Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-08-26 / 35. szám

Szatmár, 1902. SZATMAR-NEMETI. Augusztus 26. ref. és izr. hitfelekezetek, az ügyvédi és orvosi kar, a kereskedő- és iparos-osztály is. A tanítóság részéről pedig Kótai Lajos, Tar Károly, Nyisztor Endre, Halász Mór és Paládi Lajos voltak hivatalosak. Az értekezlet a városháza nagy tanácstermében d. u. 4 órakor vette kezdetét, melyen Kovács Béla kir. Tanfelügyelő elnö­költ. Elnöklő tanfelügyelő a nála megszokott rokon­szenves hangon röviden üdvözölte a teljes számban meg­jelenteket, előadta, hogy az állami iskolák gondnoksá­gát összeállítván, leendő kineveztetés végett illetékes helyre fölterjesztette. (Reméljük, ennek tagjait is oly tapintattal állította össze, aminővel eme értekezletet összehívta. Ezután előadta, hogy miután ezen tanévben az állami iskolák telepei még nem állhatnak rendelkezésre s igy az óhajtott állami iskolai intensiv czél nem ér­hető el, a közvéleményhez, a városi társadalomnak a tanügy iránt érdeklődő tagjaihoz fordul tehát, hogy együttes eszmecsere után állapítsa meg, hogy ezen át­meneti évben miképen oldja meg eme fontos kulturális feladatot ? Miután minden felekezet e tanévre átengedte díjmentesen iskoláját, felvetette azt a kérdést, hogyan óhajtja az értekezlet e rövid idő alatt szervezni az isko­lákat, maradjon-e meg a tantestület minden iskolánál úgy-e, amint volt, avagy már most gyökeres változta­tás eszközöltessék, hogy igy minden látszólagos feleke- zeties jelleg töröltessék ? Az ügyhöz az értekezlet tagjaiból többen hozzá­szólva s helyes érvekkel okadatolva, az fogadtatott el, hogy eme átmeneti évben a lehetőségig maradjon meg minden tantestület a volt iskolánál, de egy igazgatás, egy és ugyanazon tanterv szerint tanítva. Ezzel az érte­kezlet véget ért. Miután eme vegyes értekezlet szétoszlott, a kir. Tanfelügyelő ur a jelen volt két segéd-tanfelügyelő résztvevőse mellett a megjelent tantestületek képvise­lőit s az áthelyezett uj tanítókat „ad hoc“ egy külön értekezlatre hívta meg, hol a tantestületek és vezető tanítók beosztása intéztetett el. így az uj tantestületek a következőképen alakultak meg s az iskolák a követ­kező öt körzetre osztattak fel külön-külön vezető-tani- tók alatt: a szatmári volt ev. ref. iskolánál vezető-tanitó Mihály Ferencz, ki az összes tantestületek értekezletei­nek vezetője s igazgatója. A volt szatmári gör. kath. iskola telepén vezető-tanitó Szócska József. A volt izr. iskolánál vezető-tanitó Paládi Lajos. A volt németi-i gör. kath. iskolánál s a németi-i leányiskolánál vezeiő- tanitó Kótai Lajos. A volt németi-i ev. ref. iskola-tele­pen vezető-tanitó lett Tar Károly. Adja az Isten, hogy ily beosztás mellett már ezen átmeneti tanévben is áldásos és sikeres működés koronázza derék állami tanítóink igyekezetét. HÍREK. — Építési szakbizottsági ülés. A városi középi- tési szakbizottág f. hó 23-án délután 4 órakor gyűlt össze a „Pannónia“ szállodában megállapított építési hiányok helyrehozásának megbeszélése végett. Folyó hó 9-ikén ugyanis Pünkösdi Ferencz ál­lami kerületi középitési felügyelő jelenlétében ezen hi­ányok felett egy szakértői szemle tartatott, mely meg­állapította azt, hogy a pincze-aknák azért telnek meg vízzel, mert