Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-22 / 21. szám

Ssatmár, 1900 S Z A T MAR-NÉMETK Május 28. az ügy jogi oldalát, elmondja a betartandó formaságokat. Hogy t. í. most az esküdtek szobájába vonulnak, a köztök legidősebbnek, Gyulay Lajosnak átadja a kérdéseket az es­küdtek névjegyzékét. Bent főnököt választa­nak s megkezdik a tanácskozást, aztán sza­vaznak a kérdésekre. A szavazás ha egy tag titkos szavazást nem kíván, élő ssóval tör­ténik. A szavazás eredményét a kérdések után a főnök feljegyzi, aláírja. Bűnösség ki­mondásához legalább 8 igen szavazat szük­séges. Kíjövetelük előtt ítéletüket megváltoz­tathatják, de azután nem. Hat esküdt kíván­hatja a kérdések pótlását, vagy uj kérdés feltételét s akkor kijöhetnek, ellenesetben, mig csak ítéletüket meg nem hozták, nem. A szavazáshoz magyarázatokat fűzni nem szabad. Az ítéletben vakarásnak, törlésnek lenni nem szabad. A szavazás és tanácsko­zás lefolyását titokban kell tartani. A ki az első főkérdésre nemmel szavazott, tovább nem szavaz, szavazata azonban a vádlott javára számittatik. Ezután kivonulnak az esküdtek, kevés idő múlva bejőnek s Madarassy László, megválasztott főnökük a következő szavak­kal : becsületemre mondom Isten és embe­rek előtt, hogy az esküdtszék a következő Ítéletet hozta: nem, az esküdtek ítéletét az elnöknek tudomására hozza. Az első kér­désre nem-mel szavazván, a 2-ik kérdésre szavazni nem is kellett. Ez az első eset is igazolja az esküdt­székek bíráskodásának jogosult voltát. Ezt a szegény leányt, kinek viselkedése nagyon érthető, a törvényszék, a §§-ok alapján, ha enyhén is, hüntetni kényszerült volna. Mig igy az esküdtek, akik mérlegelhették sza­badon a körülményeket, s akiket csak lel­kiismeretük köt s azt is alapul vehetik az ítéletnél: mit tettem volna én a vádlott helyzetében; vádlottat, aki, ha volt bűne, a kiállott szenvedésekben megbünhüdött azérr felmenthettték. II. Pap Béla és társai testvérgyilkossági bünpöre. A pár hónappal ezelőtt országos sen- satiót keltett Lapp Elemér-féle gyilkosság vádlottai ma kerültek először az esküdtszék elé. A gyilkosság napjaiban tanúsított ér­deklődés ma ismét felujult s a zsúfolásig meg­telt teremben nagy számmal voltak olya­nok is, kik az ország távolabbi vidékéről jöttek el városunkba ez alkalomra. — Főleg a sajtó volt nagy számmal képviselve; az össses megyei és helybeli lapok s majd­nem minden nagyobb napi lap képviseltette magát a tárgyaláson. Bécsből volt lent egy festő is, aki a bünpör főbb alakjait, a tár­gyalási termet, védőket, bírákat, a bécsi és pesti képes lapok számára rögtönözve le­rajzolta. Pontban 9 órakor Galba Lajos elnök, Balogh József és Szabó József szavazó bírák kíséretében megjelent s a tárgyalást meg­nyitotta. Ügyész Dr. Németh József, jegyző Oláh Miklós, védők Dr. Kelemen Samu, Dr. Fejes István és Dr. Herman Lipót. Elnök a vádlottakat személyes viszo­nyaikra nézve hallgatja ki és pedig először Zsoldics Mihályt, azután Lapp Bélát s végül Lapp Zoltánt. Lapp Béla jó arczu, közép ter­metű, barna képű fiatal ember, arczán azon­ban látszik bizonyos alattomosság. Zsoldics egy becsületes nyilt arczu paraszt benyo­mását teszi a szemlélőre, kiről fel sem téte­leznénk, hogy képes lenne embert ölni. Lapp Zoltán a legszánalmasabb a vádlottak kö­zött. Mindent tagád vallom ísa során, de minduntalan belezavarodik, ellenmondásba keveredik. Kihallgatás. Elnök konstatálja,hogy a beidézett tanuk egynek kivételével és a szakértők megjelentek. Következett az esküdtszék megalakítása. Eskiiotek lettek: ifj. Baranyi Miklós, Kató Antal, Horváth István, Gyene Károly, Kállay József, Gyulay Lajos, Farkas Viktor, Gróf Teleki János, Ferenczí Béla, Jenei Pál, ifjú Fehér István, Lévay Károly. Pótesküdtek: Győri Károly és Felker Gyula. Elnök felhívására a rendes és pótes­küdtek helyüket elfoglalják s esküt tesznek. Felolvastatik a vádirat a vádlottak jelen­létében, melynek megtörténte után Pap Béla és Pap Zoltán kivezettetnek. Következett: Zsoldics Mihály kihallga­tása. Vádlott előadja a gyilkosság körülmé­nyeit a legelső percztől kezdve egészen a végrehajtásig. Béla felszólítására vállalkozott a gyilkosságra, miután azzal fenyegette meg, hogy ha meg nem teszi, magát, de őt is lelövi. Az ő pénzével vett revolvert s szeptember 28-án gazdája parancsára állotta útját az akkor este egyenes hívásra kilo­vagló Elemérnek, de nem azzal a szándék­kal, hogy megölje, hanem, hogy ráijjeszszen, a mit meg is tett. Elemér sértetlenül ma­radván, Béla szemrehányásokkal fogadta s ráakarta bírni, hogy szobájában alvásköz­ben hajtsa végre a gyilkosságot. Erre azon­ban nem vállalkozott. í ésőbb a lóverseny napján lett ismét felszólítva, hogy a tettet elkövesse. És pedig a vasúti hid volt ki­szemelve a tett helyéül, hova Béla fogja az áldozatot kivezetni. O azonban vallomása szerint nem találta alkalmasnak a helyet a gyilkosság elkövetésére. Ezután nagy idő telt el s ő kereste az alkalmat, hogy fel­világosítást kérjen gazdájától, hogy miczélja volna Elemér meggyilkolásával ? Végre Lázár Móricztól megtudta, hogy Papp Béla anyagi helyzete tarthatatlan s igy következtetés utján ő is rájött, hogy mi czél lebeghetett előtte. Végre nov. 18-án Pap Béla ismét hívatta és felszólította hogy az este érkező Elemért lőjje le, sőt négy golyót is adott neki, s megegyeztek, hogy a tett végrehajtását jellel adja tudomására, 5 órakor aztán kiment a Dezső hídja felé s alig ment ki a rétre, hallotta, hogy a szem­bejövő Elemér épen az ő nevét kiálltja. Egymáshoz érve köszöntötte az áldozatot. Ő rendkívül elvolt keseredve s könyezett ; a kérdésre, hogy miért sir, az időközben ki­vett revolverrel Elemért hátulról leütötte s kétszer belelőtt. 11 óra előtt kevéssel elnök a tárgya­lást 5 perezre felfüggeszti. Szünet után kö­vetkezett a tárgyalás szenzációja, Papp Béla kihallgatása, elébb ujrabevezettetí elnök Zsol- dicsot s kérdi tőle nem kapott-e a 2000 fo­rintból valamit. Azt feleli nem, nem is kért. Ezután egy fegyveres őr bevezeti Papp Bélát. Dr. Kelemen előterjeszti az iránti ké­relmét, hogy a vádlott mellől a fegyveres őr távolittassék el. Elnök megengedi, hogy mellőle eltávozzék, azonban a teremben ma­rad. Kérdi elnök, megértette-e a vádat, elis­meri-e bűnösségét? Papp Béla azt feleli, hogy elismeri. Ezután előadja, hogy ő nem határozta el az Elemér megölését, ez neki szuggerálva lett. A vizsgálat során sokat el­hallgatott, mert Zsoldicsot menteni akarta. Elemért gyűlölte rossz tulajdonságai miatt. Hazug volt, e miatt sok kellemetlenség volt a családban. Hamis kártyás, részeges volt. Ilyen a Papp és Gáspár család több tagja. Ezért gyűlölte. Zsoldics őt szerette, azért tudta, hogy mindent megtesz érte. De soha se kérte Zsoldicsot, hogy ölje meg. És Zol­tánnak sem mondta, mert Zoltánnal nem érintkezett 7 évig. Meg is tiltotta neki a házába menetelt. Házassága óta kezdett Zoltán hozzájuk járni. Múlt év nyarán ki­ment hozzájuk és készült Amerikába, útle­velek után járt. De nem beszéltek egymás­sal, még feleségének is megtiltotta, hogv Zoltánnal érintkezzék. Anyja kérésére kez­dett Zoltánnal kibékülni. Árpád levelet irt jul. közepén Zoltánnak, hogy 150 frttal menjen ki Amerikába s boldoggá teszi. Ő igyekezett lebeszélni Zoltánt, de nem sike­rült. Ekkor mondta neki, hogy ezt a nyo­morult Elemért kellene inkább elpusztítani a család nyakáról, Zoltán azt mondta, neki úgyis veszni kell, egy pár 100 forintért megteszi. Bevallja, hogy ő ebbe bele egyezett Beavatta a dologba Lázár Móriczot is, Lá­zár jelentette is, hogy Elemér beteg, Vajay gyógykezeli. Ekkor Zoltán azt kérdezte, van-e valami mérge, azzal ellehetne pusztí­tani Elemért, mikor neki vacsorát visz. Papp Béla azt felelte, van stryehínje, oda is adta Zoltánnak azzal a szándékkal, hogy ölje meg vele Elemért. Elösmeri azt is, hogy Lázár Móricznak pénzt ígért és arra is felkérte, hogy ha tudna alkalmas embert a terv ki­vitelére azt neki mondja meg, mert azt nem akarta, hogy akár ő, akár Lázár magok öl­jék meg Elemért. Kérdi elnök, mondta-e Lázárnak azt, hogy szegény és ur akar lenni? Vádlott tagadja. Kérdi elnök, nem ez volt-e oka tettének, hogy rossz anyagi helyzetben volt? vádlott azt feleli nem. A strychinnel Zoltán nem tudott semmit tenni, mert kö­vetkezett a cséplés és apja Zoltánt elcsapta, mert nem ügyelt fel jól a munkásokra. Ek­kor hozzájuk ment és 2 hétig ott volt. Ekkor meggyőződött róla, hogy Zoltán sok­kal gyáváhb, mintsem hogy Ígéretét beváltsa. Zoltán készült Tatárfal vára augusz­tus 26-án az anyjához. De ő nem engedte, mert szüksége volt reá. Ekkor nap elmen­tek ebédre Udvariba. Előbb három szilvá­val is akarták megmérgezni Elemért, egy üveg sört is kért e czélra Zoltán, de nem adott neki, hanem tanácsolta, hogy a ka­marából aszalt szilvát vegyen. De nem tudta bele tenni a mérget. — 0 egy szilvát fel­vágott, de nem tudta ő sem beletenni a mér­get, különben szívesen beletette volna. — Ez lörtént aug. 26-a előtt egy pár nap­pal. Lázár többet nem szerepelt, mondta ugyan, hogy van egy embere Nagy-Bányá­ról, de azt, mikor E. beteg lett L. elengedte. A vagyoni viszonyok ekkor még nem sze­repeltek. Elnök felolvassa a vizsg. biró előtti vallomást, mely szerint felkérte Lázárt múlt évi júliusban a tett elkövetésére. P. B. azt felete, azért vallotta ezt, mert Zs. és L.-t is menteni akarta.- Átmentek aztán Udvariba s Horváthék- nál snapszoztak, hazamentek ebédelni, dél­után áthivták revansra Horváthot is, d. u. 4 óráig boroztak, s ekkor fogatott Zoltán­nal, hogy menjenek haza. Elemér kérte, vigye el őtet is. Apja megengedte s igy elment. Zoltán ekkor mondta, hogy hadd jöjön, most nincs iithol Tinka sem, ellehet végezni a dolgot, ő ellenezte. Mikor haza mentek, Elemér sört kért. Ő hozott is fel, Zoltán a mérget állítólag be is tette. De ő nem hiszi, mert E. megitta a nohár sör felét, és nem lett semmi baja. Ő is ivott belőle. Zoltán vallomásával szemben tagadja, hogy a mérget ő tette volna bele a sörbe. Inkább képes lenne negölni egy embert, mint aljas módon megmérgezni. Ezután Zol­tán pénzt kért tőle, hogy elköltezh :ssen. Pár nap múlva üzente egy öregembertő1, hogy fogadott fel egy dijnokot, aki Elemért megöli, j megijedt és tanácsolta Zoltánnak, ne tegyen semmit, vagy maga végezze el a dolgot, mert az a dijnok felfogja őket jelenteni. Pap Zoltán megnyugtatta, hogy a dijnok az ő nevét nem tudja. Ekkor azt mondta, elég lesz annak kevesebb is 100 fortnál. Adott e czélra Pap Zoltán­nak 85 frtot. Zoltánnak mérgezett pálinkája is volt, a mérget ő adta Z.-nak, de hogy Z. használta volna, nem tudja. Ezután Z. maga próbál manipulálni, de nem sikerült. Szept. közepe táján egy borbélylegényt ajánlott Zoltán. Ő nem hitte, de Z. állí­totta, hogy a borbély elszánt ember, mu­tatja az is, úgymond, hogy a dijnokot clcsalták Gyarmatra s ott elvágta a nyakát. Ezután mondta Zoltánnak, hogy ő be­küldi sept. 28-án Elemérért a lovat s ekkor végezzenek vele, utóbb mégis félt és Zsol- dicshoz fordult s 1000 forintot ígért neki. Zsoldics vállalkozott is a tettre, hogy megöli a család ellenségét, csak azt felelte, mikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom