Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-02-18 / 8. szám
Szál már. 1902. S Z A T M A R - N É M E T'l Február 18. nét, nem kevésbé a nagyon figyelmes rendező ifjúságot, melynek Dr. Rácz Endre filléregylati titkárral sikerült a mulatságot minden tekintetben emlékezetes eredményűvé tenni. — Párbaj. Steinberger Elemér könyvelő és Rácz Béla földbirtokos között ma egy hete délután véres kardpárbaj volt a József főherczeg laktanyában, melyet előzetesen pisztolypárbaj előzött meg .kétszeri golyóvál- tással, minek azonban eredménye nem volt, mivel egyik fél sem sebesült meg, igy következett a kardpárbaj. Ennél Steinberger az orrán, valamint a karján súlyos természetű vágást kapott. — Orvosok Dr. Weisz Károly és Dr. Török István voltak, mig segédek gyanánt Dobó Remus, Loszdorfer Károly, Barta Kálmán és Makkay Kálmán működtek. — A közönség érdekében Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos a tanácshoz terjedelmes beadványt nyújtott be, melyben több oly dologról tesz javaslatot, melyek a közönséget úgy közegészségi, mint közerkölcsi szempontból nagyon érdeklik. A napirenden lévő cseléd mizériáknak is több tekintetben orvoslására lesz a javaslat és ha a közönség lépést tart a beadvány szellemével, kevesebb okunk less cselédeinkre panaszkodni. Különben erre vissza fogunk térni. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Görög Miklós halmi-i jbirósági joggyakornokot a szatmári kir. tszékhez aljegyzővé nevezte ki. — Fankovich Sándor, a munkácsi áll. főgymn. igazgatója, életének 56., tanári működésének 31-ik, igazgatóságának 27-ik évében folyó hó 8 án Munkácson elhunyt. Temetése nagy részvét mellett 10 én ment végbe. — Estély. Szépen sikerült estélyt rendeztek a dalárda uj elnökei Di. Vajay Imre és Dr. Fechtel János a dalár testvérek tiszteletére f. hó 12-én a társaskör helyiségében. A felköszöntőknek hosszas sorával kellene beszámolni, ha mind feljegyeznők az illető szónokok nevét. Itt csak azt jegyezzük föl, hogy a legszebb hangulatban maradt együtt a daltestvérek nagy száma egész a reggeli órákig. — Munkatársunk Gerber Jenő, Gerber Ödön szi- nérváraljai gyógyszerész fia, mint értesülünk a napokban Váczon, egy hangversenyben két hegedű-szóló játékkal vett részt és mint a »Váczi közlöny« Írja a közönséget annyira elragadta, hogy a viharos tapsok után mindkét darabot meg kellett ismételnie sőt ráadásul, a közönség kívánatéra, még néhány magyar népdalt is játszott. — Közgyűlés. A szatmári g. kath. egyház f. hó 15-én d. e. 11 órakor tartotta a g. k. iskola helyiségében évi rendes közgyűlését, melyen a hívők igen nagy száma jelent meg. A közgyűlést Papp Lajos g. k. lelkész, elnök nyitotta meg, a ki lelkes szavakban mondott köszönetét azért, hogy a hívők ilyen nagy és szép számban jöttek el a közgyűlésre. Majd a számvizsgáló bizottság jelentését olvasták fel, a mely az egyház vagyonával híven és pontosan számol be. Úgy a pénztárnoknak, mint a számvizsgáló bizottságnak a közgyűlés köszönetét fejezte ki a lelkiismeretes munkálkodásért s a szokásos felmentvényt megadta. Végül a közgyűlés a jelenlegi tisztikart továbbra is meghagyta. Közgyűlés ezután az elnök éltetésével véget ért. — A „Kath. Legónyegyesület“ évi rendes közgyűlését folyó hó 16-án tartotta meg élénk érdeklődés mellett. A titkári jelentés felolvasása után tisztikara a következőleg alakult meg. Világi elnök lett: Morgenthal Antal; alelnök: Polyánszky Miklós; titkár: Haller Ferencz; pénztár.tok: Ekker János; atyamester Hukk András; Il-od dékán: Makóczy Géza; jegyző: Tamásy Géza; I. könyvtáros: Csorba János, Il-od könyvtáros: Rácz László. Választatott ezenkívül még 30 választmányi tag. — Pár szó Szilágyi direktorhoz. Győré Alajos jutalomjátéka lett volna ma egy hete, ha persze a közönség annak rendje és módja szerint a színházba eljön. Lévén az nap húshagyó kedd, köztudamás szerint mindenhol ez este amolyan összejövetelek esnek meg mely elvonja a színháztól a közönséget. Azt hisszük, az utóbbiak nézetének adunk akkor kifejezést, hogy ha lehetséges, adjon a direktor még egy jutalomjátékot Győrének, ki erre teljesen reá szolgált. Családos ember, igy tehát kétszeresen is reá van utalva arra, hogy ne Csak az erkölcsi, de az anyagi téren is meg legyen jutalmazva s mi hisszük, hogy ha Győré még egy estélyt kapna jutalomjáték gyanánt, a közönség — a ki előnyösen ismeri Győrét, anyagilag is, — helyrepótolná a múltkori véletlent. — Baleset. Nagy József városi számtiszt öt és fél éves fiacskája egy theás kannát, melyben forró viz volt, arczára és karjára döntött. Sebei szerencsére nem élet- veszélyesek. — Jutalomjátékok. Ma, kedden, f. hó 18-án veszi jutalomjátékát színházunk tenoristája, Rédey István „Orpheus a pokolban“ czimü operettében. Csütörtökön, f. hó 20-án pedig Miklóssy Gyulának lesz jutalomjátéka, „Aranylakodalom“ czimü látványos színműben, melyben a jutalmazandó „Krausz“ szerepét adja. Szombaton, f. hó 22-én Halmajr Cornélia veszi jutalomjátékát „Fokról- fokra“ czimü énekes bohózatban, a jövő kedden pedig Csáky Ferencz baritonista „Paraszt kisasszony“ czimü népszínműben. Mindezen jutalomjátékokra felhívjuk a közönség szives figyelmét, ajánlva az illetőket a jóindulatú pártfogásba. — Kedvezménye» bérletjegyek kiadását tervezi a h. é. vasút üzletvezetősége, melyek a szerint a mint rövidebb vagy hosszabb időre szólnak, kisebb-nagyobb perczent leengedésben részesülnek. Ugyancsak az igazolt vinczellérek is fognak kapni olcsó jegyeket. Hát a közönség nagy része? Legjobban tenné az üzletvezetőség, ha „ megszokott dijvitel vissza állítását javasolná. — Hamis pénz. Monases Dániel egy illetőéit a városi pénztárba szombaton adót fizetett, mely alkalommal a fizetésnél egy darab hamis tallért fedeztek fel. A hamis pénz a vizsgálat megindítása végett a rendőrfőkapitánysághoz tétetett át. — Színházi heti műsor. Kedden Rédey István jutalomjátékául „Orpheus a pokolban“ Operette. Szerdán zónaelőadásul félhelyárakkal „Gyurkovics leányok“ vígjáték. Csütörtökön IVliklóssy Gyula jutalomjátékául „Aranylakodalom“ történeti színmű. Pénteken zónaelőadásul félhelyárakkal a „Vesztaszüzek.“ Szombaton Halmay Cornélia jutalomjátékául „Fokról-fokra“ énekes bohózat. Vasárnap a „Czigány“ népszínmű. — Követésre méltó nemes példa. Esterházy Miguel gróf, a ma is daliás öreg katona, a ki, 1848 előtt a hadseregben már főtiszt volt, a szabadságharezot pedig mint huszár százados küzdötte végig, élethossziglan felajánlotta honvédnyugdija felét, a 48-as emlékeket kegyelettel gyűjtő kolozsvári orsz. történelmi ereklye múzeumnak. — Ugyanezt tette Símig Rezső, honv. tüzér hadnagy Kalocsáról, kit a muzeum hazafias irányú működése fellelkesitett. Esterházy Miguel gróf most lapunk utján is kéri egykorú bajtársait példája követésére és arra, hogy alapítványokkal és hagyományokkal tegyék lehetővé azt, hogy anyagilag is erős vára legyen a muzeum a nagy idők emlékeinek, mert az öreg katonák halandók, de az eszmének örökké élni kell és kell hogy legyen egy erős intézmény, a mely az öreg katonák halált megvető törekvése emlékeit fen- tartja. A hazafias eszmékért lelkesedni tudó tanuló fiatalságot emlékezteti márczius 15-e megünneplésére. Arra is kéri őket, hogy kövessék amaz elveket, a miket minden közép iskola önképző körének a m. é. September havábn külön-külön megirt Végh Bertalan, a ma 90. évét betöltött öreg ezredes. — Wörishofen egykor és most. Irta : Seck C. A mikor 1886-ban Kneip : »Virkurám« czimü hires müvének első kiadása megjelent, senki sem sejthette — sem a szerény szerző, sem a barátai közül valaki — minő fogadtatásra talál majd ez a könyv, melynek szerzőjét akkoron csak a környékbeli lakosok ismerték gyógymódja sikerei után; még kevésbbé sejthették, hogy ez a raü olyan mozgalmat fog előidézni, mely egy évtized alatt megmozgatja az egész müveit világot és az addig egészen ismeretlen Wörishofen nevű sváb parasztfalut. a világ minden részéből összesereglett beteg góczpontjává fogja tenni. Már az 1897. év május havában aj mü második kiadást ért és még ugyanannak az esztendőnek október havában harmadik kiadást kellett nyomatni. 1801-ben már a 35-ik kiadás jelent meg mig ma már a 68-ik kiadás forog a könyvpiaczon. 68 kiadás ily rövid idő alatt oly horribilis szám, mely a könyv rendkívüli becsének fényes bizonyítéka. Ugyanilyen lelkes fogadtatásban részesültek Knéipp- nak: »Hogyan éljünk« »Testamentum« és »Összegyűjtött előadások« czimü többi munkái is. — Rendkívüli elterjedtségnek örvend még e négy főmunkának számtalan fordításai is. Mert alig is van hasonló munka, irta légyen bár §gy a természetes gyógymódban jártas laikus avagy orvos, amely könnyebb és nehezebb esetekben az önkezelésnek praktikus módjait oly nagy halmazban tárná elénk mint épen ez a négy mű. A »Vizkurám« czimü hires mü közvetlen hatása az volt, hogy a segélyre szorulók nagy számmal özönlöttek Wörishofenbe, a mely község építőipara nem tudott lépést tartani a folyton növekvő szükségletekkel és igy a szomszédfalvak is mindig tele voltak idegenekkel. Ennek a világ minden részéből összeverődött, segélyre szoruló tömegnek középpontja volt természetesen az erőteljes, hatalmas alakú Kneipp, a ki körül törént ott minden. »A szélsőségek találkoznak.« Ezt a mondást alkalmazhatnék itt joggal. Emitt a barnára sült, eleven temperamentumu délvidéki, amott a mindig fázós észak lakója ; itt a büszke, elhízott és soványitó kúrát tartó földes ur, ott a vékony czingár szabó (e hasonlatban a szabó soványság prototipuszának van odaálliva) ; az előkelő herczegnö és a szegény, idegölő éjjeli munkájtól sápkóros varrónő ; fiatal tuleröltetett diákok és elgyengült aggok ; mindezek olyan ellentétek, a melyeket ilyen mértékben a világ egyetlen fürdőhelyén sem találunk fel. Előkelő személyiségek vetélkedtek azon, hogy kimutassák tiszteletüket a körülrajongott prelátus iránt, sőt ma is van az uralkodóháznak egynéhány tagja, a kik nyíltan barátjául szegődtek az egyszerű öreg falusi papnak. Az lozás előtt; sorba csógolgatta, úgy búcsúzott tőlük. Aztán a legnagyobbat a czizmája sarkához ütötte, másodszor is, harmadszor is. Harmadszorra nyaka szakadt. A mit ketté hullani lát, megindult szeméből a keserűség árja és a többit nem törte el. Mit csinált velük ? nem tudom 1 Arra azomban emlékezem, hogy azatán nagy nyomozás volt azon a vidéken. A pénzügyminisztérium ugyanis nagy láda használ pipát kapott újévi ajándékul egyik közeli postáról feladva. Aligha nem Pestre kerültek az én jó öregem pipái is . . . S most ő maga is elment. Az enyészet honába? az örőklét birodalmába ? ? Enyészetnek indulást láttam ; az öröklétbe átkelését hinnem jól esik . . . Te pedig kedves komám, ne csalatkozzál, hogy elmaradt az újévi köszöntés ; s hogy még most is szeretettel bár, de fájó szívvel köszönt a távolból szerető komád Merengő Péter. Szeress... Szeress, szeress, mindig szeress; És ne féld a balvégzetet, Mert az, a ki szeretni él Én úgy érzem, élni szeret I. . pap es az ő gyógymódja sem lett megkímélve az ellenségektől és rágalmazóktól ; ámde itt eredmények beszéltek, a melyek mellett minden előítéletnek el kellett némulnia. Győzelmi útja közepette, magas életkorban Kneipp hirtelen meghalt. Ő volt Wö- rishofennek vonzó ereje és a gyógymód sikere a Kneipp-kura zsenális megalapítójának személyétől szinte elválaszthatlannak tetszett és már-már- azt rebesgették, hogy Wörishofen Kneipp halálával mielőbb azzá lesz a mi volt, egy a világ elől elrejtett parasztfalucska. E közben azonban nem számoltak azzal a körülménynyel, hogy a Kneipp-féle gyógymód már régóta bizonyítékát adta annak, hogy alapítójának személyétől függetlenül is teljesen beválik, másrészt pedig Kneippnak Wörishofenben több munkatársa volt, akik a Kneipp-módszert tisztán és hamisítatlanul, a mester intencziói értelmében tartották fönn. Dr. Baumgarten orvos mellett, a ki úgy irodalmi tevékenységével (»A vizgyógy- mód haladása«), nemkülönben sok évi gyakorlati tapasztalatával a Kneipp-módszernek orvosi körökben híveket szerzett, felemli- tendőnek tartjuk Reile B. priort is, a ki érdemteljes, önzetlen munkálkodása folytán rendkivül jó hírben áll és a ki valaha vele beszélt, dicséri éleslátását, a melylyel minden betegségnek lényegét felismeri. A Kneipp-féle módszer további kiterjedésében tehát egyáltalában semmiféle hanyatlás nem történt, a miről egyre növekedő hívei tanúskodnak. Wörishofen különben — eltekintve attól, hogy a Kneipp-gyógymód minden kinövéstől ment — nagyjelentőségű előnyökkel jár. A tulajdonképeni czél, a gyógyulás, vagy az üdülés ezen a fürdőhelyen sohasem szorul háttérbe a szigorú etikett vagy a társadalmi kényszer kedvéért hanem itt még ma is úgy az életmódban, mint a társadalm érintkezésben a Kneipp hangoztatta egyszerűség uralkodik, mely egyképen jót tesz testnek és léleknek. Ne tapodd lábbal“nek~ tott, misént azt az itt következő levelek bizonyítják. Az eredetieket mindenki megtekintheti.) És pedig : M. polgármester ur M.-ben írja: Tisztelettel kérem, küldjön nekem még 5 csomag »Pector«-át katarr- hus és köhögés ellen való használatra. Az első küldemény használata után fordulat állott be a javulás felé. B. dókán ur R.-ben írja : Kérem, szíveskedjék hasonló mennyiségű „Pectorá“-t utánvéttel nekem küldeni. A tea megoldja a nyálkát és szomszédomnak jót tett. B. G. ur N.-ben (Bajorország.) Írja: Igen kérem, szíveskedjék nekem utánvát mellett újból 10 csomagot az ön „Pectorá“-jából küldeni, mert az igen jót tesz nekem 25 éves bajom ellen és még folytatólagosan használni akarom a teát, minthogy már régóta szenvedek aszthmában és ma már 71 éves vagyok. G, ur H.-ban írja: Küldjön nekem postafordultával 19 csomagot az ön »Pectorá«-jából, én már 1895-ben 96-ban is jó eredménnynyel használtam. Előre is köszönöm és üdvözlöm. A. P. ur P.-ben, Oberlausitz. Kérem nekem postafordultával 5 csomagot az ön kitűnő »Pectorá«-jából küldeni, használni akarom gégekatarrhusom ellen. Múlt ősszel [az orvosok által eredmény nélkül kezelt tüdőcsucskatarrhusom ellen nagyon jó. szolgálatot tett. Hogy igazi, valódi »Pectorá«-t kapjunk, tessék a Dinána-gyógyszertárhoz Budapest Károly-körut 5. sz fordulni, mely azt csomagonként 2 koronáért küld' meg. Felelős szerkesztő: Mátray Lajos. 89—1902, k. n. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LXi t-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. törvényszék 10865. számú végzése által Kann és Heller végrehajtó javára Jeremiás Májer ellen 600 K. s jár. erejéig elrendeltkielég. végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 2570 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: lóhere, széna, tengeri, lovak, ökrök stb.-ből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a V. 577|1901. számú rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Halmiban, adós lakásán leendő eszközlésére 1902. évi február hó 24-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében a a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §.-ában megállapított feltételek szerin. lesz kifizetendő. Kelt Halmiban, 1902. évi február hó 8-ik napján. Markovics, kir. bir. végrehajtó. 14/1902. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szat már-németi-i kir. járásbíróságnak 1902. évi Sp. II 475/5 számú végzése következtében Dr. Herman Lipót ügyvéd által képviselt Barta Ferencz javára Probsrt Mátyás és neje ellen 51 kor. 74 fill, s jár. erejéig 1902. évi január hó 3-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 945 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: bútorok és egyebek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmár-németi-i kir. járásbíróság 1901-ik évi V. Í659|2 számú végzése folytán 51 kor. 74 fill, tőkekövetelés, ennek 1901. évi junius hó 24 napjától járó 5% kamatai és eddig összesen 5 kor. 76 fillérben bfróilag már megállapított hátr. költségek erejéig Szatmáron, Teleky-utcza 4. sz. a. leendő eszközlésére 1902. évi márczius hó l-ső napjának délutáni 3 Órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felül foglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szatmárit, 1902. évi február hó 15-ik napján. Ádám Albert, kir. bir. végrehajtó.
