Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-08 / 2. szám

Szatmár, 1901. Jai'uár 8. lette kevésszer van alkalma a közönségnek látni, azért az alkalmat felhasználva, szép számú közön­ség gyűlt össze a nézőtéren és a jutalmazottat kilépésekor perczekig tartó tapssal fogadta, ezen felül kapott sok szép virágot, több csinos, érté­kes emléktárgyat és egy öt pecsétes levelet 120 korona tartalommal. Maga az előadás nem tarto­zott a sikerültek közé; manapság színészeink el vannak szokva az olyan szellemi világtól, mint a minő ebben a klasszikus nagy alkotásban is nyil­vánul. Többen a szerepeikkel sem voltak tisztá­ban, igy aztán összhatásról szó sem lehetett. Maga Markovits hiába ip irkodott ptaecis játéká­val a darab erkölcsi oldalát támogatni, az elő­adásba lelket önteni, nem sikerült, nem is sike­rülhet az olyan darabban, a melyben 5—6 nagy szerep van, mint pl. ez alkalommal is és azok megfelelő kezekbe nem kerülnek és igy történ­hetett, hogy a darab folyamán Markovitson is bi­zonyos kedvetlenség vett erőt. Különben: „A m ik ranezos hölgy“ jó előadása jó drámai erőket és sok lelkiismeretes készületet kíván. A közönség­nek feltűnően jól esett a klasszikus darab nyúj­totta gyönyör cs Markovitsot sokszor kitapsolta. Szombaton, jan. 5. Eugene Brieut hires és nagyhatású színmüve, »A bölcső« került színre kevés számú közönség előtt. Pedig ha van az újabb darabok között olyan, mely érdemes a legnagyobb inéltányolásra, ez csakugyan az, — a franczia szellem egy igazi produktuma .. mely ne m külső -eszközökkel, színpadi kellékekkel, ba­nális frázisokkal keresi a hatást, hanem a legmé­lyebb psycbologiai alapelveken épül fel s nem annyira a cselekvény, mint épen e mély és igazi lélektani axiómákkal és igazságokkal emeLés ra­gad magával. Mert cselekvénye a darabnak ke­vés s az is teljesen közönséges, a mindennapi élet igen gyakori eseménye, fiatal házaspár vá­lása mindennapi ükért, mely okvetlen a megbá­nást involválja, minek itt be kellett következni a második férj nagy bánatára, az elvált házas társak súlyos beteg gyermekének bölcsője lelett. Ennyi az egész cselekvény, mely azt az alapesz­mét szolgálja s juttatja teljes érvényre, hogy kodi fikálhalják a házassági törvényeket s alkalmaz­hatják összeadásnál és elválásnál egyaránt, de ez mind semmi a szív örök joga mellett, mely ha egyszer a házastársra nézve szerelemben, a gyer­mekre nézve szereiéiben nyilatkozó't, azt többé emberi erő, paragrafusok rideg alkalmazása meg nem törhetik, annak érvénye örök, mint maga a szív, melynek boldogsága, vagy kárhozata ez ér­zés. És ez az alapeszme ügyesen, művészikg van jelenítve mindenütt, nincs semjni a darabban olyan, minek ne lenne meg a maga fontos szerepe s még az a körülmény is, hogy két főhős körül csoportosul az esemény a drámai egységet nem zavarja, egyik alakja sincs feláldozva a másikért hanem mindkettő egymás mellett és egymással küzd, halad egy harmadikért ügy, hogy a feltét­len szükségesség látszatával hatnak. Általában egy pár lényegtelen ismétléstől eltekintve, itt egy olyan darabbal állunk szemben, melynek érvénye n 'm rövid időre szó), hanem örökre, egészen addig, mig az emberi szív emberileg érez s mig ennek az érzésnek igaz cs szép megjelenítése, művészi kiábrázolása hatást képes gyakorolni. A mi az előadást illeti, bár egészében nem volt kitogás- talan, de egyes részleteiben sikerültnek mond­ható. Külön dicséret illeti Holéczy Ilonát, szin­a kölni viz, sem az illatszer, sem a kitömött ruha, sem az elegancia, sem a pénz, sem a jó társa­dalmi állás nem használ semmit. Valamint műbor van, úgy van miikedély is. A XIX. század vége nagy tőkéiéi ességre juttatta a hamisítás művészetét. A vidám, üde női kedély Isten különös ajándéka és oly becses tulajdon­ság, hogy azok is utánozzák akiknek nincs meg. De mégis azt mondjuk, hogy ha valakinek nincs elég vidám kedélye, mesterséges eszközökkel ne iparkodjék ilyenhez jutni. A férfinek nincs borzasztóbb csalódása, mint az, ha észre veszi, hogy a nőn mesterséges kin­cseket szeretett, s hogy abban van megcsalva, ami a legkényesebb. Egyébiránt nem is szükséges, hogy minden nő szökdécseljen, ugrándozzék fecsegjen és ka­cagjon. __---­Bá l után. Reggeli öt óra. Margit kisasszony a báli be- lépőjéban ott ül a divánon. A mama már bar- rnadszor kiált át neki a szomszéd szobából, hogy 1 feküdjék le és oltsa el a lámpát. Margit; Ugyan hagyj békében ! Lefeküdni is lusta vagyok ! Alig bírom a lábamat, a fejem pedig majd széthasad ! S még most le kell vet­kőznöm ! Milyen ostobaság is ez a bál ! Halálra i gyötri az ember magát, hiába, semmiért ? Hogy tönkretegyük a ruhánkat, meg hogy tönkretegyük j magunkat ! És még ők, azok a nyomorult férfiak, azt hiszik, hogy ők robotolnak a mi kedvünkért, holott fordítva van a dolog. Minekünk robot a bál ! De persze férjet kell fogni a mama kedvéért ! A mama: Hát vén lány akarsz maradni ? Itt I SZATMAR-NÉMETÍ. házunk kitűnő drámai művésznőjét, ki Laurencze szerepében oly drámai erővel, közvetlen természe­tességgel, szóval igazi művészi felfogással és ki­vitellel játszott, hogy játéka beválnék az ország legelső színpadjára is. Minden szava, minden mozdulata oda illett szerepkörébe, melyet csak igazi tanulmánynyal s szép tehetséggel lehet úgy kreálni, mint a minő az övé volt. Ha eddigi ala­kításainál is mindig elismeréssel adóztunk tehet­ségének, itt annál is iukább adózunk annak s konstatáljuk legnagyobb sikerét. Mellette Kemény­ről emlékezünk meg, ki ma uj szerepkörben mu­tatkozott be s azt elég ügyesen juttatta érvényre. Molnár pathetikus declamálásainak érdeméből so­kat levon külső alakítása, mimikája és mozdulatai sokszor az ellenkezőjét mutatják annak, a mit mond. Általában az előadás összbenyomása elég kellemes volt s melegen ajánlhatjuk a közönség nek a darab megnézését, még hiszszük, hogy többször megismételve is nagy hatást ér el. Vé­gül külön dicsérettel kell megemlékeznünk a for­dításról, melyet Gábor Ignácz nagy gonddal s a darab szellemének megfelelően végzett. Vasárnap, jan. 6. Szigligeti hires népszín­művét, „A Czigány“-t elevenítette föl a társulat és mutatta be igazán szép, sikeres előadásban. Nagy kár és szinte érthetetlen, hogy ilyen kiváló szépségű darab előadására sincs — még vasár­nap sem — közönség. Igazán szomorú jele az időknek, hogy nincs a közönségben érdeklődés! A czimszerepben Zsiga czigányt kitünően mu­tatta be Szepessi, Rózsit pedig Holeczy adta re­mek alkotásban. Jól sikerüllek ezen felül: Mol­nár és Krémcr és Kemény alakításai. HÍREK. Hegedűs Sándor kér. miniszter művészie­sen kiál 1 ilőtt díszpolgári oklevelét egy küldött ség mely a polgármester vezetése alatt a fő­jegyző, a főügyész, Dr. Fechtel János és Dr. Ke lemen Samu biz. tagokból állott — decz. 30-án adta át a miniszternek. A fogadás után ebédre marasztotta a küldöttséget a miniszter, melyen igen szívélyes hangon üdvözölte kedves vendé­geit. A miniszter beszédére Dr. Fechtel János válaszolt, éltetvén a minisztert és családját. Dr. Kelemen Samu pedig a miniszter fiáért melt poharat. Az ebéden, mely kedélyes hangulatban délután 5 óráig tarlóit, a családtagokon kívül országgyűlési képviselőnk is részt vett nejével együtt. — Matiné. Minden pontjában sikerült mati­nét tartott a „Kölcsey-kör“ folyó hó 6-án, vasár­nap délelőtt. Jobbnál-jobb számok gyönyörköd tették a díszes közönséget, mely a városháza nagy tanácstermét teljesen megtöltötte. Az első szám Cső regh Jenő éneke volt. Kedvelt tenoristánk mint mindig, most is nagy hatást ért el szép ének­számával,- melyet a közönség óhajára megtoldott pár szép magyar nótával. Utána a Hantz Jenöné úrnő felolvasása következett, ki könnyed hang­hordozással és routinnal olvasta föl Szabados Ede tanár humoros csevegését. Úgy a felolvasó nőt, mint a szerzőt zajosan megtapsolták. Majd Lengyel Elza k. a. lépett a pódiunra s szavalta a Kiss József „Rab asszony“ czimü költeményét annyi melegséggel, olyan közvetlen művészettel és érzelemmel, mely dicséretére vált volna bár­vénülsz a nyakamon? Hiába költünk a bálokra! Margit: Légy nyugodt, nem hiába. Ha aka­rod, foghatok neked egy férjgimplit! A mama (érdeklődéssel): Hol van ? Margit: Most bizonyosan otthon ábrándozik ! Hogy nézett a szemembe! Milyen ábrándosán, milyen bután 1 Valami miniszteri fogalmazó. De birtoka is van valahol 1 Halálosan belém bolon­dult. Akkor terdel előttem a mikor akarom. Kép­zelem, Imgy ül most a szobájában. Rágyújt egy czigarettára é; emlékébe idézi a szavaimat, a nézésemet! Oh! jól elbántam vele! Biztos, hogy fülig szerelmes ! No de én is gondolok rá, az ügyetlenre! Úgy cltaposm a lábamat, hogy ta Ián sose felejtem el I Milyen ügyetlen s a mel­lett milyen szerény ! Valóban férjnek való 1 Nyolcz óra. Aitur ur teljesen összetörve, ha­zakerült s lelgyii t galiéru télikabátjában, dide­regve ii! egy széken és monologizál : — Milyen ostobaság! Végigrobotolni egy éjszakát, hiába. Igazi gazdag leány alig volt az egész bálban. Volt ugyan egy, a kiről azt be­szélték, hogy gazdag. Tudja isten igaz-e ; Annyi szent, hogy én beugrottam a hírnek s erősen KÚrizáltam neki. Azt hiszem, hogy gazdag, mert Csúnya. Gondolom, hogy a szegényke most hogy ábrándozik rólam! Milyen könnyű is ezeket a sze­gény lányokat elbolonditani 1 Bizonyára nem jön most álom a szemére! Maga elé képzel, vissza­idézi emlékébe minden szavamat! No én nem az övét. Legfeljebb a csúnya fogait látom ma­gam előtt, meg a nagy száját. Hanem azért egész jó feleség lehet belőle. Majd meglátjuk. Az ilyen csúnya leányokból jó asszonyok szoktak lenni! J. melyik gyakorlott drámai színésznőnek is. A je­les programmot Osváth Elemérné úrnő feltűnően ügyes és hatásos czimbalom-játéka zárta be, a ki nehány magyar dalt annyi közvetlenséggel és ta­láló elegantiával adott elő, hogy az impozáns publikum perczekig tartó tapsával jelezte, hogy még szeretne egy pár dalt elvezni és csak miután újra megszólalt a czimb.ilom, oszlott szét a leg­nagyobb megelégedéssel a közönség, találgatva: melyik volt szebb? Abban azonban egyetértve: hogy minden szám szépen sikerült. — A dalestélyt mely f. hó 14-re volt hir­detve, a dalárda elhalasztotta a farsang végére. Az elhalasztás indoka az, hogy a farsangon több oly mulattság tartatik, melyeknek a dalegyesület ártani nem akar. — Ajándék. A kereskedelmi társulat Augusz- tiny János posta és távirdai felügyelőt 30 éves szolgálata alkalmából, elismerése jeléül egy dí­szes és értékes ezüst táiczával lepte meg. ■— Esküvő. Tóth Sándor m. kir. állam vas­úti hivatalnok szombaton tartotta esküvőjét Po- povits Gizella kisasszonnyal. Közgyűlés. A dalegyesület évi yendes köz­gyűlését f. hó 27-én d. e. 11 órakor a városház nagy tanácstermében fogja megtartani. — Előléptetés. A pénzügyminiszter Csányi Lajos helybeli kir. adóhivatali segédet, a X. fiz. osztály I. fokozatába (2000 kor.) léptette élű. —- Gyászhir. Az uj év városunk egy ismeri alakját ragadta ki az élők sorából. Valkovszky János, Csomay Imre ügyvéd apósa, városunk egy­kori törv.-széki tanácsosa, majd főbírója és hite; ügy véd t. hó 1-én este 7 órakor 77 éves korában el­hunyt Temetése 3-án ment végbe nyugodjék csön­desen. Az elhunytról a család a következő gyászjelentést bocsátotta ki. Csomay Imréné szü­letett Valkovszky Mária mély fájdalommal s bá­natos szívvel tudatja a maga és a ronkonsága nevében, hogy édes atyja Valkovszky Já­nos hites ügyvéd, Szatmár-Németi sz. kir. vá­rosnak egykori törvényszéki tanácsosa és városi főbírája, az 1901, évi január 1-ső napjan este 3/i7 órakor rövid, de súlyos betegségében, 77 éves Korában meghalt. Az Urban elhunyt kedves halottnak földi részei — az 1901. évi január 3-án délután 2 és fél órakor — a Bercsényi utczai 47. szám alatti házából a gör. kath. egy­ház szertartása mellett fognak a Mátyás-király utczai temetőben örök nyugalomra elhelyeztetni s leikéért az engesztelő szent-mise az 1901, évi január 4-én reggel fog a szatmári gör. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Szat­már, 1901. évi január 2-án. Béke lengjen porai felett s lelke lakozzék az üdvösség honában ! Gyászolják az elhunytat: Csomay Imréné sz. Valkovszky Mária, Valkovszky Viihelmina gyei - mekei. Egri Csomay Imre ügyvéd, mint veje. ií'j. Csomay Imre, Csomay Aladar, Csomay Győző unokái. — Az elhunytban Fankovich Sándor mun­kácsi főgimn. igazgató nagybátyját vesztette el. Az újév meghozta a téli időt, talán túlsá­gosan is. Péntekre virradóra 18 R. fok volt a hideg s azóta sem szállott 12—14 fokon felül. A nagy hideg meghozta a korcsolya sport örömét is. A korcsolya egylet gőzmalmi jégpályája vasárnap d. u. inegnyittatott. — Tánczmulatságok. Az idei farsang két első nagy elite bálja u. m. a nőegyleti jelmez-bál és a jogász-bál iránt, általános az érdeklődés és rég nem tapasztalt széles körben nagy a készü­lődés, úgy' hogy a jelekből ítélve, mindkét mu­latság teljes sikerűnek várható. — Értekezlet. Hegedűs miniszternek a-.czipő- gyrárak ügyében kelt leirata szerte az országban élénk viszhangra talált. Szatmár-Németi sz. kir. város czipészei is összegyűlnek, hogy megbeszél­jék e leirat folytán szükségessé váló tennivalókat. A „Szatmár-Németi-i ipari hitelszövetkezet“, érte­kezletre hívta össze a város összes czipészeit és érdeklődőit az iparos körnek Csokonayr-utczai helyiségébe szerdán, e hó 9-én esti 5 órára, a mikor is alkalma nyúlik mindenkinek hozzászólani ehez, a czipésziparra tagadhatatlanul rendkívül fontos tárgyihoz. — A villamos vasút a közlekedést a hófúvás miatt beszüntette. A hófúvás az állami vasutak közle­kedésében is zavart okozott Nap-nap után 2—3 órai késéssel érkeznek be a vonatok. — Megfellebezte Csomay Imre ügyvéd, biz. tag a városi közgyűlésnek az uj házak közs. pót­adójára vonatkozó határozatát. A felebbezés azon indokokra van építve, melyeket közgyűlési beszé­dében hangoztatott. Most már csak a miniszter döutése van hátra. — Az iparos olvasókör farsangi tánczmulat- ságát, házias ellátással egybekötve, vasárnap este- tartotta meg, a kör saját helységeiben. A mulat­ságon szép számú közönség vett részt s derült fesztelen jókedvvel tartott a mulatság a hajnalt órákig-. Elismerés illeti a háziasszonyi tisztet el­vállalt hölgyeket s a nekik segédkezett kisasszo­nyokot, mert hogy a mulatság oly-' szépen sike­rült, ez főként az ő fáradozásaiknak köszönhető. — Adomány. A tisza-kóródi ev. ref. egyház nagy áldozatokkal egy második tanítói állást sz r- vezett s tantermet épített. A tanítói fizetésre kö­zelebb kapták meg a 700 K. állami segélyt. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom