Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-07-22 / 30. szám
VI. év. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. — Teleíon-szám 80. - ■ Szatmár, 1902. julius 22, TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A ..SZATMÁR NÉMETI ! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. A bábaképző intézmény kérdése. — Tekintettel a város közgazdasági viszonyaira. — Azon kezdjük, a mi a dologban a legfőbb: a városi közpénztár, köztudomás szerint, any- nyira el van terhelve, hogy nagyon meggondolandó az, hogy-a város mire költsön és befektetési, építkezési tekintetekben, csakis azon esetben mehet bele a város, ha föltétlenül biztosítva van arról, hogy kiadásai, befektetései megtéríttetnek. A községi magas adó, nemkülönben a sok- nemü közvetett és közvetlen adóneroek sajnos bizonyítékot képeznek arra nézve, hogy: a közönség több teherrel nem sújtható. A városi tanács, tudatában ezeknek, arra a helyes álláspontra helyezkedett, hogy a közpénztárt, illetőleg a közönséget tovább terhelni nem lehet, sőt ellenkezőleg: a közterhekből, helyes gazdálkodási elvek szerint, akasztatni kell. így állván a dolgok. Csakis helyeselhető, hogy a múlt közgyűlésen a tanács állást foglalt az u. n. megyei bábaképző intézmény létesítése ellen, mert 20—25000 forint biztos kiadással terhelni a várost nem akarta, melynek ellenében nem mutatkozott semmi biztos adat arra nézve, hogy ez a befektetés a varosnak .megtéríttetnék, hanem igen is mutatkozott az, hogy ezen összegből esetleg évi 200 írt meg fog térülni. Csakis helyeselhető álláspontot foglalt tehát el a'városi tanács akkor, midőn a fentebb nevetett intézmény eller állást foglalt, nem akarván belehajtani a várost egy oly nagyobb kiadásba, a mely tulajdonképen meddő kiadás és a melynek a városra nincs semmi haszna. (Hacsak a kórházi orvosoknak nincs.) A városi tanács fentebbi álláspontja ellen a kórházi főorvos szólalt fel és kívánta az intézmény megvalósítását, közegészségi szempontokból. Igaz, hogy a bábaképzés kérdése közegészségi kérdés, de a megye közegészségi kérdése, a melyet, ha olyan felette fontosnak tart az állam, ugyan miért nem létesíti ! és miért akar vele megterhelni minket, a kik úgy is felette nehéz viszonyokkal élünk, jobban mondva : küzdünk. És ha mi közegészségi kérdésekre, bona fide, költeni akarunk, akkor is költünk a saját városi közegészségi állapotaink javítására és nem a megyeiekre. Nem azért, mintha sajnálnánk a megyei közegészségért áldozni, hanem igen is azért, mert: nincs miből áldozni! Áldoztunk mi már elég sok mindenért, a többek között megyei dolgokért is — ugyan a megye mit áldozott mi értünk? talán, hogy elvették tőlünk a megye székhelyet, meg a pénzügyigazgatóságot ?! Bizony nagyon ránk fér, ha nem áldozga- tunk, hanem helyesen g zdálkodunk, a saját bajainkkal törődünk és közterheinket apaszt- gatjuk. nem pedig: hangzatos jelszavak mellett, rossz gazda módjára, költekezünk. Épen ezért, nem érthető a tiszti ügyész magatartása sem, a kinek hivatalból lelkiismeretbeli kötelessége a város vagyoni viszonyait éber figyelemmel kisérni, a kinek legkiváltképen kell ismernie a város nehéz anyagi helyzetét, mégis ő is egyike volt azoknak, a kik múlt közgyűlésen a várost a fentebb nevezett meg- terheltetésbe"belevinni helyesnek tartották volna. Pedig, hogy a saját szavait idézzük, midőn az uj Vigadó ügye véglegessé lön, azt mondta volt: „Ennek igy kellett lenni, igy volt ez helyes — de most már aztán 10 esztendeig nem építkezünk!“ Ha visszatekintünk különben ennek a szóban forgó dolognak a históriájára, magyarázatul, nem lesz érdektelen a következőket felemlíteni : Midőn a megye részéről e tárgyban az akkori h. polgármester, Pap Géza, Nagy László alispánnal tárgyalt, az forgott szóban, hogy a bábaképző intézmény el volna-e helyezhető a városi közkórházban, esetleg kiegészítésül, ennek közelében, 400—450 frt évi bérért bérlendő helyiségben. Akkor, mivel a közkórházi főorvos, erre a czélra, a közkórház egyes részeit átengedhetőnek mondta, fentemlitett h. polgármester kapott az alkalmon, hogy ezen intézmény, városunkban létesüljön, mivel: nagyobb kiadás vele, az akkori megállapodások értelmében, nem terhelte a várost, annyival is inkább, mivel a megye részéről is kilátásba volt helyezve akkor, hogy a mellékhelyiségekért járó 400—450 frt kiadás fele a megyét fogja terhelni. Most azonban, hogy a dolog kezdett a komolyabb stádiumba jönni, a megye sem igen T Á R C Z A. Népdalok. Ha te engem igazán szeretnél . . . Ha te engem igazán szeretnél, A patakon uj hidat veretnél Szép szeretőm, violám! Azon járná! én hozzám, Azon járnál csókolódni én hozzám 1 A patakon uj hidat verettem De hiába ! Hasznát nem vehettem 1 Mire a hid készen lett, Barna babáin hűtlen lett! Az a csalfa már akkorra hűtlen lett. Meghalok én . . . Meghalok én, nem élek én sokáig. Csak egy kis lány esküvője napjáig. Akkor hozzák majd nekem a koporsót, Akkor dobban az én szivem utolsót 1 Koporsómra szemfedőt ne vegyetek Ahhoz a szép menyasszonyhoz menjetek Menyasszonyi lehér fátylát — azt kérem — Szemfedőnek adja ide énriékem! Dóczy József. Falusi levelek. — Ötödik levél. — Kedves komám ! Ha motióval akarnám útra bocsátani e levelem, ezt a legsajátabb mottót imám fölébe » mert hogy vannak kutya állapotok is 1 « Amit természetes volta mellett sem értenél meg te. Azéit hát vedd úgy, mintha meglenne a mottó ! Én pedig csendes egyhangúságomban, mondhatnám lustálkodásomban históriáját kerítem ennek a mostan, kutya állapotnak, a melybe vagyunk. Azt Írtam, hogy lustálkodásomban. A fenét ! ? Gondolod magadban. Falusi ember nyár derekán lustáskodik ? Merengő komám, nagyon kegyes lehet hozzád az ég, ha erre is módot adott 1 Persze, hogy adott. De nincs mit megköszönni íajta. Az égi kegyelem miatt azonban ne fogjon rajtad az irigység, kedves komám. Falusi ember volnék, s épen az a kutya állapotban a kutya, hogy a nyáron nem nem lehetek falusi ember. Pedig nem rontom a tüdőmet világfürdök balzsamos levegőjével, sem a gyomromat üdítő vizével, amikből egyébként van nekünk olyan, amilyenért jó pénzt fizetve valamenyi idegen nátiói csak adnánk neki belőle. Itthon nyaralok a Szamos mellett. És még sem nyaralok. S ez már nem csak kutya, de állapot is. A foglalatja pedig mindennek a tenger sok eső. Szinte látom, hogy most már megint nem érted I hogy mit nem szeret falusi ember nyáron az esőn ? Kedves komám ! A sok még a jó lelkiismeretből is sok. Én minden esetre eladnám belőle a feleslegest ! Hát a sok esőt hogy ne sajnállanók, mikor napfényre volna szükségünk ! ? De hogy megérthess tisztára, a te merengő komád igaz szavával mondom, hogy ha még sokáig igy megyen, a bűnös lélek szennyje is fehérre mosódik itt nálunk. Különben alkalmi példákkal is szolgálok. Bizonyosan hallottad hírét te is, talán ettél is belőle, mint a székely a hegedűből ? hogy a Szamos a mindenfelé hallott esőktől nagyon megáradt és gátjai között mindent viz alá temetett. Nekem is eltemette a répámat s hagyott rajta akkora tengert, amenyiben még ma is nyakig mezül a gyalom. A répától hát ez idénre el- bucsuztattam a riskát, jusson eszedbe majd annak idején, csákó, hogy tavaly csak épen hogy meg nem fúltál a répától! Amellett elővettem a praktikus eszemet s nagyot nevettem Szamos úgy vélte hatalmán. A répám, nemes folyó, a tiéd, de a te halad, amit a földemre Hoztál, az enyém ; s ha a csákó megkoplalja is a szeszélyedet, de én halpaprikást eszem. A Szamos csak bólintgatott ; hoz ő még több vizet is, több halat is. Hozott is. Én pedig a halászati jogomat kiadom felébe, S épen ezzel kerültem a kutya állapotba. A halpaprikást ugyanis más ette meg. Nekem csak a vize jutott a fülemig. A bérlőim ugyanis úgy magyarázták a dolgot, illetve úgy igazították mindig a felezést, bogy a halnak az a fele, amit kifogtak, az övék lett ; s az a Kolb Mór hat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2 ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési díj mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe es meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol.
