Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-27 / 48. szám

IV. év.

Szatmár, 1900. november 27.

48. szám.

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Megjeleni^ minden kedden.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egész évre 2 frt. Félévre I frt. Negyedévre 50 kr.

Egyes szám ára 10 kr.

Hegedűs Sándor

Ipari és Kereskedelmi miniszter városunkban.

Mindig nagy fontosságú jelenség az, ha egy miniszter —- rendes otthonán kívül — hivatalos vagy nem hivatalos minőségben jelen van.

Nekünk, hogy a közelmúltban, midőn a helybeli ev. ref. főgimnázium megválasztotta az intézet Fentartó-testületi Elnökévé, nagyon kedves, jóindulatú és kiváltképen figyelmes embernek tűnt föl a miniszter és most, midőn újólag találkozunk vele, nem azt mondjuk már róla, hogy: kedves, figyelmes és nagyon jóindulatú embernek tűnik föl, hanem: hogy tényleg az is.

Már pedig egy város életében nagyon sokat jelent az, ha ügyeit illetőleg egy ilyen nagy tekintélyű faktora van, mint Hegedűs Sándor miniszter.

Midőn pedig Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszterről Így megemlékezünk, illetőleg: a való tények benyomásainak hatása alatt írunk, tesszük ezt minden politikai párt színezet nélkül, mert meggyőződésünk, hogy egy városnak., mely haladni akar és a haladásra hivatottsága is van, egy szívvel, lélekkel arra kell törekednie, hogy félre téve minden mellék tekinteteket, együttes kézzel ragadják meg a kedvező alkalmakat, a segítő kezeket, melyek arra vannak hivatva, hogy forduló pontot teremtsenek városunk haladásának történetében.

Ilyen jótékony és hathatós forduló ponthoz közeledtünk mi, midőn Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter ő nagyméltó- ságával, mint e város ev. ref. főgimnáziumának Fentartó-testületi Elnökével megSZERKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők.

ismerkedvén, az ő egyszerű, polgárias, minden hivatalos feszelgéstől ment egyéniségét városszerte megszerettük s szeretetteljes tiszteletünktől indíttatva, a törvény- hatóság kezdeményezésére, őt e város díszpolgárává választottuk.

így: midőn Ő most ismételten megjelent körünkben, már mint nagyra becsült polgártársunkat fogadtuk és erős a hitünk, hogy az a meleg rokonszenv, mely e város és a miniszter között kifejlődött, városunk közéletében örökre emlékezetes nyomokat fog maga után hátra hagyni.

Tudósításainkat különben a miniszter itt időzéséről a következőkban adjuk:

Szombaton este, a S órai gyorsvonattal érkezett meg Hegedűs Sándor m. kir. kereskedelmi és iparügyi miniszter és Meszlényi Gyula püspökhöz szállott.

Vasárnap d. e. 9 órakor törvényhatóságunk, a miniszter tiszteletére, díszközgyűlést tartott. A közgyűlés nevében Hármán Mihály polgármester üdvözölte a minisztert, mint díszpolgárát e városnak. Beszédében különösen hangsúlyozta és kiemelte, hogy Szatmár-Németi sz. kir. város, a miniszter munkásságának törhetetlen erejét, lelkének a közügyekért buzgó nagy jóságát óhajtván magának megnyerhetni, mint olyan város, a melynek, különösen helyzeténél fogva, a sors nagy szerepet rendelt, örömmel választotta meg díszpolgárává. Olyan pontja a mi városunk az országnak, úgymond a polgármester, melynek haladásáért a kormánynak sokat fáradoznia, áldoznia kell ma, hogy a jövendő ennek százszoros nemes gyümölcsét teremhesse meg.

Hegedűs Sándor miniszter forró köHIRDETÉSEK:

készpénz fizetés és jutányos árak mellett közöltéinek.

Kéziratok nem adatnak vissza.

__________Telefon 80. szám. _____________

sz

ünetét fejezi ki a törvényhatóságnak díszpolgárrá történt megválasztásáért.

Uraim, úgymond a miniszter, én már el vagyok jegyezve e városnak, azon percztől, hogy Önök polgár társukká választottak és mint jó polgára e városnak, tudom kötelességemet és rajta leszek, hogy e város fejlődéséért, haladásáért, latba vethessem erőmet és jóindulatomat.

Ezután tisztelgett a miniszternél a helybeli szabadelvű párt. Domahidy Fe- rencz nyug. főispán mondta az üdvözlő beszédet. Beszédéből kimagaslott a párt törhetetlen bizalma a kormány iránt, nem különben azon meggyőződése a pártnak, hogy e város képviselőjét Dr. Chorin Fe- renczet, a párt az uj választások alkalmával, újra mandátummal fogja megtisztelni.

Miniszter örömmel vette tudomásul a kormány iránti bizalmat és ragazkodást.

Különösen jó hatással van rám, úgymond, Dr. Chorin Ferencz nevének fölem- litése a bizalommal kapcsolatosan, mert ő, az én «régi jó barátom, az a férfiú, a ki iránt méltán összpontosulhat a közbizalom, a ki ezt mindenkor meg és érdemelte.

Majd a helybeli kereskedők és iparosok küldöttségét fogadta, a kik nevében Jákó Mihály üdvözölte a minisztert.

Beszédében felhívja a miniszter figyelmét a város ama régi óhajára, mely arra irányul, hogy iparkamarát és valamelyes a város és a vidék termesztményének megfelelő gyártelepet, vagy felsőbb ipari szakiskolát kapna.

A miniszter válaszában kifejti, hogy ő a maga részéről szívesen közreműködik a kérelem tárgyában, mely már írásban, a

TAR C Z A.

f/

Ősz az idő.

Ősz az idő, sárgul a fa levele;

Vig kedélyem — ifjúságom Szintén hervad már vele. —

Lehull a lomb, mint lehullott Életemnek virága;

Pusztán maradt ez is, mint a Lombját vesztett fa ága.

Sárgult levél, — lombja vesztett fa ágak,

Nem hallani közietek már Tavasz jöttig madárdalt. —

Oh 1 mondjátok —• ködös őszszel Mit suttog a hideg szél,

Óh ! mondjátok a múlásról,

— Túlvilágról mit beszél?

Ugy-e hogyha végig zug e lombokon;

Csak ezt mondja dudolgatja A ködtakart alkonyon :

Ősz az idő, hideg szele Ha végig zug feletted;

Jobb ha már a letűnt nyarad Régen el is feledted.

Izsó György,

A kandalló körül.

Gyere édes kis fiami Hozzunk nehány darabka fát, s gerjesszünk tüzet a kandallóban.. Olyan hideg van odakint, s olyan barátságtalan, olyan boldogság nélküli már a fütetlen szoba! Hiába ! I

Kíméletlenül dühösködik a szélvész, mintha haragja volna az egész világ ellen, s ki akarná önteni mindenhol, hova élő lény megbújt előle. Ablakrepedésen, ajtónk kulcslyukán betolakodik süvöltve hozzánk is, jelentve, hogy az idő már őszre jár. Nem is őszre, — mondhatnám — télére. De hát te ezt a különbséget még nem érted. Mindegy neked: ősz utolja, tél eleje; akármelyiket írja a kalendárium, te nem bölcselkedel, csillagok járását, égi jegyek fordulását nem vizsgálod. Ne is vizsgáld soha! Földre teremtett, földből vett az Isten keze, s csak lelked lehellelte onnan felülről: maradj azért hűséges a földhöz, s még szemeidet se emeld a mennybolt felé azért, hogy által láss a kárpitokon. Csak odáig tekints, a meddig két szemed sugára könnyen elhat, addig a hol kéklő, hol szürke boltozatig, a melyről azt mondom neked, — nekem is azt tanították, — hogy a tnenny- bolt. Azon felül csak lelkednek van örök jussa, annak sem a testben. Meg ne toldd valaha rövidlátó szemeidet gyarló emberi szerszámmal; lelked se töprengjen azon, hányadán van az égi jegyek állása? tél elején, ősz utolján vagyunk-e? Elég neked, s abban van az igaz emberi bölcsesség, ha megérzed, hogy hidegen fuj a szél, s nem ülsz ki a háztetőre, melynek szegélyeit bontogatja a vihar, hanem meghuzódol szépen a kandalló mellett, melynek kéményén be-be zug a szélvész szárnyverése, de csak a tűz lángját éleszti jobban, nekünk nem árt.

Gyere hát, éees gyermekem! hozzuk azt a néhány darabka lát. Kis arezodon kinyillott a hideg kék rózsája; gerjeszszünk tüzet a kandallóban, hadd fescljék helyén a boldogság piros virága.

Úgy, tigy; segíts apádnak I Egyik kezedbe is másikba is egy-egy darabot végy: elég a teen- dődhöz, két darab fát emelni már, mikor kis

lábaid még meg sem tanultak biztosan egyenesen járni . . .

Ne menj gyorsan vele; ne siess előre kis fiam 1 Elbukhatnál te még az egyenes földön is; s ha megzúznád kicsiny kezed, gyönge arezod, vagy tiszta homlokod: vájjon nem vádolhatná-é majd magát apád, hogy emelned hagyta a iát, mely gyenge erődön felüli teher volt s földre döntött.

Csak csendesen vele 1 Úgy sincs ott bennt ki elvegye tőled, ha elébb beérnél, mint én, apád. A barátságtalan szoba most szeretetlen is: nit.es benne, mert nincs itthon édes anyád.

Annyit mondasz hozzá nagyon kevés nyelv- todományoddal, hogy elment . . . Azt sem valami tökéletesen, csak úgy félig-meddig sikerültén, hogy megérthessük legalább mi, akik veled vagyunk folyton. Azután rendben van minden. Édes szép gyermekem I Neked még nem hiányzik az édes anyád. Itthon van, nincs itthon egyre jár neked. Az én ölemben is épen oly édesen elalszol, mint az ő kebelén. Pedig én nem úgy ringatlak, az altató nótát is máskép dalolom, mint ő, az édes anyád. S te nem veszed észre a különbséget. Áknodosol nagy boldogan mennyei paradicsomról, pufók képű, kis angyalokról, aminő te vagy nekünk, én gyönyörűségem 1 Álmodjál is 1 Úgy találjon, boldog álomban, a mikor haza jön édes anyád. Úgy illik, akkorára fütött, meleg szobánk legyen, gyere azért ülj ide, a két térdemre, gerjesszünk tüzet a kandallóban először ez őszön.

Hiába, hiába 1 Elvitte megint az idők forgása a nyarat tőlünk s éltető melege helyébe hozott hátborzongató hideg szelet. A nap, mintha dur- czáskodnék, jobban-jobban elfordítja tőlünk ar- czát, nap-nap után alább fordul . . Hadd menjen