Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-26 / 35. szám
Szatmár, 1902. SZATMAR-NEMETI. Augusztus 26. ref. és izr. hitfelekezetek, az ügyvédi és orvosi kar, a kereskedő- és iparos-osztály is. A tanítóság részéről pedig Kótai Lajos, Tar Károly, Nyisztor Endre, Halász Mór és Paládi Lajos voltak hivatalosak. Az értekezlet a városháza nagy tanácstermében d. u. 4 órakor vette kezdetét, melyen Kovács Béla kir. Tanfelügyelő elnökölt. Elnöklő tanfelügyelő a nála megszokott rokonszenves hangon röviden üdvözölte a teljes számban megjelenteket, előadta, hogy az állami iskolák gondnokságát összeállítván, leendő kineveztetés végett illetékes helyre fölterjesztette. (Reméljük, ennek tagjait is oly tapintattal állította össze, aminővel eme értekezletet összehívta. Ezután előadta, hogy miután ezen tanévben az állami iskolák telepei még nem állhatnak rendelkezésre s igy az óhajtott állami iskolai intensiv czél nem érhető el, a közvéleményhez, a városi társadalomnak a tanügy iránt érdeklődő tagjaihoz fordul tehát, hogy együttes eszmecsere után állapítsa meg, hogy ezen átmeneti évben miképen oldja meg eme fontos kulturális feladatot ? Miután minden felekezet e tanévre átengedte díjmentesen iskoláját, felvetette azt a kérdést, hogyan óhajtja az értekezlet e rövid idő alatt szervezni az iskolákat, maradjon-e meg a tantestület minden iskolánál úgy-e, amint volt, avagy már most gyökeres változtatás eszközöltessék, hogy igy minden látszólagos feleke- zeties jelleg töröltessék ? Az ügyhöz az értekezlet tagjaiból többen hozzászólva s helyes érvekkel okadatolva, az fogadtatott el, hogy eme átmeneti évben a lehetőségig maradjon meg minden tantestület a volt iskolánál, de egy igazgatás, egy és ugyanazon tanterv szerint tanítva. Ezzel az értekezlet véget ért. Miután eme vegyes értekezlet szétoszlott, a kir. Tanfelügyelő ur a jelen volt két segéd-tanfelügyelő résztvevőse mellett a megjelent tantestületek képviselőit s az áthelyezett uj tanítókat „ad hoc“ egy külön értekezlatre hívta meg, hol a tantestületek és vezető tanítók beosztása intéztetett el. így az uj tantestületek a következőképen alakultak meg s az iskolák a következő öt körzetre osztattak fel külön-külön vezető-tani- tók alatt: a szatmári volt ev. ref. iskolánál vezető-tanitó Mihály Ferencz, ki az összes tantestületek értekezleteinek vezetője s igazgatója. A volt szatmári gör. kath. iskola telepén vezető-tanitó Szócska József. A volt izr. iskolánál vezető-tanitó Paládi Lajos. A volt németi-i gör. kath. iskolánál s a németi-i leányiskolánál vezeiő- tanitó Kótai Lajos. A volt németi-i ev. ref. iskola-telepen vezető-tanitó lett Tar Károly. Adja az Isten, hogy ily beosztás mellett már ezen átmeneti tanévben is áldásos és sikeres működés koronázza derék állami tanítóink igyekezetét. HÍREK. — Építési szakbizottsági ülés. A városi középi- tési szakbizottág f. hó 23-án délután 4 órakor gyűlt össze a „Pannónia“ szállodában megállapított építési hiányok helyrehozásának megbeszélése végett. Folyó hó 9-ikén ugyanis Pünkösdi Ferencz állami kerületi középitési felügyelő jelenlétében ezen hiányok felett egy szakértői szemle tartatott, mely megállapította azt, hogy a pincze-aknák azért telnek meg vízzel, mert esőzések alkalmával az udvarról akadály nélkül befolyik a viz az aknák nyílásán, mivel az akna ablakok szegély-kövei az udvar aszfalt burkolatával egy színvonalon vannak. A szemlén jelen volt szakértők azt javasolták, hogy az akna nyílások körül az aszfalt burkolatba vízelvezető folyókák készíttessenek. Ez a legkönnyebb s legolcsóbb megoldás. Megállapították továbbá azt, hogy az ebédlő négy sarkában elnelyeze vízlevezető csatornák körül a fal átnedvesedése onnan ered, hogy ezen csatornák valamivel szükebb elvezető csatornákba torkolnak s nagy esőzéskor a viz megtorlódik a függélyes csatornában, az erős viznyomás következtében pedig a viz az összeillesztési helyeken kiömlik. Ezen bajon a szakértők úgy vélték segíteni, ha a bádogcsatcrnák öntött vas csatornákkal helyette- sittetnek, melyek bármilyen viznyomásnak ellentállanak. A mérnöki hivatal ezen szemléről felvett jegyzőkönyvet jelentés kíséretében a szakbizottság elé terjesztette, mely úgy ezt, mint a csatorna átalakítására nézve Bálint és Jámbor műépítészek által beterjesztett költségvetést tárgyalás alá vevén azon javaslattal terjesztette azokat a tanács elé, hogy a pincze-aknák nyilasai körül a folyókák elkészítéséről gondoskodjék, a csatorna átalakítására, nézve pedig bizottság kijelentette, hogy a szakértői véleménynyel nem ért egyet abban, hogy a tervezésnél előre látható nem lett volna, miszerint a csatornák rendeltetésüknek megfelelni nőm fognak. Éhez képest az átalakítást a Grün- wald testvérek és Schiffer czég valamint a Zellerin gyár által előirányzott 1416 korona költségben elkészítendőnek tartja, mert a dolog halasztást nem tűr, a felelőséget pedig fokozatosan megállapitandónak tartja úgy a tervező mint a müépitő vállalkozóval és a Zellerin gyárral szemben. A munkálat fedezetét a tervezők óvadékában találná. — Elismerés. A honvédelmi miniszter a mozgósítási előmunkálatok körül kifejtett kiváló szorgalom, iigyouzgóságért a mátészalkai és csengeri fő- szolgabirákat s a nagykárolyi polgármestert megdicsérte. — Névmagyarosítás, a nagyméltósagu m. kir. belügyminiszter egyik legújabb rendeletével megengedte, hogy Szócska József, volt beregszászi állami elemi iskolai tanító, ki közelebbről városunkba helyeztetett át, családi nevét „Széke!y“-re átváltoztathassa. — Ezüst lakadalom. Jakó Kálmán aranyosme- gyesi földbirtokos és neje Daróczy Erzsébet úrnő e hó 21-én ülték meg ezüstmenyegzőjüket Ar.-Megye- sen a rokonok jó barátok és tisztelők lelkes óváczi- ója között. Az ezüsllakadalmi népesség előkelő soraiban a vőlegény édes anyja özv. Jakó Pálné úrnőn kívül az Aranyos-Megyes vidéki dzsentri számos tagja családjával együtt magyaros jókedvvel éltette a derék s közbecsülésben álló házaspárt; a fiatalság vig muzsika szó mellett tánczolt reggelig, A vendégszeretetéről hires család magyaros szívességgel, dús lakomával látta el ez úttal is, a jelentős évforduló vendégeit, kiknek jókívánságaihoz sietünk mi is hozzá csatolni a magunkét: érjék el jó egészséggel, boldogságban, s a maihoz hasonló közbecsülés közt arany- lakadalmukat is ! — Lelkészi kinevezés. A nagyváradi gör. kath. püspökség Kupár Rezső belényesi gymn. tanárt, Nagykárolyba, az elhunyt Pazuchanics Ignácz volt g. kath. lelkész helyére rendes lelkészül kinevezte. Kupár Rezső városunk szülötte s tanulmányait itt végezve, a »Szatmár« czimü helyi lapot is par éven át szerkesztette, állasát f. évi szeptember hó 1-ső napján foglalja el. — Virilisek névjegyzéke. A városi számvevőség elkészítette a legtöbb adót fizetők adó-kimutatását. Ezen kimutatás, mielőtt az igazoló-választmány elé terjesztetnék, az esetleges felszólamlások megtehetése czéljából f. évi szeptember hó 1-től számítandó 8 napig Ferencz Ágoston I. aljegyző hivatalos helyiségében betekintés végett közszemlére tétetik. — Esküdtek kisorsolása. Az 1902. szeptember hó 15-én kezdődő esküdtszéki ülésszakra az esküdtek a helybeli törvényszéknek dr. Papolczy Gyula ítélőtáblái biró elnökből, Papp Endre és Morvay Károly bírókból és dr. Joannnvits Ernő jegyzőből alakult tanácsa ülésében Dénes Lajos kir. ügyész és Korányi János ügyvédi kamarai elnök jelenlétében f. hó 23-án sorsoltattak ki. Rendes esküdtek: Boleman Nándor földműves Csanálos, ifj Farkas László nyug. körjegyző Ököritó, Csomay Imre ügyvéd Szatmár, -Csőké Béla gazdatiszt Riese, Bélteky Albert nyug. körjegyző Csen- ger, Helmeczy József ügyvéd Szatmár, Kende B. föld- birtokos Cseke, Krapil Henrik nyug, főhadnagy Vá- mos-Oroszi, Markos György kovács Szatmár, Kovács Titusz gazdatiszt Piskolt, Lencsés Albert birtokos Vitka, Mayer Sándor birtokos Krassó, id. Makai Péter földműves Sonkád, Pokol Elek birtokos N.-Bánya, Pucser Károly kereskedő N.-Károly, Roóz Samu kereskedő Szatmár, Boros Aurél földbirtokos Portelek, Hűbéri Pál földbirtokos Mikola, Lovász János szem. intéző Szatmár, Kádár Endre földbirtokost Egri, Kölcsey Gábor földbirtokos Cseke, Kerekes Bertalan kérésit. ügynök N.-Károly, Rubleczky Ignácz kereskedő N.-Károly, Somosi Miklós kereskedő N.-Károly, Selyeby Gyula földbirtokos Ar.-Megyes, dr. Nagy Barna ügyvéd Szatmár, Rácz Elemér földbirtokos N.-Peleske, id. Spitz Adolf földbirtokos F.-Gyarmat, Somodi Elek föld- birtokos Fertős-Almás, Tóth Ferencz korcsmáros Nagy- Károly, Helyettes esküdtek: Szőnyi Ferencz kereskedő, Tóth Sándor építész, Raáb Sándor közgyám, Nagy József számtiszt, Petz József borbély, Demjén József vámhivatali könyvelő, dr. Törseök Károly ügyvéd, Pap István városi rtiszt, Sternberg Sámuel kár becslő és Unger István hanhivatalnok szatmári lakosok— szatmár-németi-i ev. ref. énekkar vasárnap, este a Kossuth-kerti kioszkban, hangversenynyel egybekötött tánczmulatságot rendezett. A hangverseny műsorából különösen ki kell emelnünk Hérmán Margit k. a. és Kürthy József dialógját, mely valóban magas művészi színvonalon állott. ;A műsor többi számai is nagy élvezetet nyújtottak s általános tetszésben részesültek. A hangversenyt táncz követte, mely virrad- tig folyt. Az énekkar szükségletein ek fedezésére szép összeg folyt be. — Egyházmegyei közgyűlés. A tiszai ág. ev. egyház- kerület pénteken fejezte be tanácskozásait Miskolczon. A közgyűlésről a következő értesítést vettük: A közgyűlésen rendkívüli figyelmet keltett Zelenka Pál püspök évi jelentésének azon része, melyben az 1848. évi XX. t.-czikk végrehajtásának módját előadta es az evang. egyház szükségletét részletezte. A közgyűlés a püspök mellé irodavezetői állást rendszeresített, melyre Hronyecz Sándor vallástanárt választották meg. Az egyetemes közgyűlésre képviselőkul kiküldettek: Szontágh Pál, Markó Sándor, Münnich Kálmán, Kubinyi Géza, Benczúr Géza, Meskó László; a lelkészek közül: Dianiska András, Turóczy Pál, Materni Lajos, Simkovics János, Bartholomeidesz László, Székely Gyula, Liszkay János, Strauch Béla; ezeken kívül tanácskozási joggal még sokan. Egyházak, iskolák és lelkészek segélyezésére nagyobb összegeket fordítottak. Az egyetemes közgyűléshez felterjesztést intéztek zsinat tartása végett. Késmárknak nem engedték meg, hogy a lelkészt titkos szavazással válassza meg. Az egyházkerület Kovácsy Gyula sókuti lelkész ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt s hivatalától fölfüggesztette. A közgyűlést szombaton délben Szent- iványi Árpád lendületes beszéddel, Zelenka Pál püspök imával zárta be. — Tehát szeretsz? Igazán szeretsz? És nem hagysz el soha ? — Nem I Ha el is megyek, nemsokára visszajövök. — Hát minek kell neked elmenned? Nem vagyok elég_ én egyedül számodra ? — Oh igen. — De lásd ifjú vagyok még s meg kell ismernem a nagy világot. —• No hát menj, de térj vissza minél előbb, mert ha sokáig késel, elhervadok bánatomban. — Itt leszek naplement előtt. — Jó ! csak ha lehet jöjj minél előbb 1 Megcsókolták újból egymást, s a kis méh oly vígan, mint ahogy jött, elrepült. A piros rózsa ugyan bánkódott árvaságán, de az esti találkozás reményében, csak jövő boldogságára gondolva, a nap sugarának fürdőjében óráról-órára fejlődött, szebbült. Közeledett már az est; a leszálló nap aranysugarai már a tenger sima tükrét csókolgatták, de az én kis piros rózsám himporát még nem csókolgatta kedvese. — Vár, vár a rózsa, számolgatja a perczeket, de mindhiába, a kis méh, a kire ő vár, csak nem akar visszatérni. S midőn a nap már letűnt, a csacska hold meg előbujt a fellegek mögül, az én kis virágom vigasztalni kezdte önmagát. Hátha csak eltévedt, de majd holnap visszatér 1 ? . . . S bizva a holnapban, álomra hajtá kis fejét. Vájjon miről álmodott ? Bizonyára az ő kis mé hétől, mert mosolyogva ébredve köszönté a hajnalt. Szegény, ha tudta volna mire ébred, talán nem is kelt volna fel. — Mert másnap is hiába várt, hüte- len kedvese csak nem tért vissza. Harmadnap aztán, midőn már teljesen felhagyott a reménnnyel is, hogy kedvesét még egyszer láthassa s már leveleit is hullatni kezdé, visszaszállt hozzá a csalfa méh. — Visszajöttem. — Ne haragudj, hogy oly soká késtem, de a nagy világ kábulatba ejtett, elcsábított. — Ha eddig nem jöttél, most már késő. Elhervadtam bánatomban. Most már csak halottad leszek. Ezzel megrázva magát, lehullatta leveleit a csúnya sáros fekete földre. A kis méh pedig vígan repült tova — bizonyára egy másik piros rózsához, szerelmének újabb áldozatához. * * * A piros rózsáról eszembe jutott egy történet. .... Gyönyörű szőke leány volt Barna Eliz. -— Rózsás arcza, eperajka, bájos mosolya, édes szava minden környékbeli fiatal ember szivét szerelemre gyújtotta. — Mikor piros muskátlis ablakából kinézett, olyan volt, mint egy mesebeli kis királyleány. Pedig bizony csak egy szegény városi Írnok árva leánya volt ő, kire az édes atyja után alig-alig maradt valami kis vagyon. — Édes anyjával azonban varrogattak s keresetűket oly szépen be tudták osztani, hogy pár év múlva a régi kis házat már ki is tataroztatták, sőt a régi kis ablakokat is újakkal sserélték ki. Igaz ugyan, hogy a szép Eliz után bolondult az egész város fiatalsága, de ő nagyon vigyázott a szivére. — Nem gondolt ő soha mást a, nem nézett ő soha senkire, csak Gergely Balázsra, az ügyvédbojtárra. Gyerekkoruk óta ismerték ők egymást, jóformán együtt nőttek fel s mig Balázsnak az egyetemre nem kellett menni, naponta együtt voltak s megesküdtek hű szerelemmel, hogy egymáséi lesznek, mihelyt Balázs czélt ér, — ügyvéd lesz. A négy év alatt az ifjú igen gyakran s huzamos ideig volt otthon szülővá osában boldog jegyese mellett. — Így ez az idő meglehetős gyorsan telt el. — Ilyenkor óh mennyit ábrándoztak a jövőről! Tervezgettek ; lulboldogan várták azt az időt, ha Balázs leteszi a doktorátust s végleg haza jöhet valamelyik ügyvéd mellé; akkor már nyilvánosan is eljegyezheti az ő szépséges kis Elizzét. Egyszer aztán elérkezett a várva várt nap is. — Balázs letette a vizsgát, még pedig kitüntetéssel, úgy hogy a miniszter maga ajánlotta fel neki az ösztöndíjat s kérte, menjen ki egy évre tanulmányútra London és Párisba, — hires ember lehet belőle. A mennyire megörült Balázs e kitüntetésnek, anynyira lesújtotta Elizt. — Ha te elinégy, elhagysz, elragad tőlem a nagy világ. Én érzem, tudom, hogy el fogsz engem feledni. — Bohó kis lány. — A helyett, hogy örülnél a kitüntetésen, még siránkozol s előre is szemrehányásokkal illetsz. Ne félts te sem engem, sem magadat. Mint hires ember jövök vissza s igy jövő boldogságunk annál biztosabb alapkövön fog nyugodni. — Légy te csak egy egyszerű ügyvéd inkább, ki családjáért s nem a hírnévért küzd. Magas szikla az, melyről könnyen leszédülhetsz. Az én mélységes igaz szerelmemmel igyekszem majd pótolni a nagy úri életet, melyről most te ábrándozol I — Nem érted te ezt édesem s ha szeretsz, úgy nem akadékosicodol. — Mindig csak szerelmemre hivatkozol; akkor persze engednem kell. — Nyugodt lélekkel engedhetsz. Szivem, lelkem itt marad veled, melletted. Várj türelemmel, én egy év múlva itlhon vagyok s tulboldogan vezetlek az oltár elé. Az ifjú elment messze földre, a szép szőke kis leány pedig ott hervadozott a muskátlis ablak mellett, számlálva a napokat, várva az ő szerelmes vőlegényét. Tudta már az egész város, hogy menyasszony s igy a fiatalság sem igen rajongott már annyira utána. Ha találták az utczán, vagy az ablaka előtt mentek el, tiszteletteljesen üdvözölték, de már nem csatlakoztak kísérőnek, nem álltak meg a piros muskátlis ablak alatt udvarolni. Elmúlt az év s Balázs még mindig nem jött haza, mert mint irta, még egy évre kell külföldön maradnia, hogy nagy munkájával elkészülhessen, akkor aztán rögvest egyetemi tanár lesz. Éliz pedig napról-napra sínylődött szerelmi bánatában. Sínylődött az édes anyjával együtt, kit hosszas Koib Kór fiat. eng. ház- és birtok eladási, törtesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztóses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe es meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol,
