Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-05-06 / 19. szám

Szatmár, 1902. SZATMAR-NEM ETI. Május 6. az ottan levő lapályos, mocsaras területeket óri­ási költséggel). A villamvilágitás, a hegyi és villamos vasút szintén mind oly intézmény, mely ha a jelen­ben nem is fizeti ki magát, de jövőre biztosan jövedelmezni fog, mert a város vissza nem fej­lődhetik, csak előbbre mehet. A fehérgyarmati vasút — azt hiszem — már is igazolta, hogy életképes és szükséges volt. Hátra van még a bikszádi és a mátészal-. kai vasutak kiépitése. Ha ezek létesülnek, ak­kor Szatmár egy nagy vasúti hálózat góczpontja lesz, mely úgy gazdasági, mint Kereskedelmi tekintetben az északkelet imponiumává emeli. Végül még megemlítem a színházat, mely közművelődésünknek egyik jelentékeny ténye­zője s mely a régi rozoga, tűzveszélyes épület helyett annál is inkább kiépítendő volt, mert a régi városháza, a többrendbeli hivatalos appa­rátusoknak már meg nem felelhetett és kibővi- tendő volt. Nem reflektálok most bővebben a népisko­lák államosítása, a vasúti Convictus, a huszár­laktanya építésére, melyek a közel jövőben bi­zonyára megvalósulnak, de azt ki kell jelente­nem s azt hiszem, hogy mindenki elismeri, hogy a fentebb jelzett intézmények csakis városunk fejlődésére, forgalmának növelésére, jóllétének előmozdítására szolgálnak. Hogy sok költségbe kerültek mindezek: az bizonyos. Hogy egyik, vagy másik elmaradha­tott volna: lehetséges. Hogy a cratornázás, víz­vezeték — egészségi szempontból — létesítendő lett volna: kétségtelenül igaz. De ez alábbi, t. i. a csatornázás és vízvezeték az összes előbb el­sorolt intézmények költségénél is jóval többe kerülne és viszonyaink közt most aligha lett volna létesíthető; mig a többiek már oly sür­gős szükségletnek bizonyultak, hogy városunk fejlődése, haladása érdekéből azokat halasztani nem lehetett s ezekre a bevételekből remélt jö­vedelem csaknem biztos fedezetnek is mutat­kozott. Ezeket a város jövője követelte s a múltak mulasztásait — egy ily városban — esetleg áldozatok árán és rohamosan is pótolni kellett. Akik tehát Szatmár jövőjét, előhaladását biztosítani törekedtek, akik nemcsak tűnődtek, gondolkoztak, de tettek és fáradtak is ennek megvalósításában: azokat csak dicséret és el­ismerés illeti. Már pedig a ki a közügyeket figyelem­mel kisérte, aki a közgyűléseken részt vett, aki a szakbizottságok részletes tanácskozásait ismeri: lehetetlen, hogy el ne ismerje, hogy Pap Géza főjegyző mindazon törekvésekben, me­lyek e város kulturális és gazdasági fejlődésé­nek előmozdítására voltak irányozva, nemcsak tevékeny részt vett, de azokban a megboldo­gult polgármesterrel karöltve irányítókig is mű­ködött. A polgármesteri választás alkalmából a fel­zaklatott kedélyek és ellentétes érdekek szenve- delyességgé fajultak és olyan terronumra lép­tek, a minők épen e város jól felfogott érde­kében leendő első tisztviselőjével szemben egyik részről sem engedhetők meg; és én ezt az utat követni nem akarom. Teljesen tárgyilagos kívántam maradni és most is csak azt ismétlem, hogy nézzen szét Szatmár város polgársága és a nagy vidék kö­zönsége a városban és tekintse részrehajlatla- nul azon vívmányokat és intézményeket, me­lyek pár évtized óta e városban létesittettek: ezekhez s ezek mindegyikéhez a Pap Géza neve fűződik, ki becsületes munkássággal szolgálja és szolgálta e várost, több, mint egy negyed századon át. Hogy jó szándékú törődésének, fáradságának s nemes ambicziójának lesz-e si­kere és minő? azt a jövő fogja megmondani. A való tényekkel szemben tehát, legenyhébben szólva, ezélzatos és rosszakaratú azon állítás, hogy Pap Géza n város megrontására töreke­dett, vagy pláne hogy ennek megromlását idézte elő. De bárki legyen is polgármester, ennek a város fejlődését és további felvirágoztatását elő­mozdítani kötelessége s haladnia kell; mert Szatmár akár szükkeblüség, akár rövidlátás, vagy épen népszerűség hajhászat miatt nem stag­nálhat, hanem kell, hogy fejlődjék és előre halad­jon; s ennek elérése czéljából a polgármester­nek támogatásra, még pedig hathatós támoga­tásra van szüksége, mert bármily erős fejű és energikus legyen is, támogatás nélkül sikerre nem számíthat. Sajnos azonban, hogy a közelebbi előzmé­nyekből ítélve, egyértelmű, vagy legalább is hat­hatós támogatás alig várható; mert az egyéni hiúság, vagy a személyes ellenszenv és gyülöl- ség a szenvedélyeket felzaklatta s szétvonást, pártoskodást és egyenetlenséget idézett elő. Pedig nem sok azoknak a száma, akik támo­gatást nyújtani hivatottak is, képesek is s ezen kevesek sorából is oszlopos tagok dőltek ki; a megmaradottaknak tehát vállvetve és egyet- értőleg kellene a közjóra törekedniük. Még sajnálatosabb az, hogy a közügy örve alatt egyesek a személyeskedés végső határáig ragadtatják magukat szenvedélyességük által s nyilvánosan rázzák a szennyest, piszkolódnak és az igazságot is elferdíteni törekszenek, hogy czéljukat elérhessék. Akiknek ez örömet okoz, lelkűk rajta. Én azt hiszem, hogy az ilyen do­log a jó ízlést sérti és csak az illető egyénisé­gére és gondolkozás módjára vet homályt s a mai kor elfajulásáról tanúskodik, de az ügy­nek jó szolgálatot nem tesz és a pártfogolt sem igen köszönheti meg; egy város első tisztvise­lői állásának betöltése alkalmából pedig ilynemű korteskedések nem volnának megengedhetők és szerintem a sajtónak, a hírlapirodalomnak a szenvedélyességből eredő »zemélyeskedésnk és támadások istápolása, még vidéki hírlapokban sem lehet feladata. A támadások a támadottat sérthetik és bánthatják ugyan, de a közjót s a város közérdekét egyáltalán elő nem mozdítják, Gondolkozzunk tehát és gondoljunk meg mindent higgadtan és elfogulatlanul, mielőtt sza­vazatunkkal az urnához járulunk, b. hírek. — Uj járásbiró. Ő felsége a király Szabó István szinér-váraljai járásbirósági albirót, ugyanezen járásbí­rósághoz járásbiróvá nevezte ki. — Hieronymi delegátus. Országgyűlési képvise­lőnk Hieronymi Károly, az idei delegátiókban a kö­zös ügyi kiadásokhoz való arány megállapítás, nemkü­lönben a közös ügyek tárgyalásában delegátusnak vá­lasztatott meg. — Kormány-képviselő. A helybeli ev. ref. főgim náziumhoz az idei érettségi vizsgákra Bedőházy Já­nos orsz. gyűl. képviselő volt marosvásárhelyi gimn. tanár lesz kiküldve mint kormánybiztos. — Jogtudori vizsga. Havas Miklós helybeli lakos ügyvédjelölt, a jogtudori vizsgát a kolozsvári egyete­men a múlt héten sikeresen tette le. — Kinevezés. Meszlényi Gyula püspök, a hely­beli kath. legény-egylet elnökévé Dr. Zahoránszky Ist­ván alapítványi könyvelőt nevezte ki. — Hangverseny. A Szatmári Kölcsey Kör a Köl- csey-szobor-tért, vasrácscsal szándékozik körül kerit- tetni, mely kerítés épen anyira szükséges ezen a téren, mint emelni fogja a Kölcsey-szobrot magát is. A vas­rács költségének fedezésére, május 17-én leste 8 órakor az újonnan épült »Pannónia« nagytermében, értékes részletekkel hangversenyt rendez, melyen fel fog lépni Takács Mihály a m. kir. opera kitűnő művésze is. A hangverseny műsora a következő : 1. A Honvéd-zenekar konczert darabja. „Septet“ Hummeltöl I. r. és Chopintől A-s—dur. „Polonai»“ négykézre, zongorán előadják: Matolay Gáborné úrnő és Kovács Leó ezredes. 3. »Carmen« ez. operából »Románcz« Énekli Takács Mihály ur. 4. Hegedű-szóló zenekar kísérettel, előadja Richter Pál ur. 5. Magyar­dalok. Éneki Takács Mihály. 6. „Mazur“ és „Magyar Induló“, Kovács Leótól. Előadja a honvéd zenekar. — Jegyek árai: Páholy 16 kor. Támlás-szék 3 kor. Zárt­szék 2 kor. Állóhely 1 kor. Jegyek előjegyezhetek Lőwy Miksa ur könyvkereskedésében. Hangverseny után tánc - mulatság. Külön meghívók nem bocsájtatnak ki. A „Szatmári Kölcsey-Kör“ választmánya. — Pályázók. A polgármesteri hivatalra való pályá­zat tegnap d. e. lejárt. Két pályázó van. A tulajdon- képen! polgármester jelölt: Pap Géza és Veréczy An­tal a kit ma már — a fenforgó viszonyoknál fogva — komoly jelöltnek nem tekint senki. — Eljegyzés. Benedek Samu helybeli ruha-ke­reskedő a napokban jegyezte el Heilbraun Berta kisasszonyt. — Katonai felülvizsgálat. F. hó 9-én a gubás ipartársulat nagytermében katonai felülvizsgálat fog tartatni. ettől várt volna gyógyulást. Este felé bekalandozta a közeli erdő és rét minden táját. Hallgatta a vissza térő madárkák csicsergését, de szive — az csak nem tudott — feledni. Most is, egy mohos fatörzsön ül, kezébe hajtva liliom halvány arczát, melyen mély bánat tükröződik. Egyszerre megrezzen a haraszt közelében és pus­kával vállán előtte terem ő, Pákh József, a dzsentri gavallér. Hódítóbb külsővel, mint valaha. Majd csak, hogy el nem nyeli az a parázsként perzselő két szép szeme, a remegő lánykát, ki — mint a felvert őzike — menekülésre készül, de lábai nem bírják. Csak bá­mul, hangtalanul. Hol pirul, hol sáppad. Mig nem arra ébred, hogy két szenvedélyes kar öleli át és forró csókkal borítja el az ifjúnak élettől duzzadó, élveteg ajka . . . Az ölelés, a csók mindegyre szenvedélyesebb lett, úgy, hogy a szegény leány, már észre tér, mégis rémül. Egy erős mozdulattal kiszakítja magát merész lovagja karjából. Mi ez ? Egek Ura 1 ez az ember — ittas,---lehellete, csókja mondja a szörnyű való­ságo t ... És valóban vadász tivornyából hazatérőben, talált reá a mélázó lánykára. A kettős mámor, melyet a bor és érzéki szere­lem kavargat össze agyában, — bátorrá teszi és hir­telen a lányka mellett terem, hogy újból megiagadja, miközben szenvedélyes szavak örnlenek ajkáról . . . — Óh 1 ha tudná, mily kin az életem, mióta gő­gös anyja, oly rövidesen kiadta az utamat ! Csak a csillagos ég a megmondhatója, hogy hányszor fet­rengtem éjnek idején a föld porában — ablakai alatt, csókolva a földet, melyet lábai nappal érinteni szok­tak . . . Higyjen nekem Drágám 1 . . . őrülten szeretem 1 Legyen az enyém I! I Juliska nem tudja rendezni gondolatait. Méltat­lankodó felháborodásának helyet adott a régi édes érzelem. Tágra nyilt, bámuló szemekkel nézi őt . . . és önkénytelen, lágyabb hangon szól hozzá : — De hát miért került, ha szeret ? Holott tudta ama kedves emlékű farsangi mulatság óta, hogy vi­szont bírja az én vonzalmamat is . . ? — Anyja az oka mindennek — feleié az ifjú, dölyfösm. — Az ő gőgje, mely nem talál engem elég rangos kérőnek, mivel nem vagyok holmi tintanyaló méltóság, ki földjéből él . . . De ha szeretsz, úgy ne törődjünk anyáddal, áld előtt én fejet soha többé nem hajtok. Nézd csak szép Juliskám, amott látszik az el­hagyatott vadásztanya . . . menjünk oda és rejtőzél ott, mig az alkony egészen leszáll és akkorra ott leszek, csukott hintóbán, tüzes két lovammal és úgy elvisz­lek, hogy : a madár sem ér utói. A pénz — nagyha­talom és mi, — egy hét alatt, mint törvényes férj és feleség térhetünk vissza, itteni kastélyomba. Ez alatt átnyalábolta a lánykát, nem kérdezte to­vább: akarja-e vagy sem, de vitte magával, a kijelölt irány felé. Juliska most már teljesen felocsúdott. A kelle­metlen borgőz, mint a félig ittas ajkain kiérzett, egé­szen észre téritette. Ellenkezni próbált, de nem ért vele czélt. Lázas gyorsassággal átgondolta mittevő le­gyen. Hősi erővel nyugalmat parancsolt magára é.; szinleg bele egyezett a szökési tervbe. Az ittas ember nem vette észre a cselt és meg­érkezve az erdei lakhoz, sietett vissza a hintóért. Ju­liska pedig, ahogy lábai bírták, futott haza, anyja kar­jaiba. hol kiállott izgalom és fáradságtól, ájultan ros- kadt össze. Sok hét bele tellett, mire súlyos betegségéből, mint a nagy lelki megrázkódtatás után felépült. Fizi­kai erejevel együtt, helyre állt lassankért lelkének egyen­súlya is. Csak akkor érzett még egyszer életében fáj­dalmat, midőn gyermekkori barátnőjét, a csacska kis Béldy Etelt, mint boldog viruló menyecskét — látta, viszont Pákh József oldalán, egy vasárnap a falusi kis templomban. Sok év múlott el. Juliskának már unokái is vol­tak. De nem tudott visszaemlékezni, hogy csak egyet­len perezre megbánta volna, hogy annak a szép lelkű papnak a felesége lett, ki őt még a szellőtől is meg­védte . .. Béldy Etel pedig, a pár esztendei pillangó élet után, mily mérhetlen sok boldogtalanságot élt át ? 1 Istenáldás volt reá nézve, hogy röviddel férje ha­lála után ő is pihenni tért, zaklatott és viszontagságos élet után. Az egykor nagyon is ünnepelt szép asszony a t. i. szegényházba adta ki lelkét. Kolb Mór hat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztésss jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szí már, Kossuth Lajos-uícza 2 ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszinte birtok» vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe es meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös isme­rtsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgésen keres. Vidékre azonnal válaszol. Vasvári K. Erzsi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom