Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-25 / 26. szám

Szatmár, 1901. SZ ATM AR-NÉMETI Junius 25. a párt neve Kossuth nevével legyen egybekap­csolva. Erre Uray Géza elnök megpróbálta a kér­dést egy pár közömbös szóval és néhány hang­zatos kijelentéssel elütni, de nem lehetett, mert nyomban felállott Csomaylmre és igy szólt: „T. uraim ! Én függetlenségi 48-as Ugron-párti va­gyok. De mert arról értesültem, hogy ellenzéki pol­gárságunk azt kívánja, hogy az itteni Ugrón és Kos­suth párt egybeolvadjon, — egy értekezleten bele mentem abba, hogy „függetlenségi és 48-as párt“ czim alatt egyesüljünk. Az egyesülés ily irányban volt czélba véve s ily irányban voltak az értekezé­sek megtéve. Most azonban az elnöklő Uray Géza ur szavaiból azt látom, hogy ő nem ily a'akban akarja az egyesülést és párt alakulást, hanem „48-as füg­getlenségi Kossuth-pärt“ czim alatt. Hinni szeretném, hogy ez nyelvbotlás volt. Uraim 1 az egyesüléssel mi volt a czélunk ? Az, hogy a két pártot összeol­vasszuk s az elvről, az eszméről nevezzük el magunkat s nem halandó emberek nevéről. Mikor az elvről, az eszméről nevezzük el a pártot, éppen eleget teszünk és kellően kifejezzük politikai pártállá­sunkat. Ez a szó „48-as“ azt teszi, hogy mi az 1848 alapján állunk ; 1848 azt teszi : legyen a hazánk ön­álló, független, szabad haza, bírjon az államiság min­den követelményeivel, külügyi, hadügyi, pénzügyi s gazdasági téren, ez a szó „függetlenségi“ azt jelenti, hogy törekvésünk -az. hogy hazánk sem jogilag, sem vagyonilag, igy gazdaságilag ne legyen más ország­hoz kapcsolva, annak alávetve. Szemben áll ezzel a közösügyes 67-ik év alkotásaival ; eszerint közös a hadügyünk, külügyünk. erre vonatkozó pénzügyünk s gazdaságilag le vagyunk kötve, igázva s nem va­gyunk önállók s a 67-iki kiegyezés folytán vagyoni­lag károsodunk. Ha a „függetlenségi és 48-as párt“ czimet vesszük fel, az eszme, az elv szolgálatában állunk s mert ez két pártárnyalatnak alapelve, az elv, az eszme sértése nélkül járunk el, ha pártunkat függet.enségi 48-asnak nevezzük s le tesszük az árnyalatok kifejezésére szolgáló »Kossuth« és »Ugrón« neveket. Nem cse­lekszünk rosszul, ha az eszme és elv hangoztatásá­val alakulunk s nem kötjük magunkat halandók ne­véhez. Ezért én az egyesülés reményeben belementem abba, hogy tegyük le az Ugrón és Kossuth neveket s legyünk egy esül tten „Függetlenségi és 48 as párt“ s mivel a munkálatok ily irányban végeztet­tek, alakítsuk meg hát közös akarattal az egyesült pártot, köztünk ezzel az egyetértés helyre áll, s fel­fele a központnak jó példát mutatunk, mert reánk mu.atva igy szólhatnak mind a Kossuth, mind az Ugrón párti képviselők : íme a szatmári nép politikai eszélyességgel járt el, egyesült, egybe olvadt, az esz­mét az elvet tartva szem előtt. Tegyünk hasonlóan, egyesüljünk, olvadjunk össze mi is. Ezért uraim én azt mondom, hogy az egyesülést úgy mondjuk ki, hogy a pártunk ezutánra „független­ségi 48-as« párt lesz minden más toldalék nélkül. Megjegyzem, Mezey Béla helyes észrevételt tett s akarom hinni, hogy Uray Géza elnök ur csak téve­désből hasznába a „Kossuth párt“ toldalékot s lesz szives a kijelentését helyreigazítani.“ Csomay Imre világos és meggyőző fejte­getésére Uray Géza elnök válaszolt a ki ér­demleges czáfolat híján, mert ez nem állott és nem állhatott rendelkezésére, a nagy Kossuth nevére, örök érdemeire, sírjára stb. hivatkozott frázist-frázisra rakott, egy szóval: hatást vadá­szott. ugye nem ! A férfi nem olyan ! Inkább hiszek a maga férfijának. S most maga mondja meg, hisz-e az én nőmben ?! Mi szeretjük a csalfa férfiakat. Mi arra vágyunk, hogy azt a csél-csap legényt egyszer örök hymen lánccal fogva tartsuk. S maguk férfiak, nem-e arra vágynak, hogy egy szeszélyes asszonyt meghódítsa­nak? Nos. vájjon? — tegye a szivére a kezét s úgy mondja meg: felveszi-e maga az első kínálkozó kö­körcsint az utszélről? — Elmennek mellette, ha beléakadnak, letépik, meg is szagolják, talán a bokré­tájukba is belefüzik, de a hídnál, amikor közel van­nak a városhoz, kiválogatják a giz-gazt s a kökör­csint kidobják. Hanem, ha vízi liliomot találnak, ha pipacsot látnak, nem ügyelnek a tilalom fára s a ha­mar hervadó pipacsért mélységes árkot, töltést ugra­nak. Hány férfit láttam feiszakitott tenyérrel, amint a napraforgót tépte. Jajj de mulatságos volt Pedig az nem sokat érő, csalfa virág. Az csak a nap felé fordul, ha száll az alkony, ha a fény, a pompa mu- lóban, a kincs apadóban van ; elfordul, ismét az uj- hodó nap, az uj arany sugár, az uj pompa felé fordul. És maguk ezt annyira szeretik. Miért? Hát miért kínoznak minket, leányokat úgy 1 Miért kell nekünk a világvárosi kokott leányt adni, a századvégi sporthölgyet hazudni ; szaladni, futni, úszni, labdázni ; krokét rúgni és karikázni ; ami­kor ez mind csak hazugság, amikor ezt mind csak ha­zugságért tesszük, amikor, — ezt maguk tudják leg- ! jobban — ezzel magunkat hazudtoljuk meg. Miért ki- I Majd Mátray Lajos lapunk felelős szerkesz­tője szólalt föl, és kijelentette, hogy amily örömmel látta a két ellenzéki párt egyesülését a czélzó törekvéseket, a melyek ébren tartására folyton közre munkálkodott, ar.nál fájóbb érzé­sek közt tapasztalja, hogy most, mikor már a törekvések czélt érnének, Uray Géza sajátsá­gos magatartása miatt, semmivé lesz megint minden. Jól tudja azt Uray Géza, úgymond, hogy a szervező bizottság, melynek ő elnöke volt, soha egy nevet sem említett az uj pártot ille­tőleg, tisztán és félre magyarázás nélkül ki­mondta azt, hogy az uj párt neve: „Szatmár- Nérneti független 48-as párt“ leszen; hogy te­het hát az elnök olyan kijelentést, mely a szer­vező bizottság egyhangú megállapodásával hom­lokegyenest ellen késik ? Ez kijátszása a két párt megbízatásának és vissza élés ezeknek bizalmával! Felszólítom tehat az elnököt — úgymond Mátray Lajos —- hogy a párt elnevezésére tett kijelentését vonja vissza és jelentse ki e helyen nyomban a két párt szervező bizottságá­nak egyhangú megállapodásához hűen, hogy en­nek az itt megalakuló politikai pártnak a neve se nem Kossuth-párt, se nem Ugrón-part, erről köztünk mióta az egyesülésről beszéltünk, nem is volt szó soha hanem, a mint ebben mind­nyájan megállapodtunk: független 48-as párt. Ez a való tény, melylyel tartozik az elnök az igazságnak, és tartozik a mai közgyűlést egybehívó szervező bizottságnak! Erre telállott Uray Géza elnök és azt mondta hogy az ilyen kijelentés ellenkezik az ő felfogásával, ezt nem teszi, inkább fe\oszlafa a gyűlést. És tényleg feloszlatta a gyűlést. Ezt a merényletet, mert egyébnek csak enyhén szólván, nem nevezhetjük, jónak látta Uray Géza a helybeli függetlenségi párt ellen elkövetni! Erre a párttagok össze kavarodlak, egyik a másikat kapaczitálta, néhány szenvedélyesebb szavazó hevesen kifakadt »Kijátszás!« »Rásze- dés!« hangzott a teremben és egyszeresak Uray Géza megint gondol egyet, a mert nem elnök és azt mondja : Megint megnyitom a gyűlést, a kik nem akarnak Kossuth-púrttá alakulni, azok menjenek hi a telemből. — Hát nem komikus helyzet ez? Igazán operettébe való jelenség! Ezután ismét Csomay Imre szólalt fel úgymond: „Sajnálom, hogy a gyűlés feloszlatva lett, mielőtt a kérdés megoldva, tisztázva lett volna. Rendetlen­vannak maguk tőlünk olyat, ami undorral tölti el a szivünket, ami megmételyezi a lelkünket, ami annyi­nak bukása, ami mindannyiunk kínos kényszetüségt ? Károly 1 Ne kívánja, hogy hazudjam magának. Maga mentsen meg engem ettől. Hidje el, hogy ép oly édes szív dobog egy falusi „liófehérke“ kebelében, mint a kokott leány gyöngysora alatt. Maga ne kí­vánja, hogy tovább is csak áltassam, hogy tovább is csak hazudjam magának. Elég volt belőle, megismert, elhiszi, hogy a „szende lányka“ is ilyen teremtéssé fajulhat ilyen égisz alatt, ilyen légkörben. Mert ha a férfiak nem kívánnák a nőktől a szecessziót, s nem azok segítenék elő az emancipációt, hidje el a nők lennének az utolsók, akik jogot, életet követelnének, ha a férfi meg tudná békiteni] a nőt, ha megtudná éd jsiteni a családi tűzhelyet; épen az asszonyok len­nének azok, akik szórakozásukat a házukban találnák fel ; ha a férfi nem hagyná soká egyedül feleségét : annak nem maradna ideje összehasonlítást tenni más nő urával, mert itt kezdődik az elégedetlenség, a hidegség. Maguk persze ép megfordítva mondják. Édesitse meg a férfi életét a nő s a hivatalban átfőtt fejéi puha, lágy ölében szerelemmel ringassa el s vonzza magához megujhodva, ámde ez szofizma ma­rad, mert air.ig egy nő lesz a világon, az utolsó szó azé marad. íme szerelmes kedvesem, ilyen a bohó kis Cla- riss első szerelmes levele. Okuljon belőle. Egyebekben stb. Gödöllőn ez év, e hó Antal napján. ség volt a mozgalom kezdetén husvétkor, az is ren­detlenség volt a mi eddig történt, most meg telje­sen szabály és rendellenesen történik, hogy az ösz- szehivott gyűlés feloszlatása után, a Kossuth-párt tagjai visszakiáltatnak, külön gyűlés tartására. A tör­téntek után, miután az egyesülés lehetetlenné téte­tik, mert erőszakolva az van, hogy „Kossuth párt“ legyen az uj párt neve, — kijelentem, hogy az Ug­rón pártot feloszlatottnak tekinteni én nem fogom s annak összehívását alkalmilag eszközöltetem, hogy az a párt a történtek felett nyilatkozhasson. Sajná­lom, de az ezután végzendőknél jelsn lenni nem kí­vánok, szabálytalan rendetlenségekhez nem járulok s távozom.“ Ekkor Csomay, Mátray s Czégényi Sámuel a jelenlevők közül a teremből eltávoztak, jeléül, hogy az ott alakult párttal együtt nem értenek, ahhoz tartozni, abban részt venni nem haj­landók. Erre aztán azok, a kik magukat a szabályos megállapodáshoz hűen, a tények valódiságához tar­tották, a teremből eltávoztak, Uray Géza pedig boldogan elkezdte uralni a helyzet magaslatát, nem törődve azzal, hogy mit cselekedett, nem törődve cselekedetének következményeivel mint értesülünk mindjárt meg is alkottatta a „szat­mári uj Kossuth-pártot“ és ennek tisztikarát. Levél a szerkesztőhöz. Kedves barátom ! Sajnálattal párosult megütközéssel értesülök, hogy t. hó 23 án Vigadóban tartott pártgyülésen, melyen én ügyvédi fontos dolgaim miatt ineg nem jelenhettem, Uray Géza ur, az általunk újjá szervezett politikai párt­nak olyan czimet adott, a mely sem az én egyéni feljogásó innak sem az igazságnak meg nem felel. En csakis azért fáradtam abban, hogy a helybeli Ugron-párt, valamint a helybeli Kossuth-párt szűnjék meg és helyette alkossunk „Szatmár-Nénieti független 48-as párt“-ot, hogy egygyé és erőssé tegyük az el­lenzéket. Ezt mondta ki a f. é. húsvéti értekezletünk, me­lyen Dr. Farkas Antal elnökölt, ezen az alapon tar­tottuk azóta minden, a párt szervezésére egybehívott értekezleteinket, ezek szerint : Uray Géza urnák, mint a f. hó 23-ki pártgyülés elnökének azon kijelen lését, hogy a szatmári Ugrón és Kossuth-párt „szatmári füg­getlen 48-as Kossuth pári‘'-tá alakult, magamévá nem teszem és értesülésem szerint, a nekem ezen pártban kijelölt egyik alelnöki állást el nem fogadom, illetve: azt visszautasítom. Szatmár, 1901. jun. 24. Tisztelettel Dr. Törseök Károly. HI REK. ! — Előfizetőinkhez az uj évnegyed beálltával az­zal a szives kéressél járulunk, hogy előfizetéseiket meguji- tani szíveskedjenek. Nemkülönben a hátralékos előfize­tőinket is kérjük, hogy a lejárt előfizetéseket bekül­deni méltóztassanak. — Személyi hírek. Kiss Áron tiszántúli ev. ref. püs­pök f. hó 23-án este városunkba érkezett, hogy az ev. ref. főgymn. éretségi vizsgálatain, mint egyházmegyei kiküldött részt vegyen. Kenesey Sándor a helybeli ev, ref. gytnn. éretségi biztosa f. hó 23-an este váro­sunkba érkezett. — Bernálh Elemér a debrcczeni k r. tábla elnöke szerdán este városunkba érkezett s a kir. törvényszéknél a szokásos vizsgálatot megtartotta. — Dr. Öreg Béla kir. íörv.-széki albirót az igazság - ügyminiszter a IX ik fizetési osztály 2 ik fokozatába (2400 K.) léptette elő. — Lencz G3 Ő2Ő honvéd-ezredes Bruckba utazott, hogy ott az ezredesek részére rende­zett lőiskolai tanfolyamon résztvegyen. — Dr. Nén.e h József kir. alügyész szabadságáról a napokban haza ér­kezik, s utána Zsiga Miklós kir. alügyész kezdi meg szabadságát. — Kinevezés. Juhász Endre helybeli kir. törvény- széki joggyakornokot az ig. miniszter az ipolysági kir. törvényszékhez aljegyzővé kinevezte — Uj Ügyvéd. Dr. Dómján János, városunk fia az üggvédi vizsgát közelebb Budapesten letette s ügy­védi irodáját megnyitotta. — Pászkán Mihály városunk szülötte a napokban mérnöki oklevelet nyert a budapesti József műegye­temen. — Miniszteri vizsgálatot tarlóit a n.-károlyi pénz- ügyigazgatóságnál a pénzügyminisztérium részéről Kö- csön Lajos miniszteri titkár az ügy kezelést, némi jjcsekélyebb szabálytalanságoktól eltekintve, rendben italába. Megvizsgálta a pénzügyigazgató ellen Orel Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom