Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-05 / 6. szám

V. év. Szatmár, 1901. február 5. 6 szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ÁR: Megjelenik; minden kedden t ___■ SZ ERK ÉG ÉS KIADÓHIVATAL: l'.gész évre 2 írt. Félévre I frt. Negyedévre 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. A házi ipar fejlesztése. Most, midőn a hosszú télben, munka nélkül, tétlenül vesztegel annyi munkás kéz, a házi ipar fejlesztésének kérdése még fontosabb mint valaha! Hatalmas arányokban megindult or­szágszerte az iparpártolási mozgalom. Nap- ról-napra hallunk uj örvendetes hirt gyár- alapitásokról, uj ipari vállalkozásokról és bátran állíthatjuk, hogy gazdasági életünk nagy fellendülése várható már az esetben ; is, ha az uj vállalatok keletkezéséhez fű­zött remények csak egy tizedrésze való­sul is meg. Városunk közeli előbbre vitelének, anyagi emelkedésének kérdési is, mint ezt lapunk előző számaiban ismételten kifej­tettük, összefügg egy nagyobb gyár és a I lápi vasul felépítésének kérdésével. Csupán csak egy dologról feled kéz- , tele meg a mozgalom vezetői: a házi ipar tervszerű fejlesztéséről. Csodálatos dolog, j hogy inig harezot folytatunk a mellett, j hogy egyetlenegy gyufaszál se jöjjön hoz­zánk külföldi gyárból, összetett kezekkel nézzük, midőn milliók és milliók vándo­rolnak Magyarországból évente u külföldi, különösen az osztrák és német házi ipar ■ gyarapítására. ^ A baj ere lendő oka az, hogy nálunk a házi ipart még mindig úgy fogják fel, j mint a nép téli foglalkoztatására kitalált és müveit erkölcsnemesitő szórakoztatást. A házi ipar gazdasági, productiv megíté­lése Magyarországon alárendelt kérdés. Csupán Így érthetjük meg azt, hogy a Eötvös-utcza, Antal Kristóf Mindennemű dijak na“-Szállodával szemben, n (Weinberger-nyomda). kiadóhivatalban fizetendők. házi ipar r'-----------------Mdmivelésügyi mi­niszter res^.-j---- . ;zó dolog, azon a jo gezimen, hogy neki kell a földmivelés- sel foglalkozó nép erkölcsnemesitő és egy szersmind hasznos téli foglalkoztatásáról gondoskodni. Arra hogy a házi ipar az utóbbi évek­ben a nyugaterópai államok mily- fontos' és mérvadó gazdasági tényezőjévé küzdte fél magát, kár sok szót vesztegetni. Belát­ták azt, hogy a házi ipar elengedhetlenül fontos kiegészítő részét képezi a gyáripar­nak. Nem mint két ellenfél áll egymással szemben ez a két ipar, Iranern két bajtárs küzd vállvetve az ország gazdasági érde­kéért. Egy ország gazdasági törzsökének kivirágzott hajtásai; Ha lenyessük vagy elhanyagoljuk az egyiket, csorbát ütünk az egész szervezet épségében. A legnagyobb áldozatokat hozza a külföldi házi iparnak .Magyarország a já­tékszerek, különösen a fából való gyer­mek-játékszerek beszerzésénél. Nem meg­vetendő iparezíkkek ezek. A legdemokra­tikusabb beszerzési tárgyak, melyeket egyformán szerez be szegény és gazdag, mert a szülői szeretet nem ismer osztály­különbséget. A játékszer-ipar terén M igyar- ország teljesen kivan szolgáltatva Ausztria és Németország házi iparának. Ez annál szégyenletesebb, minthogy hazánkban a legnagyobb mértékben megvannak a fel­tételek ezen ipari termelés meghonosítására. Magyarországon, fökép a felső vidéken, megterem a kellő fa, még pedig jobb mi­nőségű, mint a játékokra használt cseh és thüringai, azonkívül a magyar népben meg HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. ___________Teicfoa-szám 80. __________ van a tehetség, az az anyaszülte humor, az a rátermettség, melyet ezen czikkek készítőitől el kell várnunk. A fából való játékszerek legnagyobb része a cseh érczhegységből, a szász ha­tárról származik be hozzánk. Oberleiten- dorf, Georgenthal és Johnsdorf a keres­kedelmi központok, honnan ezek a játék­szerek a világ minden részébe és igy Magyarországba is szétmennek. Az erdő­ben lakó nép ide szállítja be az elkészí­tett tárgyakat, a csomagolás és szétküldés innen történik. A játékszerek, melyekről itt beszélünk, a legegyszerűbbek, de egy­szersmind a leghasználtabbak is. az ú. n. „skatulya-játékok“, melyekbe be. van gyö­möszölve mindenféle formájú és aíaku baba, melyeket ki lehet venni és glédába állítani. Városok, majorságok, szobaberen- dezések és tündérkastélyok kerülnek ki a kis skatulyákból, melyek megmérhetetlen örömet visznek a gyermekszobába. Csekélység volna meghonosítani ezen hasznot hozó iparágat nálunk is minnél szélesebb körben, oly helyeken, melyeket a természet a legalkamasabb adományok­kal ruházott fel, ezen iparczikkek termelé­sére. Hintalovak, kerekes paripák és min­denfele kocsik Tirolból ügetnek hazánkba. Van ugyan Felső-Magyarországon egy gyár, mely ezek előállításával foglalkozik, de ez egyáltalán nem állja ki a versenyt a külföldi házi iparral. Ä magyar keres­kedők drágálják ezen gyár árait, mely 6—8 irtot kér a legkiéhezettebb hintalóért, így aztán bátran mondhatjuk, hogy száz­T Á R C Z A. Vendéglátás. »Jó estél, szép asszony, hamar italt, ételt! Megéheztek, megszomjaztak ezek a vitézek : Másodnapja immár nincsen nyugvásunk, Másodnapja magyar vérnél egyebet se láttunk.« »Szegény özvegy vagyok, tudja a jó isten, Vigasztalan bubánatban éldegélek itten, De azért tiétek, amim van a házban, Vacsorára asztalomhoz leülhettek bátran, Egyetek, igyatok, igaz szívvel adom, Erősbsen, viditson fel ételem, italom !« »Ide a boroddal, ne sajnáld szép asszony, Nincs ital e világon, mely lábunkról lekapjon. Magad meg, hogy búval örömöt cseréljünk, Ülj közibünk arany virág, egyél, igyál vélünk!« »Ne legyen panasztok, 1. ülök közétek S megosztok, hadd essék jobban, veletek bort ételt. Hazátokba térve, mondjátok el ottan, Milyen áldott kedv lakozik a magyar asszonyban.« »Világszerte hires az a magyar nóta, Dalolj egyet, hadd vigyük el útra, búcsúzéra! Füröszd meg a borban édes hangod szárnyát S magyar dallal, tüzes dallal lelkünk mélyét jáid át! . . . »Miért vagy oly halvány? a hangod mért reszket ?« »Csendes nótát, altató dalt énekelek nektek« »Jaj! mintha véremben pokol tűz lobogna!.. Méreg volt. az ételünkben, méreg volt a borba! Együtt ettünk, ittunk, halottas tort laktunk, Sem ember, sem Isten többé nem segíthet rajtunk. »Hallgasd meg Teremtőm, hallgasd meg fohászom; Szülőhazám ellensége mind ekképen járjon ! Ez a magyar asszony utolsó imája, Ez imában száll fe1 lelke boldogabb világba . .« Szabados Ede. Rio de Janeiro-ról Szatmáron.*) Többeknek kérésére én is megragadom a tol­lat, s habár az Írás nem mesterségem, mégis megpróbálkozom vele. Sokan azt mondják, hogy önző vagyok és nem akarom előttük feltárni azon vidékek szépsé­geit, melyeket bejártam s a melyeken teljesen ottho­nos vagyok. Hogy bebizonyítsam az ellenkezőt, ugyanis, hogy nem vagyok ebben a részben énen annyira önző, megpróbálkozom egy pár szebb vidék leírásával, hanem előre is kérem ol­vasóimat ne ütközzenek meg, ha itt-ott egy kis döczczenés van előadásomban, hiszen magyarul csak magamban beszélgetek. A szebb vidékek közül első sorban megem­lékezem Brazília fővárosáról, „Saó Sebastiaó do Rio“ vagy másképen »Rio de Janeiro«-ról és vi­dékéről. Épnél szebb táj Képet az ember nem is álmodhatik. Rio városa a róla elnevezett öböl nyugoti partján fekszik, a déli szélesség 22° 54 és a nyugoti hosszúság 43° 10, alatt. *) Bakcsy Domokos városunk egyik orvosának a fia Írja ezen kis leirást, aki kora ifjúságában a tengerre került s hosszú idő után, mostanában néhány napot, szü­leinél töltött. Szerk. Bellebb menve az öböl felé, balról van egy óriási czulcorsüv.eghez hasonlító hegy, mely két­száz méternél magasabbra emelkedik ki a víz­ből. Apróbb csermelyek folynak le róla, itt ott esé»t képezve melyek aztán egy-egy kiálló szik­lába ütközvén, eső alakjában hullnak alá a-ten- . gerbe. Az erős nap fénye megtörik az alá hulló cseppeken s az egész hegyoldal az ilyen esőben fürdőző hófehér madarakkal együtt szivárvány színben játszik. Tovább menve, elhagyjuk a két erődöt mind két oldalról. Azután az összerombolt szigetet hagyjuk el balról, amelyek után különböző nem­zetiségű hadihajók állanak szépen sorrendben. Ismét tovább hatolva, a kikötő tűnik sze­münkbe, mig a jobb oldalon két magas hegy­oldal közötti kis mellék öbölben van a »Puerto do quarantina«, vesztegzár kikötő. A Riói öböl maga egy nagy kikötő, nin­csen rajta emberi kéznek alkotása, csupán a vá­ros melletti oldalon van mesterséges rakpart emelve, melyet az öblöt szegélyező hegyek.vesz­nek körül. A legtöbb hajó azonban távol horgo­nyoz a parttól. Ezen zárt öböl város felőli részé­ben állanak a hajók. A rakományt a benszü- löttek és kivándorlónak hordják a hajókhoz, nagy bárkák és canoekban. A kikötő egyik nevezetessége a financz »pa­lota« (Cosumhause), mely a kígyók szigetén épült. Ezen palota nagy pompával van építve c.s.ucs-ives goth-stylben. A palota az udvarán lévő 5 kókusz pálma s két agave fájával, dísze .a szigetnek. Ugyanezen sziget mellett van elsülyedve egy nagy hadi-hajó, mely szintén a polgár há­ború áldozata. Nagy kürtője s egyes részei még mindig láthatók apálykor. Van ezen . kittül még több hajó elsülyedve az öbölben; kettőnek az

Next

/
Oldalképek
Tartalom