Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-08 / 15. szám
Szalmát-. 1902. Óh, hogy a magasba törő az égbe szárnyaló s égi eredetű lélek a föld hitván porában van kötve. Sz. H. Gy.! Óh, hogy a legnemesebb élet pályának is határt szab a sirhalom, mielőtt küzdelmeinek czé'- ját elérhette, vagy legalább megközelíthette volna! Itt a pálya közepén, távol a czéltól hullott enyészetbe az előtünk pihenő nemes halott is Sz. H. Gy. Óh, e pályát én nem kísérlem meg feltüntetni, vagy jellemezni a megválás e szomorú pillanatában, hiszen előttünk folyt az le s mint nyitott könyv tisztán s világosan áll előttünk. Azt olvashatjuk belőle, hogy az Istentől neki adott nem közönséges tehetségek mértéke szerint, e mellett törhetlen vas akarattal és soha nem szűnő szorgalommal munkálkodott e nemes város és egyháza javán s buzgalma csak fokozódott akkor midőn kivívott érdemeinek elösmeré- seül mindkét helyen elsőnek tévé meg őt, polgártársainak bizodalma. Ez a bizodalom nem szégyenült ő benne meg soha ! S most, hogy szólott hozzá az enyészetnek angyala, távoztakor koporsója felett méltón öltött gyászt az egész város, méltón kesereg az egyház, mely legkisebb fiát veszité el benne. Óh, de ha nekünk is Sz. H. Gy.! kik a távozó nagy szive szeretetének csak sugarában, fényében ré- szesülheténk, ha nekünk is enyire fáj látni a porba omló nemes életet, mint érezhetnek azok, kik e nagy szív szeretetének melegét élvezték, a mindent vesztett bánatos özvegy, a kesergő agg édes atya, ki élte büszkeségét s dicsekedését temetve, bizonyára igy kiált fel a bibliai Jákobból: Szerelmes fmm bárcsak én haltam volna meg helyetted, a jó testvérek s rokonszivek. Óh, e siralmat ne háborgassuk mi Sz. H. Gy.! földi vigasztalással ne közelítsünk hozzája, az ily fájdalomra nincs e földön balzsam. Tekintsünk inkább fel a magas egekre, onnan kérjük Istentől a vigasztalást az ő keservökre. Ő küldé el sötét követét a halált, tőle várjuk a vigasztalás angyalát. És te pályát korán végzett embertársunk menj immár a sírba, nem tartóztatunk fel tovább. Ne félj élted nyoma haláloddal nem veszett el. Nemes példádnak emlékét sziveinkbe zárjuk s ott fogsz élni tovább, mig majd találkozunk. Addig Isten veled, A férfi dalegyesület nemkülönben az iparos dalárda felváltva énekelt nehány szép gyászdalt, mely közben a városi törvényhatóság és ennek közönsége nevében Dr. Vajay Károly tiszti főügyész vett búcsút a drága halottól. A fennkölt szárnyalásu beszéd a következő : Mélyentisztelt gyászoló közönség ! Ismét temetésre jöttünk össze, egy igaz polgárt kell ismét elsiratnunk, reánk nehezedett az utóbbi években a sors keze, városunk sok nemes polgárát vesztette el, s ime, valóra vált, a félve-félt gyász, elvesztettünk egyet újra, a legjobbak közül. Érezzük e veszteséget mindnyájan, megrendült egész társadalmunk építménye, hiszen melyik intézményünk nem élveszte és nem vette igénybe az elhunyt bámulatos nagy munkaerejét, melyik nem támaszkodott erős vállaira, még is legnagyobb a mi veszteségünk, e város törvényhatóságai és ebben a nagy családban a szükebb családoké, e város tisztikaráé. Elveszítette benned e törvényhatóság nemcsak első tisztviselőjét, de első munkását is, elvesztette városunk azon polgárát, a ki e város közügyéit a régi római polgár nemes lelkesedésével szolgálta, a tisztikar pedig a vezető és irányitó főt, a nemesen érző főnököt és barátot a fáradhatlan tisztviselő példányképét siratja benned. De hiszen nem dicsérni jöttünk téged kedves halottunk, elbúcsúzni jöttünk tőled, a, dicséret szavával, a melyet életedben sem kerestél, ne zavarjuk a búcsú perczeit. Nem száll sírba veled minden, a mi jót tettél, csak erős lelked összetört porhüvelye száll sírjába, de emléked itt marad s majd az idők múltán megtisztultan, megújulva — megértve a késő nemzedék által, élni fog és fenmarad örökké alkotásaidban. Majdnem negyedszázadig szolgáltad szeretett városodat, híven és igazán, nagyratörő lelked álmait, nemesen érző szived egyedüli vágyát férfias munkásságod kitűzött czélját — szeretett városodnak és polgártársaidnak általad oly igazán óhajtott boldogabb napjait nem érhetted meg, küzdöttél ezért nemes elhatározással — küzdöttél és elfáradtál, pihenni térsz, itt hagytál bennünket árván — korán távoztál el tőlünk, de életeddel példáját adtad, hogy kell a közjót szolgálni. Ott vagy már te is azok közt, akikkel oly sokat fáradtál e város javára, — porladozó hamvaiddal gazdagítottad e helyet. Pihenj tehát — életedben úgy sem volt ebben részed — örök álmodat aludd boldogan és csendesen az általad oly nagyon szeretett szülőföldedben és álmodj a siri világban is, — e város jövőjéről szépet és jót s égbe szállott minden jóért heviilő lelked neS Z A T M A R - NÉMETI mes buzgósága — szálljon vissza szivünkbe — serkentsen a munkára, ha elfáradtunk, buzdítson ha elcsüggedtünk. Szatmár-Németi szab. kir. város tisztikarának, a város törvényhatóságának sjegyéb lakosságának igaz hálája és önzetlen részvéte kisér sírodhoz, — a legszebb koszorú, a melyet a polgár: életével kiérdemelhet. — Emlékedet fentartják alkotásaid és megőrzi hálás kegyeletünk. Isten veled!... Pihenj csendesen!... Ezután lebocsátották a drága és sokak által megsiratott holttestet és sokat szenvedett porhüvelyét vissza adták az anya földnek. Lassan-lassan oszladozni kezdett a nagy néptömeg mig végre eltávozott az utolsó ember is, csak egy maradt hátra ö, az elhunyt polgármester, ki egész életén át a munka és tett embere volt. Sírja ott emelkedik közvetlen szomszédságban Dr. Parkas Antal, Tabajdy Lajos és a csak most elhunyt Deák Kálmáné között! * Az elhunyt polgármester halála alkalmával a következő gyászjelentések adattak ki : Özv. Hármán Mihályné szül. Antal Róza, úgy a maga, mint férjének édes apja, testvérei és az összes kiterjedt rokonság részéről is mély fájdalommal tudatja forrón szeretett férjének, Hérmán Mihály Szatmárnémeti szab. kir. város polgármesterének, élete 55-ik, boldog házasságának 20-ik évében, 1902. évi április 5- én, reggeli 4 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hűlt teteme vasárnap, f. hó 6-án d. u. 4 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Szatmár, 1902. április 5. Béke lengjen porai felett! — Szatmárnémeti sz. kir. város közönsége és tisztikara fájdalommal tudatja szeretett polgármesterének, Hérmán Mihálynak, 1902. évi ápril. hó 5-én, élete 55-ik, közszolgálata 23-ik évében történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványai ápril. hó 6-án d. u. 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint fognak örök nyugalomra tétetni. Szatmár, 1902. ápril hó 5. A szatmári ev. ref. egyház tanácsa és közönsége mély fájdalommal jelenti, hogy példányszerü buzgósággal, törhetlen hűséggel, igaz keresztyéni lélekkel megáldott s mindnyájunk által szeretett főgondnoka, Hérmán Mihály, életének 55-ík, főgondnokságának 14-ik évében hosszas szenvédés után f. hó 5-én reggeli 4 órakor az örök életre csendesen átszenderült. A temetés f. hó 6- án, d. u. 4 órakor egyházunk szertartása szerint a gyászháztól történik. Az igaznak emléke legyen áldott! A „Szatmári Kereskedelmi éz Iparbank Részvény- társaság“ a mély fájdalom érzetével tudatja, hogy az igazgatóságának közel húsz éven át tagja ; hat év óta nagyérdemű elnöke, Hérmán Mihály, Szatmárnémeti szab. kir. város polgármestere, f. hó 5-én virradóra, munkás élete derekán elhunyt. Életét tettei dicsérik, emlékére mindenkor hálás kegyelettel gondolunk. Szatmár 1902. április hó. A Szatmári Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság. — A „Szatmári Kölcsey- kor“ mély fájdalommal tudatja ügyvezető alelnökének, a kör egyik érdemdús alapitó tagjának, Hérmán Mihálynak folyó hó 5-én virradóra, munkás élete derekán történt gyászos elliunytát. Legyen emléke áldott I A „Szatmári Kölcsey-kör.“ HÍREK. Személyi hírek. Hieronymi Károly, városunk országgy. képviselője, továbbá Dr. Chorin Ferencz volt országgy. képviselőnk, azonkívül Unger Gusztáv, Viski Károly és Jeney György debreczeni Ítélőtáblái bírák vasárnap a délutáni gyorsvonattal az elhunyt Hérmán Mihály polgármester temetésére városunkba érkeztek és hétfőn utaztak vissza. — Előléptetés. A földmivelésügyi miniszter Mak- ranczy József várm. törvényhatósági m. kir. állat-orvost a IX. fiz. osztály 3-ik fokozatából, az első fokozatába léptette elő. — Adományok. A lefolyt húsvéti ünnepek alkalmából Meszlényi Gyula püspök, 200, a káptalan 115 és páduai Szent Antal perselye 200 koronát adomá- nyozott mely összeget Tóth József h. lelkész a plébánia hivatalon osztott szét, az egybegyült szegények között. — A hegyközségi közgyűlés, mely a kitűzött határidőre nem volt megtartható, tekintet nélkül a tagok számára, í. hó 13-án, vasárnap d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében fog megtartatni. A vármegyei adó felszólamlási bizottság elnökéül Balogh Kálmán ügyvédet, és helyettes elnökéül Wagner Lajost nevezte ki a belügyminiszter. — Köszönet-nyilvánítás. Felejthetlen férjem. Hérmán Mihály polgármester elhunyta alkalmából a vár- megyei és a városi törvényhatóságok! a vármegyéből való városi hatóságok; közös hadseregbeli, honvéd és állami tisztikarok, egyesületek, intézetek, testületek, körök és társulatok, valamint egyesek a részvétnek oly számos nyilvánításával kerestek fel, hogy azokat különösen most, a gyász első napjaiban, egyen- kint megköszönni lehetetlen. Mindazok tehát akik enÁprilis 8. gem a gyászeset alkalmából megvigasztaló részvétükkel bármily alakban felkeresni, a temetésen részt venni s ez által fájdalmamat enyhíteni szívesek voltak : ez utón fogadják mélyen érzett hálás köszönetemet. Szatmár, 1902. évi április 7. Özv. Hérmén Mihályné szül. Antal Róza. — Hivatalos Órák. A városi hivataloknál a nyári félév beálltával, a hivatalos órák f. hó 1-től kezdve délutánonként 3—6 óráig tartatnak. A délelőtti hivatalos órák a régiek szerint marad 8—12-ig. —- Helybenhagyott felfüggesztés. A belügyi kormány Dr. Korbai Károly rendőrfőkapitány hivatalától való felfüggesztését jóvá hagyta és erről a főispán utján a várost értesítette. — Esküvő. Schafciák László pusztatenyői mérnök ápr. 1-én tartotta esküvőjét Laky Ilona kisasz- szonynyal Fehérgyarmaton. — Elhunyt vőlegény. A boldogság küszöbéről rántotta vissza a halál Mátyás Gyulát, az 5-ik gyalogezred egyik főhadnagyát, Mátyás Frigyes városunk vasúti forgalmi főmérnökének fiát, a ki jelenleg Egerben állomásozott. A derék fiatal katonatisztet városunkban is széltében előnyösen ismerték, a ki épen a menyegzőre kitűzött napon feküdt kiterítve. Temetésén ott volt Eger egész intelligentiája, mély szánakozással kisérvén ki a jobb sorsra érdemes fiatal katonatisztet siri hazájába. A mélyen lesújtott család feledhetetlen emlékű kedves fiók elhunytét a következőkben tudatják: „Alulírottak a maguk, valamint számos rokon nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett fiók, vőlegény, illetve testvérüknek Mátyás Gyula cs. és kir. 5-ik gyalogezredbeli főhadnagynak élete 31-ik évében, folyó évi április hó 1-én reggel 1 órakor történt gyászos elhunytét. A megboldogultnak hült tetemei f. évi április hó 2 án délután 3 órakor fognak a cs. és kir. katonai csapatkórház udvaráról a „Kisasszonyáról nevezett sirkert- ben az ág. hitv. ev. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Eger, 1902. április 1-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Mátyás Frigyes és neje Kerekes Róza mint szülők. Kőporubai Varjassy Anna mint menyasszony. Ferenczy Imréné szül. Mátyás Irén Gyulay Kálmánná szül. Mátyás Etelka Mátyás Emma mint testvérek. Özv. Kirchmayer Hoffmann Julia mint nagyanyja. Ferenczy Imre Gyulay Kálmán mint sógorok.“ — Kegyelet sértés. Megütközéssel vett tudomást városunk gyászoló közönsége a „Szatmár“ czimü helyi lap azon magatartásáról, melyet Hérmán Mihály polgármester elhunyta fölött, f. hó 5-iki számában tanúsított, a melyet, mint jellemző botrányt emlegetnek és elitéinek városszerte. — Népiskoláink államosítása. Pap Géza h. polgár- mester és Dr. Vajay Károly t. főügyész f. hó 4-én Budapestre utaztak, hogy az állami népiskolák építkezéseinek költségeire a szükséges kölcsön ügyét mielőbb dűlőre vigyék. — Templomszentelés. A zárda-templomot, melynek belsejét tudvalevőleg újból íestették, szombaton reggel 7 órakor szentelte fel Binder András ez. kanonok fényes segédlettel. Az újonnan festett templom belseje igen jó benyomást tesz a szemlélőre. — Ki lesz a polgármester? Ez a még korai kérdés foglalkoztatja széltében az embereket, minek következtében hallani igazán furcsa kombinácziókat. Ha már a jövő polgármesterét keresi a közvélemény, ennek irányitó férfiai, a felmerülhető kombinácziókkál szemben, ha valójában a városnak jól lelfogott érdekét tekintik, nem foglalhatnak állást csak egy komoly jelölt, Pap Géza főjegyző helyettes polgármester mellett, a ki úgyszólván hozzá van nőve a város fontos közügyeihez, a ki a meghalt polgármestert, hosszas betegsége alatt, mindenkor és mindenben közmegelégedés közepeit helyettesítette és a kit hosszú közigazgatási pályáján olyan hivatalnoknak ismertünk, a kit a közbizalom most méltán tüntetheti ki a polgármesteri állás díszes és nagy fontosságú hivatalával. — „Szatmármegyei Lorántffy Zsuzsánna Egyesület“, műkedvelőkkel jótékonyczélu estélyt rendezett a városi színházban a f. hó 2-án. Az estély hangulatát ugyan méltán leszerelte az eleve bejelentett vendégszereplőknek elmaradása. (Mert hogy Eötvös Károly is, Szabolcska Mihály is, Haypál Benő is úgyszólván egy csapásra otthon rekedtek; szinte összebeszélésre valló véletlenségnek tűnhetik föl!) Azonban a produkált előadások a lehető kárpótlást nyújtottak az elmaradottakéit is. A férfi-dalegylet jól dirigált éneket adott elő ügyesen, köztetszésre. Az „Ajánlott levél* czimü 1 felvonásos franczia vígjátékban Baranyai Mariska k. a kedvesen alakította Hortense fiatal özvegyet. Nagy Leona k. a. igen herczig volt Francine komorna apró szerepében. Dr. Komáromy Zoltán úr (Fougas- son) meglepő routinnal játszott. Veréczy Ernő ur (De Courvalin) elég ügyes volt. A Szabolcska Mihály alkalmi költeményeit Maróthy Mariska k. a. hatásosan szavalta. Andreánszky Jenő „Katonásan“ ez eredeti vígjátékéban ugyancsak Maróthy Mariska k. a. (Olga) tűnt ki gondosan kidolgozott alakításával. Mellette Domokos Mariska k. a. (Jolán) jól állotta meg a helyét. Glück Ferencz ur (Gárday huszár őrnagy) dere-