Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-03-25 / 13. szám

I TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MejgjeleriiK minden kedden. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eütvös-utcza, a „Korona“-szá!lodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Wcinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. sy, Telefon-szám 80. Feltámadunk! Kettős feltámadás ünnepét üli a keresz­tyén világ; természet és az ldvezitő feltámadá­sának nagy és dicső ünnepét. Ajkaikon akarat­lanul is hálatelt szavak röppennek el s szive­inkben magasztos érzések támadnak fel. íme fellobog szivünk oltára, rajta Hozzád a hála tömjénfüstje száll! Ahhoz száll lel szivünk magasztos hálája. Aki nem engedte meg azt, hogy a méltatlanul meghurczolt és gyalázatosán megkínzott Ige a sötét sírban örökre eltemetve és megsemmi­sülve maradjon. „Zengjen Annak ének, Ki hozott népének Ily kívánt dicsősséget!“ Igen, millió hivek ajkain zeng a győze- delmi ének s a nagypénteki szomorú fájdalmat majd húsvéti örömérzet válta sziveinkben fel. „Hol vagyon halál a te diadalmad; Hol van koporsó a te fulánkod ?“ Magasztos, ünnepi örömben dobogó szi­vünk kiáltja eme kenetteljes szavakat. Hiszen a husvét nekünk diadal ünnepe. E napon győzte le az erény az ármányt, az igazság a jogtalanságot és durva erőszakot. A husvét napja az erény és eszme győ­zelmét jelzi. íme ! az ó-világ kigunyolta és meg­gyalázta az erényt, rabigába hajtotta a szent és dicső eszméket. Az Örökkévalónak tulajdon Fiát kellett feláldozni, hogy az ó-világ romba- dőltével, az Ő isteni ujjászülő erejével a ma- gasztosabb és dicsőbb eszmék az emberi vi­lágba belépést és biztos előmenetelt találhas­sanak. T Á R C Z A. Adolár úr. — Modern románcz. — Adolár úr sikkes gyerek. És ami fő: fess a bajsza. — Nosza, nyomban meg is ered Utána a parthie-hajsza. Adolár úr zsurba, bálba Folyton hivatalos lévén: Persze, hogy hymen-hálóba Esett a sok zsur s bál révén . . . Adolár úr alig nősült: Azt suttogták róla szerte, Hogy nejét és hozományát Alaposan el is vertél Dr. Herman Lipót. Dalok. — A korán elhunyt poéta utolsó költeményei közül. — I. Beteg az én szívem nagyon, Meggyógyul-e ? nem is tudom. Erdőn, mezőn hiába keresem, Orvosságát nem lelem, nem lelem. Bosszúvágyé, sötéllelkü Judások támad­tak fel, hogy az isteni Mestert megejthessék s ellenségeinek martalékul odadobják. Ezrek es­küdlek bosszút ellene s hitvány söpredéket lá- zilottak fel s uszítottak rá, hogy a Megváltóra rásüthessék az Istenkáromlás és törvényszegő gyalázatos bélyeget. Mindhiába, hasztalan . . ! A nagypénteki látszólagos vereség után, annál nagyobb és dicsőbb lön a húsvéti diadal! Közel 2 évezred bizonyít a mellett az örök igazság mellett, hogy az a harcz, amely a Megvált^ffíförában az erény és bűn között le- folyKi|s^gx'0f>a sein szűnt ugyan meg; ma is ismétfőáií^gkÖzÖttünk. De hogy a diadal a győ- zeletaíftáfijíe is az erényé lesz, a világ, az em­beriség történelme hangosan szól emellett. És'Ta ifemesebb eszmékért küzdünk az élet tövisei és rögös utain s talán csüggeteg lelkünk tusakodni kezd az eszme megtestesí­tése felett . . ? Ha kételkedünk munkánk si­kerében; vagy pedig egyenesen kislelküleg két- ségeskedünk . . ? Ott mered ekkor előttünk küzdelmeink közölt Jézusnak nagy és dicső példája mindenkor. Hiszen ü is kételkedett. Ő is aggódott munkájának sikere miatt. Sőt maga mondja; „mindenfelől szomorú az én lelkem mind halálig“ de im! az általa hirdetett isteni igazságok mégis diadalt arattak. Az eszme ma is él; az eszme örök! Ez a biztató szó hangzik, a húsvéti ün­nepek alkalmával az egész keresztyén világon at. A testei ugyan ma is keresztre lehet feszí­teni; az igazságot hirdető ajkakat ma is el le­het zsarnoki önkénynek némitani; de az esz­Ne hitegess, csalfa remény, Többé neked sem hiszek én; G)ógyulása akkor lesz szivemnek, Ha virágos hant alatt pihen meg. II. Tavasz van odakünn, Madárdalos tavasz, Hej, de at én szivem Másképpen várta azt! Nem ad örömet a r Virág virulása, Meg sem vigasztal a Madár dalolása. Verőfényes tavasz! Hozzám már nem illessz; Hervadt virág való Az ily beteg szívhez. Deák Kálmán. I Deák Kálmán *j­1860—1902. Mint szélben a futó tűz, mely gyorsan terjed, úgy ment pénteken a korai reggeli órákban szét száj­ról szájra a gyászhir, hogy : Deák Kálmán meghaltI Bár tudtuk, hogy súlyos szivbaja gyötri s aggódva kisérték őt azok, akik szeretettel csüggtek rajta s félve | inét nem lehet bilincsekbe verni, azt nem le­het elhallgattatni; nem, mert: „A koporsóból is kitör s eget kér!“ A husvét tehát nemcsak a fizikai test uj- életre keltét jelzi, hanem az eszme feltámadá­sát, az igazság örök diadalát is hirdeti az em­beriség történelmében. Oh hadd dobbanjon azért össze szivünk örömben eme győzedelmi ünnepen. Erény, igaz­ság és hit fényes égbe tört. Úgy tetszik ne­künk, mintha azok felett a sirok felett, mely­ekben kedveseink aluszszák földi álmukat, mintha mindeniknél egy-egy őrző angyal állana s a magasba a feltámadott Idvezitőre mutatva, azt susogná nekünk e néma sirok felett: „Bizvást nyomába! Győzni fog hadunk! Ezer bukásból is feltámadunk 1“ Feltámadunk!! ! Okány, 1902. márczius 24. % Dr. Márk Ferencz. Önálló vámterület. A szőnyegen levő s az ország gazdasági viszonyainak szempontjából felette fontos vám­területi kérdés, köztudomás szerint tisztán köz- gazdasági és nem politikai kérdés. Mint az ország fontos közgazdasági kér­désének, egyik újabb haladási stádiumát kí­vánjuk jelezni, midőn velejében bemutatjuk gróf Zichy Jenőnek, a kiváló nemzetgazdásznak és i agybirtokosnak, a képviselőházban, a múlt szombaton az önálló vámterület érdekében el­mondott beszédét, mely országszerte nagy fel­tűnést keltett. gondoltak arra a keserves pillanatra, midőn a kérlel­hetetlen halál kiszólitja őt szerettei közül. Elszorult szivvel állottunk ravatala mellett. Lel­kűnkben keserű érzelmek hullámzása dúlt s már-már azon örök igazságot, hogy a halálban igazság lenne, kétségbe vontuk 1 . . . Mert munkás életének derekán, akkor mikor a tavaszt jelenti oda künn a természet, a melyet az ő költői tolla annyiszor megénekelt s mikor fű, fa, virág, a madarak csicsergése a feltámadást jelenti, akkor lett kimondva számára az örök elmúlás, — a vég-enyé­szet I . . . Mindnyájan, kik ösmertük, kik csak szeretni tud­tuk, a mély megdöbbenés és fájó érzettel szivünkben állottuk körül a virágok és koszorúktól körülvett kopor­sóját s néztük az elmúlásban is nyugodt arczát, melyet a halál fagyos keze sem volt képes elcsufitni. Nem akartuk akkor sem hinni, hogy meghalt, nem akartunk, nem tudtunk eme szörnyű gondolattal — hogy elvesztettük örökre — kibékülni. És csak akkor, mikor az immár meghidegiilt be­csületes, jellemes kezet utoljára megszorítottuk s mi­kor örökre lezárták előttünk jóságos arczát, tompa meg­adással, néma fájdalommal s könyes szemmel vettünk örökre búcsút tőle, mikor koporsója födelére a sir gö­röngyök tompa dübörgéssel hullottak, mikor az utolsó kapa földet is reá hányták, akkor éreztük a fájdalom­nak minden iszonyatosságával azt, hogy számunkra örökre elveszett, a halál könyörtelen kezekkel ragadta el közülünk az örök enyészetbe! SZIVARRA- MM MM HÜVELYEK o Óvakodjunk értéktelen utánzásoktól, o. A dohányzóknak Igazi élvezetet csak a legjobbnak elismert valódi egyptomi szivarkahüvely a »SAHARA« nyújt, mely az élvezet alatt sem fekete, sem zsiros nem lesz és ki nem alszik. — ■ ■ Kapható : =-—.—■■■■ ------- . =... =■■— Egyedüli főraktár : ===== a dohány-f őtőzsdében |BRÜDER ELSTER -SS és minden jobb kistőzsdében. f ----- I^emberg. -----

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom