Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-29 / 5. szám
Ézatmár, 1901. SZATMA& -NÉMETI. Jaruár 29. egyenlítésére' fordidtsa, a kis falusi kereskedő pelig ilyenkor sok helyen és sok esetben kettős haszont húz, t. i. drága és selejtes árut ad és olcsó áron szerez magának a paraszttól gabonát. A beszerzési és fogyasztási szövetkezetek tehát hivatva vannak segíteni a magyar parasztosztály helyzetén. A szövetkezetek utján azon helyzetbe jut a kisgazda, hogy gazdasági állatokat, gépeket, vetőmagot olcsón szerezhet be, valamint a napi szükséglet tárgyát képező czikke- ket is jutányosán vásárolhat s ezért a nevezett szövetkezetek a társulás leghasznosabb alakzatait képezik. Az országos Mezőgazdasági Egyesület megalapította már e czélból a magyar mezőgazdák szövetkeketét. É szövetkezetek iránt a közönség eleinte bizalmatlanságot tanúsított és ez nagyon természetes, mert azokkal kapcsolatban oly tanokat kívántak itt-ott a vezetők hirdetni, melyek még a hasznos intézmények felől is rósz véleményt keltettek. Ma már azonban meg van győződve a nép arról, hogy az a mozgalom, mely nem apellál a nép érzelmeire s nem hangulatkeltésre dolgozik, hanem a gyakorlatban mutatja meg életrevalóságát, a pártolásra nemcsak érdemes, hanem egyedüli alkalmas eszköz arra, hogy gazdasági helyzetünket javítsa s a magyar paraszt természetes józan eszével csakhamar átlátta, hogy ha elfogadja is a segítő kezet, azért cserébe nem kell adnia politikai vagy vallási meggyőződését. A beszerzési és fogyasztási szövetkezetek azért a magyar parasztosztály helyzetének javítását nagy mértékben fogják elősegíteni. A mondottakból pedig önként következik, hogy úgy a magyar íöldmives, mint a kis iparos, a társadalomtól, mint a kormánytól, ezen mentő kézre rászorul és azt meg is érdemli. Színészet. Az elmúlt hét darabjai közül újak voltak : Szerdán, f. hó 23. Rátkay L. egy selejtes népszínműve került színre, melyet Kemény Lajos, a társulat egyik munkás- és érdemes tagja vett jutalomjátékául. Közönség alig volt a színházban, hiszen „Csillaghullás“ czirnii darabjáról Rátkay- nak csak a papírkosár tud bővebben. A darab vontatott, nehézkes előadásban jelent meg a színpadon, melynek elmosódott, színtelen alakjait a legkiválóbb alakító erők sem képesek érvényre emelni. Csütörtökön, f hó 24. Gabá iyi Á. egy tőről metszett, jó vigjátéka került bemutatóra, szintén kevés közönség előtt. A darabban két fő alak van: a zsémbes Bogdán, a kit Szepesi, túlságos kiabálásaival kiforgatott eredeti jellemző sajátságaiból. A másik „Zsuzsika“ szerepe, melyet Mar- kovits Margit játszott elismerő dicsérettel. Kedves, élénk, mindenek fölött természetes temperamentuma, mely ez alkalommal oly vonzó alakítást nyújtott, mintegy önkénytelenül vetteti föl velünk a kérdést, hogy ezt a rutinirt tagját a társulatnak a rendezőség miért játszatja oly gyéren ? Hiszen, ha Markovits M.jó szerepben megjelenik a színpadon, csupa nyereség a közönségre, mint a íár-ulaha! Elismerés illeti ezeken kívül még: Molnárt, a ki a képviselő és Heté- nyit, a ki a falusi jegyző szerepét játszotta. Kár, hogy ez utóbbi az elismerés pillanatnyi babérait annyira a karzaton keresi. Szombaton Maser Paul nagy opetettéje ,,A kadét kisasszony“ került színre elég szép számú közönség előtt. Meglehetős furcsán vagyunk mi magyarok az ilyen generü darabokkal. Nem tudjuk megmagyarázni magunknak, hogy egy olyan nemzet, mely a kulturális fejlődés terén is az első helyen áll, azokban az absolute semmi irodalom és aeszthetikai, kulturális és nemzeti értékkel nem biró, a legtöbbször léhaságon alapuló, nemzeti komolyságukkal merőben ellenkező, miveit s finom érzelmeiket érzékenyen sértő frivolitásokkal telitett darabokban találja élvezetét, mint a minők az újabb angol operettek. — Mert hiszen miből is állanak ezek az operettek ? Sok táncz, zene s egy kevés szöveg, melynek a darabban határozottan semmi jelentősége sincs. — Talán épen innen van az, hogy az angol parlamentek iránt nem nagy rokonszenvval viseltetünk, mert hozzá vagyunk szokva, hogy a Strausz, Konti s főleg a franczia librettisták darabjaiban megzené sitett szellemes vígjátékot, vagy bohózatot kapunk. S ugyanilyen szempontból mérlegeljük az angol operetteket is. S talán épen azért igazságtalanok is vagyunk, mert az angol operette szerzőnél a a szöveg csak keret, melyben a főszerep a színész ötletességére, extemporizátára, vagy a rendező ügyességére van bízva. Nálunk meg épen megfordítva a szöveg az első s a zene meg a többi kellékek csak alkalmazkodás a szövegben. Ha a rendezés nem alkalmazkodna szorosan az angol operette szerzők kívánalmaihoz s a szöveg hiányainak pótlására vállalkozna, úgy bizonyára, nálunk is más lenne a hatás. Ha ezen szempontok szerint akarjuk a mai darabot is elbírálni, már mindjárt az első — legfőbb kéidésné! — a szövegnél meg kell állatiunk s alapos kifogást keli tennünk ellene. A szöveg ugyanis teljesen távol áll a mi felfogásunktól, vagy jobban mondva a mi ízlésünktől, Nincs benne semmi figyelemre méltó, hasztalan keressük a konstrukczíó erejét, a helyzetek összefüggően mulatságos voltát, a dialógusok elmésségét, mert nem találjuk meg egyiket sem benne. Egy összevissza kuszáit epizód halmaz, melyben mint laby- rinthusban tévelyeg a figyelem a nélkül, hogy valami kapcsolatot, vagy legalább megnyugtató követelést találna. S ha a szemlélő az utolsó hatás alatt akar véleményt mondani, körülbelől igy nyilatkozik, hogy nevetett jó sokat, de hogy miért és mi felett, nem tudja. A darab zenéje kellemes s eltekintve egy A képes levelezőlap. A képes levelezőlapról szólok. — Arról, a mely mindenre képes. Még arra is, hogy képtelen legyen. Ilyen képtelen levelezőlapnak vagyok én az áldozata. Ha olyan érdekesnek tartják a dolgot, amint én, hallgassák meg. Egyik barátom a múlt évben megnősült. Hogy miért? Ne keressük. De valószínűleg, mert unta az eddigi egyforma állapotot és egészen más állapotot akart teremteni. Ez a jó barátom azonban nagyon végzetes hibát követett el. Szép asszonyt vett feleségül. A szép asszonyok pedig nagyon veszedelmesek, ergo: az ő felesége is veszedelmes volc. Ezt a legjobban én tudom. Ami nem csodálatos, ha meggondoljuk, hogy szerelmes voltam belé. Valami biztatás félét is kaptam a bájos asszonykától. Azt mondotta egyszer négyszemközt: »Maga csacsi!» Ez pedig nagyon kedves. A szerelem nyelvén a leghizelgőbb megszólítás. Ez a csacsi felhatalmazott arra, hogy kissé bátrabb legyek. S mivel a csacsi után rendesen a ló következik, iparkodtam lóvá tenni a férjét. S itt tudódik ki, hogy én ehhez keveset értek. Most kezd föllépni ugyanis e történetben a képes levelező-lap, melynek természettana, úgy hiszem, már eléggé ismeretes. Barátom a férj elutazott hivatali ügyben Én pedig_ itthon maradtam, —- szintén hivatali ügyben. Én ugyanis a bűbájos asszonykához való közeledést tartottam elsőrangú hivatali kötelességemnek. Utóbb észrevettem, hogy a szép asszony buzgón támogat annak teljesítésében, Harmadnap barátomtól kénes levelezőlap érkezett. Ábrázolt valami tájképet, melyet pár sora egészített ki a férjnek. Távolmaradását meghosszabi tóttá. Örömömnek kifejezést adandó, én is képes levelezőlappal feleltem neki. Megírtam hogy a felességének semmi baja s nekem annál is kevesebb. Másnapra megérkezett a férj. Kihűltem. Szemei forogtak s ajkai érthetetlenül mormogtak. Hol én rám tekintett, hol az asszonykára, hol senkire. Legtöbbször mégis az én képes levelezőlapomra. — Nézd csak! — és idenyujtotta nekem.-— Mi az, mi van rajta? kérdeztem közömbösen. — Valami érthetetlen kép. Egy nő, aki nevet és egy férfi, aki imádattal néz. — Ebben a dologban van valami. — Nem értelek, szóltam zavartan. — Azt elhiszem, de nálam többet tudsz bizonyára. Mondd, hová czéloztál evvel a képes levelezőlappal. — A postára, hogy vigye el. — És én ? — Te nem számitsz semmit. —- Hohó, de a feleségem igen.-— Te féltékeny vagy! S e naptól kezdve nem tudtam hozzáférkőzni a bájos asszonykához. Szerelmes barátaim, ne írjatok soha képes levelezőlapon. M. pár sablonszerű renimiscencziától, hatásra képes s épen ez az, a mi hivatva van — a tánczczal együtt — kárpótolni a darab egyéb fogyatékosságait. A mi az előadást illeti, a maga egészében elég sikerült volt. Szalóczy (Mis Lucy) természetes bájjal, élénk temperamentummal s nagy kedvességgel játszott s mai alakításával sikereit egy újabbal, az eddigiekkel teljesen felérő sikerrel gazdagította. A közönség sürü tapsokkal s gyakori ujráztatással adott kifejezést elismerésének. Szegedy Z. szép énekével vívta ki az elismerést, Hetényi komikai vénájának egész tárházával tartotta állandó derültségben az egész közönséget. Csőregh és Cathry sikerült alakításokkal járultak hozzá az összbenyomás kellemességéhez. Igen sikerült alakok voltak Virág, Szepessy, Kré- mer és Bogyó, bár néha túlzásaik feltűnően kirívó volt. Kemény szép baritonjának nem volt tere s igy nem is érvényesíthette. Vasárnap ismét »A kadét kisasszonyt* adták majdnem telt ház előtt. Karczolatok a hétről. A „mentő állomás“ a tűzoltó őrtanyán megnyittatott. Ejnye be jó, mondja Lumpfy ur, éppen erre járok én mindég hazafelé . . . holdvilágo3 csillagos szép éjszakán. * * * De jó intézmény is ez, mondja Papucsfi ur. Milyen nyugodtan mehet az ember haza. Mellette lesznek a „Mentők“ s megvédelmezik a . . . sepr! és laskanyujtó ellen. * * * — Tudod-e, mit danolgat a színigazgató? — Nem én 1 — „Elmennék én, de nem tudok hová!“ * sjc * Nem csodálkozom rajta, befagyott a villamos és most . . . fentvan akadva a közlekedés városunkban. * * * Nemcsak a villamosnak, de azt hiszem, a részvényeseknek is befagyott. A nagy fagy össze zsugorítja az osztalékot. Se baj! Majd kiterjeszti a meleg nyár, a hegyi vasút. HÍREK. — Személyi hir. Halász Ferencz miniszteri osztály-tanácsos városunk országgyűlési képviselőjének társaságában a napokban körülbelől vasárnap városunkba érkezik, hogy az el. iskolák államosításának rég húzódó ügyét végleg lebonyolítsa. — Ezüst lakodalom. 25 éves házasságuk jubileumát ülték meg folyó hó 23-án Jékei Kwoly városi alkapitány és neje. A nevezetes évforduló alkalmából az ünneplő boldog házaspárt számosán, a nőegylet elnöksége testületileg, üdvözölték. Kívánjuk a jubiláns házaspárnak, hogy erőben, egészségben, boldogságban érhessék meg az aranylakodalmat is. — Pál napja alkalmából Ratkovszki Pál kir. kath. főgymnasiumi igazgató, tanártársai és barátai részére a kath. kaszinó helyiségében barátságos vacsorát adott, melyen a tanári karon kívül a közkedveltségben álló igazgató barátai és tisztelői közül számosán vettek részt. Felköszöntőkben nem volt hiány. A jó kivánatokhoz szívből csatlakozunk. — Esküvő. Dr. Heller Gyula helybeli orvos vasárnap, febr. 3-án tartja esküvőjét Kiss Erzsiké kisasszonynyal Kemecsén. — Ritka műélvezetben lesz része városunk közönségének a tavaszon. Zichy Géza gróf, a világhírű zeneszerző és zongora-művész, dalárdánk diszelnöke, tudatta a dalegylet elnökségével, hogy egyik legújabb szerzeményét a dalárda közreműködésével óhajtja előadni. A választmány közelebb tartott ülésén foglalkozott ez ügygyei s kijelentette, hogy a megtisztelő szándékot örömmel ves~zi tudomásul. A dalárda, hogy a nagyszabású mii, a világhírű művész egyéniségéhez méltóan legyen bemutatva, elhatározta, hogy ez alka'omra egy 100 tagból álló vegyeskart szervez s a betanításra Méder Mihály karmestert és Veres Lajos ev. ref. kántort kéri fel. A hangverseny körülbelől májusban, a színházban fog megtartatni. Az illusztris szerző a hangversenyt személyesen lógja vezetni. — Alapítvány. A cs. és kir. 5-ik gyalogezred fentállásának közelebb ünnepelt félszázados évfordulója alkalmából a város 200 koronás alapítványt tett, melynek kamatai az ezred itt állomásozó zászlóalja legkitűnőbb altisztjének megjutal- niazására adatnak ki, mindég e jubileum évfordulati napján. — Gyászhír. Rácz István ev. ref. lelkész anyósa, Szívós Mihály sárospataki főiskolai tanár neje, szül. Szabó Irma úrnő közelebb, élete 54-ik évében elhunyt. Temetése szombaton délután történt Sárospatakon. Áldás emlékén 1 — Színházunk, illetve színtársulatunk válságos állapotával közelebb a sziniigyi bizottság is
