Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-27 / 9. szám

Szatmár, 1900.

SZATMAR-NEMETI

Február 27.

kis fáradságot, a mit föl sem tételezünk: a tagok névsora elfogja érni azt a magasságot, a hol ez a kör alakulásakor állott.

Színészet.

Hitfőn f. h. 19-én zónában Dumanoir és

Dennery „Tamásbátya kunyhója“ a hasonczimü világhírű regény után készült színmüve adatott félház előtt. Az est sikerén Arday, Tábori, Ra- kodczay osztoztak. A romantikus légkör a kő zönségre is úgy szét áradt, hogy lelkesen tapsolt egy egy megható jelenetnek, midőn az igazság győzedelmeskedett s a szegény rabszolgák hóhéraik kezétől megszabadultak. Felvonás közben a karzaton egész verekedés folyt. Ajánljuk a rendőrség figyelmébe.

Kedden, f. hó 20-án Sardou »Serafine« czimü vigjitéka másodszor majdnem üres ház előtt. A nagyon vontatottan induló darab a 4-ik felvonás ban válik érdekessé A szereplők közül Ardayt, Rakodc?ayt, H. Novákot említjük fel. Rakod- czaytól azonban több komikumot vártunk volna Chapelard szerepében.

Szerdán, febr. 21. Szigligeti jeles történelmi drámáját, »A trónkereső«-t elevenítette föl az igazgató. Sajnos, hogy Rakodczay derék törekvését, hogy időről-időre egy egy régebbi Írónk kiváló müvét mutatja be, ez alkalommal sem koronázta siker. Alig volt valaki a színházban. Bezzeg, ha holmi rongy, fé.rcz ledér.-ég, erkölcstelenség kerül bemutatóra, azon kap a közönség ! Szomorú jele a mostani idők erkölcsi érzék hiányának és a felületes gondolkodásnak. Az előadás gondos munkáról és tapintatos rendezésről tanúskodott.

Csütörtökön, febr. 22-én. Nagy Gy. tenoristának volt jutalom játéka a gyönyörű zenéjü »Koldus diák« czimü operetteben. A szép hangú s igyekvő tenorista is melegebb fogadtatásra számíthatott s igy méltán kedvetlenítette el az a kellemetlen meg'epetés, hogy a függöny fdgör- dülésekor üres volt a nézőtér. Az előadás különben mindennek daczára jó volt. Dicséretet érdé meltek: Nagy Gy., Szegedi Z., Tárnái L., Érczkövi és Kömlei, a ki bravúrral játszott és énekelt.

Pénteken, f. hó 23-án félhelyárakkal zsúfolt ház előtt »A görög rabszolga« került szinte, mely Feledi és Tárnái szép dalait és tánczait nyílt szinen többször megtapsolta és megismételtette.

Szombaton, f. hó 24-én. Félhelyárakkal »Szu- larnith“ ismét szép közönséget vonzott. Az előadás ez alkalommal is kifogástalan volt.

A »Szatmár-iNiésiieii-i Ipari Hfteüszövetkezet « közleményei.

Hivatalos óráink változása. Szombat helyett hivatalos óráink péntek este 6—7 közt vá.to zatlanul marad.

Telepítésünk ügye. A Körtvélyes, Darvas és Mocsár erdő nevű városi területek benépesítése, tanyákkal való betelepítése ügyében szövetkezetünk elnökségének a kezdeményezésére a város intéző embereinek részvételével e hó 26-án szü- kebbkörü értekezlet volt a városházán, a mikor is a városhoz benyújtandó emlékiratot az elnökkának elég lesz egész télire ; csak a többieken is tudna már segíteni.

így a kis Mari, a szegény, ütött-kopott ruhájú kis falusi leány. A tavasz mindemellett elérkezett a maga bájával, felséges csillogó pompájával s elkezdődött a mezei munka, igy a hetivásárokra nem járhattak be rendesen.

Mariyyigasztalta magát, a hogy tudta :

— Most vetnek édes apámék, most kapálnak, sok a munka. Édes anyám is bent dolgozik az uraságnál, most végzik a tavaszi meszelést.

így tovább.

Ha falubeliekkel találkozott, boldog volt.

— Tisztelem az édes apámat, édes anyámat, nem vagyok beteg. De jöjjenek be a jövő héten, mert a béremet kiadta a nagysága s czipőt kell venni, nem szereti, hogy a csizmáim kopognak a szobákban.

Titokban mégis keserűség férkőzött a szivébe, ha felpakolt falusi szekeret látott hazafelé indulni.

*

Annuska meghűlt s erősen, hosszadalmasan kinozta a köhögés.

Mari nem tulajdonított ennek semmi fontosságot. Julcsika és Rózika egész télen át köhögtek, bár szülei rá sem ügyeltek, nyárára mégis olyan egészséges lett mindakettő, mint a makk.

Nagy volt hát a bámulata, mikor Annuská- hoz doktort hívtak s a doktor nagyon komolyan ajánlotta, hogy a kis leányt el kell vinni, más városba, más levegőre.

Nagy esemény volt ez, Mari egyforma, simán lepergő kis életében. Három hónapig távol lenni szülőföldjétől, nem látni apját, anyját, falusi ismerősöket. Hirt sem hallani hazájáról.

Másrészt eszébe jutottak a falubeli tisztelendő

ségünk által előterjesztett alapon tárgyalták és általában figyelembe vehetőnek találták. Ha a e telepítés sikerül, iparosaink egyszerre 200—250 tanya és melléképületei előállításának nagy munkájához jutnak; s 1200—1500 fogyasztó lakossal, városunk mostani lakosságának Vio—Ve részével szaporodik a vevő közönség. — Az ügynek ezen nagy fontosságánál fogva az emlékiratot e lapban egész terjedelmében közölni fogjuk.

hírek.

— Személyi hir. Dóczy Imre, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület középiskolai felügyelője a múlt héten az ev. ref. felsőbb leányiskola meglátogatása czéljából városunkba érkezett.

— Személyi hir. Ő felsége a király Papp Kálmán törvényszéki bírót a VII-ik fizetési osztályba nevezte ki, illetve léptette elő.

— A Kölcsey kör irodalmi szakosztályának, a Jandrasics János halálával megüresedett elnöki székébe a f. h. 20-án tartott választmányi és szakosztáyi ülésén Mátray Majos ev. ref. főgymn" tanár lapunk felelős szerkesztője választatott meg.

—- Személyi hir. Dr. Chorin Ferencz orsz. képviselőnk nejével együtt csütörtök este városunkba érkezett s Kováts Béla kir. tanfelügyelőhöz szállt. A házigazda vendégei tiszteletére csütörtökön este vacsorát, pénteken és szombaton délben pedig fényes ebédet adott, melyre városunk előkelőségei közül számosán voltak hivatalosak. Képviselőnk részt vett szombaton este az Ezres bálján is kedves nejével együtt s vasárnap reggel utazott vissza a fővárosba.

— Megyénk küldöttsége a minisztereknél. Folyó hó 16-án tisztelgett Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszternél az a tekintélyes megyei küldöttség, a mely az úthálózat jóváhagyását és a megyei útadónak 13 százaléka való felemelését és a felveendő kölcsön engedélyezését kérelmezte. A küldöttség vezetője Nagy László alispán volt, a ki kifejtette azon indokokat, a melyek a vármegyét úthálózata megállapítására és annak kiépítésére bírták, bár nagy áldozatok árán. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy teljesen mélytányolni tudta azt, bogy a vármegye úti ügyeit rendezni óhatja. Lehetséges azonban, hogy az eszközök megválasztásában elfog térni a vármegye által választott módtól, de azért első sorban azon lesz, hogy a vármegye határozatát össze egyeztesse a törvénynyel. A küldöttségben részt vettek Nagy László alispán kívül; Ifj. Gr. Teleki Sándor, Dr. Láng Lajos. Kende Béla, Szentiványi Gyula, Luby Géza, Szuhanyi Ferencz, képviselők. Kende Zsigmond, Id. lsaák Dezső, Nemestóhi Szabó Antal, Debreczeni István, Jékey Zsigmond, Domahidy Elemér, Jékey Sándor, Kováts Gyula, Tóth Móricz, Böszörményi Zsigmond, Ifj. Böszörményi Sándor, Mándy Géza,Nonn Gyula, Wagner István, Dienes Lajps, Rényi Árpád, Dr. Serly Gusztáv, Träger Albert, Farkas Rezső, Halász Imre, Medve Káimán, bizottsági tagok. Ugyan ezen a napon délelőtt fogadták a képviselőházban Darányi és Lukács miniszterek a Szamos Jobbparti érdekeltség küldöttségét, melyet szintén Nagy László alispán vezetett. A küldöttség kérelme az adó visszatérítések megadására vonatkozott. A miniszterek megígérték, hogy a kérelmet komoly megfontolás tárgyává teszik.

ur szavai, a ki kegyesen megveregette arczocská- ját a múlt héten s lelkére kötötte, hogy a szófogadó legyen s hűségétől el ne tántorítsa a sátán csalogató szózata.

Már pedig ha Annuskát elhagyná, bizony nagy hűtlenség volna tőle. Egyben elhatározta, hogy kitart a kis leány mellett tovább is.

Az édes szüleinek pedig, megüzente, hogy húsvéti „szenteltet“ bármi uton-módon küldjenek neki s állandó, jó egészséget kívánt mindnyájuknak.

Pár hétig nagyon nyugodtan viselkedett a messze idegenben, a sok uj elkápráztatta, szinte megszéditette s ebben az édes kábulatban csak halványan körvonalazva villant meg emlékében a szülői hajlék, sivalkodó, fésületlen kis testvérek, a nyomor s küzködés szomorú képe.

Lassan-lassan azonban visszatért szivébe a kiolthatatlan honvágy, jobban mint valaha, job ban mint mikor közel érezte magát szülőfödjé- hez. S ez a vágy napról-napra növekvőben volt. Elácsorgott az utczán abban a reményben, hogy földit lát, sóhajtással nézte « repülő madarakat, azok bizonyára arra tartanak, a hol az ő kedves otthona van.

Levelet is irt egy estve s belekeseregte a nagy formátlan kusza betűkbe vágyódó kis szive minden keserűségét. Különösen fájdalmas volt rá nézve, hogy az ünnepi szentelt-kalács a ber- zsenynyel pirosított himes tojás, erős várakozása és mindennapi hő imája daczára késett.

A levélre nagy, szines virágképet ragasztott s maga adta át a postáskisasszonynak — nagyon kérve, hogy csak múlhatatlanul elküldje ám azt az ő hazájába.

El is ment a levél, meg is találta a falusi

— Márczius 15-iki ünnepélyt rendező bizottságába a »Kölcsey-kör« választmánya Dr. Fechtel János és Mátray Lajos főgimn. tanárokat küldte ki, azzal az utasítással, hogy az ünnepség állandó bizottságának elnökével Pap Géza v. főjegyzővel és Ferenczy János v. ellenőrrel érintkezésbe lép re, a szokásos széles körű rendező bizottságot szervezzék meg s ezzel egyetértőleg: az ünnepély műsorát állapítsák meg.

— Emlékeztető. A Széchenyi Társulat holnap szerdán dA e. 11 órakor tartja, a városház tanácstermében évi re .des közgyűlését. A gyűlésen, mint értesülünk, Nagy László alispán fog elnökölni.

— A Ill ik temetkező társulat vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartotta közgyűlését Tar Ká, roly elnök elnöklete alatt. A tárgysorozatokból kiemeljük a következőket: a vagyonszaporulat a múlt évben 3169 frt 71 kr. Jelenlegi törzsvagyon 28639 frt 25 kr. E kedvező anyagi helyzet alapján a közgyűlés elfogadta a választmány azon javaslatát, hogy a haláleseti segély 60 frtról 80 forintra emeltessék fel. Az alapszabály ennek megfelelőleg módosíttatott s jóváhagyás végett a városi törv. hatóság utján a belügyminiszterhez felterjesztetik. A felemelt segély a jóváhagyás megtörténte után fizettetik. Van a társulatnak jelenleg 747 nyugalmazott és 1000 fizető rendes tagja. Hogy az 1000 fizető tag kevesbedni nem fog, erre biztosítékul szolgál, hogy jelentkezők állandóan nagy számmal vannak, a kik közül a hiány mindig pótolható. Elfogadta a közgyűlés a pénztári számadásról szóló jelentést s pénztárnoknak felmentvényt megadta. A társulat vagyona részben a társulati tagoknál van elhelyezve betáblázott kölcsönkép, részben pedig pénzintézetekben kezeltetik. Végül a közgyűlés jegyzőnek a társula'i törzskönyv elkészítéséért 50 frt jutalmat, a szatmári ev. ref. egyháznak pedig, a ki a társulat czeljaira a helyiségét évektizedek óta díjtalanul adja, az elhasadt harang újraöntése alapjára 100 koronát, a németi g k templom épité• sére 50 koronát szavazott meg.

— DÍ3ze8 babérkoszorú látható a Reizer féle könyvkereskedés kirakatában, vörös selyem szalagján e felirattal : »A szalma özvegyek polkája művészi átirójának.« A remek koszorút Doroszlay D. Árpádné, Kardos Ida úrnő küldte Fiúméból a honvéd-zenekar általánosan szeretett kermeste- rének, Nyáry Józsefnek.

— Juralomjáték. Morvay Antal, színtársulatunk tehetséges és szorgalmas drámai színésze csütörtökön veszi julalomjátékát, mely alkalomból színre kerül D. Ennery és Cormon franczia szerzők 5 felvonásos hatásos színműve »E,: y katona története.« Ajánljuk a jutalmazandót, ki annyi élvezetes estét szerzett drámai alakításaival közönségünknek, a közönség pártoló figyelmébe.

— Vigadó vagy müomiék, Schulek Frigyes műegyetemi tanár, a műemlékekre felügyelő országos bizottság épílésze és szaktanácsadója a napokban a régi megyeháznak műemléki szempontból megvizsgálása czéljából városunkban időzött. A Vigadó építését ellenzők egyik érve ugyanis, mely a kormány figyelmét nagyon felköltötte, az volt, hogy a régi megyeház, melynek helyére a Vigadó terveztetik, egy becses régi műemlék, melynek fentartása nemcsak kívánatos, hanem városunk egyetlen ilyen épületéről lévén szó, lebontása megakadályozandó s a város, mint a

zsellérházat, talán örömet is szerzett a szegény, nyomorgó családban.

Marinak jó dolga van. Világot lát, e mellett, a mint Írja, megint kapott egy szép rózsás kendőt; finom fogásu jó materiáju kendőt, a virága selyemmel van beszőve.

Arra, hogy némi oktalan vágyódások is vannak az Írásban, nem sokat adtak. Nem fázik, nem éhezik, nem dolgozza magát nyomorékká. Ez a fődolog. Az kellene csak, hogy hazaállitana a nélkülözésbe, a szegénységbe, mintha nem volna otthon elég kenyérfogyasztó.

így Bus András, a ki egyben el is ment a jegyző úrhoz és alázatosan megkérte, hogy miután ő nem sejt a betűvetéshez, ima nevében pár sort a leánynak, ki bár szövettopánkában s finom rojtos kendőben j ír, nem hálátlan az ő szüleihez. Nagy módjában sem felejti el „édeseket“, amint azt az írásból Balogh István szomszéd kiolvasta.

— Csak maradjon békében a leány ott, a hová az Isten bölcsen vezérelte; szerezzen össze egy kis pénzt, becsülje meg magát — ez volt a válasz tartalma.

A jegyző ur meg is irta a levelet, de beállott egy hetekig tartó esőzés s az országutak feneketlen sártengerében nem lehetett a szomszéd faluba a postára jutni. A szegény levél, mire olyan végtelen vágyakozással vártak, ott piszkolódott össze az alacsony viskó füstös gerendáján.

A vidám, piros falusi leány halvány lett azalatt a nagy várakozásban, beteg lett a lelke a nagy epekedésben.

Még egyszer megpróbálta az írást s miután az »édesek« hogylóte után tudakozódott rnele-