Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-02 / 14. szám

Szatmár, 1901.

SZATM AR-NÉME T 1

Apiilis 2

az ezen utczán meghonosodott maláriabetegség igazolja.

Kérjük ezért a tek. Tanácsot, illetve Közgyűlést, hogy ezen közegészség-ellenes nyílt árok bármely utón való, s a közérdeknek megfelelő eltüntetését elrendelni és erre a „Városi Szálloda“építése körül a piaczon felgyűlt nagy meny iségii földet, törmeléket, mint arra legalkalmasabbat felhasználni méllóztas- sék, annyyival is inkább mert ez idő szét int, a városnak a dolog fontosságát tekintve, igen csekély anyagi kiadásába kerülne.

Ezzel kapcsolatosan tiszteletteljesen kérjük továbbá a tek. Tanácsot, illetve a Közgyűlést, hogy az árok-parti kidült- bedült fákat eltávolítani s az ulczának azon részén, mely teljesen kövezetlen s s ennek következtében, sáros időben rajta a közlekedés csaknem lehetetlen, a kövezést soron kívül is elrendelni s mindezekben az Arpád-utczai lakosoknak már régtől érzett hiányain segíteni méltóztassék.

Szatmár, 1901. márcz. 28-án. A bent Írtak.a

Színészet.

Szini szezonunkat két vendégszereplés zária be és pedig úgy anyagilag, mint erkölcsi eg, szép eredménynyel.

Kgyszersmint igazolták ezek a ven lágs/.c replések, hogy csak a közönség érdeklődéséi kell eltalálni tudni, a többi azután magától megy. Pénz is van, kedv is, idő is, csak a módját kell eltalálni.

Vajha ilyen szerencsés lett volna Szálkái színigazgató a lefolyt szini évad alatt, mint a befejező veridégelőadásokkal, akkor bizonyára nagyon jó emlékké! venne ma tőlünk búcsút; igy azonban, legföllebb is, a veszett fejsze nye lével vigasztalhatja magát.

A vendégszereplésekről a következőkben emlékszünk meg:

Miss Mari Halton, a kontinens egyik jeles énekesnője, márc. 28. és 29-éá lépett föl színházunkban. Csütöttökön a „Gésák‘-ban Mimózát adta, pénteken „San-Toy“-ban a czimszerepet játszotta.

Mindkét előadásra, noha 100% felemelt helyárak mellett volt, az összes jegyek elkeltek.

Miss Mari Halton igen kedves színpadi jelenség, hanganyagja felette behízelgő, kifejezés- teljes és lebilincselő

Mozdulatai kecsesek, hogy szinte nem tud velők a néző betelni.

Ezen tulajdonságok jellemezték mindkét vendégszereplését, melyek alkalmával közönségünk valóságos tüntető rokonszevvel és zajos lapsokkal fogadta.

Hegyi Aranka, a népszínház egyik kedvelt primadonnája szombaton és vasárnap vendég szerepelt. Szombaton a poetikus zenéjü »Li!i«-ben a czim szerepet, vasárnap a Görög rabszolgában Irist énekelte. A színházat mindkét estén szép intelligens közönség töltötte meg, daczára a felemelt helyár, knak. Hegyi Arankának különösen hangja, coloraturája kitűnő. Lili szerepében ezzel. Irisben pedig pajzán jókedvű játékával és kecses tánczaival ragadta magával a közönséget, mely különösen Lili szép dalai után valóságos tüntetés szerű tapsviharral hívta a művésznőt a lámpák elé még a vasfüggöny lebocsátása után is. Ha

állna az hogy „ha a vége jó, minden jó“, úgy Szalkay megtehetne elégedve e sikerült pár este- fényes anyagi és erkölcsi sikere után a szezon eredményével. Sajnos azonban hogy a közmondás az ő esetére nem alkalmazható.

HÍREK.

— Lapunk mai számához egy negyediv melléklet van csatolva

— Személyi hír. Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert azon támadás alkalmából, mely ellene közelebb az országgyűlésen intéztetett, s melyet a miniszter, aki a főgymnásiuin fentartó testületének is elnöke, oly erélyesen utasított vissza, a főgymn tanári kara táviratilag üdvözölte, s rendületlen bizalmáról biztosította. Azóta különben kiderült, mint olvasóink a napi lapokból tudják, hogy az egész támadás alapnélküli voit s egyébnek nem minősíthető, mint »nagy hit-hó semmiért«.

— Személyi hir. Dénes Lajos kir. ügyész e héten megkezdte 5 heti szabadságát, mely idő alatt Zsiga Miklós kir. alügyész fogja helyettesíteni.

— Iskola-latogatás. Szieber Ede kir. tanácsos, tankerületi főigazgató a múlt héten teljesítette mindkét főgimnáziumunknál hivatalos látó gatását és viszgálatát s a tapasztaltak felett megelégedését és elismerését fejezte ki.

— Gyászhir. Városszerte élénk részvétet keltett Szatmári Ziigmond köz- és váltó ügyvédnek, társadalmunk egyik általánoson ismert, tisztelt, nagy tevékenységű tagjának hirtelen történt halála. A halál mint'-gy 8 napi szenvedés után érte utói és döntötte sirba az élte delén állott erős, egészséges férfiút. Mint értesülünk, ajkán támadt egy piczi kis pattanás, melyből vénnér- gezést kapott s ez okozta halálát. Hasztalan volt minden orvosi segély és műtét alkalmazása, nem sikerült az életnek megmenteni. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki : Özv. Szatmári Zsigmondné, szül. Beimel Jenney ás egyetlen gyermeke Lola, valamint az összes ro kom k nevében is, fájdalomtól megtört s/ivvel tudatják a legjobb lérj és apa Szatmári Zsigmond köz és váltó ügyvédnek folyó évi márcziuó hó 31-én a hajnali órákban rövid szenvedés után életének 52 ik boldog házasságának 12-ik évében történt gyászos elhunytat. A megboldogult hűlt tetemei folyó évi áprillis hó t-én délelőtt fél 8 órakor fognak a szatmári pályaudvarhoz kikisértetni és d. u. 4 árakor Nagy-Károlyban az izr. temető halottas házából“örök nyugalomra tétetni. Áldott legyen emléke.

— Nagyheti ájtatosságok sorrendje a rk. szé- kesegyházban. Virágvasárnap reggel 7 órakor a p'eb. tartott ünnepi nagy misét, melyen a passiót a legényegylet tagjai s műkedvelő urak énekelték, 9 órakor a káptalan végzé a barkaszentc lési szerta'tást körmenettel; utána sz. mise, a ctericusok kara énekli a passiót. 11 órakor a plébánia miséz. D. u. 3 órakor sz. beszéd és litánia. Nagy szerdán d. u. 4 órakor gyászvecser- nye és Jeremiás próféta siralmai ; ugyanez nagy csütörtökön és nagy pénteken d. u. 3 órakor. Nagy csütörtökön reggel 8 órakor a püspök végzi az ünnepi nagy misét, olajszentelést és lábmosást; délben előbb a 12 szegényt, utóbb a kebelbeli papságot megvendégeli. Nagy pénteken reggel 8 órakor ismét a püspök celebrál ; a passiót a clericusok kara énekli, sz. beszédet a püspök tart. Egész nap a sz. sirok látogatása. Nagyszombaton reggel 7 órakor a plébánia tartja a tűz-, húsvéti gyertya-, keresztelőkut szentelést, mely után a káptalan nagy misét és vccsernyét mond. Délután 3 órakor az irgalmas barátok

mind a kettő pogány volt. Az első jelentése a! konyát, a másodiké; hajnal.

Szent István testvérei közti! is csak egynek, Juditnak marad fönn a neve, a ki lengyel herczeghez ment feleségül. De hát mi volt a magyar nők neve ezer év elő;'? Ez fontos do- | log, mert az elnevezésben megmutatkozik.meny- ! nyíre becsüli meg a nőt a társadalom már ak- : kor is, a mikor még pólyában van. Attila egyik feleségének a neve, a kit Priszkos három féle néven nevez, Vámbéry szerint „Kirka“ volt a j mi annyit jelent, hogy idősebb asszony. Ezt a ; nevet őrzi egy htgv és egy dunántúli helység. Bizonyos tudomásunk van arról, hogy Árpád anyját Emesének, vagy Emesőnek hívták. Ennek a névnek értelme: szoptató asszony. A mai nyelv- | ben is megmaradt ez a szó. Emse ma annyit jelent, hogy anyadisznó.

Az ősmagyarok hőseiket a vadkanokhoz hasonlították, az ő vidékük legerősebb állatához és innen való az „ Emese“ szó is. Árpád idejében élt ogy kazár herczegnő, a kinek Katul volt a neve. Ennek a szónak a jelentése azonban igen általános: annyit jelent, hogy úrnő. Ezek a nevek azonban nem lettek divatosokká Árpád ideje után.

A mi naptárunkban található kétszáz női név javarésze zsidó eredetű. Van egy csomó név 1

a görög császárság korából s van sok a régi Róma világból való. E1 jött a német is pár névvel, a melyek tót, longobard és frank időkből származnak. Ezekből állanak a mai nőinevek. Tiszta magyar kevés van Ilyen : Lenke, Piroska Sarolta, Adél és Etelka, a mi egyet jelent és Aranka, a mely az újabb idők találmánya. Ezek a magyar nevek lassankint azonban kikoptak, mert egy sem volt sem angyal, sem szent, sem hitvalló neve.

Arany János is talált egy regi női nevet. Gyöngyvért, a melyet fölhasznált a Buda halálában. Sernel János egész csomó régi női nevet gyűjtött össze hiteles forrásokból. Ezek a nevek : Kecs, Gyönyörű, Tűkör Ajándék (megfelel a latin Theodorának és a szerb Darinkának,) Fehér stb.

A magyar észjárás menyivel természetesebb és gyakorlatosab, mint a latin, Viktória, Regina, Feliczitá3, ilyen neveket a magyar sohasem adott de a nő igazi értékét jobban megbecsülte, mint akármelyik más társadalom.

Árpád és vezérei egyszerűségben éllek, a bihari herczegeknek sok volt a barátnőjük, de csak egy feleségük volt.

Az utóbbi időben napról-napra nyirbálják azt a jogot, melyet a régi magyar társadalom adott a nőnek s nyilván — nem ok nélkül.

templomában, 4 órakor a zárdában, 6 órakor a székesegyházban lesz a feltámadási szertartás. — Husvét első napján 7 órakor a plébánia ünnepi misét, sz. beszédet s pászkaszentelést végez ; 9 órakor a nagy misét, sz. beszédet a püspök tartja ; 11 órakor a plébánia miséz. D. u. 3 órákor vecsernye. Husvét másodnapján reggel 7 órakor a plébánia, 9 órakor a k ptalan tart nagy misét és predikácziót, 11 órakor csöndes mise, d. u. 3 órakor vecsernje.

— Esküvő. Dr. Vityi József erdődi ügyvéd csütörtökön tartotta esküvőjét, Nagy József halmii ügyvéd bájos leányával Nagy Ella kisasszonynyal.

— Élelmiszer-beszerző szövetkezet Tisztviselőink házépítő mozgalma váratlan csattanót szült. A virágvasárnapi értekezleten ugyanis általános helyesléssel találkozód az egyik fölszólaló, a ki azt hangoztatta, hogy akármilyen üdvös is a házszerzési mozgalom, mégis sokkal közelebbről érinti a tisitviselőket a mindennapi élelmiszerek és ruházat beszerzése, ebben kellene valamit lenni, ha lehet. Rózsa Károly erre előadja mind azt a mi ez irányban az utolsó kot évben történt városunkban, ismerteti a „Magyar Gazdas.övelség“ értékesítő és fogyasztási szövetkezetét mely „Hangya“ név a.att harmadéve megalakult, s a mely azóta 153 fogyasztási és értékesítő szövetkezetét rendezett be s látott el áruival, részletesen ismerteti a „Hangya“ forgalmát, meiy a második évben már az elsőnek tízszeresére, a harmadikban pedig harmincszorosára, 40 ezer koronáról 1 millió 223 ezer koronára emelkedett. Előadja, hogy miképen vezeti, ellenőrzi és támogatja a „Hangya“ a szövetkezeteket, miképen menti meg a kezdet nehézségeivel járó keserves tapasztalatoktól, a miktől bizony az önmagára hagyott szövetkezetek egyébként alig tudnak menekülni. Ez ismertetés Itatása alatt meg is bízta az ért -kéziét az összehívókat, hogy a „Hangya“ szövetkezettel lépjenek érintkezésbe egy élelmiszer- és ruházat-beszerző szövetkezetnek városunkban való fölállít isa iránt, s oly nagy volt a készség a csa1 lakozásra, bogy a készletben volt aláírási iveket nem csak hamarosan elkapkodták, hanem máris újabb iveket kellett készíttetni. Úgy látszik, a „s.gits magadon és megsegít az Isten“ elve városunk értelmiségénél is végre valahára érvényesül.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Kriszt János és Lugossy István adóhivatali gyakornokokat, a nagy-bányai adóhivatalhoz adótisztekké nevezte ki.

— Megerősítés. A király Szabó Norbert olvasó kanonoknak a nagyprépostságra, Kádár Ambrus éneklő kanonoknak az olvasó kanonok- ságra, Hámon József őrknonoknak az éneklő ka- nonokságra, Hehelein Káioly székesegyházi főesperesnek az őrkano íokság-a és Pomp Antal mes- terkanonoknak a székesegyházi föespsrességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván az ekként megüresedő mesterkanonokságágot dr. Les- senyei Fercncz czimzeteá kanonok és theológiai tanárnak adományozta.

— Előléptetés. A kir lcath. főgymn. tanárai közül, Lehóczky József, Fásztusz Elek és Dr. Rci- zer György a Vili. o. 3. fokozatába előléptettek.

— Tisztviselőink házépítkezése tárgyában a

virágvasárnapjára hirdetett értekezlet igen biztató eredménynyel folyt le. Nyolczvannál többen jelentek meg. noha a városban az az érthetetlen ‘ hir volt elterjedve, hogy az értekezlet elmarad. Galba Lajos törvényszéki elnök az összehívók megbízásából nyitotta meg az ülést, melynek elnökéül is őt választották meg az egybegyűltek, magát a tervezetet s a hazánkban már több helyütt létrejött hasonló alkotásokat Rózsa Károly ismertette. Majd Hosszú Antal, Kiskéri Béla és Bakcsy Gergely kértek egyes pontokra fölvilágo- sitást, a melyek megadása után egyhangúlag elfogadta az értekezlet a beterjesztett határozati javaslatot, mely szerint az értekezlet a lakbér lekötése fejében való házvételt és házépítést üdvösnek és kívánatosnak tartja, ez irányban acti- óba lépni kész s fölkéri az értekezlet összehívóit, hogy ideiglenes előkészítő bizottsággá alakulva, a »Tusculanum« igazgatóságával a további tennivalók iránt a tájékoztató nyilatkozatok alapján tárgyalásokba bocsátkozzanak. E nyilatkozatok aláírása vette ezután kezdetét, aláirt 53 tag, kik közül a meglevő terhek convertálását jelezték czélul négyen, házvételt öten, magán-ielken építést 14-en és együttes, csoportos építkezést 30-an. — Végül Rózsa Károly fölhívta az egybegyűlteket, hogy a ez él megvalósulásakor szükségessé váló 200 koronás üzletrész-töke meggyüjtósét már most kezdjék meg; mert természetes, hogy az a a város és az a tag részesülhet legelőbb a czélul kitűzött eredményekben, a ki annak idején az üzletrészt befizetni képes. E befizetés legczélsze- rüéb módjaként azt jelöli meg, hogy a ki teheti, valamelyik helybeli pénzintézetnél fizetgessen be apránkint takarékbetétül a saját nevére szóló és birtokában maradó takarékpénztári könyvre tetszés szerinti ös zegeket; de kösse le egyúttal akként, hogy az előkészítő bizottság elnökségének beleegyezése nélkül a betevő se vehesse ki. Jelzi egyúttal, hogy a szatmár-erdődi h. é. vasút tagul jelentkezett alkalmazottai ily módon már