esőzések alkalmával az udvarról akadály nélkül befolyik a viz az aknák nyílásán, mivel az akna ablakok szegély-kövei az udvar aszfalt burkola­tával egy színvonalon vannak. A szemlén jelen volt szakértők azt javasolták, hogy az akna nyílások körül az aszfalt burkolatba vízelvezető folyókák készíttessenek. Ez a legkönnyebb s legolcsóbb megoldás. Megállapították továbbá azt, hogy az ebédlő négy sarkában elnelyeze vízlevezető csatornák körül a fal átnedvesedése onnan ered, hogy ezen csatornák valamivel szükebb elvezető csator­nákba torkolnak s nagy esőzéskor a viz megtorlódik a függélyes csatornában, az erős viznyomás követ­keztében pedig a viz az összeillesztési helyeken ki­ömlik. Ezen bajon a szakértők úgy vélték segíteni, ha a bádogcsatcrnák öntött vas csatornákkal helyette- sittetnek, melyek bármilyen viznyomásnak ellentállanak. A mérnöki hivatal ezen szemléről felvett jegy­zőkönyvet jelentés kíséretében a szakbizottság elé ter­jesztette, mely úgy ezt, mint a csatorna átalakítására nézve Bálint és Jámbor műépítészek által beterjesztett költségvetést tárgyalás alá vevén azon javaslattal ter­jesztette azokat a tanács elé, hogy a pincze-aknák nyilasai körül a folyókák elkészítéséről gondoskod­jék, a csatorna átalakítására, nézve pedig bizottság ki­jelentette, hogy a szakértői véleménynyel nem ért egyet abban, hogy a tervezésnél előre látható nem lett volna, miszerint a csatornák rendeltetésüknek meg­felelni nőm fognak. Éhez képest az átalakítást a Grün- wald testvérek és Schiffer czég valamint a Zellerin gyár által előirányzott 1416 korona költségben elké­szítendőnek tartja, mert a dolog halasztást nem tűr, a felelőséget pedig fokozatosan megállapitandónak tartja úgy a tervező mint a müépitő vállalkozóval és a Zel­lerin gyárral szemben. A munkálat fedezetét a tervezők óvadékában találná. — Elismerés. A honvédelmi miniszter a moz­gósítási előmunkálatok körül kifejtett kiváló szor­galom, iigyouzgóságért a mátészalkai és csengeri fő- szolgabirákat s a nagykárolyi polgármestert meg­dicsérte. — Névmagyarosítás, a nagyméltósagu m. kir. belügyminiszter egyik legújabb rendeletével megen­gedte, hogy Szócska József, volt beregszászi állami elemi iskolai tanító, ki közelebbről városunkba helyez­tetett át, családi nevét „Széke!y“-re átváltoztathassa. — Ezüst lakadalom. Jakó Kálmán aranyosme- gyesi földbirtokos és neje Daróczy Erzsébet úrnő e hó 21-én ülték meg ezüstmenyegzőjüket Ar.-Megye- sen a rokonok jó barátok és tisztelők lelkes óváczi- ója között. Az ezüsllakadalmi népesség előkelő sorai­ban a vőlegény édes anyja özv. Jakó Pálné úrnőn kívül az Aranyos-Megyes vidéki dzsentri számos tagja családjával együtt magyaros jókedvvel éltette a derék s közbecsülésben álló házaspárt; a fiatalság vig mu­zsika szó mellett tánczolt reggelig, A vendégszerete­téről hires család magyaros szívességgel, dús lako­mával látta el ez úttal is, a jelentős évforduló vendé­geit, kiknek jókívánságaihoz sietünk mi is hozzá csa­tolni a magunkét: érjék el jó egészséggel, boldog­ságban, s a maihoz hasonló közbecsülés közt arany- lakadalmukat is ! — Lelkészi kinevezés. A nagyváradi gör. kath. püspökség Kupár Rezső belényesi gymn. tanárt, Nagy­károlyba, az elhunyt Pazuchanics Ignácz volt g. kath. lelkész helyére rendes lelkészül kinevezte. Kupár Re­zső városunk szülötte s tanulmányait itt végezve, a »Szatmár« czimü helyi lapot is par éven át szerkesz­tette, állasát f. évi szeptember hó 1-ső napján fog­lalja el. — Virilisek névjegyzéke. A városi számvevőség elkészítette a legtöbb adót fizetők adó-kimutatását. Ezen kimutatás, mielőtt az igazoló-választmány elé terjesztet­nék, az esetleges felszólamlások megtehetése czéljából f. évi szeptember hó 1-től számítandó 8 napig Ferencz Ágoston I. aljegyző hivatalos helyiségében betekintés végett közszemlére tétetik. — Esküdtek kisorsolása. Az 1902. szeptember hó 15-én kezdődő esküdtszéki ülésszakra az esküdtek a helybeli törvényszéknek dr. Papolczy Gyula ítélőtáb­lái biró elnökből, Papp Endre és Morvay Károly bí­rókból és dr. Joannnvits Ernő jegyzőből alakult taná­csa ülésében Dénes Lajos kir. ügyész és Korányi Já­nos ügyvédi kamarai elnök jelenlétében f. hó 23-án sorsoltattak ki. Rendes esküdtek: Boleman Nándor föld­műves Csanálos, ifj Farkas László nyug. körjegyző Ököritó, Csomay Imre ügyvéd Szatmár, -Csőké Béla gazdatiszt Riese, Bélteky Albert nyug. körjegyző Csen- ger, Helmeczy József ügyvéd Szatmár, Kende B. föld- birtokos Cseke, Krapil Henrik nyug, főhadnagy Vá- mos-Oroszi, Markos György kovács Szatmár, Kovács Titusz gazdatiszt Piskolt, Lencsés Albert birtokos Vitka, Mayer Sándor birtokos Krassó, id. Makai Pé­ter földműves Sonkád, Pokol Elek birtokos N.-Bánya, Pucser Károly kereskedő N.-Károly, Roóz Samu ke­reskedő Szatmár, Boros Aurél földbirtokos Portelek, Hűbéri Pál földbirtokos Mikola, Lovász János szem. intéző Szatmár, Kádár Endre földbirtokost Egri, Köl­csey Gábor földbirtokos Cseke, Kerekes Bertalan ké­résit. ügynök N.-Károly, Rubleczky Ignácz kereskedő N.-Károly, Somosi Miklós kereskedő N.-Károly, Selyeby Gyula földbirtokos Ar.-Megyes, dr. Nagy Barna ügy­véd Szatmár, Rácz Elemér földbirtokos N.-Peleske, id. Spitz Adolf földbirtokos F.-Gyarmat, Somodi Elek föld- birtokos Fertős-Almás, Tóth Ferencz korcsmáros Nagy- Károly, Helyettes esküdtek: Szőnyi Ferencz keres­kedő, Tóth Sándor építész, Raáb Sándor közgyám, Nagy József számtiszt, Petz József borbély, Demjén József vámhivatali könyvelő, dr. Törseök Károly ügy­véd, Pap István városi rtiszt, Sternberg Sámuel kár becslő és Unger István hanhivatalnok szatmári lakosok­— szatmár-németi-i ev. ref. énekkar vasárnap, este a Kossuth-kerti kioszkban, hangversenynyel egybe­kötött tánczmulatságot rendezett. A hangverseny mű­sorából különösen ki kell emelnünk Hérmán Margit k. a. és Kürthy József dialógját, mely valóban magas művészi színvonalon állott. ;A műsor többi számai is nagy élvezetet nyújtottak s általános tetszésben ré­szesültek. A hangversenyt táncz követte, mely virrad- tig folyt. Az énekkar szükségletein ek fedezésére szép összeg folyt be. — Egyházmegyei közgyűlés. A tiszai ág. ev. egyház- kerület pénteken fejezte be tanácskozásait Miskolczon. A közgyűlésről a következő értesítést vettük: A közgyűlésen rendkívüli figyelmet keltett Zelenka Pál püspök évi jelentésének azon része, melyben az 1848. évi XX. t.-czikk végrehajtásának módját előadta es az evang. egyház szükségletét részletezte. A közgyűlés a püspök mellé irodavezetői állást rendszeresített, melyre Hronyecz Sándor vallástanárt választották meg. Az egyetemes közgyűlésre képviselő­kul kiküldettek: Szontágh Pál, Markó Sándor, Münnich Kálmán, Kubinyi Géza, Benczúr Géza, Meskó László; a lelkészek közül: Dianiska András, Turóczy Pál, Materni Lajos, Simkovics János, Bartholomeidesz László, Székely Gyula, Liszkay János, Strauch Béla; ezeken kívül tanács­kozási joggal még sokan. Egyházak, iskolák és lelkészek segélyezésére na­gyobb összegeket fordítottak. Az egyetemes közgyűléshez felterjesztést intéztek zsinat tartása végett. Késmárknak nem engedték meg, hogy a lelkészt titkos szavazással válassza meg. Az egyházkerület Kovácsy Gyula sókuti lelkész ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt s hivatalától föl­függesztette. A közgyűlést szombaton délben Szent- iványi Árpád lendületes beszéddel, Zelenka Pál püs­pök imával zárta be. — Tehát szeretsz? Igazán szeretsz? És nem hagysz el soha ? — Nem I Ha el is megyek, nemsokára vissza­jövök. — Hát minek kell neked elmenned? Nem va­gyok elég_ én egyedül számodra ? — Oh igen. — De lásd ifjú vagyok még s meg kell ismernem a nagy világot. —• No hát menj, de térj vissza minél előbb, mert ha sokáig késel, elhervadok bánatomban. — Itt leszek naplement előtt. — Jó ! csak ha lehet jöjj minél előbb 1 Megcsókolták újból egymást, s a kis méh oly vígan, mint ahogy jött, elrepült. A piros rózsa ugyan bánkódott árvaságán, de az esti találkozás reményében, csak jövő boldogságára gondolva, a nap sugarának fürdőjében óráról-órára fejlődött, szebbült. Közeledett már az est; a leszálló nap aranysuga­rai már a tenger sima tükrét csókolgatták, de az én kis piros rózsám himporát még nem csókolgatta ked­vese. — Vár, vár a rózsa, számolgatja a perczeket, de mindhiába, a kis méh, a kire ő vár, csak nem akar visszatérni. S midőn a nap már letűnt, a csacska hold meg előbujt a fellegek mögül, az én kis virágom vigasztalni kezdte önmagát. Hátha csak eltévedt, de majd hol­nap visszatér 1 ? . . . S bizva a holnapban, álomra hajtá kis fejét. Vájjon miről álmodott ? Bizonyára az ő kis mé hétől, mert mosolyogva ébredve köszönté a hajnalt. Szegény, ha tudta volna mire ébred, talán nem is kelt volna fel. — Mert másnap is hiába várt, hüte- len kedvese csak nem tért vissza. Harmadnap aztán, midőn már teljesen felhagyott a reménnnyel is, hogy kedvesét még egyszer láthassa s már leveleit is hullatni kezdé, visszaszállt hozzá a csalfa méh. — Visszajöttem. — Ne haragudj, hogy oly soká késtem, de a nagy világ kábulatba ejtett, elcsábított. — Ha eddig nem jöttél, most már késő. Elher­vadtam bánatomban. Most már csak halottad leszek. Ezzel megrázva magát, lehullatta leveleit a csú­nya sáros fekete földre. A kis méh pedig vígan repült tova — bizonyára egy másik piros rózsához, szerelmének újabb áldoza­tához. * * * A piros rózsáról eszembe jutott egy történet. .... Gyönyörű szőke leány volt Barna Eliz. -— Rózsás arcza, eperajka, bájos mosolya, édes szava min­den környékbeli fiatal ember szivét szerelemre gyúj­totta. — Mikor piros muskátlis ablakából kinézett, olyan volt, mint egy mesebeli kis királyleány. Pedig bizony csak egy szegény városi Írnok árva leánya volt ő, kire az édes atyja után alig-alig maradt valami kis vagyon. — Édes anyjával azonban varrogattak s kere­setűket oly szépen be tudták osztani, hogy pár év múlva a régi kis házat már ki is tataroztatták, sőt a régi kis ablakokat is újakkal sserélték ki. Igaz ugyan, hogy a szép Eliz után bolondult az egész város fiatalsága, de ő nagyon vigyázott a szi­vére. — Nem gondolt ő soha mást a, nem nézett ő soha senkire, csak Gergely Balázsra, az ügyvédbojtárra. Gyerekkoruk óta ismerték ők egymást, jóformán együtt nőttek fel s mig Balázsnak az egyetemre nem kellett menni, naponta együtt voltak s megesküdtek hű szerelemmel, hogy egymáséi lesznek, mihelyt Balázs czélt ér, — ügyvéd lesz. A négy év alatt az ifjú igen gyakran s huzamos ideig volt otthon szülővá osában boldog jegyese mel­lett. — Így ez az idő meglehetős gyorsan telt el. — Ilyenkor óh mennyit ábrándoztak a jövőről! Tervez­gettek ; lulboldogan várták azt az időt, ha Balázs le­teszi a doktorátust s végleg haza jöhet valamelyik ügyvéd mellé; akkor már nyilvánosan is eljegyezheti az ő szépséges kis Elizzét. Egyszer aztán elérkezett a várva várt nap is. — Balázs letette a vizsgát, még pedig kitüntetéssel, úgy hogy a miniszter maga ajánlotta fel neki az ösztön­díjat s kérte, menjen ki egy évre tanulmányútra Lon­don és Párisba, — hires ember lehet belőle. A mennyire megörült Balázs e kitüntetésnek, anynyira lesújtotta Elizt. — Ha te elinégy, elhagysz, elragad tőlem a nagy világ. Én érzem, tudom, hogy el fogsz engem feledni. — Bohó kis lány. — A helyett, hogy örülnél a kitüntetésen, még siránkozol s előre is szemrehányá­sokkal illetsz. Ne félts te sem engem, sem magadat. Mint hires ember jövök vissza s igy jövő bol­dogságunk annál biztosabb alapkövön fog nyugodni. — Légy te csak egy egyszerű ügyvéd inkább, ki családjáért s nem a hírnévért küzd. Magas szikla az, melyről könnyen leszédülhetsz. Az én mélységes igaz szerelmemmel igyekszem majd pótolni a nagy úri életet, melyről most te ábrándozol I — Nem érted te ezt édesem s ha szeretsz, úgy nem akadékosicodol. — Mindig csak szerelmemre hivatkozol; akkor persze engednem kell. — Nyugodt lélekkel engedhetsz. Szivem, lelkem itt marad veled, melletted. Várj türelemmel, én egy év múlva itlhon vagyok s tulboldogan vezetlek az ol­tár elé. Az ifjú elment messze földre, a szép szőke kis leány pedig ott hervadozott a muskátlis ablak mellett, számlálva a napokat, várva az ő szerelmes vőlegényét. Tudta már az egész város, hogy menyasszony s igy a fiatalság sem igen rajongott már annyira utána. Ha találták az utczán, vagy az ablaka előtt men­tek el, tiszteletteljesen üdvözölték, de már nem csatla­koztak kísérőnek, nem álltak meg a piros muskátlis ablak alatt udvarolni. Elmúlt az év s Balázs még mindig nem jött haza, mert mint irta, még egy évre kell külföldön maradnia, hogy nagy munkájával elkészülhessen, akkor aztán rög­vest egyetemi tanár lesz. Éliz pedig napról-napra sínylődött szerelmi bána­tában. Sínylődött az édes anyjával együtt, kit hosszas Koib Kór fiat. eng. ház- és birtok eladási, törtesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztóses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe es meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös isme­retsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol,

Next

/
Oldalképek
Tartalom