Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-09 / 28. szám
L TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. Szatmárnémeti ipari hitel- szövetkezet. A jövő vasárnap fogja tartanig a helybeli »Ipari hitelszövetkezet« második rendes közgyűlését, melyre nézve a tárgysorozat, valamint a szövetkezet megállapított mérlege lapunk jelen számának hirdetési rovatában található. Az a rövid idő, melyet a szövetkezet alapításától máig megfutott, nyílt bizonysága annak, hogy e szövetkezetre helybeli iparosainknak, valamint iparunknak szüksége volt. Nyílt bizonyságot tesz a szövetkezet lefolyt ideje arról is, hogy iparosainkban a társulási szellemet fejlesztette, ízléseiket finomította s a mi a fő: hogy megélhetéseiket, boldogulásukat elősegítette vagy biztosította. Hogy a munka, melyet végzett, nem tökéletes, hogy pótlásokra és újításokra szorul, magából a szövetkezet természetéből következik, hiszen az egész országos szövetkezés eszméje oly rövid életű és tapasztalatokban any- nyira szegény, hogy az e téren való újítások és pótlások csak az ügy javítását czélozzák. És joggal el is várjuk, hogy az az iparos, a ki hittel, bizalommal és nemes törekvéssel vesz részt a szövetkezet ügyeibén, hitében bizalmában ne csalódjék, sőt abban megerősödve, gyarapítsa az ipari szövetkezet renoméját, mely hivatva van arra, hogy idővel a kisipar nyomában megint fölvirágozzék. Midőn helybeli ipari szövetkezetünknek ez az újabb pályafutásához sok szerencsét kívánunk, néhány reális adatban, iparosaink tájékoztatása szompontjából, rövid múltjára vissza tekintünk. A helybeli ipari hitelszövetkezet megalakult, illetőleg munkásságát megkezdette: 1900. évi január hó 1-én 04 taggal. Már ugyanezen év SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). | készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Telefon-szám 80. h$~ deczember havában volt 200 tagja 388 üzletrészvény nyel. Ma van a szövetkezetnek 260 tagja 460 üzle! részvénynyel. Egy darab üzlet-részvény 40 korona, melyet heti 40 filléres befizetésekben kell törleszteni. Érdekes áttekinteni a szövetkezet hiteli ügyrészleteit, melyek szerint: 1900. deczember végéig, részint váltókban, részint kötvényekben, a szövetkezet 24930 korona 30 fillért, melyből 17877 koronát az országos központi hitelszövetkezet számitolt le. Mai nap a szövetkezetnek a tagoknál kintlevő követelése váltókban és kötvényekben: 67 — 68000 korona. Szép igyekezet a szövetkezettől, hogy áru- csarnokában elhelyezett ipari készítményekre kölcsönt, illelve előleget is ad, igy ilyen előlegképen szerepel ma 3600 korona. Az elég szép látogatottságnak örvendő szövetkezeti árucsarnokban eladott tárgyak után 7% — mint elárusitási jutalék — lesz a szövetkezet pénztára javára szedve. Kölcsönben a szövetkezet csakis helybeli iparost részesít és pedig 7°/0 és igen csekély kezelési költség felszámítása mellett, mely átlag körülbelül 10 fillérre tehető. Mindezek után a szatmár-németi-i ipari hitelszövetkezet humánus intézményét, mely a helybeli ipar fellendítését van hivatva előmozdítani, nemkülönben ennek f. é jul. 14-iki közgyűlését — iparosainknak — saját jól felfogott érdekükben, figyelmükbe ajánljuk. Városi közgyűlés. 1901. julius 8. Városunk törvényhatósága tegnap délután rendes havi közgyűlést tartott, melyről az alábbi- j akban számolunk be olvasóinknak. Elnöklő főispán röviden üdvözölte az igen szép számban egybegyült bizottsági tagokat, kik, választás lévén, bizony eljöttek mindannyian, hogy ki-ki saját érdeke szerint szavazhasson az embereire. A polgármesteri jelentésből megtudtuk, — a mit különben úgy is látunk — hogy a városi szálloda gőzerővel épül és hogy még a jövő hó elején tető alá fog kerülni, megtudtuk továbbá azt is, hogy a városunkban fellépett sertésvész nem ölt olyan nagy aiányokat, továbbá a tagosításra vonatkozólag, amennyiben a birtokossággal az elhelyezkedésre nézve megállapodás nem jött létre, az iratok át lettek adva további intézkedés végett illetékes helyre. Továbbá a nyári ingyenes uszoda helyett a hatóság megtesz mindent, hogy valaki a vízbe ne fűljék, mivel a fürdőzésül kijelölt vasúti vas- hid tájékán egy rendőr áll mindig poszton egy mentő csónakkal. A szatmár-erdődi helyi érdekű vasútnál Rózsa Károly igazgató állásáról lemondott és helyét rövid idő alatt más fogja elfoglalni. A polgármesteri jelentés tudomásul vétele után kezdetét vette a lovas rendőrtiszti állás, és ezzel kapcsolatosan a többi állások betöltése is. A kandidáló bizottság a lovasrendőr- tiszti állásra Gönczy Béla, Papp István, Joó Károly, Horváth Sándor, Szilágyi Elemér, Er- dősi Vilmos és Makay Sándort jelölte, tehát az összes pályázókat. Be lett adva 68 szavazat és ebből kapott Makay Sándor 31, Gönczy Béla 21, Erdőssy Vilmos 9, Horváth Sándor és Joó Károly 3 szavazatot, igy tehát szótöbbséggel lovas-rendőrtisztnek Makay Sándor lett megválasztva. Ezután az üresedésbe jött rcndőrtiszú állásra került a sor, melynél Papp István nagy szótöbbséggel lett rendőrtisztté megválasztva. Papp István mint komoly és munkás hivatalnok, csak előnyére fog vállni rendőrségünknek. Az első' osztályú irnoki állásra közfelkiálltás- sal Fűrész Pál lett megválasztva. Az igy megüresedett II. oszt. irnoki állásra első helyen lett kandidálva Majdik Béla, második helyre Dőry László és harmadik helyre Bodnár Lajos, ki 25 szavazattal lett ezúttal megválasztva. A válaszT Á R C Z A. A magyar királyról. — Epizódok. — A királyunk egyszer ellátogatott Monte Carloba is. Itthon mindenki tudja, hogy ő Felsége milyen esküdt ellensége a hazárd játékoknak. Hisz nemré , történt, hogy a király magához kérette a bécsi Jockey-club néhány előkelőbb tagját és olyan módon nyilatkozott, hogy bizony nem szép, ha az urak egymás pénzére pályáznak. (E megjegyzésre egy fiatal osztrák herczeg esete adott okot, a ki csaknem egész vagyonát elvesztette.) És azóta szünőben is van ott a nagyban való játék. Hanem azért kiváncsi volt arra a sok érdekes emberre, a ki ott a harirtinczad szánni zöld asztal körül udvarol a szerencsének. Elment Montc-Carloba Berzeviczv tábornokkal. A király smoking ruhát öltött magára és számára kétteritékes villásreggelit rendeltek meg a kaszinó tő- szomszédságában, a Hotel de Párisban. — Akar a maga királya szomszédságában ebédelni ? — kérdezte a Hotel de Paris egyik leleményes pinczérje egy, ott nagyon ismert magyar úri embertől G. L. úrtól, aki néha mesés zserencsével nyer és dús borravalót osztogat. G. L. úr ugyancsak a közelében telepedett le és diszkrétül — mintha nem is sejtené kilétét — észrevétlenül szemlélte, hogy a király mily jó kedvvel költi el a franczia villásreggelit. Egyszerre csak odatoppan egy tiz-tizenkét éves cányka, a ki vékony hangon nizzai rózsáit kinálgatja: Uram, ime csinos rózsák, tűzze föl, csak egy hatosba kerül. A király nyájasan ránéz a kis leányra, egy aranyat kér Berzeviczy tábornoktól és odaadja a kis moné- gasque-i leánynak. A kicsike szomorúan ránéz a királyra: — Uram, nincs aprópénzem. — Nem kell visszaadni, mind a magáé — mondotta a király. — Oh, uram, az nagyon sok nekem. A király biztatólag intett. — Oh uram, bizonyosan sokat nyert ? — szólt a kis leányka — óh nagyon, nagyon köszönöm. Egy egész hét alatt sem szeriek ennyit és gracziózus haj- longással eltűnt. A király ebéd után átment a monte-carloi kaszinóba, B. tábornok kíséretében. Kalapját és botját letette a ruhatárba, a ruhatári számokat a tábornok vette át. Ő felsége belépett a játékterembe és hosszas, komoly pillantással szétnézett. A sok croupier egyre- másra kiabálta: — Messieurs faites le jeu neva plus és seperték be a tömérdek sok aranyat. Az első asztalt elhagyta ő Felsége. Ebben a pillanatban fölismerte néhány osztrák, a kik elég tapintatlanul, mélyenhajoltak előtte. A király erre gyorsan megfordult és kísérőjével azonnal távozott. Másodszor már nem ment Monte-Carloba. Hires papucshősök. Egy angol iró könyvet irt hires férfiak házaséletéről és könyvében érdekes dolgokat mond el a papucshősökről. Nagy papucshős volt például Tizian. Felesége, Czeczilia uralomra vágyó asszony, a ki megkívánta, hogy férje naponta beszámoljon neki arról, mennyi pénzt mire költött el. A művésznek mindenféle kifogást kellett használnia, ha egyszer-másszor baráti körben egy-egy pohár bort akart inni. Úgy látszik azonban, hogy Tizian nem nagyon érezte felesége szigorúságát, mert feleségét őszintén meggyászolta. John Vesley, a metodista-szekta alapitója is sokat szenvedett a feleségétől. Az asszony titokban fölbontotta leveleit, az ajtónál hallgatódzott, ha vendége volt és
