Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-11 / 24. szám
Szatmár, 1901. SZATMAR-NEMETI. Junius 11. A Vigadó építésénél. f.ismét pótmunkák szükségesek, — körülbelül 300 K. értékben — megtakarítás is -mutatkozik 600 K.-ban.' Ezen- kivül van a jégvérem és tűzoltó-őrtorony építése, <je ezek költségvetése később kerül tárgyalás alá. A jégverem tervezve nem volt, a mi elég csodálatra méltó. Dr. Kelemen Samu megjegyzi, hogy ez elég botrányos dolog. A mi pedig a pótmunkákat illeti, elvi kérdésből nem járul azokhoz hozzá. Mert az építő mérnökök szokása az, hogy a tervtől minél gyakrabban térjenek el, ez rájok nézve jövedelmezőbb és ha a város — mint ezt már az első közgyűlésen is megjegyezte — vita nélkül fogadja el ez eltéréseket, a vége az lesz, hogy a terv egészen fel fog foigattatni. Papp Géza megjegyzi, hogy a város be nem csapható, mert a pótmunkákban jelzett munkálatok is a költségvetésben egységárak szerint fel vannak véve. Figyelmezteti a közgyűlést arra is, hogy a közgyűlés az épitő-bizottságot azzal az utasítással bocsátotta el, hogy a szükséges és sürgős eltéréseket csináltassa meg. A bizottság ezt a jelen esetben a tanácsnak jelentette, a tanács a módosítások keresztülvitelét elrendelte s lehet, hogy a munkák már kész is vannak. Hanem jövőre nem teszi meg azt a tanács, hadd álljon meg az építkezés mindaddig, mig a közgyűlés esetről-esetre nem határoz. Dr. Fejes István a tanács javaslatát pártolja. Veréczy Antal csodálkozását fejezi ki a felett, hogy a tervek, melyeket annyi szakértő felülbírált, nem megfelelők. Hogy bizzunk akkor a szakértőkben? Dr. Kelemen Samu válaszol dr. Fejes István azon megjegyzésére, hogy beszéde csak hangulatkeltés akart lenni. Magyarázza azután, hogy a vállalkozók hogy csaphatják be a várost. Úgy, hogy olyan anyagokat proponálnak be- használásra a pótmunkákn 1, melyeknél engedményeket nem tettek, olyan anyagok helyett, melyeknél árengedményt tettek. Kovács Ábrahám kérdi, mi az oka annak, hogy a vállalkozók részére jövő anyagok a főmérnöki hivatal czimére jönnek ? A kövezetvám megtakarítása? Hiszen ha ezt a polgárok fizetik, sokkal inkább fizetnie kell egy olyan vállalkozónak, aki innen tetemes hasznot log elvinni. Papp Géza megjegyi, hogy a kérdést nem ismeri, nem tudja nincs-e kikötve szerződési— Haragszik? Gyűlöl? Terűére vagyok? Juliska nem felel. Elfordul és mosolyog. Majd leteszi a könyvet s tettetett durczássággal ismét oda ül a zongora mellé s játszik tovább. — Szép volt ? — Nem. — Mást játszak? — Nem. — Hát mit csináljak ? Semmit. — Haragszik ? — Igen. Erre meg már a Juliska ijed meg s újból kezdődik a sirás. —- Maga szívtelen . . . Maga igaz-ágtalan . .. Maga . . . izé ! . . . A Jancsi gyerek nem állhátja meg, hogy el ne nevesse magát. Majd közelebb megy hozzá, átkarolja formás derekát és megcsókolja. Juliska nem szól. Jancsi mégegyszer megcsókolja. De a Juliska még akkor sem szól. (Miért szólna, mikor neki is jól esik I) S aztán csókolja tovább. — Szeret ? — Ne beszéljen ilyet I — Szeret vagy nem szeret ? Hallgasson ! Jancsi hallgat, Juliska is hallgat, csak a nagy kakukös óra hosszú ingája baktat a szokott egyhangú» »ággal hol jobbra, hol balra . .. ük . , . tak Czövekh Károly. leg a kövezet vám mentesség? Megtekinti a szerződést és intézkedni fog. Az adó elő és leírások után Kováts Béla kir. tan. tanfelügyelő ajánlata tárgyaltatott, hogy t. i. Rákóczy-utczai házas telkét az építendő óvoda czéljaira felajánlja. A tanács javaslata az volt, hogy mivel ingatlan szerzésről \an szó. ez ügyben tartassék rendkívüli közgyűlés f. hó 27-én d. u. fél 4 órakor. Dr. Nagy Barna indítványozza, hogy most határozzon a közgyűlés az iránt, bele megy-e a cserébe, vagy nem, mert ha nem megy bele, felesleges a rendkívüli közgyűlés tartása. Mátray Lajos előadja, hogy ezen ügyben nehány hóval ezelőtt a városi közgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy kettős óvodát nem állít, mert azt, kiváltképen a gyermekek egészségi szempontjából nem helyesli, megütközik tehát a szóló, hogy a tanács ezt a dolgot újra ideterelte, különösen a történtek után, midőn a közgyűlés kimodta, hogy a Sarkadi-féle Aárpád-utczai épületnek óvodává való átidomitását sem helyesli, most épen a tanfelügyelő hoz javaslatba hasonló ajánlatot és indítványozza az ügynek a a napi rendről való levételét. Pap Géza megjegyzi, hogy azon lehet megütközni. ha a tanácsot azért kárhoztatják, ha az ügyeket elő készíti. E kérdésben a közgyűlésnek határozni kell, indítványozza azért a tanács javaslatának elfogadását. Főispán a kérdést szavazás alá bocsátván, a tanács javaslata 26 szavazattal elfogadtatott. Ezután Mátray Lajos és társainak Árpád-utcza szabályozása tárgyában beadott kérelme tárgyaltatott. A gazdasági szakosztály véleményezi a rendezést úgy, hogy az Árpád-utczai nagy árok Csokonai-utczától a sétatérig beton-csatornával helyettesittessék a Csokonai-utczától Teleki-utczáig eső rész pedig tömessék be és más viz levezető árokkal helyettesittessék. Dr. Nagy Barna kifogásolja, hogy a főmérnök a Csokonai-utczai piszkos árkot nem tömeti ba. Pedig ez a legrondább az összes árkok között. Indítványozza azért, hogy a terv adassék vissza a mérnöknek azzál, hogy a Csokonai-utczai árkok megszüntetésere is készítsen tervezetet. Mire főmérnök azt válaszolja, hogy most csak az Árpád-utczai csatornáról van szó. Békéssi Géza megjegyzi, hogy csodálkozik azon, hogy a mérnök csak azon árok betömésével foglalkozik, mely iránt a kérvény beadatott, de magától nem jött reá arra, hogy a szomszéd űtczai még rondább árkot is be kellene tömetni. Veréczi Antal a két árok között szoros ösz- szefüggést lát. Ha egyiket beboltozzuk, be kell boltoztatni a másikat is. Indítványozza azért, hogy a terv adassék vissza a mérnöknek azzal, hogy mindkét árok rendezéséről és a vizlevezetéséről kapcsolatosan készítsen tervezetet. Papp Géza megjegyzi, hogy ő is azt szeretné, ha egy nyílt árok se lenne a városban. Hozzá járul azért az indítványhoz azon módosítással, hogy a szakosztály javaslata fogadtassák el Árpád-utcza rendezésére vonatkozólag, a mérnök pedig utasittassék, hogy tanulmányozza tovább a kérdést és tegyen javaslatot a többi árkok, legközelebb a Csokonay-utczai árok rendezése iránt. Halmi János előadja, hogy régen a fülen- csés tó vize Katona-utczán folyt le a zárdáig, most pedig össze-vissza vezetik utczáról utczára a vizet, ezért fertőztetik meg a levegőt. Indítványozza azért, hogy most is ezen a vonalon vezettessék le a viz, a többi árok pedig tömessék be. Dr. Fejes István nem akarja a kérdés elhúzását, indítványozza azért, hogy a két árok és a könyékbeli összes árkok betömése s a viz levezetése iránt tegyen a mérnök összesített javaslatot, •v Dr. Farkas Antal előadja, hogy senkisem kívánja nálánál jobban, hogy lakóházak között szeny viz levezető árkok ne legyenek. Előadja, hogy e kérdés a buzapiacznak az Árpád-utczára való helyezése folytán került napirendre. A mérnököt megkérdezte, hogy lehet-e csatornázásra kilátás s ha nem lehet, nem-e kidobott pénz a tervezet végrehajtása. A mérnök azt felelte, hogy biz az kidobott pénz, mert a munkálatnak semmi haszna nincs. De mivel a csatornázásra, mely 700 ezer forintba kerülne, még 60—100 évig nem gondolhatunk (egy hang : Én már nem gondolkozom addig!) az ő nézete is az, hogy Árpád-utczával együtt az egész környék árok és vizlevezetés ügye rendeztessék. Közgyűlés ez értelemben határozott s a tervet átdolgozás végett a mérnöknek vissza adta. Az árvaszéki szabály rendelet, tekintettel a felszaporodott munkára s közgyám sokoldalú el- foglaltatására úgy módosíttatott, hogy a pénzkezelést, illetve az összes számfejtő könyveket a számvevőség vezesse. E czélból egy uj számtiszti állás szervezése fog szükségeltetni. Végül a szabadság kérvények intéz tettek el. Papp István Írnok 4 heti, Pethő György gazd. tan. részére 6 heti, Kertészffi Gábor részére 4 heti, Fodor György részére 6 heti, Erdélyi István részére 4 heti, Dr. Korbay Károly részére 6 hét, Hajdú Károly rendőr fogalmazó részére 4 heti szabadság megadatván, főispán a gyűlést bezárta. HIRE k. — A koronázás évfordulója alkalmából szombaton d. e. a kir. katli. főgymnasium és tanítóképző emlékünnepélyt rendezett, a gymnasium ünnepélyén Fász- tusz Elek, a képzőintézetén Lengyel József tanár tartott alkalmi beszédet. A szépen sikerült ünnepélyeket az ifjúság éneke nyitotta meg és zárta be. — Személyi hír. Radlinszky József kir. kath. főgimnáziumi tanáit a vall. és közokt. miniszter f. é. április 1-től számitólag a VIII. fizetési osztály 2-ik fokozatába (3200 K.) előléptette. — Kinevezés. Bácsy István f.-gyarmati betétszerkesztő, s. telekkönyvvezetőt az igazságügyminiszter a sárvári kir.járásbirósághoz telekkönyvvezetővé kinevezte. — Internátus. Az általunk felvetett vasúti inter- nátus eszméje gyorsan közéig a megvalósulás felé. Múlt számunkban említett miniszteri leiratot Nagy Józsa, mint a keresk. miniszter kiküldöttje személyesen hozta le s a szervez s kérdésében ma reggel a nagy tanácsteremben értekezlet tartatott. A végeredményt jövő számunkban közölni fogjuk. —- Iskolai Ünnepély. Ő Felsége a király koronázása és a millennium évfordulójának emlékére a rom. kath. el. fiú iskola szombaton d. e. 8 órakor szépén sikerült emlék-ünnepélyt rendezett. A gyermekek alkalmi hazafias dalokat s költeményeket énekeltek és szavaltak. Jankovics János igazgató alkalmi beszédet mondott, Juhász József tanító a szent koronáról és hazánk ezer éves múltjáról tartott a növendékeknek felolvasást. A szépen sikerült ünnepélyt — melyen a szülék és tanügybarátok közül számosán voltak jelen — a „Szózat“ éneklése zárta be. — Az iparos ifjak köre vasárnap este, saját Ot- hona helyiségeiben igen sikerült felolvasó estélyt rendezett. Tagok és közönség nagyszámban voltak jelen. A műsor egyes pontjaiból kiemeljük Czégényi Mariska k. a. és Szilágyi József dialógját, Sáfár Erzsiké monológját s az iparos énekegylet tagjai Pongrácz Lajos, Héti Imre, Kozma Károly és Stibly Lajos által előadott négyes kart. Közben felolvasások voltak a Rózsa Károly-féle pályadijra beérkezet müvekből. A pá- lyadij odaítélése lelett a válastmány fog határozni. A műsor után éjfélig tartó táncz következett. Az egész estély gyönyörű szép, csendes este lévén, a kertben tartatott, mely kedvező időjárás esetén az ilynemű mulatságok czéljaira kiválóan alkalmasnak bizonyult. — Jótékonyság. Cseresznyés Jenő, temesvári kir. főmérnök, az ev. reí. főgymnasium egykori hires tanárának, Cseresznyés Sámuelnek fia, ki nemrégiben édesanyja emlékére 1000 koronás, édes atyja emlékére 600 koronás alapítványt tett, az ev. ref. főgymnasium czéljaira ismételten 200 korona alapítványt tett. Nemes és szép példája a gyermeki kegyeletnek, mely nem szorul dicséretre. — Gróf Zichy Géza megkűldötte az arczképét 30 példányban a dalegylet elnökségéhez azon felkéréssel, hogy azokból 1 — 1 példányt adjanak emlékül a hangversenyen közreműködött hölgyeknek. — Az ev. ref. fögymnasiumi ifjúsági ének és zenekar vizsgálata, s kapcsolatosan a főgymnasium „Köl
