Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-05 / 6. szám

Szatmár, 1901. SZATMAR-NEMETI. Február 5. ezrek mennek ki évenként ezen iparczik- kekért Magyarországból, melyek minden­féle rendű és rangú gyermekek legkedve­sebb játékszerei. Elegánsabb kivitelű gyermekjátéksze­rek, mint boltok, istállók, az igazihoz ha­sonló miniatűr felszereléssel Thüringiából jönnek hozzánk. Hegedűk és társasjáté­kok, mint kuglizók, tivolik stb. Tirolból szakadna< ide. Ezeket a czikkeket mind a nép ké- ' sziti. A haszon túlnyomó része egyenesen j az ő jólétét emeli. Fontos körülmény azon- | kívül meg, hogy maga a nép állítja elő azt az óriási számú ládát is, melyekbe a játékszereket csomagolják. A ily fajta házi ipar meghonosítása első kötelesség Magyarországon. Meg van­nak rá az előfeltételek, meg van rá a nép munkakészsége és munkatehetsége, és nem is igényel túlságos nagy anyagi ál­dozatokat. Parancsolóan követeli a házi ipar tervszerű, fokozatos fejlesztését Ma­gyarország gazdasági érdeke, a helyes iparpártolási politika, és azon egyedül helyes és természetes társadalom-tudomá­nyi elv, hogy a szocializmus elnyomása csakis a szegény néposzíályok anyagi jólétének munkálása által lehetséges. Hasz­not hozóbban és helyesebben pedig nem kezdhetné a kormány ez akczióját, mint a fa- játékszet-ipar meghonosításával legalább Felső-Magyarországon. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Chorin Ferencz, váro­sunknak országgyűlési képviselője szombaton d. u. a gyorsvonattal városunkba érkezett s a Korona szállodába szállott. Szombaton este részt vett a Társas-kör bálján, vasárnap este a kath. legény- egylet mulatságán s hétfőn reggel visszautazott a fővárosba. A képviselővel lejött fia is, ifj. Dr. Chorin Ferencz. — Értekezlet. Vasárnap délután 5 órakor a városház kis tanácstermében az el. iskolák álla­mosítása tárgyában szükkörü bizalmas értekezlet tartatott. Minthogy Halász Ferencz miniszteri osztálytanácsos hirtelen közbejött megbetegülése miatt nem jöhetett le, az értekezlet inkább bizal­mas eszmecsere jellegű volt a fontos kérdés fe­lett. Az értekezleten Dr. Chorin Ferencz orsz. képviselőnk is részt vett. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a fontos kérdés felett az érdemleges vitát akkorra halasztja, ha Halász Ferencz min. osztály tanácsos betegségéből fel­árboczai is látszanak. Különösen említésre méltó egy nagy dán gőzös melynek nagy árbocza ma­gasra nyúlik ki a vízből. A város egy dombon van épülve, melynek mind a két oldalán hosszasan lenyúlik egy felől egy szép völgybe, másfelől pedig a tenger partra. A várostól nem messze emelkedik, úgy körülbe­lül háromezer láb magasságba a »Teréz vértanú« hegye. Tetején s oldalain épült üdülő helyeket fogas kerekű villanyos köti össze a várossal. Rio de Jeneiro két részre oszlik, u. m. az ó és újvárosra. Az újvárosban hivatalnokok s magasabb rangú urak laknak, míg az ó város még mindig a kereskedelem székhelye. Lakossága egy miliő­nél több, a kik között mindenféle nemzeti­ségű és vallásfciékezetüek vannak. Lakóinak legtöbbje a portugál nyelvet beszéli. Legfőbb ipar ágai ; a pamutszövés, olaj préselés, üveg, sőt és jég készítés. Kiviteli főbb czikkei a kávé, pamut, cacao, kaucsuk rum, tea, ezukor stb. Az uj Riónak szép uíczái és terei is vannak mint a „Rua Primerio de Marco“ ezen utczában vannak a város legnevezetesebb épületei: szín­házak, minisztériumi épületek, az »Arzenál« a muzenm stb. terei közül nevezetes a »köztár­sasági tér« a »Praca 15 de Novembero« „Oszrio“ generalis szobrával. Megemlítésre méltó még a »Passeio Publico« nevű séta-tér gyönyörű fáival, virágai és sétányaival gyönyörű kilátásaival. Rio de Janeiro alapját a franciak vetették meg 1532 körül, de telepüket a portugálok (1557) feldúlták s 1567-ben az igazi Riónak az építéséhez fogtak. 