Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-12-10 / 50. szám

Szatmár, 1902. szatmar-nemetí. Deczember 10. Kifejlődik azonban bennünk, sőt saját jelentékte­lenségünk felismerésével mind fokozottabbá válik a hála és elismerés hazánk azon jeles fiai iránt, kik rendelkez­nek a bennünk hiányzó képességekkel s kik egész éle­tük munkásságát a közügyeknek szentelve, tehetségük és tudásuk nagy erejével küzdenek a haza érdekében polgártársaik jólétéért. S önérzettel mondhatom, hogy nálunk szatmáriak­nál az érdem felismerése és méltánylásának nem áll­ják útját a politikai pártszempontok, aminek bizony­sága, hogy törvényhatósági bizottságunk egyhangú ha­tározattal rótta le a hála adóját azon férfiú iránt, ki Isten különös kegyelméből nyert, de az ő vasszorgalma és akaratával kifejlesztett fényes tehetségeivel oly rég­óta és oly önzetlenül fáradt a hazáért és oly meleg szeretettel karolta fel városunk érdekeit. Hálánk és elismerésünk nagyságát mutatja, hogy a legdrágábbat ajánlottuk fel, amivel rendelkezünk, vá­rosunk díszpolgári oklevelét. És hogy ez annyira fél­tett kincsünk s hogy azzal csak az igazi érdemet szok­tuk — ha szabad magamat Így kifejezni — jutalmazni, tanúsítja, hogy díszpolgárainknak, akik közül a leg­kiválóbbakat őszinte örömmel üdvözöljük körünkben, mindenik egész férfiú, büszkesége a hazának, dísze a közéletnek. Különös örömünkre szolgál, hogy a törvényható­ság bizalmából nekünk jutott a szerencse, hogy a polgárság hálájának tanujelét mi nyújthattuk át és igaz szívből kívánjuk, hogy Chorin Ferenczet, városunk leg­újabb díszpolgárát a haza, családja és városunk javára az Isten sokáig tartsa és éltesse! Hieronymi Károly toasztozott; szép nagy be­szédben fejtegette a jelenlegi gazdasági viszonyokat, vonatkozással a szatmármegyei gazdasági állapo­tokra s poharát Gróf Hugonnay Béla főispánra és Pap Géza polgármesterre emelte. Ezután Darányi Ignácz Hioronymi Károlyt éltette. Majd Ijj. Dr. Chorin Ferencz Darányi Ig- náezra emelte poharát és csattanós beszédben méltatta érdemeit. Erre Málray Lajos Hegedűs Sándorra mint a Szatmárváros egyik díszpolgárára, s kiváltké­pen pedig mint a szatmárnémeti ev. ref. főgim­názium tevékeny Fentartótestületi-elnökére mon­dott felköszöntőt. Hegedűs Sándor Szatmárváros fejlődésére, nemzeti becsületes, hazafias érzületére emelt poharat, s megígérte, hogy még a szatmári ev. ref. főgimnáziumért sokat akar tenni s egyálta­lán, mint Szatmárváros díszpolgára azon lesz, már most mint teljesen szabad ember, hogy e város szép fejlődésére lehetőleg befolyhasson. Dr. Kelemen Samu a Dr. Chorin csalá­dért emelte poharát. Gróf Hugonnay Béla poharat emelt Hieronymi Károlyra, mint Szatmárváros orsz gyűlési képviselőjére. Már az esti órák érték együtt a nagyon kedvessé és kedélyessé lett társaságot, midőn az oszladozni kezdett és bizonyára nagyon so­káig igen kedvesen fog visszaemlékezni a le­folyt szép ünnepélyre a jelenlévők minden tagja. Természetes, hogy a nagy számú üdvözlő iratokban és sürgönyökben sem volt hiány, melyek közül kiemeljük : Br. Fehérváry honvé­delmi miniszter meleghangú levelét, melyben díszpolgár kollegáját forrón üdvözli és tudatja, hogy — O Felsége Bécsbe rendelvén e napra, a diszlakomán jelen nem lehet. Nem különben felemlítjük Wekerle Sándor volt miniszter elnök barátságos levelét, melyben nj kollegájának sok melegséggel kíván szeren­csét a szép kitüntetéshez és sajnálattal adja tudtára, hogy e napra, már jóval ezelőtt ki­tűzött hivatalos ügyben, Temesvárra kell utaznia. A számos üdvözlő iratok, azok bensősége, valamint előkelősége, félreismerhetetlen bizony­ságai, hogy uj díszpolgárunk, az országos köz­élet legkiválóbbjai között is kiváló helyet foglal el. így városunknak csakis előnyére szolgál­hat, hogy őt a »diszpolgárság« kötelékével magához szorosabban csatolta. S z i n h á z. Az elmúlt hét szinászi eseményei meggyőztek ar­ról, hogy Krémer direktor egy „comme il faut“ társu­lattal állított be hozzánk, mely a legnagyobb mérték­ben érdemes a pártolásra. A rendező ellen sincs semmi kifogásunk. Az tény, hogy a díszletek kissé hiányosak, a ruhatár szegényes, de arról nemcsak a direktor te­het, őt legfeljebb szidhatjuk érte. Kedden a „Czigánybáró“ került előadásra, mely­ben Juhász Ilona koloratur énekesnő és Boda Ferencz tenorista mutatta be művészetét. Mindkettőt a legmél­tóbb elismerés illeti. Strauss zenéje örökké szép ma­rad, ezt agyoncsépelni nem lehet. És a kevés számú közönségnek ezúttal is nagy élvezetet nyújtottak a ma­gas művészi tökélylyel előadott énekszámok. Bodának annyit ajánlhatunk, hogy a inaszkirozásra kissé nagyabb súlyt fektessen, igénytelen külsője és szerény fellépése alig árulták volna el, hogy ő a darab központja, mig meg nem csendült szép tenorja, amiről aztán rá ismer­tünk. Kitűnő volt Szentes Zsupánja és Ferenczy Gábor diákja. Czipra szerepében pedig Torday Adél sikerült alakítást nyújtott és igen szépen énekelt. Szerdán az „Édes otthon“ czimü franczia vígjáték került bemutatóra kis számú közönség előtt. A társu­lat a legjobbat nyújtotta, ami tőle telt. Kétségtelen, hogy egy ilyen franczia szellemességhez megkivántató könnyedség s a részletek kidolgozásához szükséges fi­nomság csak úgy juthatna kifogástalan kifejezésre, ha mint az a fővárosi színházaknál szokás, számtalan próba után kerülne előadásra és 100-szor, meg 150-szer ad­nák elő a darabot. Ez azonban vidéken nem megy s igy ilyen fokozott igényekkel nem léphetünk fel társula­tunkkal szemben. A szereplők közül kiemelendő Kré­mer igazgató pompás Bouvalja és Bátosy Endre sike­rült Julienje. Csütörtökön megismételték »Lotti ezredesei «-t telt ház előtt. Pénteken a »Csikós« került színre zónaelőadásban. A zóna, úgy látszik, bevált, mert igen szép közönséget vonzott. A czimszerepben Ferenczy tűnt ki, a vén csi­kós szerepében pedig Egry Kálmán ért el művészi si­kert. Lónyai Piroska igen kedvesen játszotta Rózsika hálás szerepét, dalait zajosan megtapsolták. Szombaton, Ziehrer remek operettjét a „Svihákok“-at adták telt ház előtt. A szép közönség jókedvre han­golta színészeinket is. Lónyai Piroska könnyed pajzán- sággal és kitűnő diszpoziczióval játszott és énekelt Berta szerepében, vele osztozott a sikerben méltó part­nere Ferenczy mint Blitz Fritz. Máthé Irén (Mimi) Ügyesen tánczolt és igen fesztelenül mozgott a szín­padon. Boda Ferencz énekéről ismét csak elismeréssel nyilatkozhatunk. Szentes herczege szintén igen jó volt. Ligeti Lajos (Vondracsek) jelentéktelen szerepében fel­tűnést keltett jóizü karikatúrájával. A darab librettója nem sokat ér, azonban a re­mek zene elfeledtte a darab minden fogyatkozását. Vasárnap, megismételték a darabot ugyancsak telt ház előtt. Hétfőn, a „Szép Juhász“-t adták zónaelőadásban, mely szintén telt házat vonzott. A czimszerepben Egri Kálmán sok tapsot aratott szép nótáival és jellemző játékával. Máthé Irén is ügyesen játszotta Piroska sze­repét. Szentes obsitosa állandó derültségben tartotta a közönséget. Roppant tetszett a kis Markovics Sándor még sokra viheti ha már most zsenge gyermekkorában ilyen ügyesen és otthonosan mozog a színpadon. Városi közgyűlés. Szatmár, 1902. decz. 9. A városi törvényhatósági bizottság tegnap délután tartotta deczember havi rendes közgyű­lését, melynek napirendjére több igen fontos és közérdekű ügy volt felvéve. Ilyen első sorban a különböző bizottságok megalakítása, mi egy­magában betölthetett volna egy közgyűlést. Nagy érdeklődéssel várta továbbá közön­ségünk a városgazdái állás betöltését is, melyre nem kevesebb, mint 12 pályázat érkezett. Egyébiránt a közgyűlés lefolyásáról rész­letes tudósításunk a következő: A hitelesítő küldöttség kirendelése után Pap Géza polgármester havi jelentése olvasta­tott fel, melyet egész terjedelmében közlünk. Tekintetes törvényhatósági bizottsági Közgyűlés ! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedé­seimre vonatkozólag az 1886: XXI. t.-cz. 72. §-ának n) pontja értelmében a folyó év novem­ber haváról szóló jelentésemet a következők­ben terjesztem elő: Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelőleg intézteitek s az ügyek kezelésében hehézségek, akadályok legfeljebb a tisztviselői kar létszámának hiányos volta miatt fordultak elő, a létszám azonban remélhetőleg a januári közgyűlésen ki lesz egészítve s akkor az ezen tekintetben fennforgó nehézségek megszűnnek. Azt már egy Ízben volt szerencsém a T. Bizottsági Közgyűlésnek jelenteni, hogy hiva­tali elődöm hátrahagyott iratai között reá buk­kantam a magyar vitorlavászon- és kendergyár ajánlatára, melynek megvitatására és a részlet- kérdések megbeszélésére egy bizottság külde­tett ki, további intézkedések azonban nem té­tettek. Ezen iratok megtalálásakor azonnal nyilat­kozatra hivtam fel a gyáros ezéget, vájjon meg­marad-e ajánlata mellett, mire igenlő választ kapván, november 11-ikére egybehívtam a ki­küldött bizottságot s az ülésre a kendergyár igazgatóságát s a vármegyei gazdasági egyesü­letet is meghívtam. A tanácskozás alkalmával a kendergyár részéről Gerő Ármin szegedi kendergyári igazgató jelent meg s igen becses felvilágosításokkal és tájékozással szol­gált a kendergyári ipar-vállalatra vonatkozólag, eszerint nálunk egyelőre addig, mig 2500—3000 hold kender-termés feldolgozása kilátásba he­lyezve s biztosítva nem lesz, csupán egy 80—100 helybeli és 40 idegen munkással dolgozó ken- der-kikészitő ipartelep lenne felállítható. A ma­gyar vitorlavászon- és kendergyárnak azonban czélja Szegedhez hasonló vidéki központokat felállítani, ahol egy-egy nagyobb vidék kikészítő gyáraiból előkerült anyag lenne feldolgozandó, ilyen helyül van kiszemelve Szatmár is, s hogy egy óriási befektetéssel, 600—800 munkással dolgozó gyárrá fejlesztessék a telep, csak attól függ, hogy biztosittat\U-e a gyár részére a kí­vánt mennyiségű kender-termelés. A bizottság kilátásba helyezte, hogy a város a telep részére díjtalanul átenged 10 évi használatra 30 hold terü­letet egy arra alkalmas helyen, például a lókert­ben, a városi szőlőtelep átellenében s abban az esetben, ha a gyár 10 éven belül a jelzett mó­don kibővittetnék s önálló iparteleppé fejlesz­tenék, a város még 20 holdat átenged a gyár­nak, ellenkező esetben az átengedett területet a város vissza veszi összes tartozékaival együtt. A bizottság megígérte, hogy javasolni fogja a gyár részére vasúton szállított anyagok kövc- zetvám-mentességét s a Szamostól a gyártelepig vezetendő csatornához szükséges teiületnek díj­talan átengedését azon vonalon, ahol az városi területet fog érinteni. Az értekezlet ezután azt határozta el, hogy megállapodásairól az ajánlattevő ezéget értesí­teni fogja s felhívja, hogy azokra mielőbb nyi­latkozzék. A ezég chcz képest értesítve is 1 -tt, azonban válasza még máig meg nem érkezeit. A további lépések a gyár nyilatkozatától füg­genek. Nem mulaszthatom el T. Törvényhatósági Bizottság, megjegyezni azt, hogy ezen iparválla­lat létesítésének nagy fontosságot tulajdonítok, mert mig egyrészt városunk érdekei követelik ezen gyár felállítását, amennyiben azért egy ter­mékeny nagy vidék, a láp vidéke is konkurál és már ezért is el kell minden lehetőt követni, hogy e telep városunkban állíttassák fel, más­részt még fontosabbnak tartom ezt abból a szempontból, hogy ezen iparvállalat fokozatosan több és több szegény embernek ad kenyeret, ad megélhetést. Ezzel pedig számot kell vet­nünk. A „Neuschloss“-féle naschitzi tanningyár maholnap beszünteti itt működését s több száz munkás kéz kereset nélkül marad. Városunk fejlődése és jövője s főleg közbiztonságunk ér­deke kívánja, hogy foglalkozzunk a munkás nép sorsával és én azt hiszem, hogy semmi hathatósabb ellenszere nincs a pauperizmusnak és proleláriátusnak, mintha a munkás népnek foglalkozást, keresetet nyújtunk. Tehát szüksé­ges, hogy anyagi érdekeink mellett ez a szem­pont is vezéreljen bennünket a kérdéses ipar- vállalat létesítésénél. Áttérve az elmúlt hóban tett egyéb intéz­kedéseimre, ki kell emelnem, hogy a közönség részéről a mészárosok ellen mind sűrűbben föl­hangzó panaszok folytán a husvágást és hus- mérést a legszigorúbb ellenőrzés és felügyelet alá helyeztem. Legtöbb panasz amiatt volt, hogy a mé­szárosok rosszul táplált, sovány marhákat vá­gatnak s ennélfogva silány minőségű, élvezhe­tetlen húst mérnek. A kívánt súlyt nem mérik ki pontosan s nyomtatékul a kimért húsnál Folytatás a mellékleten. XColl) IHÓir Aki házat> biríokoi és erdöí venni va§y eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszinte birtok hat. eng. Ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön házra oIcs° ^rleszíéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, közvetítési irodája vagy azokat elaüüi akarja, e czéggcl lépjen érintkezésbe es meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös isme­Szavnár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. retsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom