név, nagyon jó név kerüljön a családba, — másképp nem volt persze lehetséges, hát: vönelc. Elismert pontos férfi-szabó-míihelyébő! kerülnek ki a legelegánsabb ® f é r fi »ű Sió Bibéik, melyekhez ugyanott a legjobb == és előnyös ===== ® ® © minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. ” — ------------kiszolgálás!! Üzl ethelyiség: Deák*tér Sí. , tu vtírosliázo köajeléhen»