1703 ban B ihiabó! áttették az alkirályi székhelyt ide s azóta Rio lett a fővárosa Brazíliának. Szépségére és fekvésére nincs ennél szebb város Braziliába t, de talán a világon sem! Az öböl hosza, a partok mentében, körül­belül 80 tengeri mértfötd. Keleten s nyugoton gyógyulván, mint a közokt. kormány képviselője megjelenhet és a tanácskozásban részt vehet. — Ebéd. Dr. Chorin Ferencz orsz. képviselő ittléte alkalmából Kováts Béla kir. tanfelügyelő társadalmunk vezető-férfiainak egy részét vasár­nap délben ebéden látta magánál. Az ebéden meg­jelentek: Dr. Chorin Ferencz, Hérmán Mihály, Papp Géza, id. Dr. Farkas Antal, Antal Dániel, Veréczi Antal, Korányi János, Mándy Bertalan, ifj. Dr. Chorin Ferencz, elmaradásukat kimentették Biky Károly esperes és Dr. Fejes István. — Választá8. A szatmári ev. ref. egyház tanácsban meg üresedett 3 helyre megválasztat­tak : Dénes Lajos kir. ügyész, Mátray Lajos fő- gymn. tanár, Mikó László gazdálkodó, póttago­kul Dr. Hantz Jenő és Lévay József — C-züst lakodalom. Stidi Károly városi szám­tiszt és neje Tóth Róza múlt kedden ünnepelték házasságuk 25 ik évfordulóját. Kívánjuk, hogy boldogságban megérhessék az 50 éves évfordu­lót is. — Vizsga. Bagossy Bertalan r. kath. tanitónő- képző intézeti tanár a középiskolai tanári szak- vizsgálatot a latin és történelmi szakcsoportból a budapesti egyetemen közelebb kitűnő sikerrel le­tette. — Megbízás. Dr. Vityi József ügyvéd az erdődi kir. járás-birósíghoz ügyészségi megbízot­tul kineveztetett. — Köszönet. A dalegyesületnek a nemzeti zenede igazgató-választmánya, a miért az egye­sület a Zichy Géza gróf tiszteletére rendezett ünnepségeken résztvett és magát képviseltette, jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. — Köszönet. A szoboszlói dalcgyesület azon szives vendéglátásáért, melyben a dalárda jubile­umi ünnepsége alkalmával itten részesült, a dal- egyletnek köszönetét mpndott. — Ebéd. Pethő György gazdasági tanácsos, azon alkalomból, hogy István-téri díszes házas­telkén, melyet nem rég vásárolt, végleg beren­dezkedett, szombaton szükebb körű barátságos ebédet adott, melyen résztveltek: Hérmán Mi­hály polgármester Pap Géza főjegyző Novák La­jos főszámvevő Dr. Vajay Károly t. főügyész Kőrösmezei Antal tanácsos, Erdélyi István fő mérnök, Somlyai Kálmán nyug. erdész, Léber Antal főerdész, Dr. Erdélyi Károly orvos, Hor­váth Ágoston városgazda, Ezen ebéd házbemu­tatás volt ugyan, de főindoka a házi gazdát ezi- deig ért meghívásoknak viszonzása volt, s épen azért minden más kiválasztás nélkül azok vol­tak meghiva, kiknek vendégszeretetét a házi­gazda már megelőzőleg élvezte. Az ebéd folya­mán a polgármester a házi gazda és családjáért, a házi gazda vendégeiért és végül Dr. Erdélyi orvos a háziakért emelt poharat. — Az országos tornaverseny a jelen évben a fővárosban tartatik meg máj. 26 és 27-én a pünkösti ünnepek alatt Az előkészületek már folynak, a felhivás közelebb kibocsáttatik. — Felolvasó estélyt rendez a kath. Kaszinó f. hó 10-én. Az élvezetesnek Ígérkező estélyre, melyen Ékkel Elemérné beregszászi főszolgabiróné hegyek szegélyezik az öbölt. mig északon he­gyek egy nagy lapály van, a mely aztán távo­labb két hegység közé szorul s egy szép völ­gyet alkot. Ezen völgyön folydogál keresztül egy kisebbszerü folyam, a mely a lapályt két részre osztja, mig végre eltűnik a lapály partjait szegélyező nádasban. A Riói öböt bejáratának mind a két olda­lán hatalmas erődök néznek farkasszemet, a melynek lőrésein a rideg ágyuk hosszú csövei kandikálnak elő, mintha a folytonosan a ki és be járó hajókat akarnák ijesztgetni. Az öböl szája előtt belülről, van egy kis sziget, a melyen a polgár háború alatt öszsze döntött erőd romjai láthatók. Különféle rémregéket mesélnek erről, melyet később a festők vették pártfogásukba de újabban, az egykori bevehetetlennek tartott várra, az ál lám tette rá a kezét. A bemenetnél balkézre kívülről, van a »Governador« szigetén a nemrégiben épiiltt vi­lágitó torony, mely vöröses fényével messze be­világítja a tengert s a körülötte álló apróbb szigeteket. Sok, nagyon -ok szép és kedves van ezen a vidéken, de fény oldalai mellett vannak árny­oldalai is, ilyen pl. a sárga láz. Ezen betegség gyakran uralkodik és mindig igen sok áldoza­tot ragad magával. Remélhető azonban, hogy ennek a pusztitó bajnak is, az orvosi tudomá nyok vívmányai gátat fognak idővel vetni. Hanem azért még is Rio de Janeiro Brazí­lia gyöngye. Midőn pedig kedves otthonomban szemeim előtt elvonulnak a nagyon messze tájék képei, önkéntelen jut eszembe a dal hogy : Messze jártam, távol is volt jó dolgom, Hej de szivemcsak azt mondja jobb otthon. Bakcsy Károly guartermaster, Egyesült állomok hadi tengerészeiénél. sz. Olgyay Berta úrnő zongoraszámmal Melles Emil főesperes felolvasással, Haller Jenő főgymn. tanár zongora játékkal fognak szerepelni, Ékkel Lajos és mondik Endre pedig énekelni fognak, felhívjuk a közönség figyelmét. — utcza rendezés. Verbőczi utcza rendezése, habár lasssan, de mégis halad a megvalósulás felé. A bizottság a tulajdonosokkal a telkekre vo­natkozólag a tárgyalást megkezdette. A Harasztkó féle telekért az özvegy 24 ezer koronát kér, ami mindensesetre túl magas követelés, nézetünk sze­rint. A Veinberger féle telekből szükséges ré­szért a bizottság 3000 koronát kínált, amit a tu­lajdonos el is fogadott azon feltétellel, hogy a te­lek előtt az utcza rendezés következtében elké­szítendő asfalt gyalogjáró költsége a várost ter­helje. A Svadlena féle telekből szükséges részre a tárgyalás folyamatban van e a megegyezés Kí­mélhető. Kívánatos is az alkuk gyors lebonyolí­tása. — A népszámlálási munkálatok felülvizsgálá­sát a városi hatóság befejezte. Az eredmény a következő: van Szatmáron 14625, Németiben 625',>. a külterületen3413, a hegyen 2358, összesen 26. G; 4 lélek. 1890-ben az összes iélekszáin volt 20.730, szaporodás 5919 lélek. A népességbe a katona­ság beszámítva nem lett. — Világjárás. Sz. Török János, városunk is­mert polgára, ki már egy Ízben bejárta a világot, közelebb ismét vándorútra kelt. Jelenleg Afriká­nak Sudán nevű tartományában utazik, honnan a fekete bőrűek országaiba indul s talán még a búrokhoz is ellátogat. — Kath Legényegyleti tánczmulatság volt f. hó 3 án a Vigadó helységeiben, melyen a váro­sunkban időző Dr. Chorin Ferencz országgyűlési képviselő és fia, ifj. Dr. Chorin Ferencz is meg­jelentek. A szép számú és mindvégig nagyon jó kedélyű, házias jellegű mulatságnak a kora reg­geli órák vetettek véget. —• Az Országos dalárverseny a jelenévben aug. hóban tartatik meg. Dalárdínk azonban, mint hogy az országos szövettség kötelékéből kilépett, a versenyen részt venni nem fog. — Jutalomjáték. Csőregh Jenő jeles tenoris­tánknak, a társulat egyik kiváló tagjának, f. h. 9. lesz a „Czigány báróban" jutalomjátéka. Ajánl­juk a közönség szives figyelmébe. — Áthelyezések. A p. ü. miniszter Brunner Károly kataszteri mérnököt a szatmári felmérési felügyelőségétől a szegedihez, Horváth Béla mér­nöksegédet a pozsonyi felügyelőségétől a szat­márihoz, Szántó Árpád kataszteri mérnököt ha- sonminőségében a pécsihez, Mutiu Sándor szat­mári s Csömör Elemér kassai felmérési növen­dékeket hasonminőségben a temesvári illetve a szatmári felmérési felügyelőséghez helyezte át. — Uj esküdtek. A szatmári kir. törvényszék­nek Galba Lajos elnökből, dr. Matolay Gábor és Szarukán Zoltán bírókból és Egri István jegyző­ből alakult tanácsa Dénes Lajos kir. ügyész je­lenlétében jan. 28-án d. e. 9 órakor sorsolta ki a február havi ülésszakokra az esküdteket. Ezek a következők : rendes esküdtek; Jeney La­jos pék Szatmár, Boleman Antal földmives Csa- nálos, Medveczky Jenő pénztárnok, Mayer Károly földbirtokos Szatmár, Madarassy András földbir­tokos Császló, Bay Lajos íöldbit tokos Nagy-Bá­nya, Szabó Gusztáv ker .-sk. Szatmár, Mándy G Ha bérlő Vállaj, Félegyházi Pál gazdálkodó Szatmár, Kávási Sándor földbirtokos Szinérváralja, Németh Ignácz földbirt. Csenger, Bányai Ernő kereskedő Szatmár, Reök Gyula földbh tokos N.-Károly, S-Ju­tái István földbirtokos Er-Endréd, Tiioma Viktor földbirtokos Veresmart Staudinger József földbirt. Vámos-Oroszi, ifj. Böszörményi Sándor földbiit. Pettyén, Hunyady Kálmán földbirt. Vitka, Ember Ignácz keresk. Szinérváralja, Jékey Zsigmond föld­birt. Géberjén, Szilágyi György földbirt. Szaniszló, Székely János földbirt. S.-Magyar-Berkesz, G’ő zer János czipész Szatmár, Zollán László íöldbirt. Sályi, Galeczky Jónás malom-tulajdonos Szatmá", gr. Teleky László Gyula, földbirt. Hosszufalu, Poszvék Nándor gazd. e. titkár Szatmár, Diószegi Károly ács Szatmár, Szigeti Lajos vendéglős Szat­már. Helyettes esküdtek: Váczi Imre vá­rosi írnok, Scheiber Ferencz kereskedő, Fehér Endre kir. s. mérnök, Székely Sándor kovács, Hirsch Miklós vállalkozó, R. Nagy Endre bizto­sitó társ. hivatalnok, Bodonyi Aurél kir. mérnök, Nagy János városi számvevő, Rostás Sándor bá­dogos és Győri József füszerkereskedő szatm ári lakosok. — A hegyi népszámlálás eredménye szerint 2311 volt a jelenlevő lakosok száma. Nem sze­rint 1175 férfi, 1136 nő. Tehát kapósak a hegye n a lányok. Nemzetiség szerint magyar 1965, oláh 345, van 1 bosnyák is. De ennnek talán csak a neve Bosnyák. Vallás szerint r. c. 88, g. c. 550, g. kel. 1, ev. ref. 1559, ág. hi tv. 1, izrelita 104. Érdekes hogy a román nemzetiségűek kevesebben vannak mint a g. catholikusok, a minek az a magyarázata, hogy a g. c. közül sokan magyar anyaiiyelvüeknek vallották be magukat. Örven­dünk rajta. írni olvasni tud 1266, nem tud 1045. Ez is mutatja, a hegyen sürgősen rendezni kellene

Next

/
Oldalképek
Tartalom