Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-16 / 16. szám

Szalmái', 1901. SZATMAR -NEMETI. Április 16. 20000 korona bérfizetés és egy évi bérösszegnek óvadékul történt előzetes letétele mellett, kötötte meg a város, mint a kinek úgy személyi kiváló tulajdonaiban, mint anyagi erejében, a lehető leg­nagyobb garancziát találta meg. — Az építkezés 19Q1 évi ápril hó 9-én kezde­tett meg s a jövő év május havára be kell feje­ződnie. — Örök emlékezet okáért a városi törvényha­tóság tisztviselőinek, bizottsági tagjainak, vala­mint az összes hivatali személyzetnek névjegyzékét két ide mellékeljük, azon jó kivánssággal, hogy a város fejlődésének eme monunentális épületét az ég Istene áldja meg szerencsével, — s ugynekünk, mint az időkről- időkre sarkunkba nyomuló utó­dainknak igaz ölömére, hasznára, a városnak büsz­keségére, méltó díszére tartsa meg évszázadok folyamán ' ! I Úgy legyen ! I ! Amen. Ezer „Emlékirat“ adatait levéltári tüzetes bú­várkodás alapján összeírta Szatmár-Németiben 1901 év április hava elején Magyaróvári Fodor György v. th. levéltárnok. HÍREK. Lapunk mai számához egy féliv melléklet van csatolva. — Kinevezés. Mint értesülünk, a 78-ik hon­véd gyalogezred dandárparancsnokává Rohr Fe- rencz vezérkari főnök Bécsből fog kineveztetni. — Személyi hír. Dr. Kacskovies Mihály min. osztálytanácsos a f.-bányai óvodai építkezés tár­gyalásairól csütörtökön este Kováts Béla kir. tan- felügyelő társaságában városunkba érkezett. Este a kir. tanfelügyelő az illusztris vendég tiszteletére szükebb körű vacsorát, péntek délben ebédet adott. Pénteken d. e. a min. tanácsos megláto­gatta a zárdái r. k. és németi állami óvodát s a látottak felett teljes elismerését nyilvánította. Külö­nösen meglepte a németi óvoda nagy kényelem­mel berendezett helyisége, melyet mintaszerűnek nyilvánított. Az aranyos-medgyesi, apai s pató- házi áll. el. iskolák tantestületei folyó hó 11-én az aranyos-medgyesi vasúti állomáson megjelen­vtek Dr. Kacskovies Mihály kultusz-miniszteri oszt. tanácsos üdvözlésére. Marosán Kornél igaz- gató-tanitó a jelenlevők nevében beszélt, mire Dr. Kacskovies igen szívélyesen válaszolt. Majd 3oivot> t('ire»ig.'i«ha bocsátkozott a jelenlevőkkel és a jelenlevő Valamennyi tanítóval váltott egy pár szívélyes szót. Pár perczig állott a vonat csak és folytatta útját, de ennyi idő alatt is meggyő­ződhettek a jelenlevők, hogy Dr. Kacskoviks nyájas modora egyik tanujele a tanítók iránt ér- zett meleg rokonszenvének. Az osztálytanácsos a péntek délutáni gyorsvonattal visszautazott a j fővárosba. — Pártértekezlet. A helybeli függeotlenségi polgárok f. hó 14-én d. u. a Károlyi-s/álló ét­termében értekezle'tet tartottak, melyet Kovács Leó párttag hivott egybe. A pártértekezlet ki­mondta, hogy a közelgő választásokra való te­kintettel tömörülni óhajt, jelöltet állít és a 43 as hazafias eszmékért, a hagyományokhoz Liven ki­tart és lelkesedik. Hogy pedig ezeket czélra ve­zetőén elérje, szervező-bizottságot küldött ki, melynek elnökévé nyomban megválasztotta Dr. Farkas Antalt a párt törhetlen hűségű régi tag­ját és mintegy 50 tagot, a párt népszerűbb és agilisabb tagjai közül. Kimondta végül az érte­kezlet, hogy a most kiküldött szervező-bizottság lehetőleg rövid időn belül hívja össze a választó polgárokat és tárja elébe a párt álláspontját. — A Lorántffy Zsuzsanna egyesület alakuló gyűlése vasárnap d. e. tartatott meg a városház nagytermébe 1. Ä gyűlésen a megyei és városi intelligens hölgy és férfi közönség igen szép számmal volt jelen. A gyűlést Biki Károly espe­res nyitotta meg, vázolván Lorántffy Zsuzsánna, Rákóczy György fejedelem vallásos buzgóságu hitvese jelemmét s a nevéről nevezendő egye­sület czélját, mely nem más, mint a prot. nőve lés felkarolása és ennek szolgálatára a helybeli ev. ref. felsőbb leányiskola anyagi megerősítése, tanítónő képzővel betetőzése. Vázolja a nőneve­lés fontosságát melyről az ev, ref. egyház, mely a finevelésre erején felül áldozott, valami leülő nős véletlen folytán megfeledkezett. Pedig aki a jövendő nemzedéket prot. szellemben akarja ne­velni, annak a leendő anyákat kell e szellemben nevelni fel. Mert az anya vallása a család vallása. Szatmár és vidéke sokat tett e téren, hiszen a hely­beli fels. leányiskola első ily nemű intézet ha­zánkban. Aprót, leánynevelés felkarolását égetően sürgősen követeli a nagy tanító hiány, melynek következtében tanító nőket kell alkalmazni, akik jelenleg csaknem kizárólag r. k. zárdákban nye- rék képeztetésüket. Fejleszteni kell tehát a felsőbb leányiskolát, de úgy, hogy abban megyei és vá­rosi intelligens, előkelő családok gyermekei, kik szakpályára nem készülnek, megfelelő kiképezte- tést nyerhessenek, hogy igy ne kelljen azok ne­velését idegen nevelő nőkre vagy zárdákra bízni. Nem czélja az egyesületnek a felekezetiséget be vinni a társadalomba, de viszont számarányánál vagyoni és értelmi súlyánál fogva feli kell éb­redni e megyében a prot. öntudatnak s gondoskodni a prot. szellemű nőnevelésről. E czélból a prot. közönséghez, különösen a prot. hölgyekhez fordul az egyesület Ezek a szempon­tok vezették az illetékes köröket a Lorántffy Zsuzsánna tgyesület megalakításánál. Ezután ol­vastatott az alapszabály tervezet, mely a fentebb elsorolt elveket foglalja magában s melyet a köz­gyűlés némi módosítással elfogadott. A szervező bizottság javaslata alapján következett a tisztikar megalakítása. Elnöknek megválasztatott Nagy Bé- láné, társelnökül Domahidy István, akik az el­nöki széket elfoglalván, Domahidy István lendü­letes, prot. hitbuzgóságtól áthatott szép beszéd­ben köszönte meg elnöktársa nevében is a meg­tiszteltetést. A választás folytattatván megválasz­tattak: alelnökül Jákó Sándorné Biki Károly, titkár Dr. Böszörményi Emil. Választmány vidék­ről: Domahidy Istvánná, Domahidy Elemérné, Kende Béláné, Boér Endréné, Luby Béláné, Deb- reczeni Istvánná, Szegedy Antalné, Bencsik Ist­vánná, Illosvay Endréné, özv. Thurmann Oli- vérné, Szentiványi Gyuláné, Gyene Zsigmondné, Izsaák Dezsőné, Vállyi Árpádné, Kováts Jenöné, Czerjék Imréné, gróf Teleky Jánosné, Nagy Lászlóné, Luby Zsigmondné, Nagy László, Nagy Béla, gróf Dégenfeld Sándor, Domahidy Elemér, Szegedy Antal, Böszörményi Sándor, Böszörmé­nyi Zsigmond. Városiak : id. Dr. Farkas Antalné, Domahidy Sándorné, Uray Gézáné, Kováts Leóné, Böszörményi Elekné, Helmeczy Józséfné, Jékey Ilona, Borsos Benőné, Biki Károlyné, Rácz Ist­vánná, Vajay Imréné, Csaba Adorjánná, Dezső Ká.mánné, ifj. Dr. Farkas Antalné, Palády La- josné, özv. Borús Józséfné, özv. Literáiy Elekné, Szombathy Ödönné, Demjén Sándorné, Dr. Hantz Jenőné, Regéczy Sándorné, Flérmán Istvánná. Unger Gézáné, Lévay Józséfné, Szentiványi Ká­rolyné, Kerekes Dánielné. Fehér Józséfné, Virág Andrásné, Dr. Farkas Antal, Hétinán Mihály, Borsos Benő, Veréczy Antal, Jákó Mihály, Rácz István, Bőd Sánder. Pénzárnok: Mudris Antalné, tiszteletbeli választmányi tagok: Vállyi Jánosné, Jékey Móriczné. Diszelnök: Hegedűs Sándor mi­niszter és neje. A választmány megbizatott, hogy a további kiég szitás iránt a közgyűlésnek te­gyen javaslatot. — iskolai ünnepély. A helybeli év. ref. fő- gimn. az 1848-iki törv. szentesítésének emlékére (ápr. 1 I.) ünnepélyt tartott, melyen Regéczi Sán­dor, a történelem tanára tartott alkalmi felolva­sást a nap jelentőségéről, az ifjúság pedig ének­kel és szavalattal vett részt az ünnepségben. — Az el. iskolák államosítása tárgyában kelt legutóbbi közgyűlési határozatot, miután senki által meg nem fellebbeztetett s igy jogerőssé vált, a városi tanács a közokt. kormányhoz felterjesz­tette. Óhajtjuk, hogy a fontos ügy mielőbb elin­tézést nyerjen, hogy az állami iskola — mint ter­vezve van, — 1902. szept. 1-re megnyitható legyen. — Április ll-ikét, mint az 1848 évi törvé­nyek szentesítésének emlékére elrendelt országos ünnepet városunk tanintézetei részint a templomok­ban tartott isteni tiszteletekkel, részint alkalmi ünnepélyek rendezésével ünnepelték meg. A főbb utczák fel voltak {lobogózva, de a polgárság körében a hivatalos ünnep nagyobb érdeklődést nem keltett, a mi mutatja, hogy a köztudatban mégis csak márcz. 15. az 1848. emlék-ünnepe. — Az újonnan kinevezett és előléptetett ka­nonokok ünnepélyes beiktatása pénteken reggel történt meg, Szabó Norbert a nagypréposti székbe Dr. Kádár Hmbrus, Lessenyey Ferenczet ki most nyert kinevezést, Hehelein Károly a káptalan fokozatosan előléptetett tagjait. Szabó Norbert nagyprépost iktatta be. — Áthelyezés. More Sándor kir. kath. fő- gym táziumi helyettes tanárt és Kovács Gergely szent gothárdi állami gymn. helyettes tanárt a vall. és közokt miniszter kölcsönösen áthelyezte. — A szatmári ev. réf. egyházmegye rendes tavaszi közgyűlését f. hó 11. és 12. napján vá­rosunkban, a szatmári ev. ref. egyházmegye tanács­termében tartotta meg. A gyűlést, melyen a ta­gok szép számmal voltak jelen, a 37-ik dicséret eléneklése után Biki Károly esperes buzgó imá­val nyitotta meg. Kiemelkedő tárgyai voltak a gyűlésnek: F. Varga Lajos volt főjegyző búcsú­levele az egyházmegyétől, melyet a gyűlés a bú­csúzó nagy érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett vett tudomásul. És az, hogy a lelkészi nyugdíjalap létesítését a közgyűlés elhatározta s az alap megteremtésére és növelésére a gyüleke­zetek részéről évi 24 koronás hozzájárulást sza­vazott meg. 12-én a bíróság ülésezett s a felmerült közigazgatási és fegyelmi ügyeket intézte el. Ui — Gyászhir. Csonlokosi Cholnoky Imre köz- és váltó-ügyvéd, birtokos, Tolna-megye törv. biz. tagja, 1848/9. évi honvéd őrnagy Duna-földváron, f. hó 12-én élte 81 évében elhunyt. Az elhunyt­ban Cholnoky Imre kir. közjegyző édes atyját gyászolja. Áldás az elhunyt emlékezetén! — Az alispán fegyelmi ügyével foglalkozott a pénteken tartott megyei közigazgatási bizottság. A bizottság ugyanis az alispánt a fegyelmi vizs­gálat eredménye alapján annak idején egyhangú­lag felmentette. A főispán azonban- megfelebbez- vén a határozatot, a belügyminiszter 1000 K. birságban marasztalta el. Az ügy izgatott vitára adott alkalmat. Sorba szólaltak fel a biz. tagok, indítványozván, hogy az ügy tétessék át a köz­gyűléshez, minek első sorban az alispán volt el­lene, kérvén, hogy a bizottság a miniszter dön­tését vegye tudomásul. Felszólalt a főispán is, kijelentvén, miután a vitába személye is bevona­tott, azon kijelentéssel, hogy kár volt a határo­zatot megfelebbeznie, hogy ő, mint tisztviselő kénytelen volt úgy cselekedni, a mint cselekedett. Végül a bizottság a miniszter leiratát tudomásul vette. — A helybeli ev. ref. felsőbb leányiskola ja­vára rendezett műkedvelői előadáson felülfizettek : Császy Bálintné úrnő 4 K., Lővy Miksa ur 6 K., Borsos Benő ur 4 K., Zeke Vincze ur 5 K., Szabados Ede ur 4 K., Grosz Adolf ur 2 K., Mónus Lajos ur 1 K. Fogadják az igentisztelt felülfizetők a jótékonyczél érdekében a rendező­ség köszönetét. Az összes bevétel 408 K. volt. — Közebéd volt f. hó 11-én délben az ev. ref. egyházmegyei közgyűlés alkalmából a Társas­kör éttermében, melyen a gyűlés vidéki tagjain kívül városunk vezéremberei is nagy számmal voltak jelen. Kimutatni akarván ezzel azon nagyra­becsülést, melylyel városunk az egyházmegye iránt viseltetik. Az ebéden felköszöntőket mon­dottak : Biki Károly esperes Szegedy Antal egyh. megyei gondnokra és Dr. Farkas Antalra, Uray Géza Biki Károlyra, Dr. Böszörményi Emil Dr. Farkas Antalra stb. stb. A kedélyes ebéd a dél­utáni órákban ért véget. — Vasúti menetrend. Mint közvetlenül biz­tos forrásból értesülünk, a jövő hó 1-től életbe lépő uj vasúti menetrendben semmi különösebb változás nem fog beállani. Minden vonat-közle­kedés meg fog maradni. A vonat-indulásokat és érkezéseket illetőleg némi kis eltérések a f.-gyar- mati és a d. e. Pest felől érkező sz. vonatoknál lesznek, a mint ezt jövő számunkban részletezés­sel meg fogjuk írni. — Szerkesztő-Változás. A „Szatmár“ szer­kesztését b. e. Nagy Lajos elhunyta következté­ben unokaöcscse, Sassi Nagy Lajos szegedi ál­lami felső kereskedelmi iskolai tanár vette át. Üdvözöljük az uj kollegát. — 30 éves szolgálati jubileumát üonepelte f. h. 11-én Opholczer Gyula, a nagykárolyi p. ü. igazgatósági szám tanácsos, a ki mint számtiszt nehány évvel ezelőtt városunk lakosa volt s kire nagy számú barátai még most is k.'dvesen emlé­keznek. A jubileumon városunkból Augusztini Já­nos posta főnök és Papp Gyula adótárnok vol­tak jelen, — A kateszteri térképek, kőnyomatos má­solatai a pénzügyminiszter rendelkezéséből a köz­ségeknek a kassai kir. kateszteri térképtár álltai ha a községek a nevezett hivatalt az iránt meg­keresik, díjtalanul megküldetik. A miniszter czélja ez intézkedéssel, a földadó nyilvántartás vezeté­sének megkönyitése. — Városi közgyűlés. Az április havi törvény- hatósági bizottsági közgyűlés kedden tartatott meg. A polgármester havi jelentése a vigadó épít­kezésről sorolt fel nemelyeKet, melyeket lapunk közelebbi számában már közöltünk. Azután a lebontott tornyos ház építésinek rövid történetét adja elő a jelentés, melynek lényégé az, hogy a tornyos ház a 17-ik század végén, 1780 körül építtetett. A huszár laktanya elhelyezés kérdésé­nek érintése után kegyelete? szavakban emléke­zett meg a jelentés Böszörményi Károly nyug polgármester haláláról s indítványozta az elhunyt érdemeinek jegyzőkönyvi elismerését. A jelentés­hez Daróczi Endre szólott hozzá, azon kívánsá­gának adván kifejezést, hogy a havi jelentés emlékezne meg a város nagyobb intézményeiről, színház, kórház, vámszedés, vágóhíd, iskolák stb. stb. hogy a közönség lássa, hogy azok az intéz­mények, melyeket a város azon feltétellel létesí­tett, hogy azok saját jövedelmeikből tartsák fenn magukat, megfelelnek-e ezen czélnak. Polgármes­ter felvilágosításul adja, hogy a havi jelentésbe az előfordult nevezetesebb események szoktak felvétetni. Hogy az egyes intézmények p. o. vágó­híd, színház stb. mily eredménnyel működnek, ezt nem lehet a havi jelentések keretébe felvenni, mert ez a polgármester működését annyira lenyű­gözné, hogy más téren kötelességeinek megfelelni nem tudna. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette. A németi ev. ref. egyház a közgyűlés ama hátáto'.atát, melylyel az egyháznak a Saja Sándor helyettesítési dijának utalására vonatkozó kérelme elutasittatott, megfellebbezvén, a vall. és közokt. miniszter leirt a városhoz, hogy a joggyakorlat szerint hason ügyekben nem a közgyűlés, hanem a közig bizottság van hivatva határozni. A lei­ratot a kö gyűlés tudomásul vette s az ügy már most áttétetett a közigazgatási bizottsághoz. A városi köz és árva pénzek a helybeli pénzintéze­teknél helyeztetnek el, alaptőkéjük arányában. A közigazgatási bizottság 1900 évi jelentését a köz­gyűlés tudomásai vette. A jelentés a levéltárban közszemlére tétetik s 30 napon át megtekinthető. Tudomásul vette a közgyűlés a pénztár vizsgálat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom