Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-22 / 21. szám
Ssatmár, 1900 S Z A T MAR-NÉMETK Május 28. az ügy jogi oldalát, elmondja a betartandó formaságokat. Hogy t. í. most az esküdtek szobájába vonulnak, a köztök legidősebbnek, Gyulay Lajosnak átadja a kérdéseket az esküdtek névjegyzékét. Bent főnököt választanak s megkezdik a tanácskozást, aztán szavaznak a kérdésekre. A szavazás ha egy tag titkos szavazást nem kíván, élő ssóval történik. A szavazás eredményét a kérdések után a főnök feljegyzi, aláírja. Bűnösség kimondásához legalább 8 igen szavazat szükséges. Kíjövetelük előtt ítéletüket megváltoztathatják, de azután nem. Hat esküdt kívánhatja a kérdések pótlását, vagy uj kérdés feltételét s akkor kijöhetnek, ellenesetben, mig csak ítéletüket meg nem hozták, nem. A szavazáshoz magyarázatokat fűzni nem szabad. Az ítéletben vakarásnak, törlésnek lenni nem szabad. A szavazás és tanácskozás lefolyását titokban kell tartani. A ki az első főkérdésre nemmel szavazott, tovább nem szavaz, szavazata azonban a vádlott javára számittatik. Ezután kivonulnak az esküdtek, kevés idő múlva bejőnek s Madarassy László, megválasztott főnökük a következő szavakkal : becsületemre mondom Isten és emberek előtt, hogy az esküdtszék a következő Ítéletet hozta: nem, az esküdtek ítéletét az elnöknek tudomására hozza. Az első kérdésre nem-mel szavazván, a 2-ik kérdésre szavazni nem is kellett. Ez az első eset is igazolja az esküdtszékek bíráskodásának jogosult voltát. Ezt a szegény leányt, kinek viselkedése nagyon érthető, a törvényszék, a §§-ok alapján, ha enyhén is, hüntetni kényszerült volna. Mig igy az esküdtek, akik mérlegelhették szabadon a körülményeket, s akiket csak lelkiismeretük köt s azt is alapul vehetik az ítéletnél: mit tettem volna én a vádlott helyzetében; vádlottat, aki, ha volt bűne, a kiállott szenvedésekben megbünhüdött azérr felmenthettték. II. Pap Béla és társai testvérgyilkossági bünpöre. A pár hónappal ezelőtt országos sen- satiót keltett Lapp Elemér-féle gyilkosság vádlottai ma kerültek először az esküdtszék elé. A gyilkosság napjaiban tanúsított érdeklődés ma ismét felujult s a zsúfolásig megtelt teremben nagy számmal voltak olyanok is, kik az ország távolabbi vidékéről jöttek el városunkba ez alkalomra. — Főleg a sajtó volt nagy számmal képviselve; az össses megyei és helybeli lapok s majdnem minden nagyobb napi lap képviseltette magát a tárgyaláson. Bécsből volt lent egy festő is, aki a bünpör főbb alakjait, a tárgyalási termet, védőket, bírákat, a bécsi és pesti képes lapok számára rögtönözve lerajzolta. Pontban 9 órakor Galba Lajos elnök, Balogh József és Szabó József szavazó bírák kíséretében megjelent s a tárgyalást megnyitotta. Ügyész Dr. Németh József, jegyző Oláh Miklós, védők Dr. Kelemen Samu, Dr. Fejes István és Dr. Herman Lipót. Elnök a vádlottakat személyes viszonyaikra nézve hallgatja ki és pedig először Zsoldics Mihályt, azután Lapp Bélát s végül Lapp Zoltánt. Lapp Béla jó arczu, közép termetű, barna képű fiatal ember, arczán azonban látszik bizonyos alattomosság. Zsoldics egy becsületes nyilt arczu paraszt benyomását teszi a szemlélőre, kiről fel sem tételeznénk, hogy képes lenne embert ölni. Lapp Zoltán a legszánalmasabb a vádlottak között. Mindent tagád vallom ísa során, de minduntalan belezavarodik, ellenmondásba keveredik. Kihallgatás. Elnök konstatálja,hogy a beidézett tanuk egynek kivételével és a szakértők megjelentek. Következett az esküdtszék megalakítása. Eskiiotek lettek: ifj. Baranyi Miklós, Kató Antal, Horváth István, Gyene Károly, Kállay József, Gyulay Lajos, Farkas Viktor, Gróf Teleki János, Ferenczí Béla, Jenei Pál, ifjú Fehér István, Lévay Károly. Pótesküdtek: Győri Károly és Felker Gyula. Elnök felhívására a rendes és pótesküdtek helyüket elfoglalják s esküt tesznek. Felolvastatik a vádirat a vádlottak jelenlétében, melynek megtörténte után Pap Béla és Pap Zoltán kivezettetnek. Következett: Zsoldics Mihály kihallgatása. Vádlott előadja a gyilkosság körülményeit a legelső percztől kezdve egészen a végrehajtásig. Béla felszólítására vállalkozott a gyilkosságra, miután azzal fenyegette meg, hogy ha meg nem teszi, magát, de őt is lelövi. Az ő pénzével vett revolvert s szeptember 28-án gazdája parancsára állotta útját az akkor este egyenes hívásra kilovagló Elemérnek, de nem azzal a szándékkal, hogy megölje, hanem, hogy ráijjeszszen, a mit meg is tett. Elemér sértetlenül maradván, Béla szemrehányásokkal fogadta s ráakarta bírni, hogy szobájában alvásközben hajtsa végre a gyilkosságot. Erre azonban nem vállalkozott. í ésőbb a lóverseny napján lett ismét felszólítva, hogy a tettet elkövesse. És pedig a vasúti hid volt kiszemelve a tett helyéül, hova Béla fogja az áldozatot kivezetni. O azonban vallomása szerint nem találta alkalmasnak a helyet a gyilkosság elkövetésére. Ezután nagy idő telt el s ő kereste az alkalmat, hogy felvilágosítást kérjen gazdájától, hogy miczélja volna Elemér meggyilkolásával ? Végre Lázár Móricztól megtudta, hogy Papp Béla anyagi helyzete tarthatatlan s igy következtetés utján ő is rájött, hogy mi czél lebeghetett előtte. Végre nov. 18-án Pap Béla ismét hívatta és felszólította hogy az este érkező Elemért lőjje le, sőt négy golyót is adott neki, s megegyeztek, hogy a tett végrehajtását jellel adja tudomására, 5 órakor aztán kiment a Dezső hídja felé s alig ment ki a rétre, hallotta, hogy a szembejövő Elemér épen az ő nevét kiálltja. Egymáshoz érve köszöntötte az áldozatot. Ő rendkívül elvolt keseredve s könyezett ; a kérdésre, hogy miért sir, az időközben kivett revolverrel Elemért hátulról leütötte s kétszer belelőtt. 11 óra előtt kevéssel elnök a tárgyalást 5 perezre felfüggeszti. Szünet után következett a tárgyalás szenzációja, Papp Béla kihallgatása, elébb ujrabevezettetí elnök Zsol- dicsot s kérdi tőle nem kapott-e a 2000 forintból valamit. Azt feleli nem, nem is kért. Ezután egy fegyveres őr bevezeti Papp Bélát. Dr. Kelemen előterjeszti az iránti kérelmét, hogy a vádlott mellől a fegyveres őr távolittassék el. Elnök megengedi, hogy mellőle eltávozzék, azonban a teremben marad. Kérdi elnök, megértette-e a vádat, elismeri-e bűnösségét? Papp Béla azt feleli, hogy elismeri. Ezután előadja, hogy ő nem határozta el az Elemér megölését, ez neki szuggerálva lett. A vizsgálat során sokat elhallgatott, mert Zsoldicsot menteni akarta. Elemért gyűlölte rossz tulajdonságai miatt. Hazug volt, e miatt sok kellemetlenség volt a családban. Hamis kártyás, részeges volt. Ilyen a Papp és Gáspár család több tagja. Ezért gyűlölte. Zsoldics őt szerette, azért tudta, hogy mindent megtesz érte. De soha se kérte Zsoldicsot, hogy ölje meg. És Zoltánnak sem mondta, mert Zoltánnal nem érintkezett 7 évig. Meg is tiltotta neki a házába menetelt. Házassága óta kezdett Zoltán hozzájuk járni. Múlt év nyarán kiment hozzájuk és készült Amerikába, útlevelek után járt. De nem beszéltek egymással, még feleségének is megtiltotta, hogv Zoltánnal érintkezzék. Anyja kérésére kezdett Zoltánnal kibékülni. Árpád levelet irt jul. közepén Zoltánnak, hogy 150 frttal menjen ki Amerikába s boldoggá teszi. Ő igyekezett lebeszélni Zoltánt, de nem sikerült. Ekkor mondta neki, hogy ezt a nyomorult Elemért kellene inkább elpusztítani a család nyakáról, Zoltán azt mondta, neki úgyis veszni kell, egy pár 100 forintért megteszi. Bevallja, hogy ő ebbe bele egyezett Beavatta a dologba Lázár Móriczot is, Lázár jelentette is, hogy Elemér beteg, Vajay gyógykezeli. Ekkor Zoltán azt kérdezte, van-e valami mérge, azzal ellehetne pusztítani Elemért, mikor neki vacsorát visz. Papp Béla azt felelte, van stryehínje, oda is adta Zoltánnak azzal a szándékkal, hogy ölje meg vele Elemért. Elösmeri azt is, hogy Lázár Móricznak pénzt ígért és arra is felkérte, hogy ha tudna alkalmas embert a terv kivitelére azt neki mondja meg, mert azt nem akarta, hogy akár ő, akár Lázár magok öljék meg Elemért. Kérdi elnök, mondta-e Lázárnak azt, hogy szegény és ur akar lenni? Vádlott tagadja. Kérdi elnök, nem ez volt-e oka tettének, hogy rossz anyagi helyzetben volt? vádlott azt feleli nem. A strychinnel Zoltán nem tudott semmit tenni, mert következett a cséplés és apja Zoltánt elcsapta, mert nem ügyelt fel jól a munkásokra. Ekkor hozzájuk ment és 2 hétig ott volt. Ekkor meggyőződött róla, hogy Zoltán sokkal gyáváhb, mintsem hogy Ígéretét beváltsa. Zoltán készült Tatárfal vára augusztus 26-án az anyjához. De ő nem engedte, mert szüksége volt reá. Ekkor nap elmentek ebédre Udvariba. Előbb három szilvával is akarták megmérgezni Elemért, egy üveg sört is kért e czélra Zoltán, de nem adott neki, hanem tanácsolta, hogy a kamarából aszalt szilvát vegyen. De nem tudta bele tenni a mérget. — 0 egy szilvát felvágott, de nem tudta ő sem beletenni a mérget, különben szívesen beletette volna. — Ez lörtént aug. 26-a előtt egy pár nappal. Lázár többet nem szerepelt, mondta ugyan, hogy van egy embere Nagy-Bányáról, de azt, mikor E. beteg lett L. elengedte. A vagyoni viszonyok ekkor még nem szerepeltek. Elnök felolvassa a vizsg. biró előtti vallomást, mely szerint felkérte Lázárt múlt évi júliusban a tett elkövetésére. P. B. azt felete, azért vallotta ezt, mert Zs. és L.-t is menteni akarta.- Átmentek aztán Udvariba s Horváthék- nál snapszoztak, hazamentek ebédelni, délután áthivták revansra Horváthot is, d. u. 4 óráig boroztak, s ekkor fogatott Zoltánnal, hogy menjenek haza. Elemér kérte, vigye el őtet is. Apja megengedte s igy elment. Zoltán ekkor mondta, hogy hadd jöjön, most nincs iithol Tinka sem, ellehet végezni a dolgot, ő ellenezte. Mikor haza mentek, Elemér sört kért. Ő hozott is fel, Zoltán a mérget állítólag be is tette. De ő nem hiszi, mert E. megitta a nohár sör felét, és nem lett semmi baja. Ő is ivott belőle. Zoltán vallomásával szemben tagadja, hogy a mérget ő tette volna bele a sörbe. Inkább képes lenne negölni egy embert, mint aljas módon megmérgezni. Ezután Zoltán pénzt kért tőle, hogy elköltezh :ssen. Pár nap múlva üzente egy öregembertő1, hogy fogadott fel egy dijnokot, aki Elemért megöli, j megijedt és tanácsolta Zoltánnak, ne tegyen semmit, vagy maga végezze el a dolgot, mert az a dijnok felfogja őket jelenteni. Pap Zoltán megnyugtatta, hogy a dijnok az ő nevét nem tudja. Ekkor azt mondta, elég lesz annak kevesebb is 100 fortnál. Adott e czélra Pap Zoltánnak 85 frtot. Zoltánnak mérgezett pálinkája is volt, a mérget ő adta Z.-nak, de hogy Z. használta volna, nem tudja. Ezután Z. maga próbál manipulálni, de nem sikerült. Szept. közepe táján egy borbélylegényt ajánlott Zoltán. Ő nem hitte, de Z. állította, hogy a borbély elszánt ember, mutatja az is, úgymond, hogy a dijnokot clcsalták Gyarmatra s ott elvágta a nyakát. Ezután mondta Zoltánnak, hogy ő beküldi sept. 28-án Elemérért a lovat s ekkor végezzenek vele, utóbb mégis félt és Zsol- dicshoz fordult s 1000 forintot ígért neki. Zsoldics vállalkozott is a tettre, hogy megöli a család ellenségét, csak azt felelte, mikor
