Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-15 / 16. szám
1 TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Meójelenil^ minden kedden. VI. év. Szatmár, 1902. április 15, ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon-szám 80. A polgármesteri hivatal betöltésének kérdéséhez. Városunk fejlődései iránt félreismerhetetlenül nagy ügybuzgósággal párosult szeretetet szinte határtalan jó akaratot tanúsító polgármesterünk, Hérmán Mihály elhalálozása következtében, üressé lón ezen épen olyan fontos, mint diszes hivatal. A polgármesteri állás kiváló fontosságából, nem különben az emberek tudnivágyából következik, hogy a közönség szeretné már is tudni, hogy ki lesz az elhalt polgármester utóda, aki a kezdeményezett nagy horderejű városi dolgokat a közmegnyugvásra tovább vezesse. a nagy közönséggel szemben, hírlapírói tisztünkből kifolyólag, kötelességünknek tartjuk, hogy ezen nagy jelentőségű állás betöltésének kérdéséhez, ismerve az adott helyzetet és viszonyokat, hozzászóljunk. Első sorban is, azzal a fontos kérdéssel kell tisztában lennünk, hogy milyennek kell lennie annak az egyénnek, akit a közbizalom a város, illetve a törvényhatóság élére akar állítani. Legyen az illető egyén: önálló gondolkozás^ erős lelkű, tiszta és erős kezű ember, ismerje, apróra és nagyon is otthon legyen a közigazgatás százrétü, szövevényes fázisaiban, bent a tisztikarban osztatlan bizalmat gerjesz- szen, kint pedig, a nagy közönséggel szemben, tekintélyt és közbecsülést, a város fejlődésében, anyagi és szellemi ügyeinek haladásában vetett erős hitet. Annak a polgármesteri állásnak tekintélyt és lekötelező tiszteletet kell visszasugároznia úgy a városi ti sztikarral, mint a város közönségével szemben. TÁR C Z A. A lepke és a méh.*) Pihent a lepke hűvös árnyon S indult lebegve lenge szárnyon, Hol a virágok a kis kertnek Tájékin illatot lehelnek. Találkozott a méhikével, Mely a mézes himport szedé el Egy illatos virág-levélen, Használva a napot serényen. — „Ismersz-e szárnyas, — úgy mond néki, — ■ntribár te vagy nemes, régi; De lásd a bimbózó virágok Én rólam szőnek himes álmot ! A napsugár és a szivárvány Felséges szinöket kitárván, Mit adhatának tarka fénynyel Szépségül, mind azt én nyerém el. Ismét van fényem, ragyogásom, S te oly egyszerű vagy barátom ! Hogy tudsz dolgozni e melegben? Forráz a nap, — szellő se lebben! ? Emezt tovább vonzotta dolga, De röviden ezt válaszolta : »Hogy én is szóljak a dologról, Ismerlek, — még hernyó korodból!« S köztünk búbos királyka hány van, Ki rut hernyó volt hajdanában! Kótai Lajos. *) Mutatvány szerzőnek közelebb megjelenő költeménykötetéből. Önként következik ezekből, hogy: külső ember, vagyis olyan, aki nem a jelenlegi városi tisztikar tagja, a város jól felfogott érdekében, nem képezheti a kombináczió tárgyát, mert nem az a kérdés, hogy embert, hogy valakit válasszunk, hanem az a fő, hogy olyan ember legyen a polgármester, aki ismeri jól városunk hivatalos életét, ott, a városi közügyek terén nőtt hozzá mind azokhoz a jövőre kiható fontos városi ügyekhez, a melyeket csak úgy, külsőleg megismerni csekélység, de bennök élni, értök fáradhatatlanul dolgozni tudni, egy egész életre kiható nagy dolog. Ugyancsak önként következik a fentebbiekből az is, hogy a tisztikarból is, csakis olyan ember mellett foglalhat állást a közbizalom, a kit maguk, a tisztikar kiválóbb tagjai, úgy az arra való tudás, kiváló szakismeret, valamint önállóság és jellem szempontjából a legtöbbre értékelnek és egyhangúlag ajánlanak. Szerencse, hogy városunk bontakozó, fejlődő, nehéz viszonyai közepeit, van a tisztikarnak egy olyan tagja, a ki immáron harmadik évtizede foglalkozik a város ügyeivel, a ki tehát életét úgyszólván városunk láradságos közügyeinek vezetése, intézése közepeit élte le és a kit a tisztikar meleg rokonszenve és egyhangú megegyezése ,mintegy kijelöl a polgár- mesteri diszes állás betöltésére. Ez a férfi: Pap Géza városi főjegyző, helyettes polgármester, a kiben maguk a pályatársak a tisztikar tekintélyét látják és óhajtják, akíeen a közönségnek most alkalma nyílik, hogy az illetőnek városunk érdekében annyi éveken át folytatott lelkiismeretes és becsületes fáradozásait most elismerve, azt méltassa, sőt a jövőre nézve is nemes, ügybuzgó mun— Választási epilog. — Sok száz választónak torkán Zúg az „éljen“, mint az orkán ; »Éljen Semmihaázy Dénes!« — Mi hangzatos név; mi fényes!? Bősz hősi ősök nagy utóda, S praedicatumos úr ő ; Ki nevéhez új jelzőt tolda: Végrehajtást szenvedő ........ Dr . Herman Lipót. Kossuth Lajos. irta: Kossuth Ferencz. Kossuth Lajos életrajzát mindenki ismeri. Ezt részletezni fölösleges. Született Monokon, Zemplén megyében 1802. szeptember 19-én, Atyja udvardi és ko.ssufi Kossuth László, anyja pedig tyrlingi Weber Karolina, - az eperjesi vértanú ivadéka. Neje meszléni Meszlény Teréz. ■ Családja egyike a legrégibb magyar nemesi családoknak. Már 1263-ban, mint turóczi nemes család, uj adománylevelet kapott IV-ilc Bélától. A család leszármazása Gyula, erdélyi vezérig vezethető vissza. E régi nemes család ivadéka volt az egyenlőség és a népjog megteremtője; ő ébreszíé fel az alvó nemzetet; ő vezette rá a szabadság terére; az ő kezének müve volt, inkább, mint bárki másé, Magyarország újjászületése. Az 1825—27-iki országgyűlésen jelent meg elő szőr, mint ablegatus absentium; és ugyanebben aminőségben lett az 1832-iki Diétára is kiküldve. Korszakalkotó munkássága ekkor kezdődött. Az írott országgyűlési tudósítások országszerte nagy feltűnést keltettek. A Diéta 1836-ban évet érvén, a törvényhatósági tudósításokkal folytatá ébresztő munkáját, melynek hatása oly rohamosan növekedett, hogy megdöbbent tőle az aulikus kormány, és börtönbe vetette Kossuth Lajost. Innen az 1840-iki országgyűlés erélyes fellépése szabadította őt ki Ekkor a Pesti Hírlap szerkesztését vette át, és e lap hasábjain tollával, a pestmegyei gyűléseken pedig szavával, a nemzeti ébredésnek élére állott, és ellenállhatatlan erővel vezette előre a szabadság utján a nemzetet. Tollát a felső hatalom 1844 ben ismét kicsavarta kezéből, de tevé- kénysége a közgazdasági téren, áldásosán tovább folyt. Az 1847-iki országgyűlésre Pest-megye követté választá, s az utolsó rendi Diéta ellenzékének azonnal elismert vezérévé lett. Az 1848-iki halhatatlan alkotásokban legnagyobb része volt, olyannyira, hogy ezek az ő nevéhez fűződnek elválaszthatlanul. Az első felelős minisztériumban pénzügyminiszterré lett; s midőn a király esküjével szentesített alkotmányt fegyveres erővel támadta meg a bellázadás és az önkény, Kossuth Lajos volt az önvédelem megteremtője, lelke cs vezetőjét Később, 1849-ben, 4ftidőn M'agyarország állami, ságáí egy császári rendelet eltörölte, a mire a nem. Az utód. SZIVARRA- MM MM HÜVELYEK-o Óvakodjunk értéktelen utánzásoktól. o= „SAHARA“ A dohányzóknak Igazi élvezetet csak a legjobbnak elismert valódi egyptomi szivarkahüvely a »SAHARA« nyújt, mely az élvezet alatt sem fekete, sem zsíros nem lesz és ki nem alszik. — ■ ■ ■ ■- Kapható : : i --------Egyedüli főraktár:----------------er-a d ohány-f őt őz síiében jjBRÜDE R ELSTER 4?« és minden jobb kisíőzsdében. f mzr. Lemberg, rzzz: T kásságra buzdítván: őt az üresedésbe jött polgármesteri állással tisztelje meg. Városunk jól felfogott érdekében, hisszük, hogy Pap Géza polgármesterre valasztasa, egyhangú közóhajképen fog megnyilatkozni, nem a rokonszenvezés mulékony szimptomái, nem a fraternizális, a külső csillogás, a s^er- plcsi viszketeg.ség, a feltünőseg illuzióris tüneménye kapcsán, hanem azon fontos okokból kifolyólag, a melyeket czikkünkten kifejtettünk, a mely fontos okoknak meggyőző erejét egy kissé higgadtan gondolkozván, kell, hogy belássa az is, a ki a jelölt mellett, talán az első pillanatokban, bizonyos külső, személyi okok miatt, nem foglalt volna állást. Nem az a jó, a derék hivatalnok, a kit mindenki szeret, hanem az, a ki úgy tudja magát forgatni a köztisztviselői zaklatott nehéz pályán, hogy még azok is elismeréssel vannak hivatalos dolgai iránt, akik egyébként, személyileg vele nem rokonszenveznek. Ne a »szeretem« vagy a »nem szeretem« nagyon is egyéni és igy ingatag érzelmei vezessenek tehát bennünket, midőn az üresen maradt polgármesteri állás betöltéséről gondolkozunk, hanem az igazság, a körülményekhez mért szükség és méltányosság szólaljanak meg, ezek legyenek vezetőink a cselekedetben, ezek vezetése mellett eljutunk a polgármesteri állás egyedüli komoly és arra minden tekintetben érdemes jelöltjéhez: Pap Gézához, a ki, mint Szatmár-Németi szab. kir. város leendő polgár- mestere, a tanácsban a régtől kívánatos egyetértő összhangot is megfogja teremteni és akinek önálló, független gondolkozása méltán képezheti zálogát annak, hogy városunk nehéz anyagi viszonyai a közel jövőben jobbra fognak fordulni. _______
