Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-09 / 2. szám
Szatmár, 1900 SZATMAR-NEMETI Január 9. 1899. decz. 1—31-ig a villamos világítás a konyhában, nappali szobában és alkalmilag más helyiségekben négy forintba került, természetes: megfelelő takarékosság mellett, mert a hol elég volt egy láng, ott nem égett hiába 2 vagy 3. Ilyetén körülmények mellett méltán várható, hogy a villan ívilágitás hovatovább népszerűbb, azaz elterjedtebb leszen, a minek természetes következménye az fog lenni, hogy a mostani 4 kr. óra egység-ár is olcsóbb, mondjuk 2—3 kr. leszen! Ezt czélozzuk mi, midőn az uj villám- ügyi embereink munkára sorakozása mellett hiszszük, hogy ez a sokat hánytorga- tott villamos telep ügye jó útra tért. És ezt hívén, reméljük, hogy az első félévi kimutatás már oly adatokat fog tartalmazni, melyek bennünket jó reményünkben meg fognak erősíteni, miután ott nem „lehetetlenségekkel“ kell megküzdeni, hanem csupán szakszerű és becsületes munkát kell végezni, mely elvégre is: az arra vállalkozóknak becsületbeli kötelességük! A villam-világitásról szólván, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy mostanság a budapesti »Egyesült villamos« czég, a kinek városunkban is van képviselője, rendez be vezetékeket és pedig sokkal olcsóbban, mint ezt előzőleg a város tette. Szükségesnek tartjuk úgy a hivatalos városra mint az „Egyesült villamos« berendezéseire, hogy azok a városi mérnök által felülvizsgáltassanak és a város, a rendben talált berendezéshez a bekapcsolást díjtalanul tétesse, azzal, hogy egyesek a villamvilágitást igénybe veszik és minél többen igénybe veszik, csak a város nyer és csak is igy lesz elérhető, hogy a villamvilágitás városszerte el fog terjedni s a város végre-valahára költséges beruházásainak hasznos gyümölcseit látni és élvezni fogja. így lesz elérhető, hogy a tömeges igénybe vétel folytán a mai óra-egység ár is olcsóbb fog lenni és közönségünk a villamvilágitás kellemében és hasznában részesülni fog, a nélkül, hogy kizsebeltet- nék és elkedvetlenittetnék. Színészet. Hétfőn, f. hó 1-én, »Doktor Szeleburdi« premierje szép számú közönséget vonzott a színházba. Hegedűs Gyulának, a vígszínház kitűnő művészének, és Guthi Somának darabja kellemes —"Ah, már választottál !? És kit ha kérdenem szabad ? — Gondos Pál tanárt . . . Szápiné haragosan felugrik: — Hogyan? ennek adjam a leányomat?!-— Szobatudós, aki mellett egy feleség megfagyhat. .. Nem! Nem! Inkább hadd menjen kolostorba! Szegény, szegény gyermekem ! Erre keserves zokogásban tört ki a mi megindítja férje szivét. — No, no ostobaság ! Csak nem fogjuk a leányunkat kényszeríteni... Hadd válasszen ő maga. Ha Czibakházi Mukit választja, menjen ahoz; de én bizonyos vagyok benne, hogy Pált fogja választani. Ismerem a leánypmat ! —- Akkor nagyon csalódol ! Én is ismerem : Mukit fogja választani . .. — Kételkedem benne. — Úgy ? . . No jó 1 Válasszon, még pedig rögtön ! Ide hívom . . . Ezzel Szápiné kirohan a szobából s átsza ladt Annuska szobájába. Az ajtó kinyílik és felesége a színéből égé szén kikelve, kezében egy levelet tart. Nesze olvasd ! »Drága szüleim! Értesitlek róla, hogy nem élhetek Jenő nélkül. Miután előre tudtuk, hogy nem fogtok beleegyezni házasságunkba, elhatároztuk, hogy megszökünk. Postafordultával várjuk szülei áldástokat, melyet reményiem most már nem fogtok tőlünk megtagadni. Szápi ur és felesége egy darabig szótlanul néznek egymásra. Végre megszólal Szápi ur: — Rájuk adom áldásomat, legalább nem lesz azé a dologkerülőé: ■ — Én is — kiált fel neje — legalább nem fog elszáradni a mellett a könyvmoly mellett. estét szerzett a közönségnek és mindvégig állandó derültségben tartolta. Modern betegségünk gyógyítóit, az idegorvosokat figurázza ki. Mérei Kamill dr. (Tábori) asszisztensével, Bencs Virgillel (Fényesy) együtt volna legjobban rászorulva á jégkamrára és másságéra. Az ideges ideggyógyász kalandokat hajhász s ebben készséges társra talál Klára — K. Tarnay Leona — volt orfeumi énekesnőben, ki kedvesétől megszökött. Mig a férj szerelmi légyottokra futkes, fiatal nejét Bencs Virgil ostromolja szerelmi epekedéseivel. Az asszonyka bizonyságot akar szerezni férje hűtlenségéről s imádójával a »Olympia« dalcsrnokba megy, hol a légyottt van ; de itt megijed merész tettétől s egyedül haza fut. Érdekes és jellemző a séparé-jelenet, melyben a pinezér a ventilátorokat a pikáns titkokra kiváncsiaknak kiadja. Kamill és Klára bizalmas együtt- létét megzavarja Bodolai Dávid, Kamill egyik barátja, ki — bár a legnagyobb papucshős, mégis a szoknya után futkos és a szép Klára miatt már eddig is vértanuságot szenvedett, amennyiben annak kedvese, a fogtechnikus, féltékenységből, a legépebb zápfogát kihúzta. A véletlen s a pinezér most összehozza a séparéban a főbb szereplőket, kik vagy egymásra leskelődnek, vagy egymást keresik s tetőpontját éri el a furcsa bonyodalom, a midőn Dávid felesége megérkezik. A harmadik felvonásban természetesen általános béke áll helyre, mely annyival is érthetőbb, mert a felek mindegyike többé-kevésbé bűnösnek érzi magát s igy hajlandó a bocsánatra. Csak a szegény Doctor Szeleburdi gondolkozik még mindig azon : mi hiányzik belőle, hogy neki az asszonyoknál soha sincs szerencséje ? Szerepét helyesen fogta fel és jól alakított; Tábori, (Mérei Kamill), ki az ideges doktort és kikapós kalandhajhászó férjet, érdekesen és élethűen mutatta be. Komiéi Bodolai Dávidja kitűnő s kupiéi nagyon tetszettek. Kivált az ügyesen megjátszott a »chambre séparé« refrainü dallal ért el nagyobb hatást, megmutatva, hogy nem csak jó komikus, de jeles kupié énekes, szerepét teljesen hibásan fogta föl Fény esi (Bencs Virgil) ki Hegedűs pompás naturbursából egy élhetetlen alakot csinált s futkározásával és rángatódzásával igazán a jégkamrákba való lett volna, semmint a színpadra. E kedves, kissé ideges, a maga egészében „jó fiút,“ amint azt a szerző irta és megjátszotta, egy hülye képében állította elénk s igazán csodálkoztunk volna, ha Margit (H. Novák Irén) őt meghallgatja. H. Novák Irén ‘bájos, de kissé hideg menyecske volt s én azt hiszem, hogy minden asszony haragosabb, ha férje hűtlenségéről majdnem megbizonyosodi1-. Sikkes alakítást nyújtott K. Tárnái Leona, kinek Klára chansonéit énekesnőjét mindvégig érdeklődéssel néztük. Pikáns dalait megismételtették, különben már megjelenésénél tapssal fogadták. Kár, hogy az első felvonás tánezbetétje, melyet Margó Zelma — e szerep kreálója — a budai színkörben oly bájosan lejtett, — kimaradt, „Je vous dire une avanture“ kezdetű franczia kupléja nagy hatást keltett. Hálás szerep jutott Latabárnénak (Adrienne), Bodolai neje személyében s ő ezt kellően ki is aknázta, Morvái a kigyóember pompás epizód alakját nem tudta teljesen kidomborítani, minek jobbára szerepnemtudás volt oka. Jók voltak még kisebb szerepeikben : S i- mon (Nagy Napoleon,) Bálint inas szerepében Erszényes és Gulyás (a fogtechnikus.) Kedden, f. hó 2-án, »Dr. Szeleburdi« 2-or került színre, de ezúttal nagyon kevesen nézték. Szerdán, f. hó 3-án a közkedveltségnek örvendő »Arany kakas« ötödször került színre s ezúttal is telt házat vonzott. Csütörtökön, f. hó 4-én, „Szulamith,“ ez az értékes zenéjü s becses szövegű operette 8-or is szépszámú közönséget hozott össze. Pénteken, f. hó 5-én részben ifjúsági előadásul Schakespeare vigjátéka »A vizkereszt« szép számú közönség előtt. A földszint egy részét és az állóhelyet a diákság zsúfolásig megtöltötte s a lelkes ifjúság az egyes szereplőket lámpák elé hívásával alig tudott betelni. Mindenesetre elismerést érdemel az igazgató, hogy Scha- kespearet, a ki különben a tragédiában nagy, vigjátákaiban is bemutatja a közönségnek, különösen pedig a tanuló ifjúságnak. A szereplők közül kiemeljük különösen Táborit és Rakod- czayt, a kik találó alakítással mutatták be a nagy tragikus könyü játszi humorát. Jók voltak Arday, Latabárné, Kömleiné, Simon, Fényessy. Nagy Gyula szépen énekelte a bohócz dalait, játéka azonban nagyon komoly volt. Palugyai sem tud leszokni komor szemforgató arczjáté- káról. Szombaton, f. hó 6-án, a jó öreg Szigligeti »Csikós« czimü népszimüvét elevenítette föl a társulat. Hogy milyen szívesen vette a közönség, mutatta az a zsúfolt ház, mely a sikeres előadásban gyönyörködött. Vasárnap d. u. félhelyárakkal »A Gyurkovics leányok« kevés számú közönség előtt, sok kihagyással. A majdnem üres ház annak tulajdonítható, hogy a közönség a délutáni előadásra gyermekeknek való darabot vár, már pedig ez nem gyermekeknek való. Vasárnap este rendes hely- árakkal »A kék szakálu herczeg« Melhac régi kedves zenéjü operetteje félház előtt. A szereplők közül egyedül Feledi Boriska emelkedett ki. A zenekar sokszor oly erősen játszott, hogy az éne két alig lehetett hallani. A »Szatmár-Németi-i Ipari Hitelszövetkezet« közleményei» Üzletrészek szaporodása. Az alakuláskor aláirt 146 üzletrészhez újabban 16 uj tag 42 üzletrészt jegyzett, a mi szövetkezetünk kedvelt- ségének .fényes bizonyítéka. Befizetések. Befolyt az üzletrészek befizetésének első hetében 304 korona 60 fiillér. Képviselőnk befizetése. Chorin Ferencz országgyűlési képviselőnk öt üzletrészét 200 koronával egy összegben teljesen befizette. Buzdítson a példa többeket is a követésre. 3/ig sz. Pályázat berendezések szállítására. Helyiségünk berendezéséhez mintegy 500 korona értékű, nagyobbrészt asztalos munka szükséges. A szükséges fölvilágositások a hivatalos órák alatt (kedden és szombaton este 6—7.) a szövetkezeti helyiségben (Tompa-utczn 9/a) nyerhetők. Pályázni e hó 16-ának esti 6 órájáig lehet. Városi közgyüés. Az uj esztendő első rendes közgyülésa f. hó 8-án, d. u. 3 órától volt, gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt Tárgy mindössze is kevés jutott e közgyűlésre, melynek lefolyásáról a következőkben számolunk be : Olvastatott a polgármester havi jelentése, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Nemkülönben tudomásul vétetett a honvédelmi miniszter leirata, az ügyben, hogy a Miskol- ezon állomásozó cs. és kir. 5-ik gyalogezred, városunkba, ez idő szerint át nem helyezhető. Majd egy Ií-od osztályú számtiszti állás, választás utján való betöltése következett, melyre a két pályázó közül Liteczky kapott 36, Katona Jenő pedig 31 szavazatot. Ezek után több aprólékos dolog hivatalos elintézése vagy tudomásul vétele következett, melyeknek egyhangú lepergése közepeit olvastatott »Marosvásárhely sz. kir. város átirata a quóta- emelés ellen. Tanács az átiratra azt indítványozta, hogy egyszerűen »tudomásul vétessék« s már megcsendült az elnöklő Hugonnai Béla főispán kezében a csengő, már mondta hirtelen rá a »tudomásul vétetik«-et, midőn Mátray Lajos b. tag, lapunk íelelős szerkesztője tiltakozott a tudomásul vétel ellen, mert, mint a szóló mondja, a szőnyegen lévő dolog az ország legfontosabb közgazdasági és nem politikai kérdése és azon indítványt telte a közgyűlésnek, hogy Marosvásárhely átiratát pár- tolólag fogadja el a közgyűlés, illetve: a képviselőházhoz Írjon fel a quota felemelés ellen. Csomay Imre b. tag pártolja az indítványt és kifejti a quota felemelés káros voltát az országra, melyet annak idején, maga a város jelenlegi képviselője sem pártolt. Dr. Kelemen Samu b. tag szépen körvonalazta, hogy eltekintve minden politikától, miért nem foglalhat állást a tanács javaslata mellett. Szerinte kell, hogy a törvényhozó testület lássa, hogy mint nyilatkozik meg az ország a quota f Jemelés ellen. Majd Dr. Farkas Antal zárta be vitát, a legigazságtalanabb cselekedetnek mondván a quóta felemelést, az ország közgazdasági viszonyait illetőleg. Főispán szavazat alá bocsájtván ez indítványt: mellette 65, ellene 5 b. tag szavazott. E szerint: városunk felír az országgyűléshez a quóta felemelés ellen. Ezek után az igazoló választmány előterjesztése, Gyapai István nyugdij-ügyének elintézése és két oklevél kihirdetése után, elnöklő főispán a közgyűlést bezárta. HÍREK. — Rákosi Viktor Szatmáron. Szombatra f. hó 13., a helybeli nöegylel által rendezendő kalikó-bálra, a fővárosból Rákosi Viktor, az országos nevű ivó, lapunk munkatársa, le fog jönni és az est folyamán alkalma lesz a közönségnek az ő ragyogó szellemében, sziporkázó, kedves humorában gyönyörködni. Ugyanis Rákosi Viktor, a fan. 13-ki nőegyleti estély kezdetén Y2P órakor és éjjel a szünet alatt, egy-egy felolvasást fog tartani, mely körülmény már magában is elegendő arra, hogy a Vigadó termei zsúfolva teljenek meg.
