Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-22 / 43. szám

I

kenyeret. Ezért húsz éve hangzik a panasz, a jajszó a Székelyföldről. Történtek is kísérletek, hogy a magyarságnak ezt a századok óta ledönthetetlen bástyáját és mentővárát, mely erős, mint az a sziklalánczolat, mely festői szép völgyeit, aranykalászos rónáit köriti, megmentsük az elkallódástól, elpusztulástól és a székely nép nemes tulajdonságait, ősi erényeit, családalkotó hajlamát értékesítsük a haza javára.

Felujul lelkűnkben a székely nép verőfényes gyermekkorából fenmaradt szép rege, mely Csaba vezérnek a székely nép megmentésére a Hadak utján való ismételt megjelenését meséli el. Legyen a magyar nemzet szive verésének dobogása és segítő kezének áldást hozó melegsége, megújhodása Csaba vezér regéjének s jelenjünk meg újból Csaba vezér hadaiké it székely véreink megmentésére a csillagos égen és vigyünk segítséget arra a földre, hol a kék égboltozat a székely havasokkal ölelkezik.

Hiszen a székely népben a typikus magyar szellem ősereje szól felénk s a Székelyföldön egy, még nem is sejtett világ csodás tündérkertje tárul tel előttünk. Mind a kettő hivatva van megtermékenyíteni a magyar elmét, hogy teremjen magyar erkölcsöt s teremtsen magyar műveket.

A hivatalos hatalom milliókat áldoz a ruthének és más idegenajku hazai népek felsegélésére, azonban hazánk történelmi dicsősége élő tanújának, szabadsága megvivójának megmentésére az időt nem tartja elérkezettnek. Mi, a kik mindennap látjuk e müveit, jólelkü, szorgalmas nép pusztulását, meggyőződtünk arról, hogy itt az utolsó és végső perez, melyben a székelyeket és a Székelyföldet még megmenteni lehet. Itt az idő, hogy e népnek eszét, erejét, szorgalmát, ügyességét s iparűzésre alkalmas természeti viszonyait sürgősen értékesítsük, mert a kivándorló székely nép helyébe érzésben és fajszeretetben idegen nép tódul be.

Az összes székely társadalmi tényezők támogatásával és segítségével ezért országos székely mentő ak- cziót indítottunk, melyben részt kell vennie minden magyar embernek, a ki hazája történelmi múltjáért lelkesedik és a magyar faj megerősödését szivén hordozza. Nem idegen ajkú népért állunk sorompóba, hanem a mi véreinkért, a mi fajtáinkért, mely a múltak harczaiban számtalanszor vérzett érettünk s őtálló hiva tásában ezer esztendő óta mellével fedezi Magyarországot a kelet felől jövő támadások ellen. Annak a nép nek kérünk minden magyar embertől segítséget, mely a létért való küzdelem kereszttüzében sokszor vérét hullatta, annyiszor veszteséget szenvedett s többször majdnem kiírtatott s mely mindannyiszor feltámadott, megerősödött s a rettenthetetlen bátorság, szabadságszeretet s önbizalom képviselője lett a költők énekeiben s a magyar nép közmondásaiban.

Csaba vezér hadainak ösvénye ott fehérük a magyar ég boltozatán. Tehát nyitva még a „Hadak útja.“ A hazafias áldozatkészség meleg szeretet« vigye ei ez utón a mi segítő áldásunkat, hogy o mentő akczió révén ragyogja be a Székelyföldet a boldogság napja, aranyozza meg népét a jólét öröme, sarjadjon barázSzatmár, 1901.__________________________

zuhogott a szeszé.yes folyam, kénye-kedve szerint vál toztatta irányát.

István lázas hévvel szorította meg az asszony

kezét.

— Mindjárt ott lész nász ágyadban !

Ágnes kiáltani akart, de torkára egyetlen hang sem tudott utat törni. Mintha érezte volna a hullámok hideg csókjait testén, dermesztő zsibadás járta át tagjait. Minden erejét összeszedte, hogy meneküljön és — ájul- tan esett a kocsi fenekére.

Pedig nem a folyam-sirra g.ondolt István. Meglassítva a lovak járását, óvatosan kereste ki a seké- lyes gázlót.

Áttekintve a Tiszán, szinte vidám ügetéssel hajtott be a faluba. Ott állott szélről, most is ott áll a Salánky Ferencz háza. Talán ösmeri is őt, uram, neki vannak a legszebb gyermekei a vidéken.

A kapu előtt megállította a kocsit István. Lassan emelte ájult feleségét, gyöngéden vitte az ölében és lefektette a verendán, hosszú fekete haja csukott szemére hullott, azt gondosan félreigazitotta előbb.

Aztán megkoezogtatta az alvó szoba ablakát és halkan megköszörülve torkát, beléfogott a mondókába. Folyékonyan, határozott hangon beszélt, látszott rajta, hogy hónapok óta készült rá!

— Kelj fel Salánky Ferencz, én vagyok itt, Radó István. íme házasságom első éjszakáján elhoztam ne ked a te szerelmetes kedvesedet, Bakácsi Ágned, puha ölelésre, édes csókolásra. Kelj föl, jer hát ki, hagyd ott feleségedet, gyermekeidet, mint a hogy elhagytad őket a kor, mikor más menyasszonyát téritetted magadhoz hazug szóval. Jó mulatást Salánky Ferencz!

A mikorára Salánky Ferencz fölkelt, hol járt már akkor Radó István! . . .

I

dáin uj élet s a merre székely szót ringat szárnyain a szellő, az öröm és szabadság vig dala zengjen!

Mentő akczióinknak ezzel a fohászával keresünk meg mindenkit, hogy ebben a nagy és fáradságos munkánkban segítségünkre legyen s a székely honmentés sikerében résztvenni siessen.

A legkisebb adomány nagy czélok elérésére segít. Tehát adakozzék mindenki, mert minden adomány az országnak, a nemzetnek kamatoz. Most az egyszer legyünk nagylelküek és bőkezűek, hogy a hazafias magyar társadalom e honmentő munkája is eiedményes legyen !

Az adományok az E K. E. székely kongresszusának czimére Kolozsvárra (Jókai-u. 9. sz.) küldendők.

________SZATMÁR-NÉMETI

Sz

ínészet.

Hétfőn, folyó hó 14-én, „Tyukodi Lőrincz famíliája Budapesten“, nálunk olyan rég látott énekes bohózat elevenittetett föl zóna előadásul. A szereplők egytől- egyig mind pompás hangulatban voltak Margittay, Mészáros, H Lévay Berta, Győré Alajos mind kitünően voltak disponálva és az elég szép számban összegyűlt közönséget ugyancsak mulattatták.

Kedden, folyó hó 15-én, esaknem üres ház előtt adták színészeink a »Nebáncsvirág< csimü bájos zenéjü operettet. Daczára annak, hogy az előadást kevés közönség nézte, színészeink — dicséretökre legyen mondva — elég ambic'dóval játszottak. Lévay Berta kedves Denise volt. Szilágyi Celesztínje sok derültséget keltett. Fel kell még említenünk Rédey Istvánt (Fernande), Mészáros Alajost (Loriot) és B.irdinét, kik mindannyian igyekezettel adták elő s^erepöket. A kar igen jó volt.

Szerdán, Csütörtökön és Pénteken a szüret miatt színészeink nem tartottak előadást.

Szombaton, folyó hó 19 én színészeink életében egy uj aera kezdődött. E naptól fogva ugyanis Csóka Sándor neve letűnt a szinlapról. Színészeink conzor- cziummá alakulva, önmagukat kormányozva kezdik meg a tulajdonképeni saisont. Lapunk más helyén bővebben szólunk ez ügyről, itt csak a rendes referádánkat adjuk.

Konti József elévülhetlcn zenéjü operettéje, „Az eleven ördög“ keiült a fenti este színre, jó közepes ház előtt. Bátran mondhatjuk, hogy az idényben ilyen összevágó előadást színészeinktől nem láttunk. Derekasan állotta meg minden szereplő a maga helyét. Legelőször is a bájos eleven ördögöt, H. Lévay Bertát említjük föl, ki úgy játéka, mint énekszámaival viharos tapsokat aratott. Szalay Vilma a kettős énekszámban brillírozott. Rátonyi Stefiké (Marianne) helyre és ügyes asszonyka volt; csinosan énekelt, melyért bőven kijárt a taps. Szilágyi Dezső (Desptrier), Mészáros Alajos (Thibul Menelaus), Vihari Elemér (Soubise marsai) és Győré Alajos (Portipenius) méltán sorakoztak ügyes játékukkal az est sikeréhez.

Vasárnap, folyó hó 20-án Csepreghy Ferencz kitűnő népszínműve, a „Piros bugyelláris“ adatott meglehetősen szép számú közönség előtt. Jó előadást láttunk ezúttal is; kifogásolni valót alig tudnánk följegyezni. Győré Alajos, ez a talentumos színész ma este is Török Mihály biró szerepében gondos és tanulmányra méltóan oldotta meg szerepét. Igen jó volt és mély érzéssel játszott Csáky Ferencz Csillag huszár őrmester szerepében. Rédey István, mint Kósza Gyurka sok ainbitiót tanúsított. A mellék alakok közül az igazgatót, S/i'ágyi Dezsőt kell első helyen felemlítenünk IPeták János vén huszárkáplár),'továbbá Vihary Elemért (Hájas Muki) és Miklóssy Gyulát (Pennás Muki jegyző). A nők közül a bájos primadonna, közönségünk ked- vencze H. Lévay Berta (Zsófi) kedvesen játszott és énekszámait gyönyörűen énekelte le. Bárdiné Anna (Kender Julis) igen jó volt. A többi szereplők általánosságban kifogástalanok voltak.

Népkonyha.

Sivit a szél, mégis zörgeti a Népkonyha ajtaját, m. ly bejelenti a közelgő telet és vele a szegények nyomorát, az éhezők Ínségét.

Tizedik éve, hogy városunk jobbmódu közönségé támogatásából élelmezést adunk ingyen a téli hónapokon munkaképtelen szegényeinknek és vagy 150 szegény sorsú iskolás gyermeknek a Népkonyhán, nem kétdezve, ki melyik felckezethez tartozik. Minden idevaló ember, a ki önerejéből nem keresheti mag élelmét, terített asztalainkról főtt étellel és jó tápláló kenyérrel csillapíthatja éhségét.

Ezen humánus intézmény téli költségeire kérünk városunk és a vidék jobbmódu közönségétől könyör- adományt, hogy már november közepe táján megkezdhessük a szegények élelmezését.

A kéregető iveket az idén is utczákra felosztva fogják a Népkonyha választmány nőtagjai bemutatni.

A nemes czél, a miért ezen hölgyek fáradoznak, megérdemli, hogy szívesen fogadja őket a n. é. közönség.

Vegyék kérem figyelembe, hogy az egész hosszú tél szükségletének a fedezésére csak egyszer kéregetünk. Adjon kiki tehetsége és szive sugallata szerint annyit, hogy a begyülendő adományokból annak a sok száz embertársainknak a nyomorát enyhíthessük.

Leróhatjuk a könyörület e nemes adóját nemcsak pénzben, hanem mindenfele liszt, zöldség és főzelék adományozása által, jól felhasználhatjuk a főzésnél a krumplit, paszulyt, lencsét, borsót, köleskását is.

Az ilynemű természetbeni adományok bejenten- tők a kéregető iv bemutatásánál, vagy közvetlen a Népkonyhán. Az összehordásról maga gondoskodik a Népkonyha kezelősége.

A n. é. közönség bőkezű adakozásáért szegényeink nevében esedezik a Népkonyha kezelőség megbízásából. Teitelbaum Herman.

Október 22.

HI REK.

— Személyi hir. Kölcsey Sándor debreczeni kir. ítélőtáblái biró városunkban időzik.

— Hieronymi lemondása. Széliében, hosszában azt beszélik városunkban, hogy Hieronymi Károly, városunk orsz. képviselője nem fogadja el a szatmári mandátumot, hanem a csaczait tartja meg és helyébe vagy “ Tisza Kálmánt, vagy Plósz Sándort hoznák. Utána jártunk a dolognak és bátran jelezhetjük, hogy az egész ügy légből kapott mese.

— Személyi hir. Lenz Győző ezredes a helybeli 12 honvéd gy. ezred parancsnoka Treiszig István százados kezelőtiszt kíséretében f. hó 18-án M.-Szigetre a mai napon pedig N.-Károlyba utazott a zászlóaljak megszemlélése végett.

— Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Jeszenszky Zsigmond nagyváradi adótisztet hasonmi- nőségben a szatmári kir. adóhivatalhoz helyezte át.

— Esküvő. Antal József helybeli kir. tszéki albiró a múlt szombaton esküdött örök hűséget Baróthon Debiczky Mariska kisasszonynak.

— Kinevezés. A pénzügyminisztérium Kelen Jenő volt pénzügyi fogalmazót a szolnoki pénzügyigazgatósághoz állami végrehajtónak nevezte ki.

— Lutheránus istentisztelet. Révész János nagybányai ev. lelkész nov. hó 3-án a szatmári ev. ref. templomban fog egyházi beszédet tartani d. e. 10 órakor s utána urvacsoiát osztani a luth. híveknek. Az Istentisztelet végeztével tartandó gyűlésre az ág. evangélikusokat — kik Szatmáron a legutóbbi népszámlálás sz.rint mintegy 120-an vannak — ezúton hívja meg: a nagybányai ev. lelkészi hivatal. — Tudomásunk szerint régi idők óta nem volt Szatmáron luth. isten- tisztelet s azért előre is felhívjuk az érdeklődést a nov. 3-iki istentisztelet iránt.

— Esküvő. Grünwald Mór építész, a Grünwald és Schiffer építkezési vállalkozó ezég társfőnöke f. hó 27-én vezeti oltárhoz Adler Alice kisasszonyt, Adler Gyula fővárosi bankár leányát.

— Eljegyzés. Szabó Lajos nagybányai ev. ref. segédlelkész a múlt héten váltott jegyet Méder Berta'- kisasszonynyal, özv. Méder Ferenczné kedves leányával.

— Közgyűlés. A róm. kath. kaszinó vasárnap d. u. rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyi Jaskovits Ferencz eltávoztával megüresedett egyik alelnöki állás betöltése volt. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Dr. Fodor Gyula tanárt, az eddigi könyvtárost jelölte alelnökül, kit igy meg is választottak. Az igy megüresedett könyvtárnoki tisztségre pedig Dr. Kovács Gyula képzőintézeti tanárt választották meg.

— Gyászeset. Súlyos csapás é> te Szabados Ede ev. ref. fŐgymnasiumi tanárt, lapunk szorgalmas munkatársát és nejét. Ugyanis forrón szeretett fiacskájuk, Béla, életének 8-ik évében difieritisz következtében elhunyt. A mély bánatba merült szüléknek kedves gyermekük elhunyta felett igaz részvétünknek adunk kifejezést és kívánjuk, hogy a sors eme nagy csapására bánatos szivük enyhülést nyerhessen!

— Szinügyi hir. Múlt számunkban röviden jeleztük, hogy Csóka Sándor színigazgató súlyos betegsége folytán az igazgatói tisztségről lemond és táisula a szatmári színtársulat néven cunzorcziumíná alakulva, kebeléből egy művezető igazgatót megbízva, folytatja színházunkban az előadásokat. F. hó 15-én meg is történt a végelválás a volt directortól, mikor is a tagok Mészáros Kálmán orsz. szinészegyesületi igazgató elnöklete alatt összeültek és kimondották, hogy ügyeiket ezentúl önmaguk vezetik. Egyben megbízták a társulat egyik kitűnő tagját, Szilágyi Dezsőt, a színigazgatói, illetve művezetői teendőkkel. Ezen elhatározásukat nyomban a szinügyi bizottságnak is bejelentették. Szilágyi Dezső szombaton egy színi jelentésben tudatta mindezt a közönséggel, melyet figyelmesen átolvasva, sok és szép Ígéreteket látunk belőle. Reméljük és hisszük, hogy színészeink nemcsak az Ígéretnél fognak maradni, hanem ennél sokkal tovább menve, a közönség igényeinek minden tekintetben megfelelnek. Legyenek színészeink arról meggyőződve, hogy ha szavuknak állanak, úgy a szatmári közönség sem lesz szűkkeblű velük szemben. A kellő pártfogást kellő élvezet kapcsán meg fogják mindenkor kapni.

— Püspöki adomány. Meszlényi Gyula püspök a csecsehói r. k. templom részére beszerzendő uj orgonára 200 koronát adományozott.

— Egyházmegyei hir. Pillicli Ottó munkácsi káplán sárközi plébánosnak lett kinevezve. — Csókás Vidor F.-Bányáról Munkácsra, Pásztor József Dobó-Ruszkáról Felső-Bányára lett áthelyezve.

— Adomány. A szatmári g. kath. uj templom építésének költségeire Szilágy vármegye törvényhatósága 25 koronát adományozott. Az egyházközség vezetősége ez utón is köszönetét mond nevezett törvény- hatóságnak.

— Eljegyzés. Bodoky Gyula börvolyi körjegyző és birtokos kedv :s leányával Szerénával szombaton váltott jegyet Kánya István betétszerkesztő hivatalnok.

— Uj segédlelkész. Szabó Mátyás h. m.-vásárhelyi segédlelkész a németi ev. ref. egyházhoz segédlelkészszé választatott.