Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-09-30 / 40. szám

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRiVíEGYEI KÖZSÉG! ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATRIÁR-NÉftlETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Meójelenil^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre ! kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eotvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű díjak Szatmáron, a kiaűítiivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. == Telefon-szárn 80. ===== Egy szükséges intézmény. Néhányszor szó volt már arról, a helyi la­pokban úgy mint gyűléseken, hogy városunk­ban, a két főgimnázium mellé egy polgári is­kolát, esetleg kereskedelmi iskolát kellene lé­tesíteni. A szó azonban abban maradt, nem ala­kult testté és az említett iskolai hiány bizony nagyon érezhető ma is. Nem kell messze mennünk, csak kérdez­zük meg a főgimnáziumok tanárait és azok meg fognak bennünket győzni arról, hogy az iskolák egy bizonyos perczentje bő anyagot szolgáltatna arra, hogy a polgári iskolák kellő arányban benépesedjenek, mely körülmény épen olyan jó hatású volna a szülőkre, illetőleg a növendékekre, mint: megszűrvén a főgimnázi­umok növendékeit, magukra ezen intézményekre is felette jó hatásúak volnának. Arról nem is szólunk ezúttal, hogy vá­rosunk társadalmának is nagy szüksége van arra, hogy intelligentiája, uj tanerők folytán nö­vekedjék, hogy felfrissüljön, uj erőkben felpezs­düljön stb. Az említett iskolai intézmény egyikének vagy másikának sikerrel való keresztülvitele, természetes, hogy nem kis feladat s épen ezért nem fölösleges, ha e kérdést felszínen tartván, arról gyakorta gondolkozunk. Hallottunk felfogást, mely szerint a keres­kedelmi akadémia létesítése volna fontosabb és ezt az intézményt részvényekre alapítva, Üzlet­szerűen kellene megalkotni és fentartani. Mi, a kereskedelmi akadémiák szaporítá­sát, a fenforgó viszonyok mellett nem tartjuk T Á R C Z A. Kossuth-dalok. i. Tudjátok-e mit álmodtam Csillagfényes éjszkán ? Föltámadott Kossuth Lajos, Magyarország csillaga. Beragyogta véges-végig a hazát, Törtllgette könyeinknek záporát. Kelj föl, kelj föl, Kossuth Lajos, Gyere vissza, gyere már! Magyarország sírodból is Egyre kíván, egyre vár, Nem jól van a feje alja a népnek, Kelj föl, apánk, igazitsd meg szegénynek ! II. Van nekem egy olyan könyvem, Ha kinyitom hull a könnyem. Az van benne: Elfogyott a regementje . . . Pósa Lajos. közszükségi kérdésnek, sőt: ha az volna is, a részvényekre alapítva, nem képzeljük — az it­teni viszonyokat ismerve — megalkothatónak. Még azt sem tudnánk ma már helyeselni, ha az állam létesítene egy ilyen intézményt — a mit el sem lehet ma már képzelni. Hanem: ha az állam engedve a nagy vi­dék ebbeli fontos érdekének, hogy ne volná­nak az ifjak kénytelenek a felsőbb iskoláztatás terheit czipelni, sokszor minden arravalóság nélkül és igy leszürődnének a gimnáziumok nem odavaló anyagjai egy polgáriskolai intéz­ménybe bizony hdsznos és fontos közszükség­leti kérdést mozgatna illetve valósitana meg az állam ! Hangsúlyozni kívánjuk ismételten, hogy: csak úgy tudjuk ezt a kérdési elképzelni czélra- vezetönek, ha létesítését az állam veszi a kezébe, mert az ilyes intézmények gscheftszerü léte­sítését el sem tudjuk képzelni, valamint azt sem tartjuk kivihetőnek, hogy ma ilyes isko­lai intézményt a hivatalos város létesítsen. Lehetetlen, hogy úgy a helybeli tanfelügye­lőség valamint a hivatalos város vezetősége, az érdekelt szülőkkel kapcsolatosan már régen rá ne jöttek volna arra, hogy e város iskolai intézményei az élet reális viszonyaival, a meg­élhetés közelebbi és biztosított viszonyaival nem számolnak el és e tekintetben sok kivánalom marad kielégítetlenül. Oda kell terelni a dolgot, hogy az érde­kek e tekintetben is lehető jó megoldást nyer­jenek, annyival is inkább, mert ezen iskolai in­tézmény megvalósításával városunk szellemi világa, intelligentiája is gazdagodni fog, a mi Én öltem meg... i. Daliás huszár-főhadnagy izgatottan jár fel s alá magános szobájában. Arany lánczos óráját lázas lürel- metlenkedéssel tartja kezében. A perczek kínosan múl­nak, türelme egyre fogy. Már kilencz óra s még min­dig nem jő. Hol az ördögbe késhet? Érthetetlen, min­dig a szokott pontossággal már fél kilenczkor meg­jött s most mintha ez is összeesküdött volna ellene. Még három órája van s ha nem jő — vége. Asz­talához ül. Fejét lehajtja, szemeit lecsukja, hogy a lel­két mardosó önvádat elnémítsa. Kinos gondolataiba annyira elmélyedt, hogy a háromszoros kopogtatást sem hallotta. Az aggodalom eszét vette. Gonosz ví­ziók jelennek meg lelki szemei előtt, amint fejét le­hajtva, gondolataiba elmerülve, fantáziái. Egy szörnyű gondolat felrázza lelkét. Eszmél s első pillantása az órára esik. Tizenegy. Lehetetlen. Hát két hosszú óráig tar­tott volna e kínlódás? Igen, az az óra pontosan jár. Tizenegy. Megrázkódott. Egy órája van még. Már csak a megváltás, vagy a revolvergolyó durra­nása jöhet. Megnyugszik, — elcsüggedve — a sors szeszélyére bizva a bekövetkezendőt. Ismét kopognak. Ah ! végre ! Mint egy vérszomjas tigris, ugrott fel székéről, midőn a pénzes levélhordót mosolyogva látta belépni. _______________________________ pe dig megint nagyon is fontos kérdés és e vá­ros fejlődésére nagy befolyású. Mert: ámbátor azt olvassuk, de látjuk, tudjuk, hogy a városok s közte Szatmárnémeti szab. kir. város is, a mi a lakosság szám­adatait illeti, emelkedik, igaz, úgy van, de mi tulajdonképen ez az emelkedés? Ez nem egyéb, mint a szegény elem, az existentia nélküliek számadatainak emelkedése. / Es az ilyen emelkedés bizony nem valami öröm­mel biztató. Legyünk rajta tehát, hogy mig egyrészt iskolai intézményeinket egy fontos szükséges kérdés megvalósításával gazdagítjuk vele, más­részt városunk intelligentiáját, társadalmi érté­künk fokát emeljük. Ne feledkezzenek tehát meg e kérdés új­ból való megmozgatásáról azok, a kiknek e tárgy hivatalos ügykörükbe tartozik, valamint azok sem, kik e város élén állva, ennek fejlődésére befolyást gyakorolnak. Lóverseny. Szatmár, 1902. szept. 28. A szatmánnegyei Lóverseny-Egylet folyó évi őszi meetingje minden tekintetben sikerültnek mondható. Az eredmény összehasonlítva az előző éviekkel, kielégítő s meggyőz bennünket arról, hogy az újonnan alakult Lóverseny-Egy­let nemcsak életképes de a jövőre nézve a leg­szebb reményekre jogosít. A verseny iránt országszerte nagy érdek­lődés mutatkozott, ami annak köszönhető, hogy a m. kir. földművelésügyi minisztérium, a Ma­gyar Lovar-Egylet, az urlovasok szövetkezett — Három utalványt hozott? 3000 koronát kell kapnom ! — Egyetlen utalvány sincs. — Ne játszék! — Pénzes levelet hoztam 4000 korona értékkel. Három darabra törött a czeruza, oly erővel irta alá a nevét. A papirost is átszakitotta. Az utolsó húsz fillérjét elegáncziával adta a szegény levélhordónak, aztán sugárzó arczczal bontá fel az öt pecsétes leve­let. Felül negyoldalos irás. Olvasatlanul zsobrevágta. Azután megolvasta a húsz darab százast. Egyszer, két­szer, háromszor is megszámlálta. Pontosan 4000 ko­rona volt. Sem több, sem kevesebb. Leült örömtől sugárzó arczczal elővette maradék havannáját s boldog nyugodtsággal eresztgette a füstöt — így, most már jöhettek, kutyák ! Tizenkettőt ütött az óra. Kopogtatnak. A két ur megjelent. Nem kérdi, mi­ért jöttek. Minden szó nélkül oda dobta a tizenöt da­rab ropogós szálast, ezek zsebrevágták, mosolyogva köszöntek és eltávoztak. Ezt követelte a kardbojt. Mikor ismét magára maradt, eszébe jutott a zsebre- vágott papír. Elővette. Az aláírásra esett a legelső te­kintete. „Szerelő atyád.“ Mohón olvasta. Csak a bevezető sorokat és a befejezést. „ ........Húsz évig ápoltalak egyetlen fiam, mint go ndos kertész a gyenge csemetét. Azután távoztál a Kolb Mór hat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2 ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszinte birtok agy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe és meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös isme­retsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgősen kere3. Vidékre azonnal válaszol. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom