Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-05 / 10. szám
Szatmár, 1901. S 2 AT MA&-NÉMETÍ. Márcz. 5. hirdetett thémára, mely a városunk törvényhatóságának 1872-től végzett főbb alkotásainak és a jövőben követendő irányelveinek megállapítását kívánta, beérkezett határidőn túl a múlt köri év vegén egy pályamunka, melyet a választmány tekintettel a tárgy fontosságára bírálatra elfogadott s a bírálattal Dr. Fejes István, Csomay Imre és Mátray Lajos tagokat bízta meg, egyszersmind felkérte Mátray Lajos sz. elnököt, hogy a bírálatokról való jelentését a választmányhoz terjeszsze be. Mátray Lajos eme jelentését a febr. hó 27-én tartott választmányi ülésen meg is tecte és a választmány a jelentés meghallgatása után következőképpen határozott: „Mivel a munkában a kérdés második része a bírálatok egybehangzó véleménye szerint megoldva nincs, a dijat nem adja ki. Az Írod. szakosztály azonban utasittatik, hogy a szóban forgó tételt újból formulázza, a kidolgozást irányitó utasításokat dolgozza ki és a pá- lyadij felemelése iránt is tegyen ajánlatot.“ Társadalmi szakosztály. A társadalmi szakosztály ezen köri évben kevés életjelt adott, a mi annak tulajdonítható hogy mivel az irodalmi szakosztály állandóan foglalkoztatta a közönséget többoldalú szórakoztató élvezeteket is nyújtó ünnepélyeivel, ezenkívül mind a városunk kebelében fenálló egyéb egyesületek és társaságok is bőven gondoskodtak a legkellemesebb időtöltésekről, a komolyabb akcióba való lépést ez úttal nem látta sürgősnek. Tervei azonba \ a jövőre nagy számban vannak és ez ütnek megvalósításához már a közel jövőben az elnökök és a mozgékony, tettvágyó előadó okvetlenül hozzá látnak. Múzeumi szakosztály. A kör e szakosztálya hosszas szendergés után hirtelen gyors fejlődésnek indult. Hogy úgy mondjam, valóságos múzeumi poliiiitát dolgozott ki a szakosztály fáradhatatlan tevékenységű, bámulatos szorgalmú, nagy lelkiismere- tességü elnöke Bakcsy Gergely, ki is minden fát megmozditot a melynek hujlásátóí kedvelt mu zemum fejlesztési eszméje szamára kedvező szeleket remelhetet. Több rendbeli elfoglaltsága mellett is atyai gondat szorgoskodott a csemete körül melynek nagyra növelését ambíciójának kedvencz tárgyává tette. És a muzeum arányai, keretei mind inkább bontakoznak ki abból r. homályból, melybe a kezdet nehézségei, a kedvezőtlen viszonyok éveken át elmentették s hinni lehet, hogy a szeretetteljes és lelkes ügy- buzgalom ezt az intézményt azzá a hatalmas közmivelődési tényezővé fogja avatni, a melynek hézagpótló szerepe egy város kulturális közéletében többé pem kicsinyelhető.' Minden varos múzeumot létesít s áldozatokkal is gyarapítja azt, a kormány az ilynemű törekvést pártolja, pénzel, könyvekkel támogatja, mert azt akarja, hogy a múlt és jelen művelődési emlékeinek nemesitő, tanító, buzdító hatását mindenki erezze; a nagy közönség pedig, ha módjában áll, forduljon adakozó kedvevei a lendülő muzeum felé, melynek fenállása, megerősödése elvitázhatatlanul köz érdek. A muzeum működése a lefoly évben két irányban mutatkozik 1. biztosított a maga számára anyagi segély a m. kir. kormány részéről. Egyelőre 300 koronát kapott, a jövőre remélhető hogy ez összeg megkétszereződik, 2. gyűjtés és vásárlás utján gyarapitotta a meglévő tárgyakat. Az 1900 év elején tartott közgyűlés határozatához képest a választmány felterjesztésére a cultus kormány a kör múzeumát a „múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének“ föfelügyeiete alá fogadta és a főfelügyelőség ajánlatára nyertük a 300 korona segélyt és kaptunk a könyvtár gyarapítására 3 drb. értékes müvet. A felügyelet gyakorlása végett múlt évi junius hóban a központ részéről kiküldött Dr. Schönherr Gyula titkár jelent meg köztünk s a muzeum anyagáról és elhelyezeseről igen elismerőleg nyilatkozott. A szakosztály 4 ülést tartott és elintézett 25 tárgyat. Gyarapodott a muzeum 49 tárgygyal 39 kötet könyvvel, és előfizete t a kör a báró Eötvös József müveire. Vásárlás utján gyarapodott 1 drb. tárgygyal és 18 müvei 33 kötetben, Adományokat nyújtottak: Majláth Ferencz, Bakcsy Gergely', Mátray Lajos, Fodor György', br. Vécsey József, a budapesti ereklye muzeum, a m. és k. főfelügyelőség, városunk hatósága, Pethő György es Klein Vilmosba kiknek a kör nevében hálás köszönetét mondunk. A kör a lelolyt évben 721 korona 40 fillért adott ki a múzeumra, a nyert 300 koronával együtt. Még azt kell mege nlitenem, hogy a szakosztály ez év folyamán a múzeumi tárgyakról és könyvtárról törzskönyvet és czédula katalógust készített s ezzel a pontos, kimutatások leltározás és a könnyű hozzáférhetőségnek igen nagy szolgalatoit tett. Mindezek után a szakosztálya elnöksége Bakcsy Gergely ügybuzgó elnökben a város és kör hálájára méltán tart igényt. A választmány. A választmány a kör kormányzó testületé, szenátusa, élete mozzanatainak lelke, intézője. E testület bölcsességétől, lelkesült odaadásától, munka kedvétől függ a kormányozott egyesület felvirágzása, biztos fejlődése vagy tespedése, sőt hanyatlása. A választmány, miként a múltban, úgy a lefolyt évben is derekasan dolgozott, igazgatott, irányított A siker oroszlánrésze kétségtelenül a kör es szakosztály ügyvezető alelnökéé, a köz- tisztelet, becsülés és szeretetben álló kitűnő férfiúé, Dr Farkas Antalé. Érdemeit miért hangsúlyozzam. Hiszen közéletünk minden esemény'e, mozzanata, városunk közgazdasági é.» művelődési haladásának kiváló jelenségei az ő nevével, le nem törő, meg nem csukló tevékenységével a a legszorosabb sőt elválaszthatatlan kapcsolatban állanak és a mint múlt évi betegségébe t aggódva lestük a támadó kor lefolyásának minden tünetét, úgy szerencsés felépülése a közörömnek nyitotta meg csatornáit, s lett hatósági és társadalmi életünk nyereségévé. Bölcs ujmutatással intézte körünk fontos ügyeit, az erősítési munkálatokban az éber körültekintés, szakértelem fegyvereivel vezetett, a bonyodalmakat a nála sajátos tapintattal és szerencsével oldotta meg. Azt hiszem mindnyájunk közös óhajtása, hogy őt az Isteni Gondviselés még számos éven át a közügyek hasznára jó erőben megtartsa! A választmány az elmúlt közgyűléstől máig 7 ülést tartott és 30 tárgyban határozott. Fontosabb és említésre méltóbb határozatokul a következőket jegyeztem fel: A muzeum ál'ami felügyelet alá vonása tárgyában felterjesztést tett s a mint említettem már, óhajtott sikerrel. Mivel a n. bányai Lendvay szobor leleplezési ünnepélyén való megjelenésre a kör meghívást kapott, a választmány 1900 nov. 7-én tartott ülésében a képviselettel. Dr. Fechtel János titkári, Bakcsy G. és Mátray L tagokat bízta meg. A küldöttség az ünnepélyen meg is jelent s a szoborra Mátray Lajos koszorút helyezett. A városi közgyűlés az 1890-ben tartott Kölcsey ünnepélyből befolyt 512 kor. 4 fillérnyi összeg kamatait körünk czél- jaira utalta ki. A választmány az adományt köszönettel fogadta s adandó alkalommal a tőösz- szeg szives átengedését fogja kérelmezni. Mivel a Vörösmarty szoborra az égé«;; országban gyűjtés indult meg, Kölcsey-körünk is tagjainak áldozatkézségéhez fordult adományokért, begyült 54 korona 86 fillér, a mely összeget a titkár a rendeltetési helyre el is juttatta. Határozatba ment, hogy a közgyűlés ezentúl mindig deczemberben tartassák és pedig, mint ma is, matinéval kombinálva, hogy a pártoló nagy közönségnek módjában legyen a kör munkálkodásának minden részével megismerkedni. Átirt a városi Tanácshoz, hogy a lebontás alatt álló régi trszéki épületből esetleg felszínre kerülő történelmi értékkel biró emlékeket a muzeum számára megőrzés végett átengedni szíveskedjék. A Tanács ez iránt mégis tette a szükséges intézkedéseket. A Tanács egyszersmind átszállittatta a választmány folyamodására a birtokában levő 30 becses érmét, 370 korona 60 fillér értékben, a kör múzeumába, ezen tárgyakhoz való tulajdonjogának fentartása mellett. A választmány egyéb határozatait a szakosztályoknál nyújtott adatokban ismertettem. A választmány tehát nem maradt hivatásának színvonalán alul, hanem- a beléje helyezett bizalomnak megfelelve, iparkodott a icája bizott girát buzgón kamatoztatni s a vázoltak után elmondhatjuk, hogy nem is minden szerencse nélkül. Jelentésem végére jutottam. A kör működése tehát élénk, munkája folytonos, mondhatnánk lázas, az elért eredmények kielégítők, a jövőre nézve pedig kétségkívül biz- I tatók. Bizonyos mindezekből, hogy körünk tévé kenysége városunk intelektualis, társadalmi életében tényező, melynek jótékony hatása a művelőd, s különböző terein sokkal érezhetőbb, semhogy bárki is dicsérő szóval ne méltathatná a Kölcsey-kör nemes munkálkodását. Isten áldása termékenyítse meg a kör jó szándékú, eredményes munkálkodásának gyümölcsöző erőfeszítéseit, hogy szeretett, kedvelt városunk a kultúra, a szellemi fejlett elet és a mindent kiegészítő anyagi jólét magas fokára jutva, culturalis és közgazdasági jelentőségben e szép hon, e dicső magyar haza kitűnő emporiu- mává váljék. Éljen a haza, éljen Szatmár város lelkes közönsége! Szatmár, 1901. márczius hó 3. Dr. Fechtel János. Színészet. Színészetünk terén a multhét elég mozgalmas volt s anyagilag Szalkay szinigaztónak is némi emelkedéssel járt s ha az igazgató a szezon hátralevő idejét vendégszereplésekre ügyesen fel tudja használni, ezekben a múltakért némi kis reconpensátiót fog kapni. Halmay Margit k. a. vendégszereplése iránt a közönség elég kedvet és érdeklődést mutatott. Tetsz tt a közönségnek a szereplő üdesége, gyermekded frissesége, bár hangja még fejlődésre vár, játéka sok ügyességre vall, a melyek — hiszen H. Margit még úgyszólván most lépett először fel a nagy közönség előtt, hivatva lesznek H. Mnrgitot már a közel jövőben a vidék számottevő primadonnái közé emelni, hiszen ma a primadonnáknál a fő kérdés az ügyesség, a sikk, a táncz, azzal pedig rendelkezik H. Margit. Ezt igazolta úgy a bájos zefiójü „Kis szökevényében, mint a mozgalmas szintem „Gésák“-ban és a mulatságos „Görög rabszolgádban. Közönségünktől sok bátorító tapsot és sok szép virágot kapott s bizonynyal szívesen fog ránk visszaemlékezni. A másik vendégszereplő Bakó László, a nemzeti színház tagja volt, a ki közönségünk előtt itteni szerepléseiből, már eléggé jól ismert alak. Ezúttal Bakónak az a művész extravagantiája támadt, hogy népszínműben lép föl. így láttuk őt Tóth E. jeles müvében a ,jFa!u rosszában.“ A darab bírálatába nem bocsájtkozunk, csak annyit jegyzünk meg, hogy: járjon csak Bakó L. azon az utón, melyet neki a benne tejlő teremtő erő megmutatott, ne kísérletezzen más régiókban. íme; „Ármány és szerelemben“ micsoda ellentét! A művészi öntudat milyen foka. A szenvedélyek hatalmas kifejezésének milyen ereje! Hogy magával ragadta ebben az érzelgős német darabban Bakó a közönséget, mennyire bensővé tudta tenni a művészet közvetlen hatását! Ez az ő tere, itt haladjon ő: kitartás al előbb és előbb ! A múltakban, emlékszünk, hngy arezjátéká- ról tevén szót, erős szem forgatásait nem helyeseltük, ma ezt nem tapasztaltuk már, de helyette bizonyos melancholikus és hosszantartó szemlehunyásokat szokott meg, melyeket gyakorta használt úgy a »Falu rosszában,» mint az »Ármány és szerelemben.« Nem helyeselhetjük az arezjáték e szenvelgő kinyomatát ott és akkor, midőn az arcznak a szivben dúló érzelmek csatáját kell vi«z- szatihtröznie. HÍREK. — Jubileum. A salgó-tarjáni kőszénbánya részvény társaság közelebb ünnepelte Dr. Cnu- rin Ferencznek, városunk orsz. képviselőjének, mint a társaság 20 éves elnökének jubileumát. A társaság megfestette ez alkalommal az ünnepelt arczképét is, mely az ez évi jubiláfis közgyűlésen lelepleztetek. —Requiem. I. Ferencz királyért, mint a szatmári róm. kath. püspökség alapítójáért, szómba on d. e. a székesegyházban gyász mise tartatott, melyen Szabó Norbert kanonok pontifikáit A .gyász isteni tiszteleten] a kath. tanintézetek növendékei és nagy számú közönség veit részt. — Adomány. Ő Felsége a Király a f. gyátinati róm. kalh. templom építési költségére 200. K.-át adományozott, (. — Kölcsey-köri közgyűlés. Márczius. 3-.ín d. e. 11 órakor Kölcsey ünnepélylyel egybekapcsolt közgyűlést tartott a Kö!ósey-kör. Dr. Fecit- tel János titkár kimerítő jelentésében ecsetelte úgy a kör hivatását mint annak munkálkdoását. Ismertette a kör egyes szakosztályait s azoknak működését, a mint ez lapunk élén olvasható. Jól esett a közönségnek az a gyöngéd figyelem, a melylyel a kör választmányának tevékeny vezetőjéről megemlékezett. Mivel a Kölcsy-kör hivatása, hogy a város társadalmi életét fellendítse, így mozgalom indult meg az iránt hogy a kör társas összjöveteleteket estélyeket, majd a nyár folyamán pedig kirándulásokat rendezzen, melyek vezetésében részt vegyen a kör minden szakosztálya A nagy gondai szerkesztett, igen szépen elő adott jelentés tetszéssel fogadott. A titkári jelentés után a helybeli m. kir. honvéd zenekar Herold nyitányát adta elő bámulatos preczisitással., Ezután Hármán Margit k. a. szavalta Kölycsey Ferencznek „A remete“ czimü költeményét. A találó színezéssel, kellő hanghordozással előadott szav - latot a közönség nagy tetszéssel fogadra és a szavalót ismételten ki tapsolta. Majd Radó Bertalan a kör pénztárnoka terjesztette be számadását, mely szerint a kürnek 6700 korona vagyonú van. Pénztárnok számadása tudomásul vétetett és a felmentvényt a kör megadta, Osváth Ec- mér tartott ezután emlékezést Kölcsey Ferencz- ről s méltatta érdemeit mint embernek, mint költőnek és mint állam férfiúnak. A magvas tanulmányt a közönség tetszéssel fogadta s szerző jét zajosan megtapsolta. Nyári József karmest - nek legújabb, komposit’oját a „csárdás ballet« :t“ a honvéd zenekar, adta elő, mely ez alku-
