Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-01-28 / 5. szám

SZ ATM AR-'NÉMETI.

Január 28.

fcatmár, 1902.

nak ez a módja csak úgy képzelhető, ha a fertőző anyag szaporodó, sokszorosodé képességgel bir. Ez pedig nem lehet más, mint élő lény.

Ily élő lényekből, szabad szemmel láthatatlan apró testekből áll tényleg azaz anyag, mely a fertőzést eszközli. Lehetséges-e ez? Nemcsak lehetséges az, de úgy is van. Ha akármelyik háznak padlására megyünk, hol ember napokon át nem járt, a fedél-részeken besütő napsugár mentén apró szemcsének millióit látjuk a levegőben. De nemcsak por, élettelen ásványi por az, a mi ott lebeg és repül. Vannak abban élő lények is. Egy részük apró gömb, (kokkus), a másik része pálczika alakú, tehát diákul baczillus. Legjobban érdekel bennünket a difteriát okozó baczillus, a mely sajátságos, bunkós végű pálczikák alakjában mutatkozik kellő megnagyitásnál. Hajlott pálczikákhoz, kom- mához hasonlít az ázsiai kolera okozója, mely a hastífusz rövid baktériumával egyetemben igen finom, ostorszerü nyúlványaival élénken mozog is. Vékony, igen erős életképességü a tuberkulózis baczillusa, mig a pestis okozója rövid, vastag pálczika.

De nemcsak az embereknek, hanem az állatok fertőző betegségeit is ily apró lények okozzák, így a lovak takonykórját, a tyúkok pusztító betegségét, a tyuk-kolerát, a sertésvészt szintén ilyen pályczika-alaku apró gombák okozzák.

Mióta ezen apró lényeket pontosan vizsgálni, tiszta tenyészetük végtelen kis mennyiségével állatokban, s a véletlen foltán emberekben is, mindig azonos és fertőző betegséget előidézni tudunk, illetve képződni látunk, azóta tudjuk, hogy csakugyan ezek a végtelen szaporodásra képes mikroskopi gombák az okozói a legtöbb fertőző betegségnek.

Kicsiségük, könnyűségük folytán a betegének beszáradt és elporlott váladékaival a levegőbe kerülnek, belélegezhetjük, ruhánkon elvihetjük őket. így számtalanszor megtalálták a difteria baczillusait a gyermekkórházak ápolóinak, orvosainak orrváladékában is.

így viszszük el a fertőző betegségeket is. Nekünk magunknak nem is kell megbetegednünk és mégis elhurczoljuk a fertőző anyagot és pedig annál könnyebben, minél repüléke- nyebb és minél tapadósabb. Tapasztalataink szerint a skárlát nagyon repüléken és nagyon tapadós, tehát nagyon könnyen elczipelhető.

Az elmondottakon kívül terjesztheti a fertőzést minden, a mi a betegség színhelyéről származik. Minden ruha, bútordarab, könyv vagy levél, élelmiszer, vagy állat lehet a baktériumok tovább vivője.

A közönség már tudja is e-t. Hisz ezen alapszik az a szerencsétlen szokás, hogy ily betegségben elhaltak ruháit, bútorait eladják, mert szabadulni akarnak az ezen tárgyhoz tapadó fertőző anyagtól, de nem gondolják meg azt, hogy mi lesz ennek a következménye! Azok az ószeresek, kik e tárgyakkal kereskednek és azok a szegény emberek, kik e tárgyakat megveszik, megkaphatják a ruhák, buto„Jól van, én édes fiam Ádátn. Tehátlan hadd „légyén neked a saját kívánságod szerint. Azért menjetek csak ama tilalmas almafa alá vissza mégegy- „szer. És ottan feküdjetek le és aludjatok egymással „együtt, te megintelen a te hibában leledző feleséged, „Éva! és a többi majd azután fog bekövetkezni; — amint -parancsolom.“

Ádám és Éva pediglen nagy alázatos hálálkodá- sok közepette, csakhamar sietve mentenek ama tilalmas fa tövébe; s legottan lefeküdtenek, s elaluvának ők egymással együtt. És álmodénak igen nagyon szépeket.

És mindezekután csakugyan bekövetkezett a többi is; — egészen úgy, valamint az Úr parancsolá; — áldás?.ék érette!

Merthogy mély álomból fölkelvén, azonkép’ helyre lett immáron pótolva Évának meghíbázott nyelve is.

És eme megujhodott nyelvét mindjárt legelsőben is arra használá a ravasz asszonyi állat, hogyhát egy szót mond vala véle el az Úrának Ádámnak. — No ha ezt a szót már csak súgva s módfölötti pirulás mellett meri vala elmondani nékie.

Hogy mi volt légyen ez az áruló szó, atyámfiai,

•— erről bizony hallgat a krónika. . ........................

Dr

. Herman Lipót.

rok révén azt a betegséget, melytől az adók szabadulni akartak.

A tuberkulózisban szenvedő és ágyhoz, j szobához kötött beteg a kölcsönkönyvtárból vesz ki könyvet. Olvas, köhög és köp is közben, és önkénytelenül megfertőzi az olvasott könyvek lapjait a tuberkulózis bacziilusaival.

A difteriában, skárlátban szenvedő gyermekek szülei, ápolpi, kölcsönkönyvtárból hozatnak könyveket. Nemcsak a levegőben repülő baktériumnak, hanem a betegek váladékából is odatapadó apró lények annyira megfertőzik e könyveket, hogy ha ezek azután oly ssaládba kerülnek, hol egészségesen maradt gyermek is van, a betegség ott is fel fog lépni.

Szerencsére, nem mindig vannak ily betegséget okozó csirák közelünkben es nem mindenki és nem mindig hajlamos azoknak befogadására.

Számtalanszor halljuk a fertőzés lehetőségét kigunyolóktól, hogy ott feküdt a hirnlos beteg mellett az egészséges testvér és nem lett kutya baja. Vagy, hogy együtt volt egy 7 tagú család az egy szobás lakásban és daczára, hogy az egyik difteriás volt, a többi egészséges maradt.

Ez lehetséges és megmagyarázható, de ne szolgáljon irányadóul, mert tévedésekhez és keserű csalódásokhoz vezet.

A fertőző csirán és a fertőzés lehetőségén kívül — mint említettem — fontos szerepet játszik a hajlam.

Némely betegség iránt, mint például a kanyaró, a himlő iránt mindenki hajlamos. A védőoltás mindenkinél megfogamzik, a kanyarón mindenkinek kell átesnie. Mas betegségek iránt a hajlam csak feltételes, időhöz, korhoz, állapothoz kötött. A csecsemő skáríáttal ritkán fertőződik és az ember, mikor kinőtt a gyer- mekczipőkből, egyúttal elvesztette hajlamát a skárlátbetegség iránt. A difteria iránt sincs mindenkinek hajlama és előfordul, hogy egy családnak több gyermeke közül csak egyikmásik esik belé. A csecsemők csak addig ne n hajlandók a difteria és a skárlát iránt, mig kizárólag anya-tejjel élnek és hajlamuk nő oly arányban, milyenben már mesterségesen is tápláltalak.

A szamárhurut iránt már a csecsemő is hajlandó. A betegséget a gyermekkoron túl as ember nem igen szerzi meg, de azért nagy ritkán felnőttek is megkaphatják.

A gyermekeknél a 3 cs 7 év közti idő az, melyben közülök a legtöbben fertőző betegségbe esnek. Ennek oka abban rejlik, hogy ebben a korban kerülnek a gyermekek a közös játszóhelyekre, a sétaterekre, mennek az óvodákba s járnak az iskolába, hol sok gyermek együvé jyt és az alkalom a fertőzésre igen nagy.

Ha valaki érzéketlen is a betegségek iránt egészséges állapotában, esetleg mégis inficziál- ható, ha valahol sebesült. Skárlátot a felnőttek közül leginkább azok kapják meg, kik sebesültek, vagy a kik gyermekágyasok.

Nemcsak járványos időben, de főleg máinkkor, mikor megtudjuk, hogy ez vagy az a fertőző betegség föllépni kezd, kerülni kell a népes gyülekezések helyét, a nyilvános sétahelyeket és játszó tereket.

Legjobb volna gyermekeinket járványok alatt sem óvodába, sem iskolába nem küldeni. Miután az iskoláztatás törvényesen kötelező, oda fogunk hatni, hogy az iskolák be is tartsák azokat az óvó rendszabályokat, melyeket a törvény előír.

A fertőző anyag, mint említettem, ruhákkal, árukkal, élelmiszerekkel is tovább vihető. Oda kell hatnunk, hogy mi áruinkat oj^r helyeken vásároljuk, hol garancziát kapunk, hogy azokat fertőzött helyről nem hozták. A hatóságnak kötelessége ezt ellenőrizni, de nekünk is vigyáznunk kell polgártársainkra és kérlelhetetlenül fel kell jelentenünk azt a tejárust, fűszer, játék stb. kereskedőt, kinek házánál fertőző beteg van.

A házalók, különösen az ócska ruhákkal kereskedők igen sokszor beczipelik a betegséget házunkba. Fertőzött betegektől eredő ruhákat, fertőtlenítés nélkül egyáltalában nem szabad eladni; ezt a törvény is tiltja.

De nemcsak az ócska ruhások, hanem a vidék paraszt asszonyai is terjesztői a fertőző beSZIVARKAHÜVELYEK

A dohányzóknak Igazi élvezetet csak a legjobbnak elismert valódi cgyptomi szi- vaikahüvely »SAHARA« nyújt, mely az élvezet alatt s m fekete, sem zsiros nem lész és ki nem alszik.

Óvakodjunk értéktelen utánzásoktól

tegségeknek. A koldusok és a verklis fiuk is oy egyének, kik házról-házra járva nem kerülheti; ki, hogy fertőző betegséggel megtöltött lakásokban meg ne forduljanak.

Járványos időben nem volna szabad nyilvános helyeken megfordulnunk. Hányán mennek itt Szatmáron is színházba, hangversenyekre, mikor skárlátos, vagy difteriás gyermekük már jobban van. Megjelennek olt azzal az indokolással, hogy ismerősöket látogatniok most nem lehet, tehát, hogy emberek közé kerülhessenek, elmennek a színházba, kaszinóba, mivel oda úgy sem hoznak gyermeket.

Hát ez nagy hiba és nagy vétek, mit tilt a törvény is, de tilt polgári és emberbaráti kötelesség és tisztességtudásunk is.

Még számos útja és módja van a ragályzásnak. a beteglátogatók csókja, a fiakkeres fertőzött kocsija, a temetkezési vállalkozó sohasem desinficialt posztói, a czipész, a szabó, a könyvkötő. ki részünkre és gyermekeinknek a czipőt, a ruhát készíti, a könyveket köti stb.

A fertőző betegség felismerése. A kanyaró. A fertőzés napjától 10 napig .a betegség jel nélkül lappang a gyermekben. De már a 11 napon, 3 nappal a kiütés jelentkezése előtt a gyermek lázas és bágyadt lesz, szemei vörösödnek, gyakran prószköl. náthásnak érzi magát, gyakran é; ingerülten kezd köhögni és nagyjában úgy néz ki, mint egy meghűlt gyermek. De a különbség az, hogy közönséges nátha nem okoz csak 37 és egy néhány tized lázt, mig ellenben a kanyarónál a láz már a 38"-on fölül van. Ha a szülő az ilyen gyermek száját megtekinti, akkor azt általában pirosnak fogja találni. Hátul pedig a torokban, a lágyszájpadon jól kifejezett különálló gombostűfej nagyságu élénk piros foltokat fog látni, melyek révén már most nemcsak gyanítja, de biztosan tudhatja is, hogy gyermeke nem náthás, hanem kanyarónak u. n. hurutos állapot. A 4-ik napon (mi a fertőzéstől 14-ed napra esik) előbb a fül megett, az arezdn, a nyakon, a mell és hát felső részén, este- felé már az egész mellen és háton látható számos, sűrűn álló, de fehéren maradt ép bőr által elkülönített gombos- tüfejnyi, kissé szegletes, cseresznyepiros folt, melynek közepe kiemelkedik, úgy, hogy az ilyen beteg borét, ha kezünket rajta végig simítjuk, bibircsesnek, egyetlennek tajáljuk. A hurut e közben fokozódik, a kis beteg alig képes szemét kinyitni, a kiütések kijönnek még a kezén, lábán és megbetegedésének 6 — 7-ik napján tele van az egész teste számos folttal, melyek azonban sohasem futnak össze, hanem külön foltokként megmaradnak. A betegség ezen tetőtökének, elérése után, hirtelen megszokott javulni. A láz el elmúlik, a kiétések halványulnak, a bőr fonnyadt, száraz és apró jfikkelyekben korpázik. A kiütések helyét néha még 2 hét után is barnás foltok jelzik.

Egyébként a betegség nyomai hamar eltűnnek és nagyon hamar veszti el a kanyarós beteg fertőző képességét is, mert mihelyt orrhurutja elmúlik, már nem fertőz. Az a helyiség is, mely ben a beteg feküdt, igen hamar tisztul meg a kanyaró mérgétől; elég tehát ha szellőztetünk és alaposan takarítunk.

A sokkal súlyosabb és rettegettebb betegség, a skárlát szintén jellemzően kezdődik s igy korai felismerése nem nehéz. A gyermek a fertőzés után átlag 4—6 napig egészségesnek látszik. A betegség mindig rohamos tünetekkel kezdődik. A gyermek még az iskolában, vagy va- lokol látogatóban volt, mikor hirtelen rosszul lett. Nagy főfájás, magas láz, torokfájás, emel) - gés és hányás által lepetik meg, sőt kisebb és erre hajlamitó gyermekeket a frász éri. A beteg nyugtalanul fekszik ágyában, arcza kipirult, de kiütések még nem látszanak. De már akkor is feltűnik, hogy az arcz pirossága melkte az o;r és száj környéke, az áll feltűnően halovánv, fehér. Ez a tünemény sokszor fog útba igazitair, mert ha egy gyermek a gyomorrontás miatt lázas, kipirult, sőt hány is, — mint sokszor a skarlátnál, de orra, szája körül e halványság még sem tapasztalható. — Néha a betegség oly gyors befolyású, hogy 24 órán belül a gyermek meghal, a nélkül, hogy a kiütést megláttuk volna. Ilyen dühös, mérges esetektől eltekintve, a kiütés körülbelül az első 24 órán belül jelentkezik és pedig sohasem az arezon, hanem a nyakon

Kapalitó ; a fő és kis-dohányfözclékber.

Egyedüli készítő ;

Brüder Elster Lemberg.